Áchim L(iker) András (1871–1911)

A BékésWiki wikiből

A lap 2017. május 23., 18:26-kori változata

parasztpolitikus, képviselő

Élete

Békéscsabán született 1871. március 15- én. Nagyapját Áchim L. Jánost, 1869. január 10-én választották meg Békéscsaba bírájává. Apja id. Áchim L. András, 143 hold földdel rendelkezett. Édesanyja gyermekágyi lázban halt meg.

Középiskolai tanulmányait a békéscsabai gimnáziumban kezdte, majd a szarvasiban folytatta. Apja akarata ellenére tanulmányait nem fejezte be, két évi tanulás után visszatért gerendási tanyájukra.

Két évig teljesített katonai szolgálatot Mezőhegyesen a méneskarnál. 23 éves korában feleségül vette Rajtár Ilonát, egy jómódú gazda lányát. A házasságból három lány és egy fiú született. 1896-ban édesapja halálát követően 200 holdas birtokot örökölt.

Közéleti szereplését 1899-ben Békés megye törvényhatósági bizottságában kezdte, majd bekerült Békéscsaba képviselő-testületébe is. A fiatal Áchim elsősorban Erzsébethelyről toborozta híveit. Nagy figyelmet keltett gazdálkodásról, gazdaságról szóló szociális érzékenységű beszédeivel. Cikkei a Békésmegyei Közlönyben jelentek meg.

Ellenzéki magatartása miatt az agrárszegénység vezetői meghívták az éppen szerveződő Általános Népegyletbe, 1904-ben pedig elnökké választották. 1905-ben a Mezőfi Vilmos által vezetett Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt programjával - Zsilinszky Mihály államtitkár jelölttel szemben - képviselővé választották. Már az első parlamenti beszédével megütközést keltett: nemzeti hadsereget, általános választójogot, egy független földművespártot és a kincstári birtokok parcellázását követelte. Rövidesen szakított Mezőfivel, szembefordult a Függetlenségi és 48-as Párttal.

1906-ban megalapította az ország első önálló parasztpártját, a Magyarországi Független Szocialista Pártot, és programjának megvalósítása érdekében Paraszt Újság címmel hetilapot indított. A párt programjával 1906. májusában ismét országgyűlési képviselővé választották, mandátumát azonban a Magyar Királyi Kúria megsemmisítette. Lázítás és osztályellenes izgatás címén bűnvádi eljárást indítottak ellene, amely 1908-ban a felmentésével végződött.

1908. elejétől kezdve visszanyerte politikai jogait: létrehozta a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikusok Szakegyletét, amelynek 1908. június 8-án tartott kongresszusán követelte az 1000 holdnál nagyobb birtokok felosztását, és támogatta az általános választójogért vívott küzdelmet. Az 1910-es országgyűlési választásokon jelentős szavazattöbbséggel újra képviselővé választották. Parlamenti beszédeiben és cikkeiben polgári demokratikus reformokat követelt.

1911. tavaszán ellenfelei szervezett támadásba kezdtek. Először a budapesti Friss Újság közölt cikksorozatot "A parasztkirály birodalmában" címmel. A megyei Friss Újságban visszautasította az ellene szóló vádakat. A "Békés megyei fotográfiák" című cikksorozatának első két részlete dr. Zsilinszky Endrét éles hangnemben vádolta pénzügyi visszaélésekkel. Az apjukat ért sérelmekért a két Zsilinszky fiú, Endre és Gábor behatolt Áchim L. András házába, akit dulakodás közben lelőttek 1911. május 14-én. Másnap, május 15-én halt meg.

Mások szerint ez a konfliktus nem egészen politikai eredetű, azt állítják, hogy Áchim L. András még a középkorban élt és ragaszkodott az „első éjszaka” intézményéhez és ezt a Zsilinszky lányokon is érvényesíteni akarta. Ezt a lányok két fivére nem nézte jó szemmel és számon kérték a náluk jóval idősebb Áchimon, aki nem látta be, hogy idejétmúlt hagyományokat kerget. A vita eldurvult és tragédiába torkollott. Mivel a város szülöttét lőtték le a Zsilinszky fivérek, ezért mind a mai napig nincs Békéscsabán Bajcsy-Zsilinszky út, utca vagy tér, de a sors fintora, hogy pl.: Békéscsabához közel eső (25 km-re) Kondoroson a Bajcsy-Zsilinszky és az Áchim utca teljesen egyforma hosszú és párhuzamosan fut majdnem egymás mellett.

Emlékezete

• Születésének 100. évfordulóján a békéscsabai szoborsétányon felavatták Marton László alkotását, Áchim L. András mellszobrát.
• Teljes alakos szobor található az Áchim-lakótelepen.
• 1971-ben kiállítást rendeztek a Munkácsy Mihály Múzeumban Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom címmel.
• Halálát követően a Mészárszék utcát – ahol a lakása volt, és ahol meggyilkolták - átnevezték Áchim L. András utcára.
• A mai Petőfi utcai Általános Iskola korábban Áchim L. András nevét viselte.
• A szlovák iskola diákotthona 1981-ig viselte a nevét (Áchim L. András Diákotthon).
• Nevét viseli a Szlovák Tájház telkén található egykori kékfestő műhely, amit a 2006-os felújítása után Áchim-teremnek hívnak.
• 2011-ben, az Áchim-emlékév keretében tudományos konferenciákat tartottak Békéscsabán, Gödöllőn, Budapesten, valamint Újkígyóson.

Emléktáblái

• A Fiume Szálló aulájában (2011)
• A Városháza falán (2011)
• Kastély u. 8. szám alatt (1991)
• Lakása falán (Áchim u. 5.) (1971)
• Az Evangélikus Gimnázium falán (1956)

Cikkei a köv. újságokban jelentek meg

• IgaZ Eszme (1904)
• A Polgár (1905)
• Békésmegyei Híradó (1905, 1906)
• Földművelők Lapja (1907)
• Budapesti Napló (1907)
• XX. Század (1908)
• Egyenlőség (1908)
• Paraszt Újság (1908)
• Pesti Futár (1910)
• Békésvár megyei Friss Újság (1911)
• Pesti Napló (1911)

Források

• Áchim L. András halálának századik évfordulója alkalmából szervezett békéscsabai emlékünnepség. szerk.: Somogyi Józsefné. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület, 2011. 45., 49.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Uhrin Erzsébet: Áchim a fiatalok és az idősek szemében. In: Áchim L. András öröksége : Áchim L. András halálának 100. évfordulója alkalmából megtartott tudományos emlékülés előadásai Újkígyós, 2011. november 26. Budapest, 2012. 27.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Molnár M. Eszter: Az Áchim kutatás múltja, jelene és jövője In: Áchim L. András öröksége : Áchim L. András halálának 100. évfordulója alkalmából megtartott tudományos emlékülés előadásai Újkígyós, 2011. november 26. Budapest, 2012. 89.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

• A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve. Iskolatörténeti tanulmányok. Békéscsaba: Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk., 1980. 6. tábla. (kép) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Áchim emlékszám. In: Békési Élet. 6. évf. 2. sz. 1971. p. 153-188. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Domokos József: Áchim L. András. Budapest: Kossuth K., 1971. p. 350. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Domokos József: Két per egy kötetben. Visszaemlékezések. Budapest: Magvető Kiadó, 1978. p. 437. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Fancsovits György: Áchim L. András beszédei az országgyűlésben. Békéscsaba: Békés Megyei Tanács Tud.-Koord.Szakbiz., 1986. p. 24. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Féja Géza: Áchim L. András élete. In: Békési Élet. 23. évf. 4. sz. 1988. p. 495-503. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Fényes Samu: Az Áchim-per. Fellebbezés a közönséghez. Békéscsaba: Tevan Kiadó, 1911. p. 66. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Magyar agrártörténeti életrajzok. 1. köt. Budapest: Magyar Mezőgazd. Múzeum, 1987. p. 1-5. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Budapest: Akadémiai K., 1967. p. 7-8. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Mengyán György: Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom. In: Körös Népe. Történelmi és néprajzi antológia. 1., Békéscsaba: Városi Tanács V.B., 1956. p. 162-187. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Molnár Ignác: Áchim L. András és parasztmozgalma. Szakdolgozat. Békéscsaba: Molnár I., 1965. p. 43. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Pölöskei Ferenc - Szabó Ferenc: Áchim L. András emlékkönyv. 1871-1971. Békéscsaba: Városi Tanács V.B., 1972. p. 157. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Tibori János: Agrárszocializmus és demokratikus parasztmozgalom Békéscsabán. Debrecen: 1972. p. 423. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

Kapcsolódó irodalom