Magyardombegyház

A BékésWiki wikiből

A lap 2014. november 1., 11:28-kori változata (lapforrás) Vandi (vitalap | szerkesztései) (→A település története: Tartalom bővítése) ← Régebbi szerkesztés		A lap jelenlegi, 2015. november 4., 17:16-kori változata (lapforrás) Vandi (vitalap | szerkesztései) (→Kapcsolódó irodalom: Kapcsolódó irodalom beillesztése)
(Egy közbeeső változat nincs mutatva)
2. sor:		2. sor:
-	== A település adatai (2014) ==	+	== A község adatai ==
-	Terület : 765 ha	+	# Terület (2014-ben) : 765 ha
-	Lakosok száma : 193 fő	+	# Lakosok száma (2014-ben): 193 fő
-	Lakások száma : 161	+	# Lakások száma (2014-ben): 161
-	GPS koordináták : 46.38067, 21.07085	+	# GPS koordináták : 46.38067, 21.07085
-	EOV koordináták : 805646, 117146	+	# EOV koordináták : 805646, 117146
-	Irányítószám: 5838	+	# Irányítószám: 5838
-	Körzetszám: 68	+	# Körzetszám: 68
	== A település története ==		== A település története ==
18. sor:		18. sor:
	Bronzkori leletek tanúsága szerint a falu területe már a bronzkortól kezdve lakott hely volt. A legrégebbi fennmarad emlék a településtől 2,5 km-re található Cikóhalom. Magyardombegyház területe régészeti szempontból még feltáratlannak számít. Egyes források (légi felvételekre is hivatkozva) valószínűsítik, hogy egykor a falu délkeleti részén, egészen a kisdombegyházi szélső házak által behatárolt területen egy '''új kőkori földvár''' (nagy földsáncvár) állt.		Bronzkori leletek tanúsága szerint a falu területe már a bronzkortól kezdve lakott hely volt. A legrégebbi fennmarad emlék a településtől 2,5 km-re található Cikóhalom. Magyardombegyház területe régészeti szempontból még feltáratlannak számít. Egyes források (légi felvételekre is hivatkozva) valószínűsítik, hogy egykor a falu délkeleti részén, egészen a kisdombegyházi szélső házak által behatárolt területen egy '''új kőkori földvár''' (nagy földsáncvár) állt.
		+	Az első világháborúban 28, a másodikban 20 dombegyházi katona esett el. A két világháború között Magyardombegyházán is folyt katonai nevelés. A község leventéinek nevelése a Petőfi utca közepén Must Bálinték kertje végében, a „leventetér”-en folyt. '''1944. szeptember 27-én''' a Vörös Hadsereg gyorsan, harcok nélkül foglalta el Magyardombegyházát. A nagybirtokosok a Vörös Hadsereg megérkezése előtt összecsomagoltak és elhagyták az országot. Az elhagyott kúriákban, gazdasági épületekben otthagyott értékeket a nép széthordta. A háborút követően a leventeteret 1985-ig sportpályaként használták, majd beművelték.
		+
		+	A háborút követő években a lakosok főként földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. 1952-ben 12 családdal alakult meg a Rákóczi Tsz. 1973. január 1-től a magyardombegyházi termelőszövetkezet, a kisdombegyházi és a dombegyházi Petőfi Tsz-szel egyesült.
		+
		+	A magyardombegyházi elemi iskolai oktatás kezdeteiről eddig még nem került elő adat. Palugyai Imre könyvében említést tesz a magyardombegyházi oktatásról is: "Nyéki-Dombegyházon 1855-ben egy tanoda református felekezetű oktatóval, egy osztály 52 tanulóval (32 fiú, 20 leány). Az iskola meglehetősen jó karban van." 1948-ban a magyardombegyházi Nagy utca 71. és Nagy utca 81. sz. alatti iskolákat is államosították. 1953-ban a községben új, korszerű iskola épült. Igazgatója a faluba frissen érkezett '''Patócs Géza''' lett. Az épület a Zalka utca 59. sz. alatt. 1948-1962 között a magyardombegyházi iskola igazgatásilag a kisdombegyházi iskolához tartozott, majd 1962–1967 között önálló volt. 1967–1968-ban körzetesítették Dombegyház, Kisdombegyház és Magyardombegyház iskoláit. Először csak a felsősök, később az alsósok oktatása is megszűnt a községben.
	== Képgaléria ==		== Képgaléria ==
		+
	<gallery>		<gallery>
	Fájl:2013_polgarmesteri_hivatal_magyardombegyhaz.jpg‎|Polgármesteri Hivatal (2013)		Fájl:2013_polgarmesteri_hivatal_magyardombegyhaz.jpg‎|Polgármesteri Hivatal (2013)
35. sor:		41. sor:
	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==
		+
		+	* Magyardombegyház 200 éve : Jubileumi Emlékkönyv múltidéző képes melléklete. Algyő, 2015. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
	== Külső hivatkozások ==		== Külső hivatkozások ==
	[[Kategória: Települések]]		[[Kategória: Települések]]

---

A lap jelenlegi, 2015. november 4., 17:16-kori változata

Magyardombegyház község a Dél-Alföldi régióban, Békés megyében, a mezőkovácsházi kistérségben Kunágota, Kisdombegyház, Dombegyház és Battonya között fekszik.

Tartalomjegyzék 1 A község adatai 2 A település története 3 Képgaléria 4 Forrás 5 Kapcsolódó irodalom 6 Külső hivatkozások

A község adatai

1. Terület (2014-ben) : 765 ha
2. Lakosok száma (2014-ben): 193 fő
3. Lakások száma (2014-ben): 161
4. GPS koordináták : 46.38067, 21.07085
5. EOV koordináták : 805646, 117146
6. Irányítószám: 5838
7. Körzetszám: 68

A település története

Magyardombegyház közigazgatásilag több mint egy évszázadon át Dombegyház településhez tartozott. A „Magyar” előnév, amely az alapító telepesek nemzetiségére utal, a XIX.sz második felében került a község nevébe. Egyes források szerint Nyéky Ferenc földbirtokos 1814-ben Makóról református zselléreket, dohánykertészeket, más források szerint Szentleányfalváról, Arad megyéből és Gyomáról munkásokat telepített ide.

A település az 1800-as évek elején az egykori Csanád vármegyéhez, a battonyai járáshoz tartozott. A település nevei időrendi sorrendben: Nyéki-Dombegyház, Reformátusdombegyház (1863), Magyardombegyház (1869 első utalás).

Bronzkori leletek tanúsága szerint a falu területe már a bronzkortól kezdve lakott hely volt. A legrégebbi fennmarad emlék a településtől 2,5 km-re található Cikóhalom. Magyardombegyház területe régészeti szempontból még feltáratlannak számít. Egyes források (légi felvételekre is hivatkozva) valószínűsítik, hogy egykor a falu délkeleti részén, egészen a kisdombegyházi szélső házak által behatárolt területen egy új kőkori földvár (nagy földsáncvár) állt. Az első világháborúban 28, a másodikban 20 dombegyházi katona esett el. A két világháború között Magyardombegyházán is folyt katonai nevelés. A község leventéinek nevelése a Petőfi utca közepén Must Bálinték kertje végében, a „leventetér”-en folyt. 1944. szeptember 27-én a Vörös Hadsereg gyorsan, harcok nélkül foglalta el Magyardombegyházát. A nagybirtokosok a Vörös Hadsereg megérkezése előtt összecsomagoltak és elhagyták az országot. Az elhagyott kúriákban, gazdasági épületekben otthagyott értékeket a nép széthordta. A háborút követően a leventeteret 1985-ig sportpályaként használták, majd beművelték.

A háborút követő években a lakosok főként földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. 1952-ben 12 családdal alakult meg a Rákóczi Tsz. 1973. január 1-től a magyardombegyházi termelőszövetkezet, a kisdombegyházi és a dombegyházi Petőfi Tsz-szel egyesült.

A magyardombegyházi elemi iskolai oktatás kezdeteiről eddig még nem került elő adat. Palugyai Imre könyvében említést tesz a magyardombegyházi oktatásról is: "Nyéki-Dombegyházon 1855-ben egy tanoda református felekezetű oktatóval, egy osztály 52 tanulóval (32 fiú, 20 leány). Az iskola meglehetősen jó karban van." 1948-ban a magyardombegyházi Nagy utca 71. és Nagy utca 81. sz. alatti iskolákat is államosították. 1953-ban a községben új, korszerű iskola épült. Igazgatója a faluba frissen érkezett Patócs Géza lett. Az épület a Zalka utca 59. sz. alatt. 1948-1962 között a magyardombegyházi iskola igazgatásilag a kisdombegyházi iskolához tartozott, majd 1962–1967 között önálló volt. 1967–1968-ban körzetesítették Dombegyház, Kisdombegyház és Magyardombegyház iskoláit. Először csak a felsősök, később az alsósok oktatása is megszűnt a községben.

Képgaléria

Polgármesteri Hivatal (2013)	Kultúrház és óvoda (2014)	Varroda, korábban vegyesbolt (2012)	Vincze féle régi iskola (2010)
Patócs féle iskola (2014)	Tűzoltókocsi (2014)	Cikóhalom (2009)

Forrás

• Ogrincs Pálné Barlabás Valéria: Magyardombegyház 200 éve. Ogrincs Pálné Barlabás Valéria : Békéscsaba, 2014. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

Kapcsolódó irodalom

• Magyardombegyház 200 éve : Jubileumi Emlékkönyv múltidéző képes melléklete. Algyő, 2015. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

Külső hivatkozások