Távbeszélő hálózat
A BékésWiki wikiből
(Alfejezetek sorrendjének megváltoztatása) |
(Formázás) |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
''' | ''' | ||
== Története == | == Története == | ||
| - | [[Fájl:Korosvidek_19280321_03_bcs_uj_telefonkozpontja.jpg|bélyegkép]]'''Békés vármegye közgyűlés [[1894]]. [[február 26.február 26-án]] határozta el a távbeszélő hálózat kiépítését.''' A határozat szerint az oszlopok árát a törvényhatóság, a huzalok árát és a durva munkák költségét a községek vállalják. A telefonhálózat, melynek tervét Balla Pál főmérnök készítette, pontosan egy év múlva kezdte meg működését '''130 előfizetővel'''. Tallián Béla főispán ünnepélyes megnyitó beszédét először a [[Gyula]], [[Békéscsaba|Csaba]], [[Orosháza]], [[Tótkomlós]] vonalon, majd [[Mezőberény|Berény]], [[Békés]], [[Gyoma]], [[Szarvas]], [[Szeghalom]] vonalon hallgatták a hatóságok, községi elöljárók és előfizetők. | + | [[Fájl:Korosvidek_19280321_03_bcs_uj_telefonkozpontja.jpg|bélyegkép]]'''Békés vármegye közgyűlés [[1894]]. [[február 26.|február 26-án]] határozta el a távbeszélő hálózat kiépítését.''' A határozat szerint az oszlopok árát a törvényhatóság, a huzalok árát és a durva munkák költségét a községek vállalják. A telefonhálózat, melynek tervét Balla Pál főmérnök készítette, pontosan egy év múlva kezdte meg működését '''130 előfizetővel'''. Tallián Béla főispán ünnepélyes megnyitó beszédét először a [[Gyula]], [[Békéscsaba|Csaba]], [[Orosháza]], [[Tótkomlós]] vonalon, majd [[Mezőberény|Berény]], [[Békés]], [[Gyoma]], [[Szarvas]], [[Szeghalom]] vonalon hallgatták a hatóságok, községi elöljárók és előfizetők. |
A békéscsabai távbeszélő központ bérleményként Szondy főorvos házában működött. Az állam Kármán Aladár tervei alapján 1927-ben a Szent István tér és az Apponyi utca sarkán, a várostól vett telken felépítette azt az új, impozáns, egy emeletes postapalotát, amelyben '''[[1928]]. [[március 4-én]] adták át az Ericson cég által kivitelezett C.B., vagy másnéven világító rendszerű központot''', ami azt jelentette, hogy nem kellett a központot hosszasan csengetni, hanem egyszerűen leakasztani a készülék horgáról a hallgatót. Abban a pillanatban kigyulladt egy parányi lámpácska a megfelelő munkahelyen, s a bemondott számot egy dugó segítségével nyomban kapcsolta is a kezelő. Beszélgetés után a visszaakasztott hallgató meggyújtotta a jelző lámpát, s erre a kezelő a dugót kihúzva szétkapcsolta a két beszélgetőt. | A békéscsabai távbeszélő központ bérleményként Szondy főorvos házában működött. Az állam Kármán Aladár tervei alapján 1927-ben a Szent István tér és az Apponyi utca sarkán, a várostól vett telken felépítette azt az új, impozáns, egy emeletes postapalotát, amelyben '''[[1928]]. [[március 4-én]] adták át az Ericson cég által kivitelezett C.B., vagy másnéven világító rendszerű központot''', ami azt jelentette, hogy nem kellett a központot hosszasan csengetni, hanem egyszerűen leakasztani a készülék horgáról a hallgatót. Abban a pillanatban kigyulladt egy parányi lámpácska a megfelelő munkahelyen, s a bemondott számot egy dugó segítségével nyomban kapcsolta is a kezelő. Beszélgetés után a visszaakasztott hallgató meggyújtotta a jelző lámpát, s erre a kezelő a dugót kihúzva szétkapcsolta a két beszélgetőt. | ||
A lap 2015. február 24., 18:36-kori változata
Békés megye távbeszélő hálózatát 1895. február 26-án 11 és 12 óra között adta át Tallián Béla főispán.
Tartalomjegyzék |
Története
A békéscsabai távbeszélő központ bérleményként Szondy főorvos házában működött. Az állam Kármán Aladár tervei alapján 1927-ben a Szent István tér és az Apponyi utca sarkán, a várostól vett telken felépítette azt az új, impozáns, egy emeletes postapalotát, amelyben 1928. március 4-én adták át az Ericson cég által kivitelezett C.B., vagy másnéven világító rendszerű központot, ami azt jelentette, hogy nem kellett a központot hosszasan csengetni, hanem egyszerűen leakasztani a készülék horgáról a hallgatót. Abban a pillanatban kigyulladt egy parányi lámpácska a megfelelő munkahelyen, s a bemondott számot egy dugó segítségével nyomban kapcsolta is a kezelő. Beszélgetés után a visszaakasztott hallgató meggyújtotta a jelző lámpát, s erre a kezelő a dugót kihúzva szétkapcsolta a két beszélgetőt.
1948-ban a Magyar Posta gépi kapcsolású automata telefonközpontot épített a békéscsabai Postapalota első emeletén. 1951-ben már az automataközpont fogadta a távbeszélő állomások felől érkező hívásokat.
1979. november 4-én atadott új békéscsabai postaközponttól alig egy kőhajításnyira épült fel a környező településeket is átfogó, 10 ezer állomásos crossbar telefonközpont, melynek beruházási költségei meghaladták az 500 millió forintot, melynek építését 1978. februárjában kezdték. A központot 1983. júniusában üzemelték be. Az új Crossbar-központ 14.300 állomás-kapacitású volt.
1996-tól a Hungarotel Rt. vette át a postától a telefonszolgáltatás működtetését és fejlesztését.
Képgaléria
 Újságcikk: Békésmegyei Közlöny (1895) |
 Újságcikk: Körövidék (1928) |
 |
Lásd még
Források
- Ogrincs Pálné - Lovászi Jószef: A csabai posta 225 éve. Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum : 2013. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
