Wenckheim-kastély (Gerla)
A BékésWiki wikiből
(Változatok közti eltérés)
(Kategória módosítása, belső hivatkozás elhelyezése, lelőhely hivatkozások) |
(belső hivatkozás - kastélyparkot) |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Gerla_20030717_017.jpg|bélyegkép|A gerlai Wenckheim kastély főbejárata]]A gerlai Wenckheim kastély helyén az 1500-as években ferencesrendi kolostor állt. A barokk stílusú '''kastély terveit Ybl Miklós készítette 1854-ben''' gróf '''[[Wenckheim Károly (1811-1891)|Wenckheim Károly]]''' felkérésére. Az emeletes rész és az istálló 1860-ban készült el. A 37 szobás "U" alakú épület közepében elhelyezett kastélykápolna építése 1869-ben fejeződött be. Károly halála után a gerlai kastélyt és birtokot '''[[Wenckheim Géza (1847-1924)|Géza]]''', majd annak fia, '''[[Wenckheim Jenő (1883-1944)|Jenő]]''' örökölte, akit 1944-ben a kastélyparkban temettek el. Földi maradványait 1964-ben a sportpálya építésekor exhumálták és a gerlai temetőben, szülei sírjában helyezték örök nyugalomba. A II. világháborút követő államosítás során a kastély állami tulajdonba került. A kastélyban kapott helyet a tsz-iroda, pártiroda, rendőrség és orvosi rendelő. 1947-től 1980-ig itt működött az általános iskola. A kastélyt 1980-ban életveszélyessé nyilvánították. | [[Fájl:Gerla_20030717_017.jpg|bélyegkép|A gerlai Wenckheim kastély főbejárata]]A gerlai Wenckheim kastély helyén az 1500-as években ferencesrendi kolostor állt. A barokk stílusú '''kastély terveit Ybl Miklós készítette 1854-ben''' gróf '''[[Wenckheim Károly (1811-1891)|Wenckheim Károly]]''' felkérésére. Az emeletes rész és az istálló 1860-ban készült el. A 37 szobás "U" alakú épület közepében elhelyezett kastélykápolna építése 1869-ben fejeződött be. Károly halála után a gerlai kastélyt és birtokot '''[[Wenckheim Géza (1847-1924)|Géza]]''', majd annak fia, '''[[Wenckheim Jenő (1883-1944)|Jenő]]''' örökölte, akit 1944-ben a kastélyparkban temettek el. Földi maradványait 1964-ben a sportpálya építésekor exhumálták és a gerlai temetőben, szülei sírjában helyezték örök nyugalomba. A II. világháborút követő államosítás során a kastély állami tulajdonba került. A kastélyban kapott helyet a tsz-iroda, pártiroda, rendőrség és orvosi rendelő. 1947-től 1980-ig itt működött az általános iskola. A kastélyt 1980-ban életveszélyessé nyilvánították. | ||
- | A 6,6 ha méretű francia barokk kert 2 ha-ra zsugorodott. A park értékes fáit, a tulipánfákat, a vérbükköket, és a hamiscipruoskat kivágták. A '''kastélyparkot 1989-ben védetté nyilvánították'''. A park legidősebb, legnagyobb méretű fái országos nyilvántartásba kerültek. | + | A 6,6 ha méretű francia barokk kert 2 ha-ra zsugorodott. A park értékes fáit, a tulipánfákat, a vérbükköket, és a hamiscipruoskat kivágták. A '''[[Kastélypark (Gerla)|kastélyparkot]] 1989-ben védetté nyilvánították'''. A park legidősebb, legnagyobb méretű fái országos nyilvántartásba kerültek. |
A műemlék jellegű épületet az önkormányzat több ízben eladta. Utoljára '''2010-ben értékesítették''' azzal a feltétellel, hogy a vevőnek 5 éven belül fel kell újítania. | A műemlék jellegű épületet az önkormányzat több ízben eladta. Utoljára '''2010-ben értékesítették''' azzal a feltétellel, hogy a vevőnek 5 éven belül fel kell újítania. |
A lap 2011. november 27., 19:09-kori változata
A gerlai Wenckheim kastély helyén az 1500-as években ferencesrendi kolostor állt. A barokk stílusú kastély terveit Ybl Miklós készítette 1854-ben gróf Wenckheim Károly felkérésére. Az emeletes rész és az istálló 1860-ban készült el. A 37 szobás "U" alakú épület közepében elhelyezett kastélykápolna építése 1869-ben fejeződött be. Károly halála után a gerlai kastélyt és birtokot Géza, majd annak fia, Jenő örökölte, akit 1944-ben a kastélyparkban temettek el. Földi maradványait 1964-ben a sportpálya építésekor exhumálták és a gerlai temetőben, szülei sírjában helyezték örök nyugalomba. A II. világháborút követő államosítás során a kastély állami tulajdonba került. A kastélyban kapott helyet a tsz-iroda, pártiroda, rendőrség és orvosi rendelő. 1947-től 1980-ig itt működött az általános iskola. A kastélyt 1980-ban életveszélyessé nyilvánították.A 6,6 ha méretű francia barokk kert 2 ha-ra zsugorodott. A park értékes fáit, a tulipánfákat, a vérbükköket, és a hamiscipruoskat kivágták. A kastélyparkot 1989-ben védetté nyilvánították. A park legidősebb, legnagyobb méretű fái országos nyilvántartásba kerültek.
A műemlék jellegű épületet az önkormányzat több ízben eladta. Utoljára 2010-ben értékesítették azzal a feltétellel, hogy a vevőnek 5 éven belül fel kell újítania.
Tartalomjegyzék |
Képgaléria
Lásd még
- Gerla
- Kastélypark (Gerla)
- Wenckheim Géza (1847-1924)
- Wenckheim Jenő (1883-1944)
- Wenckheim Károly (1811-1891)
Forrás
- D. Nagy András - Varga Árpád : A Wenckheim család Békés megyében a XIX-XX. században. Bp. : 2006.
- Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár
- Weinckheim kastélyok: Gerla. In: Wenckheim.hu (2011.11.03.)
Kapcsolódó irodalom
- Bugár-Mészáros Károly: Alföldi kastélyok és kúriák hasznositási lehetőségei. In: Magyar építőipar 36.évf. (1987) 9-10.sz. 521-524. p.
- Busa László: Békés megyei kastélyok állapota és parkjaik növényállományának taxanómiai felmérése I. 1988. 110-125 p. (kézirat) Lelőhely: Békés Megyei Levéltár, Gyula
- Hankó József: Két évszázad a Wenckheim családdal. Gyula : Linotype Bt., 2000. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár
- Megóvják a gerlai Wenckheim kápolnát. In: Békés Megyei Hírlap 60. évf. (2005. jún. 23.) 145. 3.p.
- Szabó Tünde: A gerlai Wenckheim kastély. Békéscsaba : Szabó Tünde, 1966. (szakdolgozat) Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ
Külső hivatkozások
- Elkelt a gerlai kastély 3,6 millióért. In: Beol (2011.11.03.)
- Ybl Miklós In: Wikipédia (2011.11.03.)