Banner Benedek (1884–1968)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (→Élete: belső hivatkozás javítása)
a (→Élete: AGK hivatkozás javítása)
10. sor: 10. sor:
Pályájának kezdeti szakaszában újságíróként, gyakorló tanárként, valamint magánnevelőként tevékenykedett. [[1910]] és [[1914]] között a [[Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Múzeumtársulat]] másodtitkára és a temesvári múzeum néprajzi osztályának vezetője volt. [[1914|1914-ben]] a Felügyelőség által szervezett néprajzi tanfolyamon szerzett új ismereteket. A háború kitöréséig a temesvári magyar kir. áll. főreál iskolában tanított, és onnan vonult hadba a részleges mozgósítás napján. [[1915]]. [[október 21.|október 21-én]] orosz fogságba esett, közel 5 évet töltött [[Szibéria]] különböző fogolytáboraiban. [[Gyóni Géza (1884-1917)|Gyóni Géza]] nem csak iskolatársa, hanem szibériai fogolytársa is volt.
Pályájának kezdeti szakaszában újságíróként, gyakorló tanárként, valamint magánnevelőként tevékenykedett. [[1910]] és [[1914]] között a [[Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Múzeumtársulat]] másodtitkára és a temesvári múzeum néprajzi osztályának vezetője volt. [[1914|1914-ben]] a Felügyelőség által szervezett néprajzi tanfolyamon szerzett új ismereteket. A háború kitöréséig a temesvári magyar kir. áll. főreál iskolában tanított, és onnan vonult hadba a részleges mozgósítás napján. [[1915]]. [[október 21.|október 21-én]] orosz fogságba esett, közel 5 évet töltött [[Szibéria]] különböző fogolytáboraiban. [[Gyóni Géza (1884-1917)|Gyóni Géza]] nem csak iskolatársa, hanem szibériai fogolytársa is volt.
-
A hadifogságból hazatérve [[1921|1921-től]] [[Békéscsaba|Békéscsabán]] '''a [[Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium|Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnáziumban]] tanárként tevékenykedett''', szigorúan igényes és következetes pedagógus volt , aminek [[1934]] és [[1945]] között az '''igazgatója volt'''. A leánygimnázium igazgatójaként didaktikai, pedagógiai, földrajzi és történelmi kérdésekkel foglalkozott és tankönyvet is írt. Irodalmi és tudományos irodalmi tevékenységét elismerve, a [[szegedi Dugonics Társaság]] és a [[szegedi Alföldkutató Bizottság]] tagjai közé választották. Az [[Auróra Kör]] szépirodalmi osztályát elnökként vezette.  
+
A hadifogságból hazatérve [[1921|1921-től]] [[Békéscsaba|Békéscsabán]] '''a [[Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium (Békéscsaba)|Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnáziumban]] tanárként tevékenykedett''', szigorúan igényes és következetes pedagógus volt , aminek [[1934]] és [[1945]] között az '''igazgatója volt'''. A leánygimnázium igazgatójaként didaktikai, pedagógiai, földrajzi és történelmi kérdésekkel foglalkozott és tankönyvet is írt. Irodalmi és tudományos irodalmi tevékenységét elismerve, a [[szegedi Dugonics Társaság]] és a [[szegedi Alföldkutató Bizottság]] tagjai közé választották. Az [[Auróra Kör]] szépirodalmi osztályát elnökként vezette.  
[[1923|1923-ban]] eljegyezte [[Jeney Gizella|Jeney Gizellát]] , a női ipartanonciskola tanítóját , akit [[1924]]. [[február 3.|február 3-án]],  [[Biharnagybajom|Biharnagybajomban]] feleségül vette.  
[[1923|1923-ban]] eljegyezte [[Jeney Gizella|Jeney Gizellát]] , a női ipartanonciskola tanítóját , akit [[1924]]. [[február 3.|február 3-án]],  [[Biharnagybajom|Biharnagybajomban]] feleségül vette.  

A lap 2017. október 25., 19:19-kori változata

régész, néprajzkutató, tanár

Tartalomjegyzék

Élete

Banner Benedek

1884. április 25-én Székudvaron született. Édesapja Banner József okl. gazda , testvére Banner Mária.

Gyermekkorát Békésen töltötte, Békéscsabán a Rudolf-főgimnáziumban érettségizett. A kolozsvári egyetem elvégzése után (1901-1905), 1905-ben történelem-földrajz szakos tanári szakvizsgát tett. 1912-ben néprajzból doktorált Kolozsváron.

Pályájának kezdeti szakaszában újságíróként, gyakorló tanárként, valamint magánnevelőként tevékenykedett. 1910 és 1914 között a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Múzeumtársulat másodtitkára és a temesvári múzeum néprajzi osztályának vezetője volt. 1914-ben a Felügyelőség által szervezett néprajzi tanfolyamon szerzett új ismereteket. A háború kitöréséig a temesvári magyar kir. áll. főreál iskolában tanított, és onnan vonult hadba a részleges mozgósítás napján. 1915. október 21-én orosz fogságba esett, közel 5 évet töltött Szibéria különböző fogolytáboraiban. Gyóni Géza nem csak iskolatársa, hanem szibériai fogolytársa is volt.

A hadifogságból hazatérve 1921-től Békéscsabán a Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnáziumban tanárként tevékenykedett, szigorúan igényes és következetes pedagógus volt , aminek 1934 és 1945 között az igazgatója volt. A leánygimnázium igazgatójaként didaktikai, pedagógiai, földrajzi és történelmi kérdésekkel foglalkozott és tankönyvet is írt. Irodalmi és tudományos irodalmi tevékenységét elismerve, a szegedi Dugonics Társaság és a szegedi Alföldkutató Bizottság tagjai közé választották. Az Auróra Kör szépirodalmi osztályát elnökként vezette. 1923-ban eljegyezte Jeney Gizellát , a női ipartanonciskola tanítóját , akit 1924. február 3-án, Biharnagybajomban feleségül vette.

1923-ban lett a békéscsabai múzeum munkatársa. 1925-től gondozta a néprajzi anyagot, majd az 1930-as évek elején - amikor Rell Lajos, az intézmény igazgatója végleg megvált vezetői tisztségétől - a Régiség-, Érem- és Ereklye Tárat vette át. Jó felkészültségű, széles körű régészeti, néprajzi, történeti ismeretekkel rendelkezett. A néprajz és muzeológia mellett foglalkozott régészettel is. Ez utóbbi öccse, Banner Jánosnak köszönhető, aki az 1920-as évektől a szegedi egyetem régészeti tanszékén dolgozott, és akinek szegedi és hódmezővásárhelyi ásatásain 1925-1943 között rendszeresen részt vett. Békés megyében is több ásatás során jelen volt: 1942-ben a Kerepeczky-tanyánál, 1951-ben az eleki téglagyárnál, 1930-ban Békéscsaba-Fényesen egy szkíta és kelta temető területén, 1932-ben Telekgerendáson. 1940-ben szkíta sírt tártak fel a Deák Ferenc utcában és szarmata koriakat az Árpád-soron. 1945 és 1950 között a múzeum régészeti tevékenységét a nyugdíjas Banner Benedek koordinálta.

Az 1926-ban megszerveződő Csabai Öregdiákok Szövetségének alapító ülésén társelnöknek választották, Szalay József mellé. 1929-ben virilisjog gyakorlással bízták meg a békéscsabai képviselő testületben. Lényegesnek tartotta a megye múzeum ügyének fejlesztését. 1935-ben rendezte a múzeum anyagát és állandó régészeti-néprajzi kiállítást hozott létre. 1936-ban a békéscsabai Munkácsy Mihály-szobor felállításának kezdeményezői között volt. Számos néprajzi, régészeti tárgyú írása és a hadifogság élményeit feldolgozó kötete jelent meg. 1946-ban bekövetkezett nyugdíjba vonulása után főleg néprajzi vonatkozású cikkeket írt. Munkásságáért megkapta az Eötvös Loránd Tudományegyetem aranydiplomáját.

Budapesten hunyt el 1968. szeptember 24-én.

Művei

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Banner_Benedek_(1884%E2%80%931968)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök