Bartóky József (1865–1928)

A BékésWiki wikiből

A lap 2017. július 25., 17:22-kori változata (lapforrás) Vandi (vitalap | szerkesztései) (→Emléke: Hivatkozás helyesbítése) ← Régebbi szerkesztés		A lap 2017. július 25., 17:29-kori változata (lapforrás) Vandi (vitalap | szerkesztései) (Kategória módosítása) Újabb szerkesztés →
53. sor:		53. sor:
	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]
-	[[Kategória:Írók]]	+	[[Kategória:Irodalmárok]]
	[[Kategória:Békéscsaba]]		[[Kategória:Békéscsaba]]
	[[Kategória:Szarvas]]		[[Kategória:Szarvas]]

---

A lap 2017. július 25., 17:29-kori változata

író, államtitkár. Békéscsaba, 1865. november 27. - Budapest, 1928. július 4.

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Művei 3 Emléke 4 Forrás 5 Kép 6 Kapcsolódó irodalom 7 Külső hivatkozások

Élete

Édesapja - jómódú földbirtokos - korai halála után a gimnázium utolsó négy osztályát Szarvason végezte. Az érettségi után Pesten jogot tanult, közben az irodalom iránti vonzalma a fiatal írónemzedék közelébe sodorta. Maga is próbálkozott az írással, versekkel, prózával. Első elbeszélését az Ország-világ című lap közölte. A kezdeti sikerek ellenére a család nem nézte jó szemmel az írói pálya felé történő orientálódását. "Komoly pályára" szánták, ezért a fővárosból Nagyváradra "száműzték". Bartóky így az írói álmait hosszú időre kénytelen volt eltemetni. A jogakadémián tanult tovább, majd Pesten megszerezte a jogi diplomát. Ügyvédnek készült, de rájött, hogy ez nem neki való mesterség. Végül közigazgatási pályán helyezkedett el. 1890-től Békés vármegyében szolgabíróként, főjegyzőként tevékenykedett. Szociális érzületét több komoly eredmény jelzi: pl. a falusi népkönyvtárak berendezése és fejlesztése, gazdasági szakelőadások szervezése. A Békésmegyei Közlönyben 1887 és 1891 között még megjelent néhány novellája. 1893. január 24-én feleségül vette Székács Juliannát (1872-1949), akitől két gyermeke született Magdolna és Melinda. 1896. május 30-án a békéscsabai Széchenyi ligetben bemutatták "Prológ" című színdarabját, de ekkora már elkapta az államgépezet körforgása, és félretette írói ábrándjait. Hihetetlen energiáját, kiváló képességeit az egyre magasabbra ívelő köztisztviselői pályának áldozta, akkor már a földművelésügy terén. 1897-ben a Földművelésügyi Minisztériumba hívták, ahol 1904-től miniszteri tanácsossá nevezték ki, majd 1910-től 1918-ig államtitkárként tevékenykedett. E minőségében reformot reform után terjesztett elő a mezőgazdasági kultúra jobb megszervezése és a mezőgazdasági munkásságról való szociális gondoskodás érdekében. Értékes munkásságot fejtett ki mint a minisztérium szociális jellegű törvényjavaslatainak tervezője. Bartóky kezdte el a munkásház-építési akciót, megszervezte a gazdasági munkáspénztárt, a gazdasági munkásközvetítést és a szakjogi irodalomban is értékes könyvekkel, alkotásokkal tette ismertté a nevét. Munkássága elismeréséül megkapta a belső titkos tanácsosi méltóságot.

Bartóky 1905-ben nyaralónak vásárolta meg, azt a kis zebegényi parasztházat, amely leánya Melinda 1924-ben kötött házassága révén Szőnyi István Kossuth-díjas festőművész otthona és alkotóháza lett. Ez a ház nyújtott menedéket elsőszülött lánya Magdolna (Jékey Lászlóné) kitelepített családjának is. Bartóky azzal, hogy meghívta a fiatal Kós Károlyt a zebegényi katolikus templom tervezésére elévülhetetlen érdemeket szerzett annak építésében.

A szépirodalommal nyugalomba vonulása után (1918) kezdett foglalkozni közel 30 évi hallgatás után. Először Senki Pál álnév alatt írt, majd Schöpflin Aladár és Beöthy Zsolt buzdítására a saját nevén. Életének utolsó nyolc évében jelentek meg jelentős írásai könyv alakban is. Több mint 20 kötete jelent meg. Írói nevét oktató célzatú meséi alapozták meg. Bár fabuláival tűnt fel, igazi területe mégis a novella volt. Többnyire a megyei élet, a vidék, a falu egyszerű alakjait ábrázolta Mikszáthra emlékeztető stílussal és jellemző erővel. Az Őszi esték című elbeszéléskötetét az Akadémia díjazta; az írót a Kisfaludy Társaság 1922-ben, a Petőfi Társaság 1924-ben választotta tagjai közé. Több mint 20 kötete jelent meg. Halála után 1929-ben utcát neveztek el emlékére, mely 1949 óta Hajnóczy utcaként szerepel. Szarvason a Tessedik Sámuel Múzeum falán a szarvasi öregdiákok emléktáblái között megtaláljuk az övét is.

Művei

• A gazdasági munkásügyi törvények, rendeletek, határozatok gyűjteménye. Bp. : Grill Károly, 1902. 396 p.
• Magyar fabulák. (Elbeszélések). Bp. : Franklin, 1921. 257 p.
• Őszi esték. (Elbeszélések). Bp. : Franklin, 1922. 257 p.
• Mécsvilág. (Elbeszélések). Bp. : Franklin, 1923. 202 p.
• Télben. (Elbeszélések). Bp. : Franklin, 1923. 204 p.
• Szivárvány. (Elbeszélések). Bp. : Franklin, 1924. 227 p.
• Piros rózsák. (Elbeszélések). Bp. : Franklin, 1925. 278 p.
• Semper Idem. (Elbeszélések). Budapest : Frankin, 1926. 278 p.
• Egyedül. (Novellák) . Budapest : Frankin, 1927. 278 p.
• Új magyar fabulák. Sajtó alá rend. Szász Károly. Szarvas : Szarvasi Öregdiákok Szöv., 1929. 160. p.

Emléke

• Bartóky utca Békéscsabán (1929-1949)
• Bartóky József út Zebegényben
• Emléktábla Szarvason a Tessedik Sámuel Múzeum falán

Forrás

• Arcképek Szarvas múltjából. Írta és szerk. Tóth Lajos. Szarvas. 1983. Szarvas Város Barátainak Köre. 91-94. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Csabai életrajzok. Békéscsaba : 1995. (Kézirat, lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• A csabai új nyári színkör. In: Békes. 15. évf. (1896.05.24.) 3. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. 2. köt. Bp. 1940. Argumentum K. 631-634. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei. 76. In: Orosházi Napló. 4. évf. 1992. 9. sz. 5. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Levelek otthonról. Szőnyi István és Bartóky Melinda levelei Szőnyi Zsuzsához és Triznya Mátyáshoz (1949–1960). Szentendre : Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009. 32.p. Lelőhely: Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Hungaricana
• Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp. 1967. Akadémiai K. 13 2. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Magyar irodalmi lexikon. 1. köt. Főszerk. Benedek Marcell. Bp. 1963. Akadémiai K. 116. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Magyar politikai lexikon. (Magyar politikusok). 1914-1929. Szerk. T. Boros László. Bp. 1929. Európa. 32-33. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Syposs Zoltán: Bartóky József emlékezete. In: Békés Megyei Népújság. 23. évf. 1968. november 17. 270. sz. 9. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

Kép

• Arcképek Szarvas múltjából. Írta és szerk. Tóth Lajos. Szarvas. 1983. Szarvas Város Barátainak Köre. 91. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Benka Gyula emlékkönyv. A Szarvasi Evangélikus Főgimnázium volt tanára és igazgatója. 1838-1923. Bp. 1928. Szarvasi Öregdiákok Szöv. 67. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

• Cikkek, írások Bartóky Józsefről (Információk táblázatban) (Látogatva: 2017.07.14.)