Távbeszélő hálózat

A BékésWiki wikiből

A lap 2015. március 24., 18:41-kori változata (lapforrás) Vandi (vitalap | szerkesztései) (→Kapcsolódó irodalom: Beillesztés: Múltidéző) ← Régebbi szerkesztés		A lap 2015. március 24., 18:42-kori változata (lapforrás) Vandi (vitalap | szerkesztései) (→Kapcsolódó irodalom: Beillesztés: Lelőhely) Újabb szerkesztés →
32. sor:		32. sor:
	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==
-	* Múltidéző 3. Szentes : Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány, 2015.	+	* Múltidéző 3. Szentes : Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány, 2015. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

---

A lap 2015. március 24., 18:42-kori változata

Békés megye távbeszélő hálózatát 1895. február 26-án 11 és 12 óra között adta át Tallián Béla főispán.

Tartalomjegyzék 1 Története 2 Képgaléria 3 Lásd még 4 Források 5 Kapcsolódó irodalom

Története

Békés vármegye közgyűlés 1894. február 26-án határozta el a távbeszélő hálózat kiépítését. A határozat szerint az oszlopok árát a törvényhatóság, a huzalok árát és a durva munkák költségét a községek vállalják. A telefonhálózat, melynek tervét Balla Pál főmérnök készítette, pontosan egy év múlva kezdte meg működését 130 előfizetővel. Tallián Béla főispán ünnepélyes megnyitó beszédét először a Gyula, Csaba, Orosháza, Tótkomlós vonalon, majd Berény, Békés, Gyoma, Szarvas, Szeghalom vonalon hallgatták a hatóságok, községi elöljárók és előfizetők.

A békéscsabai távbeszélő központ bérleményként Szondy főorvos házában működött. Az állam Kármán Aladár tervei alapján 1927-ben a Szent István tér és az Apponyi utca sarkán, a várostól vett telken felépítette azt az új, impozáns, egy emeletes postapalotát, amelyben 1928. március 4-én adták át az Ericson cég által kivitelezett C.B., vagy másnéven világító rendszerű központot, ami azt jelentette, hogy nem kellett a központot hosszasan csengetni, hanem egyszerűen leakasztani a készülék horgáról a hallgatót. Abban a pillanatban kigyulladt egy parányi lámpácska a megfelelő munkahelyen, s a bemondott számot egy dugó segítségével nyomban kapcsolta is a kezelő. Beszélgetés után a visszaakasztott hallgató meggyújtotta a jelző lámpát, s erre a kezelő a dugót kihúzva szétkapcsolta a két beszélgetőt.

1948-ban a Magyar Posta gépi kapcsolású automata telefonközpontot épített a békéscsabai Postapalota első emeletén. 1951-ben már az automataközpont fogadta a távbeszélő állomások felől érkező hívásokat.

1979. november 4-én atadott új békéscsabai postaközponttól alig egy kőhajításnyira épült fel a környező településeket is átfogó, 10 ezer állomásos crossbar telefonközpont, melynek beruházási költségei meghaladták az 500 millió forintot, melynek építését 1978. februárjában kezdték. A központot 1983. júniusában üzemelték be. Az új Crossbar-központ 14.300 állomás-kapacitású volt.

1996-tól a Hungarotel Rt. vette át a postától a telefonszolgáltatás működtetését és fejlesztését.

Képgaléria

Újságcikk: Békésmegyei Közlöny (1895)

Újságcikk: Körövidék (1928)

Lásd még

• Posta (Békéscsaba)

Források

• Békéscsaba uj, modern telefonközpontja szombaton kezdi meg működését. In.: Körösvidék (1928.03.21.) 1-2 p.
• A megyei távbeszélő ünnepélyes megnyitása. In.:Békésmegyei Közlöny (1895.03.07.) 5. p.
• Ogrincs Pálné - Lovászi Jószef: A csabai posta 225 éve. Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum : 2013. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Ogrincs Pálné: Távközlés (kézirat) 2015.

Kapcsolódó irodalom

• Múltidéző 3. Szentes : Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány, 2015. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár