Csabai-Wagner József (1888–1967)
A BékésWiki wikiből
(kapcsolódó irodalom szerkesztése) |
(belső hivatkozás szerkesztése) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
festőművész | festőművész | ||
| - | Mezőberényben született 1888. május 27-én. Bár élete jelentős részét itt töltötte, Békéscsabához való kötődése élete végéig megmaradt. A Csabai előnevet Budapestre költözésétől használta. | + | '''Mezőberényben született [[1888]]. [[május 27.|május 27]]-én.''' Bár élete jelentős részét itt töltötte, '''[[Békéscsaba|Békéscsabához]] való kötődése élete végéig megmaradt'''. '''A Csabai előnevet Budapestre költözésétől használta.''' |
| - | A középiskolát Békéscsabán és Kolozsváron végezte, a műegyetemet Budapesten. Építésznek tanult, de már az 1910-es évek végén sokat rajzolt és festett Békéscsabán és környékén. Építészeti tevékenységének emlékét őrzi a Munkácsy Mihály Múzeum épülete, melynek tervezésére - Áchim Gusztáv főmérnökkel - a várostól kapott megbízást 1907-ben, majd a kivitelezésben is részt vett mint építésvezető. Az 1920-as évek elején cserélte fel szakmáját a festőecsettel. 1921-22-ben kezdte tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán, ahol Balló Ede tanítványa volt. Visszatérve Békéscsabára a múzeum épületében dolgozott Gyoroki Gyurkó Pál festőművész társaságában. | + | A középiskolát Békéscsabán és Kolozsváron végezte, a műegyetemet Budapesten. Építésznek tanult, de már az '''[[1910]]-es évek végén sokat rajzolt és festett Békéscsabán és környékén'''. Építészeti tevékenységének emlékét őrzi a '''[[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeum]]''' épülete, melynek '''tervezésére''' - Áchim Gusztáv főmérnökkel - '''a várostól kapott megbízást [[1907]]-ben, majd a kivitelezésben is részt vett mint építésvezető'''. '''Az [[1920]]-as évek elején cserélte fel szakmáját a festőecsettel.''' [[1921]]-[[1922|22]]-ben kezdte tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán, ahol Balló Ede tanítványa volt. Visszatérve Békéscsabára a múzeum épületében dolgozott Gyoroki Gyurkó Pál festőművész társaságában. |
| - | A város művészetének tendenciáit ekkor elsősorban a Munkácsy-hagyomány, másodsorban a nagybányaiak öröksége és a szolnokiak hatása, de leghatározottabban a kialakulóban lévő polgárság "provinciális-konzervatív" ízlése határozta meg. Ezek a tényezők irányították a művészek témaválasztását. Megrendelésre elsősorban portrékat festettek. A másik kedvelt műfaj a tájkép volt, amelynek legkiemelkedőbb művésze ekkor Békéscsabán Csabai-Wágner. Sikereinek bizonyítékai a kiállítások, melyeket a múzeumban és csabai lakásán rendezett. 1929-től minden évben bemutatkozott a helyi gyűjteményes tárlatokon. Járt Itáliában, sikeres | + | A város művészetének tendenciáit ekkor elsősorban a Munkácsy-hagyomány, másodsorban a nagybányaiak öröksége és a szolnokiak hatása, de leghatározottabban a kialakulóban lévő polgárság "provinciális-konzervatív" ízlése határozta meg. Ezek a tényezők irányították a művészek témaválasztását. Megrendelésre elsősorban portrékat festettek. A másik '''kedvelt műfaj a tájkép volt, amelynek legkiemelkedőbb művésze ekkor Békéscsabán Csabai-Wágner'''. Sikereinek bizonyítékai a kiállítások, melyeket a múzeumban és csabai lakásán rendezett. '''[[1929]]-től minden évben bemutatkozott a helyi gyűjteményes tárlatokon'''. Járt Itáliában, sikeres |
| - | kiállításai voltak a fővárosban (1930-ban a Nemzeti Szalonban, 1932-ben az Ernst Múzeumban), továbbá 1932-ben szerepelt a velencei biennálén is. Első önálló tárlatát 1935-ben rendezte, a másodikat 1938-ban, akkor már mint Budapesten élő művész. | + | kiállításai voltak a fővárosban ([[1930]]-ban a Nemzeti Szalonban, [[1932]]-ben az Ernst Múzeumban), továbbá [[1932]]-ben szerepelt a velencei biennálén is. '''Első önálló tárlatát [[1935]]-ben rendezte''', a másodikat [[1938]]-ban, akkor már mint Budapesten élő művész. |
| - | + | '''Az [[1940]]-es évek végén Mezőtúrra költözött.''' Itt alkotómunkája mellett '''tanárként is dolgozott''' a mezőgazdasági technikumban és a Városi Művelődési Otthon képzőművészeti körében. '''Jelentős szerepe volt a város és a megye képzőművészeti életének szervezésében és a helyi néprajzi gyűjtésben is.''' | |
| - | A II. világháború alatt kapcsolata Békéscsabával átmenetileg megszakadt, de már 1945-ben újra szerepelt a békéscsabai képzőművészek tárlatán. Ezután családi és baráti látogatásokra és kiállításokra tért vissza. 1958-ban a Tiszántúli Képzőművészeti II. Vándorkiállításon vett részt, 1965-ben önálló tárlata volt a Munkácsy Mihály Múzeumban, majd halála (Mezőtúr, 1967. június 6.) után egy évvel szintén a múzeumban nyílt kiállítás képeiből. | + | A II. világháború alatt kapcsolata Békéscsabával átmenetileg megszakadt, de már [[1945]]-ben újra szerepelt a békéscsabai képzőművészek tárlatán. Ezután családi és baráti látogatásokra és kiállításokra tért vissza. [[1958]]-ban a Tiszántúli Képzőművészeti II. Vándorkiállításon vett részt, '''[[1965]]-ben önálló tárlata volt a Munkácsy Mihály Múzeumban''', majd '''halála (Mezőtúr, [[1967]]. [[június 6.]]) után egy évvel szintén a múzeumban nyílt kiállítás képeiből'''. |
| - | Művészetének szinte egyetlen témája a természet szépsége. Műveit - melyek többségükben pasztellek, rajzok - derűs hangvétel, élénk színvilág, harmonikus kompozíció jellemzi. Csabai-Wágner József nevét csupán a művészek és a szakemberek szűkebb köre ismeri, városunkban is feledésbe merült. 1988-ban emlékkiállítást rendeztek tiszteletére a Munkácsy Mihály Múzeumban. | + | '''Művészetének szinte egyetlen témája a természet szépsége.''' Műveit - melyek többségükben pasztellek, rajzok - derűs hangvétel, élénk színvilág, harmonikus kompozíció jellemzi. Csabai-Wágner József nevét csupán a művészek és a szakemberek szűkebb köre ismeri, városunkban is feledésbe merült. '''[[1988]]-ban emlékkiállítást rendeztek tiszteletére a Munkácsy Mihály Múzeumban.''' |
== Katalógus == | == Katalógus == | ||
A lap 2015. február 25., 13:27-kori változata
festőművész
Mezőberényben született 1888. május 27-én. Bár élete jelentős részét itt töltötte, Békéscsabához való kötődése élete végéig megmaradt. A Csabai előnevet Budapestre költözésétől használta.
A középiskolát Békéscsabán és Kolozsváron végezte, a műegyetemet Budapesten. Építésznek tanult, de már az 1910-es évek végén sokat rajzolt és festett Békéscsabán és környékén. Építészeti tevékenységének emlékét őrzi a Munkácsy Mihály Múzeum épülete, melynek tervezésére - Áchim Gusztáv főmérnökkel - a várostól kapott megbízást 1907-ben, majd a kivitelezésben is részt vett mint építésvezető. Az 1920-as évek elején cserélte fel szakmáját a festőecsettel. 1921-22-ben kezdte tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán, ahol Balló Ede tanítványa volt. Visszatérve Békéscsabára a múzeum épületében dolgozott Gyoroki Gyurkó Pál festőművész társaságában.
A város művészetének tendenciáit ekkor elsősorban a Munkácsy-hagyomány, másodsorban a nagybányaiak öröksége és a szolnokiak hatása, de leghatározottabban a kialakulóban lévő polgárság "provinciális-konzervatív" ízlése határozta meg. Ezek a tényezők irányították a művészek témaválasztását. Megrendelésre elsősorban portrékat festettek. A másik kedvelt műfaj a tájkép volt, amelynek legkiemelkedőbb művésze ekkor Békéscsabán Csabai-Wágner. Sikereinek bizonyítékai a kiállítások, melyeket a múzeumban és csabai lakásán rendezett. 1929-től minden évben bemutatkozott a helyi gyűjteményes tárlatokon. Járt Itáliában, sikeres kiállításai voltak a fővárosban (1930-ban a Nemzeti Szalonban, 1932-ben az Ernst Múzeumban), továbbá 1932-ben szerepelt a velencei biennálén is. Első önálló tárlatát 1935-ben rendezte, a másodikat 1938-ban, akkor már mint Budapesten élő művész.
Az 1940-es évek végén Mezőtúrra költözött. Itt alkotómunkája mellett tanárként is dolgozott a mezőgazdasági technikumban és a Városi Művelődési Otthon képzőművészeti körében. Jelentős szerepe volt a város és a megye képzőművészeti életének szervezésében és a helyi néprajzi gyűjtésben is.
A II. világháború alatt kapcsolata Békéscsabával átmenetileg megszakadt, de már 1945-ben újra szerepelt a békéscsabai képzőművészek tárlatán. Ezután családi és baráti látogatásokra és kiállításokra tért vissza. 1958-ban a Tiszántúli Képzőművészeti II. Vándorkiállításon vett részt, 1965-ben önálló tárlata volt a Munkácsy Mihály Múzeumban, majd halála (Mezőtúr, 1967. június 6.) után egy évvel szintén a múzeumban nyílt kiállítás képeiből.
Művészetének szinte egyetlen témája a természet szépsége. Műveit - melyek többségükben pasztellek, rajzok - derűs hangvétel, élénk színvilág, harmonikus kompozíció jellemzi. Csabai-Wágner József nevét csupán a művészek és a szakemberek szűkebb köre ismeri, városunkban is feledésbe merült. 1988-ban emlékkiállítást rendeztek tiszteletére a Munkácsy Mihály Múzeumban.
Katalógus
- Csabai-Wágner József. 1888-1967. Emlékkiállítás Békéscsaba. Munkácsy Mihály Múzeum. 1988. Békéscsaba: 1988., p. 14.
Kapcsolódó irodalom
- Márkus György: Békés vármegye. Budapest: Békésvm. Monográfiája Szerk., 1936. p. 803.
- Korniss Géza: Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930. p. 380-381.
- Csabai-Wágner József. 1888-1967. Emlékkiállítás. Békéscsaba. Munkácsy Mihály Múzeum. 1988. Békéscsaba: 1988., p. 1-2.
- Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. 4. köt. Budapest: Akadémiai K., 1994. p. 144-145.
- Zádor Anna és Genthon István: Művészeti lexikon. 1. köt. Budapest: Akadémiai K., 1965. p. 454.
- Seregélyi György: Magyar festők és grafikusok adattára. Életrajzi lexikon az 1800-1988 között alkotó festő- és grafikusművészekről. Szeged: Seregélyi Gy., 1988. p. 108.
- Korniss Géza: Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930. p. 381. (Kép)
- Csabai-Wágner József. 1888-1967. Emlékkiállítás. Békéscsaba. Munkácsy Mihály Múzeum. 1988. Békéscsaba: 1988. Címlap (Kép)
