Balás Ádám (1872–1950)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(→Élete)
(→Élete)
11. sor: 11. sor:
Balás Ádámot foglalkoztatta a '''régészet''', sorra járta a megye ismert vagy kevésbé ismert lelőhelyeit. Az ásatást [[Tótkomlós|Tótkomlóson]] kezdte meg az ún. [[Teleki-puszta|Teleki-pusztán]]. Ezt követően [[Mezőberény|Mezőberényben]] is próbálkozott ásatással, a [[Gácsháti puszta|Gácsháti pusztán]] egy férfi csontvázat talált fegyverekkel . Ugyanitt népvándorláskori sírokat és egy temetőt is feltártak csontvázakkal.   
Balás Ádámot foglalkoztatta a '''régészet''', sorra járta a megye ismert vagy kevésbé ismert lelőhelyeit. Az ásatást [[Tótkomlós|Tótkomlóson]] kezdte meg az ún. [[Teleki-puszta|Teleki-pusztán]]. Ezt követően [[Mezőberény|Mezőberényben]] is próbálkozott ásatással, a [[Gácsháti puszta|Gácsháti pusztán]] egy férfi csontvázat talált fegyverekkel . Ugyanitt népvándorláskori sírokat és egy temetőt is feltártak csontvázakkal.   
-
Ifjabb éveiben a '''társadalmi és egyházi életben is tevékenyen részt vett'''. Ellenőre volt a [[Békéscsabai Evangélikus Nőegyesület]], választmányi tagja a [[Luther-Szövetség|Luther-Szövetségnek]], a [[Nemzeti Szövetség|Nemzeti Szövetségnek]] és a [[békéscsabai Casinó-egylet|békéscsabai Casinó egyletnek]]. A [[Vörös Kereszt Egylet]] jegyzője (1912/13 - 1915/16), helyettes titkára, [[Tudakozó Iroda|Tudakozó Irodájának]] vezetője (1915/16) és a békéscsabai polgárőrség parancsnoka (1914/15-1915/1916) is volt. Tagja volt az [[Öreg Diákok Szövetsége|Öreg Diákok Szövetségének]] is. A [[Békés-Csabai Múzeum-Egyesület]] előadójaként többször tartott népszerű tudományos előadásokat is (az ókori építészetről és szobrászatról , az ókori cirkuszokról és színházakról ). Adománnyal támogatta a békéscsabai [[Kossuth-szobor]] felállítását. Munkatársa volt a helyi lapoknak: számos politikai, társadalmi és közgazdasági cikket írt a [[Békésmegyei Közlöny|Békésmegyei Közlönybe]], a [[Békésmegyei Függetlenség|Békésmegyei Függetlenségbe]] és a [[Körösvidék|Körösvidékbe]].  
+
Ifjabb éveiben a '''társadalmi és egyházi életben is tevékenyen részt vett'''. Ellenőre volt a [[Békéscsabai Evangélikus Nőegyesület]], választmányi tagja a [[Luther-Szövetség|Luther-Szövetségnek]], a [[Nemzeti Szövetség|Nemzeti Szövetségnek]] és a [[békéscsabai Casinó-egylet|békéscsabai Casinó-egyletnek]]. A [[Vörös Kereszt Egylet]] jegyzője (1912/13 - 1915/16), helyettes titkára, [[Tudakozó Iroda|Tudakozó Irodájának]] vezetője (1915/16) és a békéscsabai polgárőrség parancsnoka (1914/15-1915/1916) is volt. Tagja volt az [[Öreg Diákok Szövetsége|Öreg Diákok Szövetségének]] is. A [[Békés-Csabai Múzeum-Egyesület]] előadójaként többször tartott népszerű tudományos előadásokat is (az ókori építészetről és szobrászatról , az ókori cirkuszokról és színházakról ). Adománnyal támogatta a békéscsabai [[Kossuth-szobor]] felállítását. Munkatársa volt a helyi lapoknak: számos politikai, társadalmi és közgazdasági cikket írt a [[Békésmegyei Közlöny|Békésmegyei Közlönybe]], a [[Békésmegyei Függetlenség|Békésmegyei Függetlenségbe]] és a [[Körösvidék|Körösvidékbe]].  
Több mint 30 évi pedagógiai múlt után [[1930.]] [[június 25.|június 25-én]] saját '''kérésére vonult nyugdíjba''', egészségügyi okokra hivatkozva. Nyugdíjba vonulásakor 1000 pengős '''ösztöndíj-alapítványt hozott létre''' a jól tanuló protestáns diákok számára. Az 1932/33-as tanévben '''helyettesítő tanárként ismét történelmet tanított''' 4 osztályban. 1932-ben [[Radvánszky Albert]], az evangélikus egyházi főhatóság '''címzetes igazgatói címet adományozott számára'''. Az ünnepélyes kinevezésre [[szeptember 18.|szeptember 18-án]] került sor a [[Békéscsabai Evangélikus Gimnázium|Rudolf-Főreálgimnáziumban]].   
Több mint 30 évi pedagógiai múlt után [[1930.]] [[június 25.|június 25-én]] saját '''kérésére vonult nyugdíjba''', egészségügyi okokra hivatkozva. Nyugdíjba vonulásakor 1000 pengős '''ösztöndíj-alapítványt hozott létre''' a jól tanuló protestáns diákok számára. Az 1932/33-as tanévben '''helyettesítő tanárként ismét történelmet tanított''' 4 osztályban. 1932-ben [[Radvánszky Albert]], az evangélikus egyházi főhatóság '''címzetes igazgatói címet adományozott számára'''. Az ünnepélyes kinevezésre [[szeptember 18.|szeptember 18-án]] került sor a [[Békéscsabai Evangélikus Gimnázium|Rudolf-Főreálgimnáziumban]].   

A lap 2017. június 8., 16:22-kori változata

tanár, múzeumigazgató

Tartalomjegyzék

Élete

Fájl:.jpg
Balás Ádám 1872. december 6-án Békéscsabán született. A középiskola alsó négy osztályát a csabai algimnáziumban, a felső osztályokat a szarvasi főgimnáziumban végezte. Az érettségi bizonyítvány megszerzése után a Budapesti Tudományegyetem Jogi Karán tanult, később átiratkozott a Bölcsészeti Karra, ahol Hegedűs István, Ballagi Aladár és Lánczy Gyula professzor tanítványa volt. Oklevelét latin nyelvből és történelemből 1897-ben szerezte meg.

Tanári pályáját 1896-ban a vágújhelyi alreáliskolában kezdte előbb helyettes, majd rendes tanári pozícióban. 1897. szeptember 1-jén a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter klasszika-filológia tanárrá nevezte ki az eperjesi főgimnáziumban. A következő évben megszerezte tanári végzettségét görög nyelv és irodalomból is. 1899. szeptember l-től a békéscsabai Rudolf-Főgimnáziumban tanított egészen a nyugdíjba vonulásáig. Az iskolai ügyekből lelkiismeretesen kivette a részét: 31 éven keresztül végezte az osztályfőnöki teendőket, volt a filológiai szertár felelőse, 15 évig vezette a tanári könyvtárat, többször volt a tanári értekezletek, 14 évig pedig a kormányzó-bizottság jegyzője, éveken át volt igazgatóhelyettes. Támogatta az Ijfúsági Segitő-Egyesületet, valamint az gimnáziumi Alumneum-ot. Vezetésével kezdte meg működését a Rudolf-főgimnázium sakk-köre.

Iskolai tevékenységén kívül jelentős szerepet játszott a békéscsabai múzeum alapításában. 1900. és 1902. között ő volt a múzeum első igazgatója. 1902-ben azonban váratlanul lemondott, Krammer Nándor váltotta. Lemondása évében jegyezte el Hegyi Zsigmond mérnök és földbirtokos lányát, Irmát.

Balás Ádámot foglalkoztatta a régészet, sorra járta a megye ismert vagy kevésbé ismert lelőhelyeit. Az ásatást Tótkomlóson kezdte meg az ún. Teleki-pusztán. Ezt követően Mezőberényben is próbálkozott ásatással, a Gácsháti pusztán egy férfi csontvázat talált fegyverekkel . Ugyanitt népvándorláskori sírokat és egy temetőt is feltártak csontvázakkal.

Ifjabb éveiben a társadalmi és egyházi életben is tevékenyen részt vett. Ellenőre volt a Békéscsabai Evangélikus Nőegyesület, választmányi tagja a Luther-Szövetségnek, a Nemzeti Szövetségnek és a békéscsabai Casinó-egyletnek. A Vörös Kereszt Egylet jegyzője (1912/13 - 1915/16), helyettes titkára, Tudakozó Irodájának vezetője (1915/16) és a békéscsabai polgárőrség parancsnoka (1914/15-1915/1916) is volt. Tagja volt az Öreg Diákok Szövetségének is. A Békés-Csabai Múzeum-Egyesület előadójaként többször tartott népszerű tudományos előadásokat is (az ókori építészetről és szobrászatról , az ókori cirkuszokról és színházakról ). Adománnyal támogatta a békéscsabai Kossuth-szobor felállítását. Munkatársa volt a helyi lapoknak: számos politikai, társadalmi és közgazdasági cikket írt a Békésmegyei Közlönybe, a Békésmegyei Függetlenségbe és a Körösvidékbe.

Több mint 30 évi pedagógiai múlt után 1930. június 25-én saját kérésére vonult nyugdíjba, egészségügyi okokra hivatkozva. Nyugdíjba vonulásakor 1000 pengős ösztöndíj-alapítványt hozott létre a jól tanuló protestáns diákok számára. Az 1932/33-as tanévben helyettesítő tanárként ismét történelmet tanított 4 osztályban. 1932-ben Radvánszky Albert, az evangélikus egyházi főhatóság címzetes igazgatói címet adományozott számára. Az ünnepélyes kinevezésre szeptember 18-án került sor a Rudolf-Főreálgimnáziumban. 1943-ban egykori tanárként részt vett az 1902-ben érettségizettek – Gyóni Géza volt osztálytársai – 41 éves találkozóján.

Művei

Forrás

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Bal%C3%A1s_%C3%81d%C3%A1m_(1872%E2%80%931950)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök