A geszti remete
A BékésWiki wikiből
(→Arany János Geszten) |
(→Az Arany János Emlékmúzeum) |
||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
== Az Arany János Emlékmúzeum == | == Az Arany János Emlékmúzeum == | ||
| - | Arany János otthonául szolgáló erdei lak '''a II. világháború során pusztult el'''. 1967-ben, a költő szülésének 150. évfordulóján vetődött fel az ötlet, hogy '''építsék azt újjá'''. '''A régi helyén''' - Miklós Róbert kutató terve alapján - felújított lakot 1971. június 8-án nyitotta meg a Békés megyei Tanács, a Magyar Tudományos Akadémia és a Petőfi Irodalmi Múzeum a benne található '''[[Arany János Emlékmúzeum]]'''mal. | + | Arany János otthonául szolgáló erdei lak '''a [[II. világháború]] során pusztult el'''. 1967-ben, a költő szülésének 150. évfordulóján vetődött fel az ötlet, hogy '''építsék azt újjá'''. '''A régi helyén''' - [[Miklós Róbert]] kutató terve alapján - felújított lakot 1971. június 8-án nyitotta meg a [[Békés megyei Tanács]], a [[Magyar Tudományos Akadémia]] és a [[Petőfi Irodalmi Múzeum]] a benne található '''[[Arany János Emlékmúzeum]]'''mal. |
== Arany Geszten írt művei == | == Arany Geszten írt művei == | ||
A lap 2017. február 28., 21:39-kori változata
A Geszten található Tisza kastély területén álló kerti lak öt hónapon keresztül szolgált Arany János otthonául.
Tartalomjegyzék |
Arany János Geszten
Arany János a Habsburg-ellenes politikai cikkei, valamint forradalmi költészete miatt heteken keresztül a Nagyszalonta környéki településeken bujkált az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot követően. Hivatalát elvesztette, családjával nehéz helyzetbe került. Egykori kollégiumi diáktársa, Kovács János ismerte bizonytalan helyzetét, ezért felajánlotta, hogy vállalja el a 14 éves Tisza Domokos oktatását. 1851. május 13-tól Geszten tanította Domokost görög és magyar nyelvre. Geszten ellátás mellett 400 pengő forint fizetést kapott.
Az épület
Egy udvarra nyíló kis szobát kapott a Tisza kastély első emeletén található pavilonban. Meleg időben szívesebben tartózkodott a kastélyparkban található bükk és szilfák által határolt zsúpfedeles egyszobás kerti lakban. Valószínűleg több versét, valamint epikai műveinek részeit is ebben a kis épületben írta. Szobájában mindig ott volt a ceruza éjjeli asztalán, amivel a sötétben gyertyát nem gyújtva teleírta a helység falát. A magányos lak mellett kedvelt helye volt a kastélypark 27 holdas szilvafasora.
Az Arany János Emlékmúzeum
Arany János otthonául szolgáló erdei lak a II. világháború során pusztult el. 1967-ben, a költő szülésének 150. évfordulóján vetődött fel az ötlet, hogy építsék azt újjá. A régi helyén - Miklós Róbert kutató terve alapján - felújított lakot 1971. június 8-án nyitotta meg a Békés megyei Tanács, a Magyar Tudományos Akadémia és a Petőfi Irodalmi Múzeum a benne található Arany János Emlékmúzeummal.
Arany Geszten írt művei
- Hajnali kürt
- A dajka sírja (1851. június)
- A gyermek és a szivárvány (1851. július)
- Domokos napra
A Geszten töltött hónapok alatt foglalkozott a Toldi középső részével és itt írta a Nagyidai cigányok első két énekét is.
Forrás
- Dánielisz Endre: Egy ismeretlen, geszti vonatkozású Arany levél In. Jelentés a Gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1963. évi munkájáról, szerk: Dankó Imre, Gyula, 1963. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Elek László: Arany János és Tisza Domokos In. Új Aurora : irodalmi és művészeti folyóirat, 1982/3. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Gyöngyösy László: Arany János Geszten In. Irodalomtörténeti Közlemények, szerk.: Szilády Áron, 22. évfolyam, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1912. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Némedi András: A geszti Arany-lak újjáépítése és az emlékkiállítás In. Arany János vonzásában, szerk.: Krasznahorkai Géza, Gyula, Gyulai Arany János Művelődési Egyesület, 1996. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Sáfrány Györgyi: Arany János Geszten In. Arany János vonzásában, szerk.: Krasznahorkai Géza, Gyula, Gyulai Arany János Művelődési Egyesület, 1996. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
