Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Külső hivatkozás, forrás, kapcsolódó irodalom szerkesztése)
(Több adat javítása, több bekezdés átfogalmazása)
1. sor: 1. sor:
A '''Munkácsy Mihály Múzeum''' '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]]''', a Széchenyi utca 9. szám alatt található. Megközelíthető gyalog (a Szent István tértől 3 perc séta) és autóbusszal is.
A '''Munkácsy Mihály Múzeum''' '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]]''', a Széchenyi utca 9. szám alatt található. Megközelíthető gyalog (a Szent István tértől 3 perc séta) és autóbusszal is.
-
A múzeumot az 1899-ben megalakult '''Békéscsabai Múzeumi Egyesület''' hozta létre, majd 1914-re felépítette a gyűjteménynek helyt adó '''Közművelődésháza''' jellegzetes, klasszicista épületét. Jelenleg is ez az épület ad otthont az intézménynek, mely 1951-ben vette fel a realista festő, '''[[Munkácsy Mihály (festőművész)]]''' nevét.   
+
A múzeumot az 1899-ben megalakult '''Békéscsabai Múzeumi Egyesület''' hozta létre, majd 1914-re felépítette a gyűjteménynek helyt adó '''Közművelődés Háza''' jellegzetes, neoklasszicista épületét. Jelenleg is ez az épület ad otthont az intézménynek, mely 1951-ben vette fel a realista festő, '''[[Munkácsy Mihály (festőművész)]]''' nevét.   
10. sor: 10. sor:
1899. július elsején '''Varságh Béla''', a legnagyobb csabai gyógyszertár tulajdonosa értekezletre hívta a város vezető személyeit, hogy ismertesse, milyen kitűnő alkalom kínálkozik a múzeum létrehozására. A gimnázium új épületében a gyűjtemények elhelyezésére alkalmas helységeket lehetett szerezni valamint bízni lehetett abban is, hogy a minisztérium államsegéllyel és letétekkel támogatja a terveket. Mindjárt bizottság alakult az alapszabály kidolgozására, és még ugyanebben a hónapban mintegy 50 fővel megalakult a Békéscsabai Múzeumi Egyesület, mely fennállásának 15 éve alatt szakemberek képzésével, a gyűjtemény megalapozásával foglalkozott, és felépítette az ezeknek helyt adó Közművelődés Házát.  
1899. július elsején '''Varságh Béla''', a legnagyobb csabai gyógyszertár tulajdonosa értekezletre hívta a város vezető személyeit, hogy ismertesse, milyen kitűnő alkalom kínálkozik a múzeum létrehozására. A gimnázium új épületében a gyűjtemények elhelyezésére alkalmas helységeket lehetett szerezni valamint bízni lehetett abban is, hogy a minisztérium államsegéllyel és letétekkel támogatja a terveket. Mindjárt bizottság alakult az alapszabály kidolgozására, és még ugyanebben a hónapban mintegy 50 fővel megalakult a Békéscsabai Múzeumi Egyesület, mely fennállásának 15 éve alatt szakemberek képzésével, a gyűjtemény megalapozásával foglalkozott, és felépítette az ezeknek helyt adó Közművelődés Házát.  
-
1910 őszén megkezdődtek a munkálatok '''Wágner József''' tervező vezetésével. A neoklasszicista épületet 1914-ben avatták fel. Az egyesület és az elnök teljesítette feladatát Varságh Béla lemondott tisztségéről, az egyesület megszűnt.  
+
Az építkezés 1910 őszén indult meg Wágner József építész vezetése és Ádám (Áchim) Gusztáv ellenőrzése mellett. A neoklasszicista épületet 1914. március 29-én avatták fel. Az egyesület és az elnök ezzel teljesítette feladatát, Varságh Béla lemondott tisztségéről, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület megszűnt.
 +
A múzeum ígéretes fejlődését az első világháború szakította meg, nyitva tartása lehetetlenné vált, mivel a háború ideje alatt itt kapott helyet az oktatás, a városi rendőrség, a Gabonaipari Országos Központ és számos hivatal irodája is. Emiatt 1924-ig semmilyen múzeumi munka nem folyt.
 +
Az 1930-as években kezdett javulni a helyzet: megnyílt a könyvtári olvasóterem, neves szakemberek vezetésével (Linder László, Banner Benedek, Tarján Tibor) a múzeum gyűjteményeit újjászervezték, folyamatosan gyarapították.
-
A múzeum ígéretes fejlődését az első világháború szakította meg, nyitva tartása lehetetlenné vált. Csak 1918-tól lett rövid időre ismét a kulturális élet színtere köszönhetően az 1913-ban létrehozott '''[[Auróra Kör]]''' erőfeszítéseinek. Az 1919-es román megszállás azonban ismét gátat vetett a fejlődésnek. Az 1930-as években némileg javult a helyzet, múzeumként is funkcionált, valamint otthont adott a kortárs irodalomnak és zenének.
+
A második világháború kitörésével a szakmai tevékenység újra szünetelt. A front közeledtével a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium utasítást adott ki a gyűjtemény biztonságba helyezéséről és elszállításáról (a Somogy megyei andocsi ferences rendházba). Erre azonban nem került sor a szovjet csapatok megérkezése miatt. A gyűjteményben és az épületben ezután kisebb-nagyobb károk keletkeztek (alagsori beázás, betörés, légitámadás miatt). A világháború befejeztével újra kinyitott a múzeum, de csak a képtár anyaga volt látogatható. A kulturális élet kezdett felpezsdülni: irodalmi estek, ismeretterjesztő előadások, kultúrpolitikai beszélgetések zajlottak a múzeum falai között.
-
1945 után igazgató hiányában jóformán évekig szünetelt az érdemleges múzeumi munka.
+
-
1950-ben a város fennhatósága alól a Népművelési Minisztérium kezébe került a múzeum irányítása. 1950 és 52 között megszüntették az intézmény közművelődési jellegét, teljes egészében a múzeumi jellegre fektették a hangsúlyt. Ennek utolsó lépéseként a könyvtárat költöztették ki. '''Az intézmény 1951-ben vette fel [[Munkácsy Mihály (festőművész)|Munkácsy Mihály]] nevét.''' 1952-ben megnyitották a múzeum első két állandó kiállítását.. Borsos Mihály Munkácsyról készült szobrát 1959-ben helyezték el a múzeum előtt.
+
Egy 1949-es törvényerejű rendelet értelmében a múzeum 1950 márciusától állami irányítás alá került. 1950 és 1952 között megszüntették az intézmény közművelődési jellegét, utoljára a könyvtárat költöztetve ki, új gyűjtési koncepciót alakítottak ki: a múzeum gyűjtőterületét a megye nagyobbik felében, a természettudomány vonatkozásában ennél is nagyobb területben állapították meg (természettudomány: Körösök vidékének természeti képe; régészet: különösen az alföldi neolitikus kutatás; néprajz: a szlovákság anyag, gazdálkodás, bútorzat, kismesterségek; képzőművészet: magyar képtár, helyi művészek stb.) Ekkor jött létre a Helytörténeti Gyűjtemény, melybe bekerültek Munkácsy Mihály relikviái, illetve új kutatási területként jelent meg Békéscsaba helytörténeti anyagának gyűjtése. 1952-ben megnyílt a néprajzi tárlat, majd később a megye állat-és növényvilágát bemutató természettudományi kiállítás, a régészeti tárlat, a Munkácsy-emlékszoba. 1957-től a mai napig itt kerül megrendezésre Alföldi Tárlat néven a tiszántúli képzőművészek vándorkiállítása.
-
1972-ben a '''[[Szlovák Tájház (Békéscsaba)|Szlovák Tájházzal]]''' bővült a múzeum, melynek épülete egy 19. századi klasszicista lakóház. 1978-ban a növekvő gyűjtemények és új munkatársak elhelyezése miatt 840 m2-rel növelték meg a múzeum alapterületét.  
+
-
2008-ra európai uniós pályázat révén megújult a múzeum, kiállítói tereit megnagyobbították, modernizálták, korszerűbbé, látogató barátabbá tették. Ennek eredményeként 2008-ban az intézmény elnyerte a „Látogatóbarát-Múzeum” díjat.
+
1962-től a megye múzeumainak fenntartója a Megyei Tanács lett, s az ezt követően kialakított megyei szervezet központjává Békéscsabát tették. A múzeumi szervezet költségvetésének növekedése az 1980-as évekig látványos fejlődést eredményezett: valamennyi, a múzeum feladatkörébe tartozó szakág művelésének személyi feltételeit megteremtették, a tudományos és technikai segéd-személyzet létszámát növelték, 1971-től jelent meg a Békés Megyei Múzeumok Közleményei, 1972-ben új kiállító egységgel, a Szlovák Tájházzal bővült a múzeum, 1978-ra megépült a múzeum új épülete.
 +
A rendszerváltást követően, 1990-től a Békés Megyei Önkormányzat lett a múzeum fenntartója. Ezután szélesedtek ki a múzeum nemzetközi kapcsolatai (Arad Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szlovák Nemzeti Múzeum). 1996-tól újra indult a Múzeumi Híradó. 1998-ban új kiállítóhellyel, a Gabonamúzeummal bővült az intézmény.
 +
 
 +
2003-ban műemlékké nyilvánították az épületet. 2006-ban a Békés Megyei Önkormányzati Hivatal sikeres pályázatának köszönhetően, Európai Uniós támogatással nagyszabású felújítás és korszerűsítés kezdődött, melynek eredményeként látogatóbarát, korszerű intézménybe látogathatnak el az érdeklődők.
38. sor: 41. sor:
Az intézménynek közel 170 ezer régészeti, 10 ezer néprajzi, 5500 képzőművészeti, 4500 történeti és több ezer természettudományi műtárgya van. Majd 50 ezer felvételből álló fotótára is jelentős.  
Az intézménynek közel 170 ezer régészeti, 10 ezer néprajzi, 5500 képzőművészeti, 4500 történeti és több ezer természettudományi műtárgya van. Majd 50 ezer felvételből álló fotótára is jelentős.  
-
Legfontosabb műtárgyai között tartják számon a Munkácsy Mihály relikvia gyűjteményt, (kilenc eredeti festményt és hét rajzvázlatot, valamint több mint négyszáz értékes, a mester személyéhez kötődő relikviát) festményeit. 1884-ben a festőművész tiszteletére hozták létre  a '''[[Munkácsy Mihály Emlékház]]'''at az egykori Steiner-Omaszta-kúriában.  
+
Legfontosabb műtárgyai között tartják számon a Munkácsy Mihály relikvia gyűjteményt, (kilenc eredeti festményt és hét rajzvázlatot, valamint több mint négyszáz értékes, a mester személyéhez kötődő relikviát) festményeit. 1994-ben a festőművész tiszteletére hozták létre  a '''[[Munkácsy Mihály Emlékház]]'''at az egykori Steiner-Omaszta-kúriában.  
A gyűjtemények felsorolásánál fontos megemlíteni a magyarországi szlovákok és románok hagyományos kultúrájának emlékeit, valamint a madártani gyűjteményt is.
A gyűjtemények felsorolásánál fontos megemlíteni a magyarországi szlovákok és románok hagyományos kultúrájának emlékeit, valamint a madártani gyűjteményt is.
51. sor: 54. sor:
* [http://bekescsaba.utisugo.hu/latnivalok/munkacsy-mihaly-muzeum-bekescsaba-82407.html Munkácsy Mihály Múzeum- Békéscsaba] In.: ÚtiSúgó (Látogatva: 2014.05.29.)
* [http://bekescsaba.utisugo.hu/latnivalok/munkacsy-mihaly-muzeum-bekescsaba-82407.html Munkácsy Mihály Múzeum- Békéscsaba] In.: ÚtiSúgó (Látogatva: 2014.05.29.)
* [http://www.museum.hu/muzeum/Munkacsy_Mihaly_Muzeum_-_Megyei_hatokoru_varosi_muzeum/aktualis?f  Munkácsy Mihály Múzeum- Megyei hatókörű városi múzeum] In.: A magyar múzeumok honlapja (Látogatva: 2014.05.29.)
* [http://www.museum.hu/muzeum/Munkacsy_Mihaly_Muzeum_-_Megyei_hatokoru_varosi_muzeum/aktualis?f  Munkácsy Mihály Múzeum- Megyei hatókörű városi múzeum] In.: A magyar múzeumok honlapja (Látogatva: 2014.05.29.)
 +
* Szakál Veronika: A Kultúrpalota 100 éve 1914-2014 : a Közművelődés Házától a Munkácsy Mihály Múzeumig. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban, 1899-1999. Békéscsaba : [Munkácsy M. Múz.], 1999. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és könyvtár
* Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban, 1899-1999. Békéscsaba : [Munkácsy M. Múz.], 1999. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és könyvtár
* Vass Márta: Így kezdődött a békéscsabai múzeum.  In: Népújság (1985. nov. 23.) 7. p. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár
* Vass Márta: Így kezdődött a békéscsabai múzeum.  In: Népújság (1985. nov. 23.) 7. p. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár

A lap 2015. május 15., 21:13-kori változata

A Munkácsy Mihály Múzeum Békéscsabán, a Széchenyi utca 9. szám alatt található. Megközelíthető gyalog (a Szent István tértől 3 perc séta) és autóbusszal is.

A múzeumot az 1899-ben megalakult Békéscsabai Múzeumi Egyesület hozta létre, majd 1914-re felépítette a gyűjteménynek helyt adó Közművelődés Háza jellegzetes, neoklasszicista épületét. Jelenleg is ez az épület ad otthont az intézménynek, mely 1951-ben vette fel a realista festő, Munkácsy Mihály (festőművész) nevét.


Tartalomjegyzék

Története

A Békéscsabai Múzeumi Egyesület 1899-es megalakulásáig a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat fogta össze a megyeiek műgyűjtő tevékenységét és szorgalmazta a békéscsabai múzeum létrehozásának gondolatát.

1899. július elsején Varságh Béla, a legnagyobb csabai gyógyszertár tulajdonosa értekezletre hívta a város vezető személyeit, hogy ismertesse, milyen kitűnő alkalom kínálkozik a múzeum létrehozására. A gimnázium új épületében a gyűjtemények elhelyezésére alkalmas helységeket lehetett szerezni valamint bízni lehetett abban is, hogy a minisztérium államsegéllyel és letétekkel támogatja a terveket. Mindjárt bizottság alakult az alapszabály kidolgozására, és még ugyanebben a hónapban mintegy 50 fővel megalakult a Békéscsabai Múzeumi Egyesület, mely fennállásának 15 éve alatt szakemberek képzésével, a gyűjtemény megalapozásával foglalkozott, és felépítette az ezeknek helyt adó Közművelődés Házát.

Az építkezés 1910 őszén indult meg Wágner József építész vezetése és Ádám (Áchim) Gusztáv ellenőrzése mellett. A neoklasszicista épületet 1914. március 29-én avatták fel. Az egyesület és az elnök ezzel teljesítette feladatát, Varságh Béla lemondott tisztségéről, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület megszűnt. A múzeum ígéretes fejlődését az első világháború szakította meg, nyitva tartása lehetetlenné vált, mivel a háború ideje alatt itt kapott helyet az oktatás, a városi rendőrség, a Gabonaipari Országos Központ és számos hivatal irodája is. Emiatt 1924-ig semmilyen múzeumi munka nem folyt. Az 1930-as években kezdett javulni a helyzet: megnyílt a könyvtári olvasóterem, neves szakemberek vezetésével (Linder László, Banner Benedek, Tarján Tibor) a múzeum gyűjteményeit újjászervezték, folyamatosan gyarapították.

A második világháború kitörésével a szakmai tevékenység újra szünetelt. A front közeledtével a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium utasítást adott ki a gyűjtemény biztonságba helyezéséről és elszállításáról (a Somogy megyei andocsi ferences rendházba). Erre azonban nem került sor a szovjet csapatok megérkezése miatt. A gyűjteményben és az épületben ezután kisebb-nagyobb károk keletkeztek (alagsori beázás, betörés, légitámadás miatt). A világháború befejeztével újra kinyitott a múzeum, de csak a képtár anyaga volt látogatható. A kulturális élet kezdett felpezsdülni: irodalmi estek, ismeretterjesztő előadások, kultúrpolitikai beszélgetések zajlottak a múzeum falai között.

Egy 1949-es törvényerejű rendelet értelmében a múzeum 1950 márciusától állami irányítás alá került. 1950 és 1952 között megszüntették az intézmény közművelődési jellegét, utoljára a könyvtárat költöztetve ki, új gyűjtési koncepciót alakítottak ki: a múzeum gyűjtőterületét a megye nagyobbik felében, a természettudomány vonatkozásában ennél is nagyobb területben állapították meg (természettudomány: Körösök vidékének természeti képe; régészet: különösen az alföldi neolitikus kutatás; néprajz: a szlovákság anyag, gazdálkodás, bútorzat, kismesterségek; képzőművészet: magyar képtár, helyi művészek stb.) Ekkor jött létre a Helytörténeti Gyűjtemény, melybe bekerültek Munkácsy Mihály relikviái, illetve új kutatási területként jelent meg Békéscsaba helytörténeti anyagának gyűjtése. 1952-ben megnyílt a néprajzi tárlat, majd később a megye állat-és növényvilágát bemutató természettudományi kiállítás, a régészeti tárlat, a Munkácsy-emlékszoba. 1957-től a mai napig itt kerül megrendezésre Alföldi Tárlat néven a tiszántúli képzőművészek vándorkiállítása.

1962-től a megye múzeumainak fenntartója a Megyei Tanács lett, s az ezt követően kialakított megyei szervezet központjává Békéscsabát tették. A múzeumi szervezet költségvetésének növekedése az 1980-as évekig látványos fejlődést eredményezett: valamennyi, a múzeum feladatkörébe tartozó szakág művelésének személyi feltételeit megteremtették, a tudományos és technikai segéd-személyzet létszámát növelték, 1971-től jelent meg a Békés Megyei Múzeumok Közleményei, 1972-ben új kiállító egységgel, a Szlovák Tájházzal bővült a múzeum, 1978-ra megépült a múzeum új épülete. A rendszerváltást követően, 1990-től a Békés Megyei Önkormányzat lett a múzeum fenntartója. Ezután szélesedtek ki a múzeum nemzetközi kapcsolatai (Arad Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szlovák Nemzeti Múzeum). 1996-tól újra indult a Múzeumi Híradó. 1998-ban új kiállítóhellyel, a Gabonamúzeummal bővült az intézmény.

2003-ban műemlékké nyilvánították az épületet. 2006-ban a Békés Megyei Önkormányzati Hivatal sikeres pályázatának köszönhetően, Európai Uniós támogatással nagyszabású felújítás és korszerűsítés kezdődött, melynek eredményeként látogatóbarát, korszerű intézménybe látogathatnak el az érdeklődők.


Állandó kiállítások


Gyűjtemények

Az intézménynek közel 170 ezer régészeti, 10 ezer néprajzi, 5500 képzőművészeti, 4500 történeti és több ezer természettudományi műtárgya van. Majd 50 ezer felvételből álló fotótára is jelentős.

Legfontosabb műtárgyai között tartják számon a Munkácsy Mihály relikvia gyűjteményt, (kilenc eredeti festményt és hét rajzvázlatot, valamint több mint négyszáz értékes, a mester személyéhez kötődő relikviát) festményeit. 1994-ben a festőművész tiszteletére hozták létre a Munkácsy Mihály Emlékházat az egykori Steiner-Omaszta-kúriában. A gyűjtemények felsorolásánál fontos megemlíteni a magyarországi szlovákok és románok hagyományos kultúrájának emlékeit, valamint a madártani gyűjteményt is.


Forrás


Kapcsolódó irodalom


Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly_M%C3%BAzeum_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök