Fábry Károly (1851–1925)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(→Élete)
(→Élete: Testvérei)
3. sor: 3. sor:
== Élete ==
== Élete ==
-
'''Fábry Károly [[1851]]. [[június 2.|június 2-án]] békéscsabai iparos családba született.''' Apja Fábry János, anyja Kraller Magdolna. '''Testvére, Sándor, Békés vármegye al-, majd főispánja volt.'''  
+
'''Fábry Károly [[1851]]. [[június 2.|június 2-án]] békéscsabai iparos családba született.''' Apja Fábry János, anyja Kraller Magdolna. ''' Három testvére volt: Sámuel, Ida (Gécs Jánosné) és Sándor, Békés vármegye al-, majd főispánja.'''  
'''A gimnázium alsó négy osztályát [[Békéscsaba|Csabán]], a felső négyet Szarvason, a jogot pedig Eperjesen végezte [[1869]] és [[1871]] között.''' Az '''[[1873|1873-ban]]''' letett ügyvédi vizsga után '''irodát nyitott Békéscsabán''', ahol rendes esküdtszéki tag volt. '''Az aradi ügyvédi kamara Békésvármegyében bejegyzett ügyvédje'''ként többször joggyakorlaton voltak nála ügyvédjelöltek.  
'''A gimnázium alsó négy osztályát [[Békéscsaba|Csabán]], a felső négyet Szarvason, a jogot pedig Eperjesen végezte [[1869]] és [[1871]] között.''' Az '''[[1873|1873-ban]]''' letett ügyvédi vizsga után '''irodát nyitott Békéscsabán''', ahol rendes esküdtszéki tag volt. '''Az aradi ügyvédi kamara Békésvármegyében bejegyzett ügyvédje'''ként többször joggyakorlaton voltak nála ügyvédjelöltek.  

A lap 2017. szeptember 1., 19:40-kori változata

ügyvéd, író, publicista

Tartalomjegyzék

Élete

Fábry Károly 1851. június 2-án békéscsabai iparos családba született. Apja Fábry János, anyja Kraller Magdolna. Három testvére volt: Sámuel, Ida (Gécs Jánosné) és Sándor, Békés vármegye al-, majd főispánja.

A gimnázium alsó négy osztályát Csabán, a felső négyet Szarvason, a jogot pedig Eperjesen végezte 1869 és 1871 között. Az 1873-ban letett ügyvédi vizsga után irodát nyitott Békéscsabán, ahol rendes esküdtszéki tag volt. Az aradi ügyvédi kamara Békésvármegyében bejegyzett ügyvédjeként többször joggyakorlaton voltak nála ügyvédjelöltek.

Hamarosan bekapcsolódott a politikai életbe és mind a községi, megyei, mind az országos politika számottevő alakjává vált. 1905-ben a gyomai választókerületben lett képviselő, majd 1906-ban újraválasztották. A '48-as Függetlenségi Párt tagja volt, melyhez származásából fakadó demokratikus érzése és a Kossuth-kultusz vezérelte. 1910-ben elhagyta az ügyvédi pályát, s ettől kezdve csabai és köröstarcsai birtokainak jövedelméből élt. 1911. március 29-ei hatállyal Fábry Károly és törvényes utódai megkapták a „Felsőalmási” nemesi előnevet a közügyek terén szerzett érdemek elismeréseként.

Kora ifjúságától számos tárcát, képviselősége alatt több politikai cikket írt. Írásaiban sokat foglalkozott a város közügyeivel. Wagner János földbirtokos lányát, Wagner Jeanne-t vette feleségül. Lányuk, Margit Rudnyánszky Titusz aranyosmaróti főszolgabíróval házasodott össze. Fiuk, Károly az isonzo-i csatában vesztette életét 1917-ben. Egyetlen fia elvesztése után visszavonultan élt, majd a jelenből a múlthoz fordulva történeti tanulmányokban örökítette meg szülővárosa históriáját. 1921-ben írta meg és adta közzé a Körösvidékben A csabai nagy árvíz és egyebek című művét, melyet külön kötetben is kiadtak. 1923-ban a város jelentette meg a Tallózás Csaba múltjából című könyvét. 1924-ben jelent meg a Csabai élet című munkája, melyben a Békésmegyei Közlöny adatait gyűjtötte össze egy helyismereti tanulmánykötetben.

Fábry Károly igyekezett támogatni a helyi értékeket, rendszeresen képviselte magát a város kulturális, társadalmi eseményein. A vármegye legtöbb adót befizetők névsorában rendszeresen előfordult a neve. Jelen volt a Kálmán Farkas emlékére rendezett hangversenyen 1910-ben, ahol a felülfizetők között volt. A Garzó Gyula református lelkész síremlékállítása céljából rendezett társas-estélyen is a támogatók között szerepelt. A Békésmegyei Egyetemi Ifjak Köre által szervezett megyebálon felülfizető volt. A rokkant katonák támogatása céljából Dobozon rendezett Kabaré-estélyen családjával a felülfizetők között szerepeltek. Adománnyal támogatta a vármegyei közkórház karácsonyfáját. Támogatta a Békéscsabán állítandó Erzsébet-szobor felállítását. Ügyvédi oklevelének megszerzésének 50. évfordulóján egymillió koronás ösztöndíj-alapítványt hozott létre a Békéscsabai Rudolf Főgimnáziumban végzett diákok számára. Emellett 100.000 koronával támogatta a Stefánia Anya- és Csecsemővédő Egyletet, 50.000-el a békéscsabai Múzeum-Egyletet. Részt vett a II. Rákóczi Ferenc konstantinápolyi sírhelyéhez történő 1903-as nemzeti zarándoklaton. Választott tagja volt a Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Rudolf Főgimnázium kormányzó bizottságának. Békéscsabán a 18 éves fiatalok honvéd-sorozási szemlebizottság elnöke volt. A Békésvármegyei kaszinó vidéki tagja volt. A Múzeumi Bizottság elnökeként adománnyal segítette a békéscsabai múzeum gyarapodását. Gróf Andrássy Gyula budapesti szobrának leleplezésén Békésvármegyét képviselte, mint küldöttségvezető és a vármegye koszorújának vivője.

A Polgári Kör elnökeként sokat tett a csabai polgárság összefogásáért. Ad hoc irodalmi társaságot szervezett, melynek feladata lett volna Békéscsaba monográfiájának megírása, ám ez 1925. február 6-án Békéscsabán bekövetkezett halála miatt sajnos elmaradt. Munkái a város- és a társadalomtörténet szempontjából forrásértékűek. Halálának első évfordulóján özvegye 500-500 ezer koronával támogatta a Stefánia Egyesületet, a Békéscsabai Nőegyletet, valamint a Békésmegyei Szegény Diákok Nyomorenyhítő Akcióját.

Emlékezete

Békéscsabán 1992-től utca őrzi emlékét.

Művei

Források

Kapcsolódó irodalom

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1bry_K%C3%A1roly_(1851%E2%80%931925)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök