Magyardombegyház
A BékésWiki wikiből
(Elírás helyesbítése) |
(→Kapcsolódó irodalom: Kapcsolódó irodalom beillesztése) |
||
| (2 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
| - | == A | + | == A község adatai == |
| - | + | # Terület (2014-ben) : 765 ha | |
| - | + | # Lakosok száma (2014-ben): 193 fő | |
| - | + | # Lakások száma (2014-ben): 161 | |
| - | + | # GPS koordináták : 46.38067, 21.07085 | |
| - | + | # EOV koordináták : 805646, 117146 | |
| - | + | # Irányítószám: 5838 | |
| - | + | # Körzetszám: 68 | |
== A település története == | == A település története == | ||
| - | [[Fájl:Magyardombegyhaz_reformatus_templom.jpg|bélyegkép|Református templom Magyardombegyházán]] Magyardombegyház közigazgatásilag több mint egy évszázadon át Dombegyház településhez tartozott. A „Magyar” előnév a XIX.sz második felében került a község nevébe, | + | [[Fájl:Magyardombegyhaz_reformatus_templom.jpg|bélyegkép|Református templom Magyardombegyházán]] Magyardombegyház közigazgatásilag több mint egy évszázadon át Dombegyház településhez tartozott. A „Magyar” előnév, amely az alapító telepesek nemzetiségére utal, a XIX.sz második felében került a község nevébe. Egyes források szerint '''Nyéky Ferenc földbirtokos''' [[1814]]-ben Makóról református zselléreket, dohánykertészeket, más források szerint Szentleányfalváról, Arad megyéből és Gyomáról munkásokat telepített ide. |
| - | A település az 1800-as évek elején az egykori Csanád vármegyéhez, a battonyai járáshoz tartozott. | + | A település az 1800-as évek elején az egykori Csanád vármegyéhez, a battonyai járáshoz tartozott. A település nevei időrendi sorrendben: Nyéki-Dombegyház, Reformátusdombegyház (1863), Magyardombegyház (1869 első utalás). |
| + | |||
| + | Bronzkori leletek tanúsága szerint a falu területe már a bronzkortól kezdve lakott hely volt. A legrégebbi fennmarad emlék a településtől 2,5 km-re található Cikóhalom. Magyardombegyház területe régészeti szempontból még feltáratlannak számít. Egyes források (légi felvételekre is hivatkozva) valószínűsítik, hogy egykor a falu délkeleti részén, egészen a kisdombegyházi szélső házak által behatárolt területen egy '''új kőkori földvár''' (nagy földsáncvár) állt. | ||
| + | Az első világháborúban 28, a másodikban 20 dombegyházi katona esett el. A két világháború között Magyardombegyházán is folyt katonai nevelés. A község leventéinek nevelése a Petőfi utca közepén Must Bálinték kertje végében, a „leventetér”-en folyt. '''1944. szeptember 27-én''' a Vörös Hadsereg gyorsan, harcok nélkül foglalta el Magyardombegyházát. A nagybirtokosok a Vörös Hadsereg megérkezése előtt összecsomagoltak és elhagyták az országot. Az elhagyott kúriákban, gazdasági épületekben otthagyott értékeket a nép széthordta. A háborút követően a leventeteret 1985-ig sportpályaként használták, majd beművelték. | ||
| + | |||
| + | A háborút követő években a lakosok főként földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. 1952-ben 12 családdal alakult meg a Rákóczi Tsz. 1973. január 1-től a magyardombegyházi termelőszövetkezet, a kisdombegyházi és a dombegyházi Petőfi Tsz-szel egyesült. | ||
| + | |||
| + | A magyardombegyházi elemi iskolai oktatás kezdeteiről eddig még nem került elő adat. Palugyai Imre könyvében említést tesz a magyardombegyházi oktatásról is: "Nyéki-Dombegyházon 1855-ben egy tanoda református felekezetű oktatóval, egy osztály 52 tanulóval (32 fiú, 20 leány). Az iskola meglehetősen jó karban van." 1948-ban a magyardombegyházi Nagy utca 71. és Nagy utca 81. sz. alatti iskolákat is államosították. 1953-ban a községben új, korszerű iskola épült. Igazgatója a faluba frissen érkezett '''Patócs Géza''' lett. Az épület a Zalka utca 59. sz. alatt. 1948-1962 között a magyardombegyházi iskola igazgatásilag a kisdombegyházi iskolához tartozott, majd 1962–1967 között önálló volt. 1967–1968-ban körzetesítették Dombegyház, Kisdombegyház és Magyardombegyház iskoláit. Először csak a felsősök, később az alsósok oktatása is megszűnt a községben. | ||
== Képgaléria == | == Képgaléria == | ||
| + | |||
<gallery> | <gallery> | ||
Fájl:2013_polgarmesteri_hivatal_magyardombegyhaz.jpg|Polgármesteri Hivatal (2013) | Fájl:2013_polgarmesteri_hivatal_magyardombegyhaz.jpg|Polgármesteri Hivatal (2013) | ||
| 33. sor: | 41. sor: | ||
== Kapcsolódó irodalom == | == Kapcsolódó irodalom == | ||
| + | |||
| + | * Magyardombegyház 200 éve : Jubileumi Emlékkönyv múltidéző képes melléklete. Algyő, 2015. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | ||
== Külső hivatkozások == | == Külső hivatkozások == | ||
[[Kategória: Települések]] | [[Kategória: Települések]] | ||
A lap jelenlegi, 2015. november 4., 17:16-kori változata
Magyardombegyház község a Dél-Alföldi régióban, Békés megyében, a mezőkovácsházi kistérségben Kunágota, Kisdombegyház, Dombegyház és Battonya között fekszik.
Tartalomjegyzék |
A község adatai
- Terület (2014-ben) : 765 ha
- Lakosok száma (2014-ben): 193 fő
- Lakások száma (2014-ben): 161
- GPS koordináták : 46.38067, 21.07085
- EOV koordináták : 805646, 117146
- Irányítószám: 5838
- Körzetszám: 68
A település története
A település az 1800-as évek elején az egykori Csanád vármegyéhez, a battonyai járáshoz tartozott. A település nevei időrendi sorrendben: Nyéki-Dombegyház, Reformátusdombegyház (1863), Magyardombegyház (1869 első utalás).
Bronzkori leletek tanúsága szerint a falu területe már a bronzkortól kezdve lakott hely volt. A legrégebbi fennmarad emlék a településtől 2,5 km-re található Cikóhalom. Magyardombegyház területe régészeti szempontból még feltáratlannak számít. Egyes források (légi felvételekre is hivatkozva) valószínűsítik, hogy egykor a falu délkeleti részén, egészen a kisdombegyházi szélső házak által behatárolt területen egy új kőkori földvár (nagy földsáncvár) állt. Az első világháborúban 28, a másodikban 20 dombegyházi katona esett el. A két világháború között Magyardombegyházán is folyt katonai nevelés. A község leventéinek nevelése a Petőfi utca közepén Must Bálinték kertje végében, a „leventetér”-en folyt. 1944. szeptember 27-én a Vörös Hadsereg gyorsan, harcok nélkül foglalta el Magyardombegyházát. A nagybirtokosok a Vörös Hadsereg megérkezése előtt összecsomagoltak és elhagyták az országot. Az elhagyott kúriákban, gazdasági épületekben otthagyott értékeket a nép széthordta. A háborút követően a leventeteret 1985-ig sportpályaként használták, majd beművelték.
A háborút követő években a lakosok főként földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. 1952-ben 12 családdal alakult meg a Rákóczi Tsz. 1973. január 1-től a magyardombegyházi termelőszövetkezet, a kisdombegyházi és a dombegyházi Petőfi Tsz-szel egyesült.
A magyardombegyházi elemi iskolai oktatás kezdeteiről eddig még nem került elő adat. Palugyai Imre könyvében említést tesz a magyardombegyházi oktatásról is: "Nyéki-Dombegyházon 1855-ben egy tanoda református felekezetű oktatóval, egy osztály 52 tanulóval (32 fiú, 20 leány). Az iskola meglehetősen jó karban van." 1948-ban a magyardombegyházi Nagy utca 71. és Nagy utca 81. sz. alatti iskolákat is államosították. 1953-ban a községben új, korszerű iskola épült. Igazgatója a faluba frissen érkezett Patócs Géza lett. Az épület a Zalka utca 59. sz. alatt. 1948-1962 között a magyardombegyházi iskola igazgatásilag a kisdombegyházi iskolához tartozott, majd 1962–1967 között önálló volt. 1967–1968-ban körzetesítették Dombegyház, Kisdombegyház és Magyardombegyház iskoláit. Először csak a felsősök, később az alsósok oktatása is megszűnt a községben.
Képgaléria
 Polgármesteri Hivatal (2013) |
 Kultúrház és óvoda (2014) |
 Varroda, korábban vegyesbolt (2012) |
 Vincze féle régi iskola (2010) |
 Patócs féle iskola (2014) |
 Tűzoltókocsi (2014) |
 Cikóhalom (2009) |
Forrás
- Ogrincs Pálné Barlabás Valéria: Magyardombegyház 200 éve. Ogrincs Pálné Barlabás Valéria : Békéscsaba, 2014. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
Kapcsolódó irodalom
- Magyardombegyház 200 éve : Jubileumi Emlékkönyv múltidéző képes melléklete. Algyő, 2015. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
