Csabai-Wagner József (1888–1967)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (→Élete: mondat sorrend)
(Bővítés, építészeti tevékenységekkel)
6. sor: 6. sor:
'''[[1888]]. [[május 27.|május 27-én]] [[Mezőberény|Mezőberényben]] született'''. '''[[Békéscsaba|Békéscsabához]] való kötődése élete végéig megmaradt''', a Csabai előnevet Budapestre költözésétől használta.  
'''[[1888]]. [[május 27.|május 27-én]] [[Mezőberény|Mezőberényben]] született'''. '''[[Békéscsaba|Békéscsabához]] való kötődése élete végéig megmaradt''', a Csabai előnevet Budapestre költözésétől használta.  
[[Fájl:Csabai wagner fortepan 1.jpg|bélyegkép|300px|Csabai Wagner József, Forrás: FORTEPAN]]
[[Fájl:Csabai wagner fortepan 1.jpg|bélyegkép|300px|Csabai Wagner József, Forrás: FORTEPAN]]
-
A középiskolát Békéscsabán és Kolozsváron végezte, egyetemi végzettséget a budapesti Királyi József Műegyetemen szerzett. '''Építésznek tanult''', de már az 1910-es évek végén '''sokat rajzolt és festett''' Békéscsabán és környékén. Építészeti tevékenységének emlékét őrzi a '''[[Munkácsy Mihály Múzeum]]''' épülete, melynek '''tervezésére''' - [[Ádám (Áchim) Gusztáv (1859-1946)|Áchim Gusztáv]] főmérnökkel - a várostól kapott megbízást [[1907|1907-ben]], majd építésvezetőként a kivitelezésben is részt vett. Az 1920-as évek elejétől '''érdeklődése középpontjába a festészet került'''. Tehetségét jutalmazva [[1920|1920-ban]] '''megkapta a Békéscsaba városi díjat'''. [[1920]] és [[1922]] között folytatta tanulmányait a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán, ahol Balló Ede tanítványa volt. Visszatérve Békéscsabára a múzeum épületében dolgozott Gyoroki Gyurkó Pál festőművész társaságában.  
+
A középiskolát Békéscsabán és Kolozsváron végezte, egyetemi végzettséget a budapesti Királyi József Műegyetemen szerzett. '''Építésznek tanult''', de már az 1910-es évek végén '''sokat rajzolt és festett''' Békéscsabán és környékén. Az 1920-as évek elejétől '''érdeklődése középpontjába a festészet került'''. Tehetségét jutalmazva [[1920|1920-ban]] '''megkapta a Békéscsaba városi díjat'''. [[1920]] és [[1922]] között folytatta tanulmányait a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán, ahol Balló Ede tanítványa volt. Visszatérve Békéscsabára a múzeum épületében dolgozott Gyoroki Gyurkó Pál festőművész társaságában. A 20-as évek végétől Budapesten élt, ahonnan gyakran látogatott Békéscsabára és több kiállításon mutatta be műveit. A 2. Világháború után Mezőtúrra költözött, felesége szülővárosába. '''[[1967]]. [[június 6.|június 6-án]] Mezőtúron hunyt el.''' Egy évvel halálát követően a múzeumban nyílt kiállítás képeiből. Alkotásait többek között a debreceni Déri Múzeum, a szolnoki Damjanich János Múzeum és a Munkácsy Mihály Múzeum őrzi, de megtalálhatóak munkái számos hazai és külföldi magángyűjteményben is.
-
A város művészetének tendenciáit ekkor elsősorban a Munkácsy-hagyomány, másodsorban a nagybányaiak öröksége és a szolnokiak hatása, de leghatározottabban a kialakulóban lévő polgárság "provinciális-konzervatív" ízlése határozta meg. Ezek a tényezők irányították a művészek témaválasztását. Megrendelésre elsősorban portrékat festettek. '''A másik kedvelt műfaj a tájkép volt, amelynek legkiemelkedőbb művésze ekkor Békéscsabán Csabai-Wágner.''' Sikereinek bizonyítékai a '''kiállítások''', melyeket '''a múzeumban és csabai lakásán''' rendezett. [[1925]]. novemberében a '''műtermi kiállítás'''át Kovacsics Dezső főispán is megtekintette. [[1927]]. május 8. és 15. között '''a debreceni városháza közgyűlési termében állították ki képeit'''.  A tárlatot a város kultúrtanácsnoka nyitotta meg.  [[1927]]. [október 23.|október 23-án] '''kiállítás nyílt egy csabai műteremben''', melyet [[Korniss Géza (1888-1960)|dr. Korniss Géza]] kultúrtanácsnok és az [[Aurora Kör]] elnöke nyitott meg.  '''Az Alföldi Művészek Egyesülete szegedi kiállításán is a kiállítók között volt''' Gajdácsné Borbély Gizella, Jankay Deutch Tibor és Sass Árpád mellett [[1928]]. júniusában. Wagner pasztelljeinek érzelmekben gazdag színeit és tájait emelte ki a kritika.
+
== Munkássága ==
 +
=== Építészet ===
 +
Apja munkáját folytatva az építőiparban kezdett dolgozni. Békéscsabán több középületen dolgozott különböző feladatokon. 1909-ben tervei és kivitelezése alapján készült el a Fiume szálloda  átalakítása, ekkor az udvar felé földszintes étteremmel bővült. Ez a mai Télikert. 1912 őszén Spiegel Frigyes és Englerth Károly építészek tervei szerint, az ő kivitelezésében készült el a Vigarda (Jókai színház) 1913-ra. A Békés Megyei Gazdasági Egyesület az új székházát az akkori Ferenc József téren (Szabadság tér) alakította ki. A volt Zsilinszky Mihály-féle ház emeletesre építésének tervei szintén neki köszönhetők. Ez az épület ma a Fegyveres Erők Klubja. A Fiume szállóval szemben lévő telken, 1918-19 körül, az I. világháború befejezését követően a Kereskedelmi Bank épített székházát Csabai-Wágner tervezte. Ez az épület ma már nincs meg. A csabai református templomot szintén ő tervezte, melyet 1912. december 12-én Balthazár Dezső püspök szentelt fel. A talán legnagyobb figyelmet kapott csabai épülete a '''[[Munkácsy Mihály Múzeum]]''' épülete, melynek '''tervezésére''' - [[Ádám (Áchim) Gusztáv (1859-1946)|Áchim Gusztáv]] főmérnökkel - a várostól kapott megbízást [[1907|1907-ben]], majd építésvezetőként a kivitelezésben is részt vett.
 +
 +
=== Képzőművészet ===
 +
A város művészetének tendenciáit ekkor elsősorban a Munkácsy-hagyomány, másodsorban a nagybányaiak öröksége és a szolnokiak hatása, de leghatározottabban a kialakulóban lévő polgárság "provinciális-konzervatív" ízlése határozta meg. Ezek a tényezők irányították a művészek témaválasztását. Megrendelésre elsősorban portrékat festettek. '''A másik kedvelt műfaj a tájkép volt, amelynek legkiemelkedőbb művésze ekkor Békéscsabán Csabai-Wágner.''' Sikereinek bizonyítékai a '''kiállítások''', melyeket '''a múzeumban és csabai lakásán''' rendezett. [[1925]]. novemberében a '''műtermi kiállítás'''át Kovacsics Dezső főispán is megtekintette. [[1927]]. május 8. és 15. között '''a debreceni városháza közgyűlési termében állították ki képeit'''.  A tárlatot a város kultúrtanácsnoka nyitotta meg.  [[1927]]. [[október 23.|október 23-án]] '''kiállítás nyílt egy csabai műteremben''', melyet [[Korniss Géza (1888-1960)|dr. Korniss Géza]] kultúrtanácsnok és az [[Aurora Kör]] elnöke nyitott meg.  '''Az Alföldi Művészek Egyesülete szegedi kiállításán is a kiállítók között volt''' Gajdácsné Borbély Gizella, Jankay Deutch Tibor és Sass Árpád mellett [[1928]]. júniusában. Wagner pasztelljeinek érzelmekben gazdag színeit és tájait emelte ki a kritika.
 +
'''[[1929|1929-től]] minden évben bemutatkozott a helyi gyűjteményes tárlatokon.''' Járt Itáliában, '''sikeres kiállításai voltak a fővárosban''' ([[1930|1930-ban]] a Nemzeti Szalonban, [[1932|1932-ben]] az Ernst Múzeumban), továbbá 1932-ben szerepelt a velencei biennálén is. Még ebben az évben '''elkészítette Ambrus Sándor főispán arcképét''' Békés vármegye arcképcsarnoka számára. Az olajfestmény 1931 és 1932 között készült el. A leleplezésére [[1932.]] [[szeptember 29.|szeptember 29-én]] került sor a vármegye közgyűlési termében.  
'''[[1929|1929-től]] minden évben bemutatkozott a helyi gyűjteményes tárlatokon.''' Járt Itáliában, '''sikeres kiállításai voltak a fővárosban''' ([[1930|1930-ban]] a Nemzeti Szalonban, [[1932|1932-ben]] az Ernst Múzeumban), továbbá 1932-ben szerepelt a velencei biennálén is. Még ebben az évben '''elkészítette Ambrus Sándor főispán arcképét''' Békés vármegye arcképcsarnoka számára. Az olajfestmény 1931 és 1932 között készült el. A leleplezésére [[1932.]] [[szeptember 29.|szeptember 29-én]] került sor a vármegye közgyűlési termében.  
-
 
