Haan Lajos (1818–1891)

A BékésWiki wikiből

A lap 2017. augusztus 30., 19:50-kori változata

evangélikus lelkész, tanító, történetíró

Élete

Haan Lajos síremléke

Alig egyhónapos volt, amikor édesapja lelkészi hivatása miatt az egész család Békéscsabára költözött. Elemi iskolai tanulmányait Csabán, a gimnáziumot pedig Mezőberényben végezte el. Bölcseleti és teológiai ismereteit a jó hírű eperjesi kollégiumban kezdte el gyűjteni 1834-ben. Már ekkor is foglalkoztatta a magyar-nemzetiségi kapcsolat: a magyar-szlovák önképzőkörnek előbb könyvtárnoka, majd alelnöke lett.

1841 szeptemberében Németországba utazik, hogy befejezze teológiai tanulmányait, ám a Jénában, majd Berlinben töltött egy-egy félév után hazaindult társaival. Hazatérte után, 1842 novemberében tanítói állást vállalt Csabán, egy, az evangélikus egyház által létesített „felsőbb magyar iskolában”, ahol már kizárólag magyarul oktatta tótul beszélő diákjait. Ugyanebben az évben édesapja mellé segédlelkésszé választották, egy évvel később pedig Selmecbányán 1843. június 6-án lelkésszé szentelték. Az 1848-49-es szabadságharc idején három hétig tábori lelkészként, saját feljegyzései szerint főhadnagyi rangban szolgált Becskereken. 1849 áprilisától hat éven át Nagylakon volt önálló lelkész, majd 1855-ben átvette édesapja helyét Békéscsabán, s ott is szolgált haláláig.

1858-ban az észtországi Tudós Társaság, 1867-ben a Magyar Történelmi Társulat, 1877. május 24-én pedig a Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta.

Halála 1891 augusztus 12-én, Békéscsabán következett be. A Lencsési (Kastélyi) úti evangélikus temetőben nyugszik.

Munkássága

Tanítói pálya

A "felsőbb magyar iskola" 1842-es létrejötte mérföldkőnek számított Békéscsaba életében. Az iskola szellemének megfelelően Haan Lajos tevékenysége is azt a célt szolgálta, hogy minél több szlovák (tót) ajkú lakosnak meg legyen a lehetősége magyarul tanulni.

Saját elmondása szerint következetes, inkább dorgáló, mintsem büntető tanító volt, komolyan vette hivatását, s mindent megtett, hogy emeljen valamit az oktatás színvonalán. Naplójában leírta, hogy egy-két év után diákjai már tökéletesen beszéltek és írtak magyarul.

Lelkészi hivatás

Érdeklődése a lelkészi hivatás s az ahhoz kötődő világ iránt már gyermekkorában elkezdődött. 1845. november 9-én az Evangélikus Nagytemplomban az ótemplom fennállásának századik évfordulója alkalmából Haan-t megbízták ugyanazon prédikáció előadásával, amelyet száz évvel azelőtt Tessedik Sámuel is elmondott. Önálló lelkészi pályája Nagylakon kezdődött 1849-ben. Békéscsabára 1855-ben tért vissza: apja halála után ugyanis őt választották a helyére lelkésznek. Csakúgy, mint a tanítói hivatást, lelkészi teendőit is igen komolyan vette. Foglalkozott minden, a várost érintő akár kulturális, gazdasági, egészségügyi vagy politikai kérdéssel, segítő kezet nyújtott az arra rászorulóknak. Kevés szabadidejét kutatásra, írásra fordította.

Csabai lelkészségének 25. évfordulója alkalmából, 1881-ben Ferenc József lovagrenddel jutalmazta.

Történetírás

Tanítóként adatgyűjtésbe és rendszerezésbe kezdett Csaba történetét illetően, művét pedig 1845-ben nemcsak magyarul, de szlovákul is kiadták a presbitérium megbízásából B-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról címmel. Munkájában részletesen beszámolt a város kialakulásáról, helyrajzáról és gazdasági helyzetéről, de jellemezte annak néprajzát s lakóinak szokásait is. 1870-ben elkészült Békés vármegye hajdana című, két kötetes alkotása, 1878-ban pedig Dürer Albert nevéről és származásáról szóló kutatása Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről címmel. 1885-ben megbízták Békés megye történetének megírásával. Művét, bár még halála előtt elkészült, végül nem adták ki, kézirata azonban megtalálható a Békés Megyei Levéltárban. Haan nemcsak helytörténeti szempontból jelentős: egész életében szem előtt tartotta magyar és szlovák békés együttélését, tevékenységei mögött ez a törekvés is fellelhető. Alelnöke volt a Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulatnak 1847—1894-ig. Az évkönyvekben rendszeresen publikált. Az első csabai casinóban jegyzőji tisztet töltött be. Ő rendezte az első koncerteket, ő hívott meg pesti művészeket a csabaiak szórakoztatására.

Emlékezete

Békéscsabán utcát és teret neveztek el róla, a szoborsétányon pedig 1975 óta megtekinthető Kiss Kovács Gyula Haan Lajosról készült mellszobra.

Emlékét több tábla őrzi:

• A Szent István téri parókián
• A belvárosi iskola falán
• Az evangélikus nagytemplomban is emléktáblát állítottak tiszteletére
• Sámsonházán, szülőfalujában 1991 óta szintén tábla hirdeti munkásságát

Művei

• Az 1543-ki gyulai országgyűlés. In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1874/5. évkönyve, 76-84 p.
• 1604. évből In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1878/9. évkönyve, 33-35 p.
• Békés-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjárol, az ottani ev. ó templom százados ünnepe alkalmára. Tichy ny. : Nagyvárad, 1845. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A digitalizált változat látogatva: 2013.11.18.)
• Békés-csaba. A város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békés Megyei Közgyűlés Önkormányzati Hivatal : Békéscsaba, 1991. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A digitalizált változat látogatva: 2013.11.18.)
• Békésmegye III-ik Károly alatt, In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1875/6. évkönyve, 57-71 p.
• Békésmegyei agyag-, ércz és csontnemű régiségek, In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1876/7. évkönyve, 48-58 p.
• Békésvármegye főispánjai. In: Századok, 1867. (1. évf.) 3. sz. 272-278. p.
• Békés vármegye hajdana. Pest, 1870. Lauffer. 1. kötet, Történelmi rész. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A digitalizált változat látogatva: 2013.11.18.)
• Békés vármegye hajdana. Pest, 1870. Lauffer. 2. kötet, Oklevéltári rész. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A digitalizált változat látogatva: 2013.11.18.)
• Békés vármegye hajdana. In: Századok, 1870. (4. évf.) 1. sz. 67.
• Bél Mátyás, Budapest, 1879.
• Dürer nevéről. In: Századok, 1873. (7. évf.) 2. sz. 147. p.
• Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről. Dobay Ny. : Bcs., 1878. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A digitalizált változat látogatva: 2013.11.18.)
• Énekes könyv ágostai hitvallású hivek számára, Pest 1870.
• Énekes könyv a békés-csabai evangélikus egyház használatára, Arad 1860.
• Gyula város tanácsának levele 1560. évből, In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1879/80. évkönyve, 81-85 p.
• B. Haruckern Ferencz udvartartása. In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1874/5. évkönyve, 13-28 p.
• Huzain bég, gyulai várparancsnok magyar levele és magyar köriratu pecsétje In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1878/9. évkönyve, 33-35 p.
• Időszaki tábla a magyar protestáns egyház történetéhez, Pest, 1859 vagy 1860.
• Időszaki tábla Magyarország történelméhez, Pest, 1866.
• Jena hungarica, sive memoria hungarorum a tribus proximis saeculis acad. jenensi ad scriptorum, Gyula, 1858.
• A keresztény egyház történetei, Pest, 1866.
• A Magyar Történelmi Társulat 1874-ik évi vidéki kirándúlásáról szóló jelentések. 6. : Haán Lajos jelentése. In: Századok, 1875. (9. évf.) 2. sz. 113-115. p.
• Még egy szó Dürer Albert származási helyéről és családi nevéről. In: Századok, 1872. (6. évf.) 9. sz. 646-647 p.
• Ó- és Uj-Nagylaknak történetei, 1855.
• Regesták Békésvármegye jegyzőkönyveiből 1715—1795. (Folytatás), In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1884/85. évkönyve, 100-158 p.
• Regesták Békésvármegye közgyülési jegyzőkönyvéből In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1883/84. évkönyve, 43-118 p.
• Regesták Békésvármegye közgyülési jegyzőkönyveiből 1715—1795 In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1882/83. évkönyve, 78-99 p.
• A szarvasi, túri és szent-andrási határban talált régészeti tárgyak ismertetése A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1878/9. évkönyve, 62-67 p.
• Szerkesztette a magyarországi evangélikus egyház egyetemes névtárát.
• Szegedi Kis István élete, In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1876/7. évkönyve, 114-129 p.
• Történelem előtti korszak, In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1875/6. évkönyve, 34-42 p.
• Zipser Zeit- und Lebensbilder v. Weber ism. In: Századok, 1881. (15. évf.) 81-83 p.

Lásd még

Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)

Forrás

• Forján János: Csabai arcok. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A digitalizált változat, látogatva: 2013.11.18.)
• Haan Lajos naplója, részletek. 1971. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A digitalizált változat látogatva: 2013.11.18.)
• Márki Sándor: Haan Lajos emlékezete. Márki S., 1893. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A digitalizált változat látogatva: 2013.11.18.)

Kapcsolódó irodalom

• Deák Farkas: Protestáns könyvtár XVII. kötete. A magyarországi ágostai hitvallású evangelicusok egyetemes gyűlései és az egyetemes világi felügyelői hivatala. Írta Haan Lajos. In:Századok, 1883. (17. évf.) 10. sz. 887-888.
• Haan Lajos (Szül. 1818. aug. 13. - †1891. aug. 12.). nekrológ. In: Századok, 1891. (25. évf.) 7. sz. 588. p.
• Hampel József: Haan Lajos 1891. augusztusban elhunyt. In: Archaeologiai értesítő, 1891. (Uj folyam) 11. köt./4. füz. 381. p.
• Koren Emil: A Haan család története. In: Lelkipásztor : evangélikus lelkészi szakfolyóirat, 1991. (66. évf.) 10. sz. 321–322 p.
• Koren Emil: Haan Lajos és a korabeli Békéscsaba. In: Lelkipásztor : evangélikus lelkészi szakfolyóirat, 1991. (66. évf.) 10. sz. 322–323 p.
• Krupa András: Haan Lajos és Békéscsaba néprajza. In: Honismeret, 1994. (22. évf.) 5. sz. 16-19. p.
• Márki Sándor: Haan Lajos emlékezete. In: Századok, 1893. (27. évf.) 4. sz. 289-304. p.
• Prokopp Gyula: Haan Lajos levelei Ipolyi Arnoldhoz. In: Békési élet : népszerű tudományos és kulturális antológia, 1971. (6. évf.) 2. sz. 322-325. p.
• Székely Lajos: Haán Lajos naplója. In: Békési élet : népszerű tudományos és kulturális antológia, 1972. (7. évf.) 3. sz. 510-511. p.
• Táborszky László: Haan Lajos, a csabai lelkész. In: Lelkipásztor : evangélikus lelkészi szakfolyóirat, 1991. (66. évf.) 10. sz. 319–320 p.
• Tibori János: Haán Lajos: Békéscsaba története. In: Békési élet : népszerű tudományos és kulturális antológia, 1969. (4. évf.) 1. sz. 171. p.

Külső hivatkozások

• Haan János. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.07.)
• Haan Lajos. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.07..)
• Haan Lajos. In: Magyar Protestáns Panteon (Látogatva: 2013.11.07.)
• Evangélikus nagytemplom (Békéscsaba). In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.07.)
• „Egyházát, hazáját, a tudományt díszítette” Emlékezés Haan Lajosra In: Békés Megyei Hírlap 46. évf. 210. sz. (1991. szeptember 7-8.)