Lukács Mátyás (1935–2001)
A BékésWiki wikiből
(→Forrás) |
|||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
1954. október 13-án behívóparancsot kapott Berdicsevbe. Írnoknak osztották be, magyarul és oroszul is tökéletesen kommunikált. 1956. október 26-án riadóztatták ezredét, Lembergen keresztül Munkácsra mentek, ahol el tudott búcsúzni szeretteitől. Október 28-29-én átlépték a magyar határt. Ekkor lett tolmács az új beosztása. A nagyobb magyar városokban - Nyíregyháza, Debrecen, [[Békéscsaba]] - látták, hogy az országban valami rendkívüli történik.A tisztek arról beszéltek, hogy Magyarországon ellenforradalom van. Lukács Mátyás, aki írnok és tolmács volt az ezredparancsnoka mellett, a magyarországi tapasztalatok alapján hamar rájött, hogy nem ellenforradalom, hanem országos méretű felkelés van. | 1954. október 13-án behívóparancsot kapott Berdicsevbe. Írnoknak osztották be, magyarul és oroszul is tökéletesen kommunikált. 1956. október 26-án riadóztatták ezredét, Lembergen keresztül Munkácsra mentek, ahol el tudott búcsúzni szeretteitől. Október 28-29-én átlépték a magyar határt. Ekkor lett tolmács az új beosztása. A nagyobb magyar városokban - Nyíregyháza, Debrecen, [[Békéscsaba]] - látták, hogy az országban valami rendkívüli történik.A tisztek arról beszéltek, hogy Magyarországon ellenforradalom van. Lukács Mátyás, aki írnok és tolmács volt az ezredparancsnoka mellett, a magyarországi tapasztalatok alapján hamar rájött, hogy nem ellenforradalom, hanem országos méretű felkelés van. | ||
| - | November 3-án részt kellett vennie a békéscsabai | + | November 3-án részt kellett vennie a békéscsabai Forradalmi Tanáccsal történő tárgyaláson. Az ezredparancsnok-ezredes ultimátumot adott a tanács tagjainak, felszólítva őket tevékenységük befejezésére. Az ultimátumnak nem volt hatása, így a parancsnok közölte, hogy 4-én megtámadják a városházát és a laktanyát. Ekkor egész életére kiható döntést hozott. Elhatározta, értesíteni fogja a várost a fenyegető támadásról, kötelességének érezte, hogy figyelmeztesse a Forradalmi Tanácsot. November 3-án este 7 órakor elhagyta a Békéscsaba nyugati határában állomásozó alakulatát. Levette szovjet egyenruháját, karabélyát pedig kútba dobta. |
A forradalmi tanácsot nem sikerült értesítenie, ezért a magyar laktanyához indult. Magyar egyenruhát is kapott, de a laktanyát a szovjetek fogadták. | A forradalmi tanácsot nem sikerült értesítenie, ezért a magyar laktanyához indult. Magyar egyenruhát is kapott, de a laktanyát a szovjetek fogadták. | ||
A lap 2016. október 25., 17:22-kori változata
Lukács Matvej Janovics - azaz Lukács Mátyás - magyar nemzetiségű szovjet katona.
Élete
Lukács Mátyás 1935. február 10-én Munkácson született, apja Lukács János kőműves, édesanyja, Holinka Erzsébet bejárónő. Felesége Spenik Gizella, első gyermekük 1954. június 24-én született.
1954. október 13-án behívóparancsot kapott Berdicsevbe. Írnoknak osztották be, magyarul és oroszul is tökéletesen kommunikált. 1956. október 26-án riadóztatták ezredét, Lembergen keresztül Munkácsra mentek, ahol el tudott búcsúzni szeretteitől. Október 28-29-én átlépték a magyar határt. Ekkor lett tolmács az új beosztása. A nagyobb magyar városokban - Nyíregyháza, Debrecen, Békéscsaba - látták, hogy az országban valami rendkívüli történik.A tisztek arról beszéltek, hogy Magyarországon ellenforradalom van. Lukács Mátyás, aki írnok és tolmács volt az ezredparancsnoka mellett, a magyarországi tapasztalatok alapján hamar rájött, hogy nem ellenforradalom, hanem országos méretű felkelés van.
November 3-án részt kellett vennie a békéscsabai Forradalmi Tanáccsal történő tárgyaláson. Az ezredparancsnok-ezredes ultimátumot adott a tanács tagjainak, felszólítva őket tevékenységük befejezésére. Az ultimátumnak nem volt hatása, így a parancsnok közölte, hogy 4-én megtámadják a városházát és a laktanyát. Ekkor egész életére kiható döntést hozott. Elhatározta, értesíteni fogja a várost a fenyegető támadásról, kötelességének érezte, hogy figyelmeztesse a Forradalmi Tanácsot. November 3-án este 7 órakor elhagyta a Békéscsaba nyugati határában állomásozó alakulatát. Levette szovjet egyenruháját, karabélyát pedig kútba dobta.
A forradalmi tanácsot nem sikerült értesítenie, ezért a magyar laktanyához indult. Magyar egyenruhát is kapott, de a laktanyát a szovjetek fogadták. Miután elfogták kétszer is le akarták lőni, végük a laktanya pincéjébe vitték. A KGB tisztjei egy hétig vallatták Békéscsabán. Egy szobába vitték, ahol azt mondták neki, hogy írjon egy levelet a feleségének, majd kivégzik. Magára hagyták, a levelet megírta, de eldugta. Debrecenbe vitték a katonai repülőtérre, ahonnan Lvovba szállították a Kárpáti Katonai Körzet hadbírósága elé. Az ügyész hazaárulás és a katonai eskü megszegése miatt halálra ítélte. Ügyvédet nem igényelt, saját magát védte. Arra hivatkozott, hogy a katonai esküt nem szegte meg, mivel az azt mondja ki, hogy ellenséges támadás esetén meg kell védeni a hazát. Utolsó szó jogán azt mondta, hogy hisz a szovjet igazságszolgáltatásban. A bírák több mint egy órán át tanakodtak. Végül négy év szabadságvesztésre ítélték, amiatt mert háborús időben fegyveresen elhagyta alakulatát. A második évben két lágerben is megfordult. 1957 októberében a feleségének köszönhetően levelet tudott küldeni a legfelsőbb tanácsnak, ami Hruscsovhoz is eljutott. December 29-én amnesztiát kapott, 31-én már hazatért Munkácsra. A szovjet veteránok zaklatása miatt önkéntes száműzetésbe vonult a Krímbe, ahol kereskedelmi igazgatóként dolgozott. 1995-ben vonult nyugdíjba.
2001-ben hunyt el egy kis Krím-félszigeti faluban. Emléktáblája annak az épületnek a falán található, amely pincéjében fogva tartották.
Forrás
- Emléktábla avatás és megemlékezés Megtekintés: 2016. október 19.
- Szívparancs, november 3-án Megtekintés: 2016. október 25.
- Békés Megyei Hírlap 1996. október 22-23. 8.p 2016. október 25.