[[1935.]] [[március 3.|március 3-án]] '''reprezentatív kiállítás nyílt alkotásaiból a Kultúrpalotában''', ahol több festményét meg is vásárolták a csabaiak. Az 1930-as évektől '''Budapesten és külföldön''' (elsősorban Hollandiában) '''is nagy népszerűségnek örvendett''', évente több száz képét vitték külföldre. Festményeit a gazdasági nehézségek ellenére is előszeretettel vásárolták (történet eladás Sanghaiba is). Sikerének titka az lehetett, hogy „Wagnernek sikerült megtalálni azt a harmóniát a színek és a vonalak világában, amire a mai nyugtalan embernek szüksége van”.  Művészetének szinte egyetlen témája a természet szépsége. Műveit - melyek többségükben pasztellek, rajzok - derűs hangvétel, élénk színvilág, harmonikus kompozíció jellemzi. [[1938.]] május 22. és 29. között '''újabb kiállítása nyílt a Kultúrpalotában.''' [[1943|1943-ban]] harmadik csabaiként – Vidovszky Béla és Mazán László után – '''megkapta a Halmos Izidor-életképdíjat'''. A II. világháború alatt kapcsolata Békéscsabával átmenetileg megszakadt, de már [[1945|1945-ben]] újra szerepelt a békéscsabai képzőművészek tárlatán. Ezután családi és baráti látogatásokra és kiállításokra tért csak vissza.
[[1935.]] [[március 3.|március 3-án]] '''reprezentatív kiállítás nyílt alkotásaiból a Kultúrpalotában''', ahol több festményét meg is vásárolták a csabaiak. Az 1930-as évektől '''Budapesten és külföldön''' (elsősorban Hollandiában) '''is nagy népszerűségnek örvendett''', évente több száz képét vitték külföldre. Festményeit a gazdasági nehézségek ellenére is előszeretettel vásárolták (történet eladás Sanghaiba is). Sikerének titka az lehetett, hogy „Wagnernek sikerült megtalálni azt a harmóniát a színek és a vonalak világában, amire a mai nyugtalan embernek szüksége van”.  Művészetének szinte egyetlen témája a természet szépsége. Műveit - melyek többségükben pasztellek, rajzok - derűs hangvétel, élénk színvilág, harmonikus kompozíció jellemzi. [[1938.]] május 22. és 29. között '''újabb kiállítása nyílt a Kultúrpalotában.''' [[1943|1943-ban]] harmadik csabaiként – Vidovszky Béla és Mazán László után – '''megkapta a Halmos Izidor-életképdíjat'''. A II. világháború alatt kapcsolata Békéscsabával átmenetileg megszakadt, de már [[1945|1945-ben]] újra szerepelt a békéscsabai képzőművészek tárlatán. Ezután családi és baráti látogatásokra és kiállításokra tért csak vissza.
'''Az 1940-es évek végén [[Mezőtúr|Mezőtúrra]] költözött.''' Itt alkotómunkája mellett tanárként is tevékenykedett a mezőgazdasági technikumban és a Városi Művelődési Otthon képzőművészeti körében. Meghatározó szerepe volt a város és a megye képzőművészeti életének szervezésében, de tevékenysége kiterjedt a helyi néprajzi gyűjtésre is. [[1951|1951-től]] '''a mezőtúri Képzőművészeti Kör vezetője lett'''.  [[1958|1958-ban]] a '''Tiszántúli Képzőművészeti II. Vándorkiállításon vett részt'''.
'''Az 1940-es évek végén [[Mezőtúr|Mezőtúrra]] költözött.''' Itt alkotómunkája mellett tanárként is tevékenykedett a mezőgazdasági technikumban és a Városi Művelődési Otthon képzőművészeti körében. Meghatározó szerepe volt a város és a megye képzőművészeti életének szervezésében, de tevékenysége kiterjedt a helyi néprajzi gyűjtésre is. [[1951|1951-től]] '''a mezőtúri Képzőművészeti Kör vezetője lett'''.  [[1958|1958-ban]] a '''Tiszántúli Képzőművészeti II. Vándorkiállításon vett részt'''.
-
 
[[1965|1965-ben]] '''a gyomai presszóban 15 darab alkotását''' - melyek között találunk szénrajzokat, tusrajzokat, pasztellképeket, monotypiákat és temperákat - '''állították ki'''. (Csendes öböl - monotypia, Hagymaszedők – monotypia, Túri utca - tusrajz). Ugyanebben az évben '''a múzeumi hónap keretében festményeit''' október 3. és 24. között '''kiállították a Munkácsy Mihály Múzeumban'''. A tárlatvezetői feladatokat [[Mokos József (1892-1972)|Mokos József]] festőművész látta el.  
[[1965|1965-ben]] '''a gyomai presszóban 15 darab alkotását''' - melyek között találunk szénrajzokat, tusrajzokat, pasztellképeket, monotypiákat és temperákat - '''állították ki'''. (Csendes öböl - monotypia, Hagymaszedők – monotypia, Túri utca - tusrajz). Ugyanebben az évben '''a múzeumi hónap keretében festményeit''' október 3. és 24. között '''kiállították a Munkácsy Mihály Múzeumban'''. A tárlatvezetői feladatokat [[Mokos József (1892-1972)|Mokos József]] festőművész látta el.  
-
 
-
'''[[1967]]. [[június 6.|június 6-án]] Mezőtúron hunyt el.''' Egy évvel halálát követően a múzeumban nyílt kiállítás képeiből. Alkotásait a debreceni Déri Múzeum, a szolnoki Damjanich János Múzeum és a Munkácsy Mihály Múzeum őrzi.
 
== Egyéni kiállításai ==
== Egyéni kiállításai ==
29. sor: 31. sor:
* 1928 • Képzőművészek Vidéki Szövetsége kiállítása
* 1928 • Képzőművészek Vidéki Szövetsége kiállítása
* 1931-32, 1935-36, 1943 • MAPE
* 1931-32, 1935-36, 1943 • MAPE
 +
* '''1932 Velencei biennálé''', Velence, Olaszország
* 1940-43 • Magyar Művészetért, Budapest
* 1940-43 • Magyar Művészetért, Budapest
* 1946 • Magyar Képzőművészetért kiállítás, Budapest
* 1946 • Magyar Képzőművészetért kiállítás, Budapest
36. sor: 39. sor:
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==
-
 
* 1987-ben '''emlékkiállítást szervezett a szolnoki múzeum'''.  
* 1987-ben '''emlékkiállítást szervezett a szolnoki múzeum'''.  
-
 
* 1988-ban '''emlékkiállítást rendezett a Munkácsy Mihály Múzeum''' születésének 100. évfordulójára emlékezve.  1987-ben Szolnokon a Damjanich Múzeumban rendeztek emlékkiállítást festményeiből.  
* 1988-ban '''emlékkiállítást rendezett a Munkácsy Mihály Múzeum''' születésének 100. évfordulójára emlékezve.  1987-ben Szolnokon a Damjanich Múzeumban rendeztek emlékkiállítást festményeiből.  
-
 
* '''Mezőtúron utcán neveztek el róla''': [https://www.google.hu/maps/place/Mez%C5%91t%C3%BAr,+Cs.+W%C3%A1gner+J%C3%B3zsef+u.,+5400/@47.0163879,20.6013861,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x4746b1ed277b49fb:0xd20dd89e456d0aac!8m2!3d47.0163879!4d20.6035748/ Cs. Wágner József utca] (a volt Kossa István utca)
* '''Mezőtúron utcán neveztek el róla''': [https://www.google.hu/maps/place/Mez%C5%91t%C3%BAr,+Cs.+W%C3%A1gner+J%C3%B3zsef+u.,+5400/@47.0163879,20.6013861,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x4746b1ed277b49fb:0xd20dd89e456d0aac!8m2!3d47.0163879!4d20.6035748/ Cs. Wágner József utca] (a volt Kossa István utca)
-
 
+
* 2008-ban a Munkácsy Mihály Múzeum tulajdonába került 117 kötetből álló könyvhagyatéka dr. Füstös Jenő ajándékozó jóvoltából.
* 2013. május 11-én Mezőtúron az MMKI Kossuth Lajos Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskolában felavatták a '''Csabai Wagner József-emléktermet'''.
* 2013. május 11-én Mezőtúron az MMKI Kossuth Lajos Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskolában felavatták a '''Csabai Wagner József-emléktermet'''.
-
 
* Mezőtúron egykori lakása falán [https://www.kozterkep.hu/~/22723/Csabai_Wagner_Jozsef_emlektabla_Mezotur_1989.html '''domborműves emléktábla'''] található.
* Mezőtúron egykori lakása falán [https://www.kozterkep.hu/~/22723/Csabai_Wagner_Jozsef_emlektabla_Mezotur_1989.html '''domborműves emléktábla'''] található.
76. sor: 75. sor:
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
* G. Vass István: A békéscsabai múzeum története : 1899-1979. Békéscsaba : Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, 1979. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* G. Vass István: A békéscsabai múzeum története : 1899-1979. Békéscsaba : Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, 1979. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
 +
== Külső hivatkozások ==
 +
*[http://www.munkacsy.hu/index.fcgi?rx=&item=&nyelv=hu&menuparam3=144&menuparam11=194&type=11 A Munkácsy Mihály Múzeum könyvtárának története] (Látogatva: 2017.09.27.)
 +
*[http://www.mkskft.hu/mesv/index.php?option=com_content&view=article&id=56:csabai-wagner-jozsef-terem&catid=34:kultura&Itemid=65 Csabai Wagner József Terem] In: Mezőtúr és vidéke (Látogatva: 2017.09.27.)
 +
*[http://konyvtar.mezobereny.hu/index.fcgi?rx=&nyelv=hu&stype=1&stype2=&menuparam5=125&heaAdat=136 Csabai-Wágner József a mezőberényi helyismereti adatbázisban]
 +
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]

A lap 2017. szeptember 27., 20:53-kori változata

Csabai Wagner József, Forrás: FORTEPAN

festőművész

Tartalomjegyzék

Élete

1888. május 27-én Mezőberényben született. Békéscsabához való kötődése élete végéig megmaradt, a Csabai előnevet Budapestre költözésétől használta.

Csabai Wagner József, Forrás: FORTEPAN

A középiskolát Békéscsabán és Kolozsváron végezte, egyetemi végzettséget a budapesti Királyi József Műegyetemen szerzett. Építésznek tanult, de már az 1910-es évek végén sokat rajzolt és festett Békéscsabán és környékén. Az 1920-as évek elejétől érdeklődése középpontjába a festészet került. Tehetségét jutalmazva 1920-ban megkapta a Békéscsaba városi díjat. 1920 és 1922 között folytatta tanulmányait a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán, ahol Balló Ede tanítványa volt. Visszatérve Békéscsabára a múzeum épületében dolgozott Gyoroki Gyurkó Pál festőművész társaságában. A 20-as évek végétől Budapesten élt, ahonnan gyakran látogatott Békéscsabára és több kiállításon mutatta be műveit. A 2. Világháború után Mezőtúrra költözött, felesége szülővárosába. 1967. június 6-án Mezőtúron hunyt el. Egy évvel halálát követően a múzeumban nyílt kiállítás képeiből. Alkotásait többek között a debreceni Déri Múzeum, a szolnoki Damjanich János Múzeum és a Munkácsy Mihály Múzeum őrzi, de megtalálhatóak munkái számos hazai és külföldi magángyűjteményben is.

Munkássága

Építészet

Apja munkáját folytatva az építőiparban kezdett dolgozni. Békéscsabán több középületen dolgozott különböző feladatokon. 1909-ben tervei és kivitelezése alapján készült el a Fiume szálloda átalakítása, ekkor az udvar felé földszintes étteremmel bővült. Ez a mai Télikert. 1912 őszén Spiegel Frigyes és Englerth Károly építészek tervei szerint, az ő kivitelezésében készült el a Vigarda (Jókai színház) 1913-ra. A Békés Megyei Gazdasági Egyesület az új székházát az akkori Ferenc József téren (Szabadság tér) alakította ki. A volt Zsilinszky Mihály-féle ház emeletesre építésének tervei szintén neki köszönhetők. Ez az épület ma a Fegyveres Erők Klubja. A Fiume szállóval szemben lévő telken, 1918-19 körül, az I. világháború befejezését követően a Kereskedelmi Bank épített székházát Csabai-Wágner tervezte. Ez az épület ma már nincs meg. A csabai református templomot szintén ő tervezte, melyet 1912. december 12-én Balthazár Dezső püspök szentelt fel. A talán legnagyobb figyelmet kapott csabai épülete a Munkácsy Mihály Múzeum épülete, melynek tervezésére - Áchim Gusztáv főmérnökkel - a várostól kapott megbízást 1907-ben, majd építésvezetőként a kivitelezésben is részt vett.

Képzőművészet

A város művészetének tendenciáit ekkor elsősorban a Munkácsy-hagyomány, másodsorban a nagybányaiak öröksége és a szolnokiak hatása, de leghatározottabban a kialakulóban lévő polgárság "provinciális-konzervatív" ízlése határozta meg. Ezek a tényezők irányították a művészek témaválasztását. Megrendelésre elsősorban portrékat festettek. A másik kedvelt műfaj a tájkép volt, amelynek legkiemelkedőbb művésze ekkor Békéscsabán Csabai-Wágner. Sikereinek bizonyítékai a kiállítások, melyeket a múzeumban és csabai lakásán rendezett. 1925. novemberében a műtermi kiállítását Kovacsics Dezső főispán is megtekintette. 1927. május 8. és 15. között a debreceni városháza közgyűlési termében állították ki képeit. A tárlatot a város kultúrtanácsnoka nyitotta meg. 1927. október 23-án kiállítás nyílt egy csabai műteremben, melyet dr. Korniss Géza kultúrtanácsnok és az Aurora Kör elnöke nyitott meg. Az Alföldi Művészek Egyesülete szegedi kiállításán is a kiállítók között volt Gajdácsné Borbély Gizella, Jankay Deutch Tibor és Sass Árpád mellett 1928. júniusában. Wagner pasztelljeinek érzelmekben gazdag színeit és tájait emelte ki a kritika.

1929-től minden évben bemutatkozott a helyi gyűjteményes tárlatokon. Járt Itáliában, sikeres kiállításai voltak a fővárosban (1930-ban a Nemzeti Szalonban, 1932-ben az Ernst Múzeumban), továbbá 1932-ben szerepelt a velencei biennálén is. Még ebben az évben elkészítette Ambrus Sándor főispán arcképét Békés vármegye arcképcsarnoka számára. Az olajfestmény 1931 és 1932 között készült el. A leleplezésére 1932. szeptember 29-én került sor a vármegye közgyűlési termében. 1935. március 3-án reprezentatív kiállítás nyílt alkotásaiból a Kultúrpalotában, ahol több festményét meg is vásárolták a csabaiak. Az 1930-as évektől Budapesten és külföldön (elsősorban Hollandiában) is nagy népszerűségnek örvendett, évente több száz képét vitték külföldre. Festményeit a gazdasági nehézségek ellenére is előszeretettel vásárolták (történet eladás Sanghaiba is). Sikerének titka az lehetett, hogy „Wagnernek sikerült megtalálni azt a harmóniát a színek és a vonalak világában, amire a mai nyugtalan embernek szüksége van”. Művészetének szinte egyetlen témája a természet szépsége. Műveit - melyek többségükben pasztellek, rajzok - derűs hangvétel, élénk színvilág, harmonikus kompozíció jellemzi. 1938. május 22. és 29. között újabb kiállítása nyílt a Kultúrpalotában. 1943-ban harmadik csabaiként – Vidovszky Béla és Mazán László után – megkapta a Halmos Izidor-életképdíjat. A II. világháború alatt kapcsolata Békéscsabával átmenetileg megszakadt, de már 1945-ben újra szerepelt a békéscsabai képzőművészek tárlatán. Ezután családi és baráti látogatásokra és kiállításokra tért csak vissza.

Az 1940-es évek végén Mezőtúrra költözött. Itt alkotómunkája mellett tanárként is tevékenykedett a mezőgazdasági technikumban és a Városi Művelődési Otthon képzőművészeti körében. Meghatározó szerepe volt a város és a megye képzőművészeti életének szervezésében, de tevékenysége kiterjedt a helyi néprajzi gyűjtésre is. 1951-től a mezőtúri Képzőművészeti Kör vezetője lett. 1958-ban a Tiszántúli Képzőművészeti II. Vándorkiállításon vett részt. 1965-ben a gyomai presszóban 15 darab alkotását - melyek között találunk szénrajzokat, tusrajzokat, pasztellképeket, monotypiákat és temperákat - állították ki. (Csendes öböl - monotypia, Hagymaszedők – monotypia, Túri utca - tusrajz). Ugyanebben az évben a múzeumi hónap keretében festményeit október 3. és 24. között kiállították a Munkácsy Mihály Múzeumban. A tárlatvezetői feladatokat Mokos József festőművész látta el.

Egyéni kiállításai

Válogatott csoportos kiállításai

Emlékezete

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Csabai-Wagner_J%C3%B3zsef_(1888%E2%80%931967)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök