Csabai-Wagner József (1888–1967)
A BékésWiki wikiből
(→Emlékezete) |
(→Élete) |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
- | '''1888. május 27-én Mezőberényben született'''. Bár élete jelentős részét itt töltötte, '''Békéscsabához való kötődése élete végéig megmaradt''', a Csabai előnevet Budapestre költözésétől használta. | + | '''[[1888]]. [[május 27.|május 27-én]] [[Mezőberény|Mezőberényben]] született'''. Bár élete jelentős részét itt töltötte, '''[[Békéscsaba|Békéscsabához]] való kötődése élete végéig megmaradt''', a Csabai előnevet Budapestre költözésétől használta. |
- | A középiskolát Békéscsabán és Kolozsváron végezte, egyetemi végzettséget a budapesti Királyi József Műegyetemen szerzett. '''Építésznek tanult''', de már az 1910-es évek végén '''sokat rajzolt és festett''' Békéscsabán és környékén. Építészeti tevékenységének emlékét őrzi a '''Munkácsy Mihály Múzeum''' épülete, melynek '''tervezésére''' - Áchim Gusztáv főmérnökkel - a várostól kapott megbízást 1907-ben, majd építésvezetőként a kivitelezésben is részt vett. Az 1920-as évek elejétől '''érdeklődése középpontjába a festészet került'''. Tehetségét jutalmazva 1920-ban '''megkapta a Békéscsaba városi díjat'''. 1920 és 1922 között folytatta tanulmányait a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán, ahol Balló Ede tanítványa volt. Visszatérve Békéscsabára a múzeum épületében dolgozott Gyoroki Gyurkó Pál festőművész társaságában. | + | A középiskolát Békéscsabán és Kolozsváron végezte, egyetemi végzettséget a budapesti Királyi József Műegyetemen szerzett. '''Építésznek tanult''', de már az 1910-es évek végén '''sokat rajzolt és festett''' Békéscsabán és környékén. Építészeti tevékenységének emlékét őrzi a '''[[Munkácsy Mihály Múzeum]]''' épülete, melynek '''tervezésére''' - [[Ádám (Áchim) Gusztáv (1859-1946)|Áchim Gusztáv]] főmérnökkel - a várostól kapott megbízást [[1907|1907-ben]], majd építésvezetőként a kivitelezésben is részt vett. Az 1920-as évek elejétől '''érdeklődése középpontjába a festészet került'''. Tehetségét jutalmazva [[1920|1920-ban]] '''megkapta a Békéscsaba városi díjat'''. [[1920]] és [[1922]] között folytatta tanulmányait a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán, ahol Balló Ede tanítványa volt. Visszatérve Békéscsabára a múzeum épületében dolgozott Gyoroki Gyurkó Pál festőművész társaságában. |
- | A város művészetének tendenciáit ekkor elsősorban a Munkácsy-hagyomány, másodsorban a nagybányaiak öröksége és a szolnokiak hatása, de leghatározottabban a kialakulóban lévő polgárság "provinciális-konzervatív" ízlése határozta meg. Ezek a tényezők irányították a művészek témaválasztását. Megrendelésre elsősorban portrékat festettek. '''A másik kedvelt műfaj a tájkép volt, amelynek legkiemelkedőbb művésze ekkor Békéscsabán Csabai-Wágner.''' Sikereinek bizonyítékai a '''kiállítások''', melyeket '''a múzeumban és csabai lakásán''' rendezett. 1925. novemberében a '''műtermi kiállítás'''át Kovacsics Dezső főispán is megtekintette. 1927. május 8. és 15. között '''a debreceni városháza közgyűlési termében állították ki képeit'''. A tárlatot a város | + | A város művészetének tendenciáit ekkor elsősorban a Munkácsy-hagyomány, másodsorban a nagybányaiak öröksége és a szolnokiak hatása, de leghatározottabban a kialakulóban lévő polgárság "provinciális-konzervatív" ízlése határozta meg. Ezek a tényezők irányították a művészek témaválasztását. Megrendelésre elsősorban portrékat festettek. '''A másik kedvelt műfaj a tájkép volt, amelynek legkiemelkedőbb művésze ekkor Békéscsabán Csabai-Wágner.''' Sikereinek bizonyítékai a '''kiállítások''', melyeket '''a múzeumban és csabai lakásán''' rendezett. [[1925]]. novemberében a '''műtermi kiállítás'''át Kovacsics Dezső főispán is megtekintette. [[1927]]. május 8. és 15. között '''a debreceni városháza közgyűlési termében állították ki képeit'''. A tárlatot a város kultúrtanácsnoka nyitotta meg. [[1927]]. [október 23.|október 23-án] '''kiállítás nyílt egy csabai műteremben''', melyet [[Korniss Géza (1888-1960)|dr. Korniss Géza]] kultúrtanácsnok és az [[Aurora Kör]] elnöke nyitott meg. '''Az Alföldi Művészek Egyesülete szegedi kiállításán is a kiállítók között volt''' Gajdácsné Borbély Gizella, Jankay Deutch Tibor és Sass Árpád mellett [[1928]]. júniusában. Wagner pasztelljeinek érzelmekben gazdag színeit és tájait emelte ki a kritika. |
- | '''1929-től minden évben bemutatkozott a helyi gyűjteményes tárlatokon.''' Járt Itáliában, '''sikeres kiállításai voltak a fővárosban''' (1930-ban a Nemzeti Szalonban, 1932-ben az Ernst Múzeumban), továbbá 1932-ben szerepelt a velencei biennálén is. | + | '''[[1929|1929-től]] minden évben bemutatkozott a helyi gyűjteményes tárlatokon.''' Járt Itáliában, '''sikeres kiállításai voltak a fővárosban''' ([[1930|1930-ban]] a Nemzeti Szalonban, [[1932|1932-ben]] az Ernst Múzeumban), továbbá 1932-ben szerepelt a velencei biennálén is. Még ebben az évben '''elkészítette Ambrus Sándor főispán arcképét''' Békés vármegye arcképcsarnoka számára. Az olajfestmény 1931 és 1932 között készült el. A leleplezésére [[1932.]] [[szeptember 29.|szeptember 29-én]] került sor a vármegye közgyűlési termében. |
- | 1935. március 3-án '''reprezentatív kiállítás nyílt alkotásaiból a Kultúrpalotában''', ahol több festményét meg is vásárolták a csabaiak. Az 1930-as évektől '''Budapesten és külföldön''' (elsősorban Hollandiában) '''is nagy népszerűségnek örvendett''', évente több száz képét vitték külföldre. Festményeit a gazdasági nehézségek ellenére is előszeretettel vásárolták (történet eladás Sanghaiba is). Sikerének titka az lehetett, hogy „Wagnernek sikerült megtalálni azt a harmóniát a színek és a vonalak világában, amire a mai nyugtalan embernek szüksége van”. Művészetének szinte egyetlen témája a természet szépsége. Műveit - melyek többségükben pasztellek, rajzok - derűs hangvétel, élénk színvilág, harmonikus kompozíció jellemzi. 1938. május 22. és 29. között '''újabb kiállítása nyílt a Kultúrpalotában.''' | + | [[1935.]] [[március 3.|március 3-án]] '''reprezentatív kiállítás nyílt alkotásaiból a Kultúrpalotában''', ahol több festményét meg is vásárolták a csabaiak. Az 1930-as évektől '''Budapesten és külföldön''' (elsősorban Hollandiában) '''is nagy népszerűségnek örvendett''', évente több száz képét vitték külföldre. Festményeit a gazdasági nehézségek ellenére is előszeretettel vásárolták (történet eladás Sanghaiba is). Sikerének titka az lehetett, hogy „Wagnernek sikerült megtalálni azt a harmóniát a színek és a vonalak világában, amire a mai nyugtalan embernek szüksége van”. Művészetének szinte egyetlen témája a természet szépsége. Műveit - melyek többségükben pasztellek, rajzok - derűs hangvétel, élénk színvilág, harmonikus kompozíció jellemzi. [[1938.]] május 22. és 29. között '''újabb kiállítása nyílt a Kultúrpalotában.''' |
- | '''Az 1940-es évek végén Mezőtúrra költözött.''' Itt alkotómunkája mellett tanárként is tevékenykedett a mezőgazdasági technikumban és a Városi Művelődési Otthon képzőművészeti körében. Meghatározó szerepe volt a város és a megye képzőművészeti életének szervezésében, de tevékenysége kiterjedt a helyi néprajzi gyűjtésre is. 1951-től '''a mezőtúri Képzőművészeti Kör vezetője lett'''. 1943-ban harmadik csabaiként – Vidovszky Béla és Mazán László után – '''megkapta a Halmos Izidor-életképdíjat'''. | + | '''Az 1940-es évek végén [[Mezőtúr|Mezőtúrra]] költözött.''' Itt alkotómunkája mellett tanárként is tevékenykedett a mezőgazdasági technikumban és a Városi Művelődési Otthon képzőművészeti körében. Meghatározó szerepe volt a város és a megye képzőművészeti életének szervezésében, de tevékenysége kiterjedt a helyi néprajzi gyűjtésre is. [[1951|1951-től]] '''a mezőtúri Képzőművészeti Kör vezetője lett'''. [[1943|1943-ban]] harmadik csabaiként – Vidovszky Béla és Mazán László után – '''megkapta a Halmos Izidor-életképdíjat'''. |
- | A II. világháború alatt kapcsolata Békéscsabával átmenetileg megszakadt, de már 1945-ben újra szerepelt a békéscsabai képzőművészek tárlatán. Ezután családi és baráti látogatásokra és kiállításokra tért csak vissza. 1958-ban a '''Tiszántúli Képzőművészeti II. Vándorkiállításon vett részt'''. | + | A II. világháború alatt kapcsolata Békéscsabával átmenetileg megszakadt, de már [[1945|1945-ben]] újra szerepelt a békéscsabai képzőművészek tárlatán. Ezután családi és baráti látogatásokra és kiállításokra tért csak vissza. [[1958|1958-ban]] a '''Tiszántúli Képzőművészeti II. Vándorkiállításon vett részt'''. |
- | 1965-ben '''a gyomai presszóban 15 darab alkotását''' - melyek között találunk szénrajzokat, tusrajzokat, pasztellképeket, monotypiákat és temperákat - '''állították ki'''. (Csendes öböl - monotypia, Hagymaszedők – monotypia, Túri utca - tusrajz). Ugyanebben az évben '''a múzeumi hónap keretében festményeit''' október 3. és 24. között '''kiállították a Munkácsy Mihály Múzeumban'''. A tárlatvezetői feladatokat Mokos József festőművész látta el. | + | [[1965|1965-ben]] '''a gyomai presszóban 15 darab alkotását''' - melyek között találunk szénrajzokat, tusrajzokat, pasztellképeket, monotypiákat és temperákat - '''állították ki'''. (Csendes öböl - monotypia, Hagymaszedők – monotypia, Túri utca - tusrajz). Ugyanebben az évben '''a múzeumi hónap keretében festményeit''' október 3. és 24. között '''kiállították a Munkácsy Mihály Múzeumban'''. A tárlatvezetői feladatokat [[Mokos József (1892-1972)|Mokos József]] festőművész látta el. |
- | '''1967. június 6.-án Mezőtúron hunyt el.''' Egy évvel halálát követően a múzeumban nyílt kiállítás képeiből. Alkotásait a debreceni Déri Múzeum, a szolnoki Damjanich János Múzeum és a Munkácsy Mihály Múzeum őrzi. | + | '''[[1967]]. [[június 6.|június 6-án]] Mezőtúron hunyt el.''' Egy évvel halálát követően a múzeumban nyílt kiállítás képeiből. Alkotásait a debreceni Déri Múzeum, a szolnoki Damjanich János Múzeum és a Munkácsy Mihály Múzeum őrzi. |
== Egyéni kiállításai == | == Egyéni kiállításai == |
A lap 2017. július 27., 20:03-kori változata
festőművész
Tartalomjegyzék |
Élete
1888. május 27-én Mezőberényben született. Bár élete jelentős részét itt töltötte, Békéscsabához való kötődése élete végéig megmaradt, a Csabai előnevet Budapestre költözésétől használta.
A középiskolát Békéscsabán és Kolozsváron végezte, egyetemi végzettséget a budapesti Királyi József Műegyetemen szerzett. Építésznek tanult, de már az 1910-es évek végén sokat rajzolt és festett Békéscsabán és környékén. Építészeti tevékenységének emlékét őrzi a Munkácsy Mihály Múzeum épülete, melynek tervezésére - Áchim Gusztáv főmérnökkel - a várostól kapott megbízást 1907-ben, majd építésvezetőként a kivitelezésben is részt vett. Az 1920-as évek elejétől érdeklődése középpontjába a festészet került. Tehetségét jutalmazva 1920-ban megkapta a Békéscsaba városi díjat. 1920 és 1922 között folytatta tanulmányait a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán, ahol Balló Ede tanítványa volt. Visszatérve Békéscsabára a múzeum épületében dolgozott Gyoroki Gyurkó Pál festőművész társaságában.
A város művészetének tendenciáit ekkor elsősorban a Munkácsy-hagyomány, másodsorban a nagybányaiak öröksége és a szolnokiak hatása, de leghatározottabban a kialakulóban lévő polgárság "provinciális-konzervatív" ízlése határozta meg. Ezek a tényezők irányították a művészek témaválasztását. Megrendelésre elsősorban portrékat festettek. A másik kedvelt műfaj a tájkép volt, amelynek legkiemelkedőbb művésze ekkor Békéscsabán Csabai-Wágner. Sikereinek bizonyítékai a kiállítások, melyeket a múzeumban és csabai lakásán rendezett. 1925. novemberében a műtermi kiállítását Kovacsics Dezső főispán is megtekintette. 1927. május 8. és 15. között a debreceni városháza közgyűlési termében állították ki képeit. A tárlatot a város kultúrtanácsnoka nyitotta meg. 1927. [október 23.|október 23-án] kiállítás nyílt egy csabai műteremben, melyet dr. Korniss Géza kultúrtanácsnok és az Aurora Kör elnöke nyitott meg. Az Alföldi Művészek Egyesülete szegedi kiállításán is a kiállítók között volt Gajdácsné Borbély Gizella, Jankay Deutch Tibor és Sass Árpád mellett 1928. júniusában. Wagner pasztelljeinek érzelmekben gazdag színeit és tájait emelte ki a kritika.
1929-től minden évben bemutatkozott a helyi gyűjteményes tárlatokon. Járt Itáliában, sikeres kiállításai voltak a fővárosban (1930-ban a Nemzeti Szalonban, 1932-ben az Ernst Múzeumban), továbbá 1932-ben szerepelt a velencei biennálén is. Még ebben az évben elkészítette Ambrus Sándor főispán arcképét Békés vármegye arcképcsarnoka számára. Az olajfestmény 1931 és 1932 között készült el. A leleplezésére 1932. szeptember 29-én került sor a vármegye közgyűlési termében.
1935. március 3-án reprezentatív kiállítás nyílt alkotásaiból a Kultúrpalotában, ahol több festményét meg is vásárolták a csabaiak. Az 1930-as évektől Budapesten és külföldön (elsősorban Hollandiában) is nagy népszerűségnek örvendett, évente több száz képét vitték külföldre. Festményeit a gazdasági nehézségek ellenére is előszeretettel vásárolták (történet eladás Sanghaiba is). Sikerének titka az lehetett, hogy „Wagnernek sikerült megtalálni azt a harmóniát a színek és a vonalak világában, amire a mai nyugtalan embernek szüksége van”. Művészetének szinte egyetlen témája a természet szépsége. Műveit - melyek többségükben pasztellek, rajzok - derűs hangvétel, élénk színvilág, harmonikus kompozíció jellemzi. 1938. május 22. és 29. között újabb kiállítása nyílt a Kultúrpalotában.
Az 1940-es évek végén Mezőtúrra költözött. Itt alkotómunkája mellett tanárként is tevékenykedett a mezőgazdasági technikumban és a Városi Művelődési Otthon képzőművészeti körében. Meghatározó szerepe volt a város és a megye képzőművészeti életének szervezésében, de tevékenysége kiterjedt a helyi néprajzi gyűjtésre is. 1951-től a mezőtúri Képzőművészeti Kör vezetője lett. 1943-ban harmadik csabaiként – Vidovszky Béla és Mazán László után – megkapta a Halmos Izidor-életképdíjat. A II. világháború alatt kapcsolata Békéscsabával átmenetileg megszakadt, de már 1945-ben újra szerepelt a békéscsabai képzőművészek tárlatán. Ezután családi és baráti látogatásokra és kiállításokra tért csak vissza. 1958-ban a Tiszántúli Képzőművészeti II. Vándorkiállításon vett részt.
1965-ben a gyomai presszóban 15 darab alkotását - melyek között találunk szénrajzokat, tusrajzokat, pasztellképeket, monotypiákat és temperákat - állították ki. (Csendes öböl - monotypia, Hagymaszedők – monotypia, Túri utca - tusrajz). Ugyanebben az évben a múzeumi hónap keretében festményeit október 3. és 24. között kiállították a Munkácsy Mihály Múzeumban. A tárlatvezetői feladatokat Mokos József festőművész látta el.
1967. június 6-án Mezőtúron hunyt el. Egy évvel halálát követően a múzeumban nyílt kiállítás képeiből. Alkotásait a debreceni Déri Múzeum, a szolnoki Damjanich János Múzeum és a Munkácsy Mihály Múzeum őrzi.
Egyéni kiállításai
- 1948, 1964 • Mezőtúr
- 1965, 1986 (kat.), 1988 (kat.), Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
- 1987 • Damjanich János Múzeum, Szolnok (kat.).
Válogatott csoportos kiállításai
- 1920-tól az OMKT, a Nemzeti Szalon, az Ernst Múzeum, a Fészek Klub csoporttárlatain szerepelt, Budapest
- 1928 • Képzőművészek Vidéki Szövetsége kiállítása
- 1931-32, 1935-36, 1943 • MAPE
- 1940-43 • Magyar Művészetért, Budapest
- 1946 • Magyar Képzőművészetért kiállítás, Budapest
- 1961-64 • Téli Tárlat, Szolnok
- 1968 • Csabai festők jubileumi kiállítása, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba • Békés megye képzőművészete 1945-69
- 1969 • Békéscsaba-Gyula-Békés múzeumai.
Emlékezete
- 1987-ben emlékkiállítást szervezett a szolnoki múzeum.
- 1988-ban emlékkiállítást rendezett a Munkácsy Mihály Múzeum születésének 100. évfordulójára emlékezve. 1987-ben Szolnokon a Damjanich Múzeumban rendeztek emlékkiállítást festményeiből.
- Mezőtúron utcán neveztek el róla: Cs. Wágner József utca (a volt Kossa István utca)
- 2013. május 11-én Mezőtúron az MMKI Kossuth Lajos Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskolában felavatták a Csabai Wagner József-emléktermet.
- Mezőtúron egykori lakása falán domborműves emléktábla található.
Források
- Békés Megyei Népújság, 20. évf. 180. szám, 1965. augusztus 1. 5.p (Látogatva: 2017.07.27.)
- Békés Megyei Népújság, 20. évf. 222. szám, 1965. szeptember 21. 5.p (Látogatva: 2017.07.27.)
- Békés Megyei Népújság, 20. évf. 233. szám, 1965. október 3. 5.p (Látogatva: 2017.07.27.)
- Békés Megyei Népújság, 43. évf. 88. szám, 1988. április 14. 6.p (Látogatva: 2017.07.27.)
- Békés, 59. évf. 42. szám, 1927. május 25. 3.p (Látogatva: 2017.07.27.)
- Békés, 64. évf. 75. szám, 1932. szeptember 24. 3.p (Látogatva: 2017.07.27.)
- Békésmegyei közlöny, 54. évf. 108. szám, 1927. május 13. 3.p (Látogatva: 2017.07.27.)
- Békésmegyei közlöny, 55. évf. 128. szám, 1928. június 7. 3.p (Látogatva: 2017.07.27.)
- Békésmegyei közlöny, 62. évf. 50. szám, 1935. március 1. 2.p (Látogatva: 2017.07.27.)
- Békésmegyei közlöny, 62. évf. 58. szám, 1935. március 10. 2.p (Látogatva: 2017.07.27.)
- Békésmegyei közlöny, 65. évf. 114. szám, 1938. május 21. 3.p (Látogatva: 2017.07.27.)
- Csabai-Wagner József. 1888-1967. Emlékkiállítás. Békéscsaba. Munkácsy Mihály Múzeum. 1988. Békéscsaba: 1988., 1-2.p
- Csabai Wágner József In. Kieselbach.hu (Látogatva: 2017.07.27.)
- Csabai Wágner József Emlékterem avatás (Látogatva: 2017.07.27.)
- Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek : Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti élete. A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve II. (39.) – „Ami csabai…” múzeumi sorozat. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014. 21.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. 4. köt. Budapest: Akadémiai K., 1994. 144-145.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Korniss Géza: Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930. p. 380-381. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Körösvidék, 6. évf. 266. szám, 1925. november 22. 2.p (Látogatva: 2017.07.27.)
- Körösvidék, 8. évf. 242. szám, 1927. október 26. 2.p (Látogatva: 2017.07.27.)
- Márkus György: Békés vármegye. Budapest: Békésvm. Monográfiája Szerk., 1936. 803.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Merényi-Metzger Gábor: A gyula vármegyeháza egykori arcképcsarnoka In. A Békés Megyei Múzeumok közleményei 28. szerk.: N. Varga Éva, Szatmári Imre. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2006. 378.p (Látogatva: 2017.07.27.)
- Seregélyi György: Magyar festők és grafikusok adattára. Életrajzi lexikon az 1800-1988 között alkotó festő- és grafikusművészekről. Szeged: Seregélyi Gy., 1988. 108.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Sz. Kürti Katalin: Csabai Wagner József In. artportal.hu (Látogatva: 2017.07.27.)
- Új Néplap, 3. évf. 243. szám, 1992. október 14. 16.p (Látogatva: 2017.07.27.)
- Zádor Anna és Genthon István: Művészeti lexikon. 1. köt. Budapest: Akadémiai K., 1965. 454.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár