Boros János (1912–1991)
A BékésWiki wikiből
a (→Élete: átfogalmazás) |
a (→Élete: átfogalmazás) |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
| - | '''[[1912]]. [[november 30.|november 30-án]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]''' | + | '''[[1912]]. [[november 30.|november 30-án]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. A [[Békéscsabai Evangélikus Gimnázium|Békéscsabai Rudolf Főgimnáziumban]] érettségizett. '''Egyetemi tanulmányait Szegeden kezdte meg''' [[1931|1931-ben]]. |
| - | [[1937|1937-től]] [[1940|1940-ig]] '''kutató-ösztöndíjas gyakornok volt a debreceni Fizikai Intézetben''', ahol [[1938|1938-ban]] '''bölcsészetdoktorátust szerzett fizikából'''. [[1940|1940-től]] | + | [[1937|1937-től]] [[1940|1940-ig]] '''kutató-ösztöndíjas gyakornok volt a debreceni Fizikai Intézetben''', ahol [[1938|1938-ban]] '''bölcsészetdoktorátust szerzett fizikából'''. [[1940|1940-től]] díjas gyakornoki és címzetes tanársegédi teendőket látott el. [[1941|1941-től]] a kolozsvári Fizikai Intézetben tanult tovább. [[1942]] októberétől [[1944]] májusáig tanulmányúton volt a prágai Károly Egyetemen. |
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
A lap 2017. november 13., 19:36-kori változata
kísérleti fizikus
Tartalomjegyzék |
Élete
1912. november 30-án született Békéscsabán. A Békéscsabai Rudolf Főgimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait Szegeden kezdte meg 1931-ben.
1937-től 1940-ig kutató-ösztöndíjas gyakornok volt a debreceni Fizikai Intézetben, ahol 1938-ban bölcsészetdoktorátust szerzett fizikából. 1940-től díjas gyakornoki és címzetes tanársegédi teendőket látott el. 1941-től a kolozsvári Fizikai Intézetben tanult tovább. 1942 októberétől 1944 májusáig tanulmányúton volt a prágai Károly Egyetemen.
Munkássága
1946-47-ben a budapesti Műegyetem mérnöki és építészmérnöki karán a fizika tanszék teendőit, mint helyettes tanár látta el. Dékáni engedéllyel 1945-47-ben Szent-Györgyi Albert professzor kutatásaiba is bekapcsolódott, lumineszcencia és fényelektromos vizsgálatokat végzett fehérjéken. Magántanári próbaelőadását tartott a BME mérnöki karán 1950-ben "A félvezető kutatás néhány problémája" címmel, mely írásban is megjelent a Fizikai Szemlében. A fizikai tudomány kandidátusa fokozatot tudományos munkássága alapján 1952-ben kapta meg. Az ötvenes és hatvanas években az építészkari fizika oktatást vezette. Mint tudományos főmunkatárs ment nyugdíjba 1973-ban.
A fizikus haláláig részt vett a közéletben. 1988-ban a XXXI. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankéton még vállalt műhelyvezetést.
Első pályadíj-nyertes dolgozatát még, mint egyetemi hallgató írta meg 1934-ben Szegeden "Nagy nyomások okozta merevülések megszűnése természetes NaCl kristályokon" címmel. Gyulai Zoltánnal közös első előadását 1935-ben a Szegedi Egyetem Barátainak Egyesületében "Merevült kősó elektromos vezetése" címmel tartotta meg. Ugyanebben az évben jelent meg közös dolgozatuk "Elektrische Ausmessung der Erholung verfestiger Steinsalzkristalle" címen a "Zeitsehrift für Physik"-ben. Szegedhez kapcsolódnak a Rockefeller-alapból beszerzett eszközökkel végzett vizsgálatai is, melyekről az MTA III. Osztályának 1937 májusi ülésén számolt be, "Ion vezetés vékony kristályrétegekben" címmel. A beszámoló mind magyarul, mind németül megjelent. A prágai egyetemen végzett munkájából készült cikk "Elektrische und optische Eigenschaften von VanadiumpentoxydKristallen" csak a háború után jelenhetett meg. Cikkeire - többek között - F. Seitz, A. Smekal, P. L. Pratt hivatkozott. Műszaki egyetemi működése során számos esetben volt szakértője és tudományos tanácsadója különböző vállalatoknak és intézményeknek. Cukorrefraktométerek hitelesítésére alkalmas folyadékok törésmutatójának meghatározása épp úgy érdekelte, mint az áramlási sebesség mérése hőérzékeny fémoxiddal (termisztorral). Utolsó munkáinak egyikében pedig elektromos térben megszilárdult szintetikus gyanták fizikai tulajdonságainak vizsgálatával foglalkozott.
Művei
- Áramlási sebesség mérése hőérzékeny fémoxiddal/termisztorral. In: Hidrológiai Közlöny, 36 évf. 1956/3. szám. 166 - 169. p. (Látogatva: 2017.08.11.)
- Építészeti fizika. I-II. Budapest. Tankönyvkiadó. 1967. 313. p.
- A félvezető anyagok. Budapest. Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat. 1954. 24. p.
- Föltételezhető, hogy minden egyes abszorpciós maximum valamilyen kristállyal kapcsolatos. Az I. Magyar Fizikus Kongresszus. Ötödik nap. 1953. augusztus 28. péntek Hozzászólások. In: Magyar Fizikai Folyóirat - A MTA III. osztályának fizikai közleménye 1954. 2. kötet / 5. sz. 439. p. (Látogatva: 2017.08.11.)
- Konvektív áramlások víztisztító reaktorban.In: Hidrológiai Közlöny, 44. évf. 1964/11. szám. 501 - 505. p. (Látogatva: 2017.08.11.)
- Néhány új kísérleti eszköz. In: Fizikai Szemle 1951/2.szám. 25. p. (Látogatva: 2017.08.10.)
- Gyulai Zoltán 70 éves. In: Fizikai Szemle 1957/6.szám. 179-181. p. (Látogatva: 2017.08.10.)
- Boros János – Császár Sándor: A NaCl és KBr pasztillák elektromos vezetése. Építőipari Műszaki Egyetem Fizikai Intézete. In: Magyar Fizikai Folyóirat - A MTA III. osztályának fizikai közleménye 1956. 4. kötet / 1. sz. 19. p. (Látogatva: 2017.08.11.)
Források
- Boros J. - Dávid P. - Hartmann E. - Jeszenszky B. Malicskó L. - Szomor P., Acta Periodica Polytechnica, 1972/16. 153-174. p.
- Boros J. - Vavrinecz G., Élelmezési Ipar 1953/7, 167-172. p.
- Boros J., Hidrológiai Közlöny, 1956/36. 166-169. p.
- Boros J., MTA Mat. és Természettud. Értesítője, 1937/56, 655-670. p.
- Boros J., Zeitschrift f. Phys., 1938/108. 162-167. p.
- Boros J., Zeitschrift f. Phys., 1949/126. 721-724. p.
- Boros János.- Z. Gyulai Zoltán, Zeitschrift f. Phys., 1935/ 96. 355-358. p.
- Boros János: A félvezetőkutatás néhány problémája In: Fizikai Szemle. 1952/2 34-37. p.
- Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. 432. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
