Balás Ádám (1872–1950)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Szócikk létrehozása)
(→Élete)
3. sor: 3. sor:
== Élete ==
== Élete ==
-
'''Balás Ádám [[Békéscsaba|Békéscsabán]] [[1872]]. [[December 6.|december 6-án]] született.''' A középiskola alsó négy osztályát a csabai algimnáziumban, a felső osztályokat a szarvasi főgimnáziumban végezte. Az érettségi bizonyítvány megszerzése után a budapesti tudományegyetem jogi karán tanult, de csakhamar átiratkozott a bölcsészeti karra, ahol Hegedűs István, Ballagi Aladár és Lánczy Gyula professzor tanítványa volt. Oklevelét latin nyelvből és történelemből [[1897]]-ben szerezte meg.
+
Balás Ádám [[1872]]. [[december 6.|december 6-án]] [[Békéscsaba|Békéscsabán]] született. A középiskola alsó négy osztályát a csabai algimnáziumban, a felső osztályokat a szarvasi főgimnáziumban végezte. Az érettségi bizonyítvány megszerzése után a Budapesti Tudományegyetem Jogi Karán tanult, később átiratkozott a Bölcsészeti Karra, ahol [[Hegedűs István]], [[Ballagi Aladár]] és [[Lánczy Gyula]] professzor tanítványa volt. Oklevelét latin nyelvből és történelemből [[1897|1897-ben]] szerezte meg.  
-
Pályáját [[1896]]-ban a vágújhelyi alreáliskolában kezdte helyettes, majd rendes tanári minőségben. [[1897]]. [[Szeptmber 1.|szeptember l-jén]] a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter az eperjesi főgimnáziumba nevezte ki a klasszika-filológia tanárává. A következő évben tanári vizsgát tett harmadik szaktárgyából, görög nyelv és irodalomból. [[1899]]. [[Szeptember 1|szeptember l-jétől]] nevezte ki a miniszter a békéscsabai Rudolf Főgimnáziumba tanárnak, s ez időtől nyugdíjba vonulásáig ([[1930]]) ebben az iskolában működött. Lelkes híve volt a klasszikus nyelveknek. Szigorú nevelő volt, de szigorúsága a diákok iránt érzett szeretetével párosult. Az iskolai munkából mindig szívesen vállalt részt: 31 éven keresztül végezte az osztályfőnöki teendőket; volt a filológiai szertár őre; 15 évig gondozta a tanári könyvtárat; többször volt a tanári értekezletek, s 14 évig a kormányzó-bizottság jegyzője; éveken át az igazgató helyettese.
+
Tanári pályáját [[1896|1896-ban]] a vágújhelyi alreáliskolában kezdte előbb helyettes, majd rendes tanári pozícióban. [[1897]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-jén]] a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter klasszika-filológia tanárrá nevezte ki az eperjesi főgimnáziumban. A következő évben megszerezte tanári végzettségét görög nyelv és irodalomból is. [[1899]]. [[szeptember 1|szeptember l-től]] a [[Békéscsabai Evangélikus Gimnázium|békéscsabai Rudolf-Főgimnáziumban]] tanított egészen a nyugdíjba vonulásáig. Az iskolai ügyekből lelkiismeretesen kivette a részét: 31 éven keresztül végezte az osztályfőnöki teendőket, volt a filológiai szertár felelőse, 15 évig vezette a tanári könyvtárat, többször volt a tanári értekezletek, 14 évig pedig a kormányzó-bizottság jegyzője, éveken át volt igazgatóhelyettes. Támogatta az [[Ifjúsági Segitő-Egyesület|Ijfúsági Segitő-Egyesületet]], valamint az gimnáziumi Alumneum-ot. Vezetésével kezdte meg működését a Rudolf-főgimnázium sakk-köre .
-
Iskolai tevékenységén kívül '''részt vállalt a [[Munkácsy Mihály Múzeum|békéscsabai múzeum]] alapításában'''. '''[[1900]]-[[1902]] között ő volt az első múzeumi igazgató.''' Balás Ádám elsősorban régészeti érdeklődésű volt. Nagy lendülettel vetette bele magát a munkába, sorra járta a megye ismert vagy kevésbé ismert lelőhelyeit. Az ásatást Tótkomlóson kezdte meg [[1900]]-ban az ún. Teleki-pusztán. Ezt követően Mezőberényben is próbálkozott ásatással. '''1902'''-ben azonban váratlanul lemondott. Csak sejteni lehet, hogy az Országos Felügyelőség által megkövetelt nyilvántartások, katalógusok elkészítésének fáradságos munkája riasztotta vissza.
+
Iskolai tevékenységén kívül jelentős szerepet játszott a [[Munkácsy Mihály Múzeum|békéscsabai múzeum]] alapításában. [[1900.]] és [[1902.]] között ő volt a múzeum első igazgatója. [[1902.|1902-ben]] azonban váratlanul lemondott, [[Krammer Nándor]] váltotta. Lemondása évében jegyezte el [[Hegyi Zsigmond]] mérnök és földbirtokos lányát, [[Hegyi Irma|Irmát]].  
-
Ifjabb éveiben tevékenyen részt vett a társadalmi életben, de az egyházi élet terén is szívesen munkálkodott. Ellenőre volt az Evangélikus Nőegyletnek, választmányi tagja a Luther-Szövetségnek, a Nemzeti Szövetségnek, a békéscsabai Kaszinónak. A Vöröskereszt-egylet jegyzője (1912/13-[[1915/16]]), helyettes titkára, Tudakozó Irodájának vezetője ('''1915'''/[[1916|16]]) és a békéscsabai polgárőrség parancsnoka ([[1914]]/[[1915|15]]-[[1915]]/1916|16) volt. Többször tartott népszerű tudományos előadásokat is. '''Munkatársa volt a helyi lapoknak: számos politikai, társadalmi és közgazdasági cikket írt a [[Békésmegyei Közlöny|Békésmegyei Közlönybe]], a [[Békésmegyei Függetlenség|Békésmegyei Függetlenségbe]] és a [[Körösvidék|Körösvidékbe]].'''
+
Balás Ádámot foglalkoztatta a régészet, sorra járta a megye ismert vagy kevésbé ismert lelőhelyeit. Az ásatást [[Tótkomlós|Tótkomlóson]] kezdte meg az ún. [[Teleki-puszta|Teleki-pusztán]]. Ezt követően [[Mezőberény|Mezőberényben]] is próbálkozott ásatással, a [[Gácsháti puszta|Gácsháti pusztán]] egy férfi csontvázat talált fegyverekkel . Ugyanitt népvándorláskori sírokat és egy temetőt is feltártak csontvázakkal.
-
Több mint 30 évi pedagógiai múlt után '''[[1930]]. [[Június 25.|június 25-én]] vonult nyugdíjba''' saját kérésére. Elhatározásának egészségügyi okai voltak. A Rudolf Főgimnázium történetébe nemcsak munkásságával, hanem távozásának alkalmából tett 1000 pengős ösztöndíj-alapítványával is beírta nevét.
+
 
 +
Ifjabb éveiben a társadalmi és egyházi életben is tevékenyen részt vett. Ellenőre volt a [[Békéscsabai Evangélikus Nőegyesület]], választmányi tagja a [[Luther-Szövetség|Luther-Szövetségnek]], a [[Nemzeti Szövetség|Nemzeti Szövetségnek]] és a [[békéscsabai Kaszinó|békéscsabai Kaszinónak]]. A [[Vörös Kereszt Egylet]] jegyzője (1912/13 - 1915/16), helyettes titkára, [[Tudakozó Iroda|Tudakozó Irodájának]] vezetője (1915/16) és a békéscsabai polgárőrség parancsnoka (1914/15-1915/1916) is volt. Tagja volt az [[Öreg Diákok Szövetsége|Öreg Diákok Szövetségének]] is. A [[Békés-Csabai Múzeum-Egyesület]] előadójaként többször tartott népszerű tudományos előadásokat is (az ókori építészetről és szobrászatról , az ókori cirkuszokról és színházakról ). Adománnyal támogatta a békéscsabai [[Kossuth-szobor]] felállítását. Munkatársa volt a helyi lapoknak: számos politikai, társadalmi és közgazdasági cikket írt a [[Békésmegyei Közlöny|Békésmegyei Közlönybe]], a [[Békésmegyei Függetlenség|Békésmegyei Függetlenségbe]] és a [[Körösvidék|Körösvidékbe]].
 +
 
 +
Több mint 30 évi pedagógiai múlt után [[1930.]] [[június 25.|június 25-én]] saját kérésére vonult nyugdíjba, egészségügyi okokra hivatkozva. Nyugdíjba vonulásakor 1000 pengős ösztöndíj-alapítványt hozott létre a jól tanuló protestáns diákok számára. Az 1932/33-as tanévben helyettesítő tanárként ismét történelmet tanított 4 osztályban. 1932-ben [[Radvánszky Albert]], az evangélikus egyházi főhatóság címzetes igazgatói címet adományozott számára. Az ünnepélyes kinevezésre [[szeptember 18.|szeptember 18-án]] került sor a [[Békéscsabai Evangélikus Gimnázium|Rudolf-Főreálgimnáziumban]]. 
 +
[[1943.|1943-ban]] egykori tanárként részt vett az [[1902.|1902-ben]] érettségizettek – [[Gyóni Géza (1884-1917)|Gyóni Géza]] volt osztálytársai – 41 éves találkozóján.
== Művei ==
== Művei ==

A lap 2017. június 7., 20:18-kori változata

tanár, múzeumigazgató

Tartalomjegyzék

Élete

Balás Ádám 1872. december 6-án Békéscsabán született. A középiskola alsó négy osztályát a csabai algimnáziumban, a felső osztályokat a szarvasi főgimnáziumban végezte. Az érettségi bizonyítvány megszerzése után a Budapesti Tudományegyetem Jogi Karán tanult, később átiratkozott a Bölcsészeti Karra, ahol Hegedűs István, Ballagi Aladár és Lánczy Gyula professzor tanítványa volt. Oklevelét latin nyelvből és történelemből 1897-ben szerezte meg.

Tanári pályáját 1896-ban a vágújhelyi alreáliskolában kezdte előbb helyettes, majd rendes tanári pozícióban. 1897. szeptember 1-jén a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter klasszika-filológia tanárrá nevezte ki az eperjesi főgimnáziumban. A következő évben megszerezte tanári végzettségét görög nyelv és irodalomból is. 1899. szeptember l-től a békéscsabai Rudolf-Főgimnáziumban tanított egészen a nyugdíjba vonulásáig. Az iskolai ügyekből lelkiismeretesen kivette a részét: 31 éven keresztül végezte az osztályfőnöki teendőket, volt a filológiai szertár felelőse, 15 évig vezette a tanári könyvtárat, többször volt a tanári értekezletek, 14 évig pedig a kormányzó-bizottság jegyzője, éveken át volt igazgatóhelyettes. Támogatta az Ijfúsági Segitő-Egyesületet, valamint az gimnáziumi Alumneum-ot. Vezetésével kezdte meg működését a Rudolf-főgimnázium sakk-köre .

Iskolai tevékenységén kívül jelentős szerepet játszott a békéscsabai múzeum alapításában. 1900. és 1902. között ő volt a múzeum első igazgatója. 1902-ben azonban váratlanul lemondott, Krammer Nándor váltotta. Lemondása évében jegyezte el Hegyi Zsigmond mérnök és földbirtokos lányát, Irmát.

Balás Ádámot foglalkoztatta a régészet, sorra járta a megye ismert vagy kevésbé ismert lelőhelyeit. Az ásatást Tótkomlóson kezdte meg az ún. Teleki-pusztán. Ezt követően Mezőberényben is próbálkozott ásatással, a Gácsháti pusztán egy férfi csontvázat talált fegyverekkel . Ugyanitt népvándorláskori sírokat és egy temetőt is feltártak csontvázakkal.


Ifjabb éveiben a társadalmi és egyházi életben is tevékenyen részt vett. Ellenőre volt a Békéscsabai Evangélikus Nőegyesület, választmányi tagja a Luther-Szövetségnek, a Nemzeti Szövetségnek és a békéscsabai Kaszinónak. A Vörös Kereszt Egylet jegyzője (1912/13 - 1915/16), helyettes titkára, Tudakozó Irodájának vezetője (1915/16) és a békéscsabai polgárőrség parancsnoka (1914/15-1915/1916) is volt. Tagja volt az Öreg Diákok Szövetségének is. A Békés-Csabai Múzeum-Egyesület előadójaként többször tartott népszerű tudományos előadásokat is (az ókori építészetről és szobrászatról , az ókori cirkuszokról és színházakról ). Adománnyal támogatta a békéscsabai Kossuth-szobor felállítását. Munkatársa volt a helyi lapoknak: számos politikai, társadalmi és közgazdasági cikket írt a Békésmegyei Közlönybe, a Békésmegyei Függetlenségbe és a Körösvidékbe.

Több mint 30 évi pedagógiai múlt után 1930. június 25-én saját kérésére vonult nyugdíjba, egészségügyi okokra hivatkozva. Nyugdíjba vonulásakor 1000 pengős ösztöndíj-alapítványt hozott létre a jól tanuló protestáns diákok számára. Az 1932/33-as tanévben helyettesítő tanárként ismét történelmet tanított 4 osztályban. 1932-ben Radvánszky Albert, az evangélikus egyházi főhatóság címzetes igazgatói címet adományozott számára. Az ünnepélyes kinevezésre szeptember 18-án került sor a Rudolf-Főreálgimnáziumban. 1943-ban egykori tanárként részt vett az 1902-ben érettségizettek – Gyóni Géza volt osztálytársai – 41 éves találkozóján.

Művei

Forrás

Kapcsolódó irodalom

Kép

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Bal%C3%A1s_%C3%81d%C3%A1m_(1872%E2%80%931950)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök