Balás Ádám (1872–1950)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(→Élete)
(→Forrás)
22. sor: 22. sor:
== Forrás ==
== Forrás ==
 +
 +
* [https://goo.gl/5oS6UQ A Békéscsabai Ág. H. Ev. Rudolf-Főgimnázium LVII. értesítője az 1922/23. iskolai évről. Közzéteszi: Rell Lajos. Békéscsaba, 1923. 20.p]
 +
 +
* [https://goo.gl/69lGwl A Békéscsabai Ág. H. Ev. Rudolf-Főgimnázium LXII. értesítője az 1927/28. iskolai évről. Közzéteszi: Rell Lajos. Békéscsaba, 1928. 28.p]
 +
 +
* [https://goo.gl/DzK0cm A Békéscsabai Ág. H. Ev. Rudolf-reálgimnázium LXVII. értesítője az 1932-33. iskolai évről. közzéteszi: Rell Lajos. Békéscsaba. 16.p]
 +
 +
* [https://goo.gl/L64zkA A Békéscsabai Ág. H. Ev. Rudolf-reálgimnázium LXXVIII. értesítője az 1943-44. iskolai évről. közzéteszi: Pataki Sámuel. Békéscsaba. 14.p]
 +
 +
* [https://goo.gl/AXDK6B Békésmegyei közlöny 28. évf. 7. szám. 1901. január 24. 3.p]
 +
 +
* [https://goo.gl/kpZqSS Békésmegyei közlöny 28. évf. 9. szám. 1901. január 31. 2.p]
 +
 +
* [https://goo.gl/47aODr Békésmegyei közlöny 30. évf. 23. szám. 1903. március 19. 3.p]
 +
 +
* [https://goo.gl/fClN7E Békésmegyei közlöny, 28. évf. 66. szám. 1901. augusztus 18. 3.p]
 +
 +
* [https://goo.gl/lp1hKu Békésmegyei közlöny, 28. évf. 68. szám. 1901. augusztus 25. 3.p]
 +
 +
* [https://goo.gl/36jQE6 Békésmegyei közlöny, 29. évf. 26. szám. 1902. március 30. 4.p]
 +
 +
* [https://goo.gl/V0K8L5 Békésmegyei közlöny, 37. évf. 79. szám. 1910. október 2. 5.p]
 +
 +
* [https://goo.gl/HFkxn8  Békésmegyei közlöny, 59. évf. 201. szám. 1932. szept. 15. 3.p]
 +
 +
* [https://goo.gl/Wvz3lo Békésmegyei közlöny, 59. évf. 205. szám. 1932. szept. 20. 1.p]
* Csabai életrajzok. Békéscsaba : 1995. (Kézirat) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Csabai életrajzok. Békéscsaba : 1995. (Kézirat) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

A lap 2017. június 7., 20:31-kori változata

tanár, múzeumigazgató

Tartalomjegyzék

Élete

Balás Ádám 1872. december 6-án Békéscsabán született. A középiskola alsó négy osztályát a csabai algimnáziumban, a felső osztályokat a szarvasi főgimnáziumban végezte. Az érettségi bizonyítvány megszerzése után a Budapesti Tudományegyetem Jogi Karán tanult, később átiratkozott a Bölcsészeti Karra, ahol Hegedűs István, Ballagi Aladár és Lánczy Gyula professzor tanítványa volt. Oklevelét latin nyelvből és történelemből 1897-ben szerezte meg.

Tanári pályáját 1896-ban a vágújhelyi alreáliskolában kezdte előbb helyettes, majd rendes tanári pozícióban. 1897. szeptember 1-jén a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter klasszika-filológia tanárrá nevezte ki az eperjesi főgimnáziumban. A következő évben megszerezte tanári végzettségét görög nyelv és irodalomból is. 1899. szeptember l-től a békéscsabai Rudolf-Főgimnáziumban tanított egészen a nyugdíjba vonulásáig. Az iskolai ügyekből lelkiismeretesen kivette a részét: 31 éven keresztül végezte az osztályfőnöki teendőket, volt a filológiai szertár felelőse, 15 évig vezette a tanári könyvtárat, többször volt a tanári értekezletek, 14 évig pedig a kormányzó-bizottság jegyzője, éveken át volt igazgatóhelyettes. Támogatta az Ijfúsági Segitő-Egyesületet, valamint az gimnáziumi Alumneum-ot. Vezetésével kezdte meg működését a Rudolf-főgimnázium sakk-köre.

Iskolai tevékenységén kívül jelentős szerepet játszott a békéscsabai múzeum alapításában. 1900. és 1902. között ő volt a múzeum első igazgatója. 1902-ben azonban váratlanul lemondott, Krammer Nándor váltotta. Lemondása évében jegyezte el Hegyi Zsigmond mérnök és földbirtokos lányát, Irmát.

Balás Ádámot foglalkoztatta a régészet, sorra járta a megye ismert vagy kevésbé ismert lelőhelyeit. Az ásatást Tótkomlóson kezdte meg az ún. Teleki-pusztán. Ezt követően Mezőberényben is próbálkozott ásatással, a Gácsháti pusztán egy férfi csontvázat talált fegyverekkel . Ugyanitt népvándorláskori sírokat és egy temetőt is feltártak csontvázakkal.

Ifjabb éveiben a társadalmi és egyházi életben is tevékenyen részt vett. Ellenőre volt a Békéscsabai Evangélikus Nőegyesület, választmányi tagja a Luther-Szövetségnek, a Nemzeti Szövetségnek és a békéscsabai Kaszinónak. A Vörös Kereszt Egylet jegyzője (1912/13 - 1915/16), helyettes titkára, Tudakozó Irodájának vezetője (1915/16) és a békéscsabai polgárőrség parancsnoka (1914/15-1915/1916) is volt. Tagja volt az Öreg Diákok Szövetségének is. A Békés-Csabai Múzeum-Egyesület előadójaként többször tartott népszerű tudományos előadásokat is (az ókori építészetről és szobrászatról , az ókori cirkuszokról és színházakról ). Adománnyal támogatta a békéscsabai Kossuth-szobor felállítását. Munkatársa volt a helyi lapoknak: számos politikai, társadalmi és közgazdasági cikket írt a Békésmegyei Közlönybe, a Békésmegyei Függetlenségbe és a Körösvidékbe.

Több mint 30 évi pedagógiai múlt után 1930. június 25-én saját kérésére vonult nyugdíjba, egészségügyi okokra hivatkozva. Nyugdíjba vonulásakor 1000 pengős ösztöndíj-alapítványt hozott létre a jól tanuló protestáns diákok számára. Az 1932/33-as tanévben helyettesítő tanárként ismét történelmet tanított 4 osztályban. 1932-ben Radvánszky Albert, az evangélikus egyházi főhatóság címzetes igazgatói címet adományozott számára. Az ünnepélyes kinevezésre szeptember 18-án került sor a Rudolf-Főreálgimnáziumban. 1943-ban egykori tanárként részt vett az 1902-ben érettségizettek – Gyóni Géza volt osztálytársai – 41 éves találkozóján.

Művei

Forrás

Kapcsolódó irodalom

Kép

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Bal%C3%A1s_%C3%81d%C3%A1m_(1872%E2%80%931950)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök