Korosy László (1863–1938)
A BékésWiki wikiből
(alfejezet cím szerkesztése) |
(belső hivatkozás szerkesztése) |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
| - | '''Békéscsabán született [[1863]]. [[november 7.|november 7]]-én''', '''a középiskoláit is itt valamint Szarvason végezte''', majd önkéntes éveit leszolgálva közigazgatási pályára lépett. | + | '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1863]]. [[november 7.|november 7]]-én''', '''a középiskoláit is itt valamint Szarvason végezte''', majd önkéntes éveit leszolgálva közigazgatási pályára lépett. |
'''[[1882]]-ben megválasztották Békéscsaba nagyközség írnokigazgatójának, [[1887]]-ben jegyzőnek, majd [[1897]]-ben főjegyzőnek.''' Ezt a tisztségét 37 éven át töltötte be. [[1888]]-ban, amikor [[Doboz]] alatt, a Körös gátszakadása folytán a határt elöntötte a víz, személyesen irányította a munkálatokat. A közre nézve nagy fontosságú ténykedése volt az is, amikor a községgel megvetette a Trautmannsdorf-birtokot, és a 6 milliós vételárat 12 év alatt kifizették. Az ő '''nevéhez fűződik''' a '''[[Méntelep (Békéscsaba)|békéscsabai méntelep]]''', a katonai laktanya, a villanytelep, az öntözött műrét,a földmíves iskola, valamint több elemi iskola létesítése és az algimnázium főgimnáziummá való fejlesztése. Tevékeny szerepet játszott a múzeum megalapításában, és az ő főjegyzősége alatt létesült a felső leányiskola és az állami polgári fiúiskola is. Tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságának és a városi képviselő-testületnek; éveken át főfelügyelője az evangélikus egyházközségnek. | '''[[1882]]-ben megválasztották Békéscsaba nagyközség írnokigazgatójának, [[1887]]-ben jegyzőnek, majd [[1897]]-ben főjegyzőnek.''' Ezt a tisztségét 37 éven át töltötte be. [[1888]]-ban, amikor [[Doboz]] alatt, a Körös gátszakadása folytán a határt elöntötte a víz, személyesen irányította a munkálatokat. A közre nézve nagy fontosságú ténykedése volt az is, amikor a községgel megvetette a Trautmannsdorf-birtokot, és a 6 milliós vételárat 12 év alatt kifizették. Az ő '''nevéhez fűződik''' a '''[[Méntelep (Békéscsaba)|békéscsabai méntelep]]''', a katonai laktanya, a villanytelep, az öntözött műrét,a földmíves iskola, valamint több elemi iskola létesítése és az algimnázium főgimnáziummá való fejlesztése. Tevékeny szerepet játszott a múzeum megalapításában, és az ő főjegyzősége alatt létesült a felső leányiskola és az állami polgári fiúiskola is. Tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságának és a városi képviselő-testületnek; éveken át főfelügyelője az evangélikus egyházközségnek. | ||
A lap 2015. február 19., 17:46-kori változata
főjegyző
Munkássága
Békéscsabán született 1863. november 7-én, a középiskoláit is itt valamint Szarvason végezte, majd önkéntes éveit leszolgálva közigazgatási pályára lépett.
1882-ben megválasztották Békéscsaba nagyközség írnokigazgatójának, 1887-ben jegyzőnek, majd 1897-ben főjegyzőnek. Ezt a tisztségét 37 éven át töltötte be. 1888-ban, amikor Doboz alatt, a Körös gátszakadása folytán a határt elöntötte a víz, személyesen irányította a munkálatokat. A közre nézve nagy fontosságú ténykedése volt az is, amikor a községgel megvetette a Trautmannsdorf-birtokot, és a 6 milliós vételárat 12 év alatt kifizették. Az ő nevéhez fűződik a békéscsabai méntelep, a katonai laktanya, a villanytelep, az öntözött műrét,a földmíves iskola, valamint több elemi iskola létesítése és az algimnázium főgimnáziummá való fejlesztése. Tevékeny szerepet játszott a múzeum megalapításában, és az ő főjegyzősége alatt létesült a felső leányiskola és az állami polgári fiúiskola is. Tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságának és a városi képviselő-testületnek; éveken át főfelügyelője az evangélikus egyházközségnek.
Békéscsaba várossá alakulásakor vonult nyugalomba, de a közéletben továbbra is jelentős tevékenységet vállalt.
1938. február 28-án hunyt el, még ebben az évben utcát neveztek el róla, mely 1962-ben az Október 6. nevet kapta.
Művei
- Békéscsaba nagyközség szabályrendeletei az 1902. év végére. Békéscsaba : Corvina ny., 1903. p. 203.
Kapcsolódó irodalom
- Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1930. p. 431-432.
- Békésmegyei fejek. 1929. Békéscsaba : Corvina ny., 1929. p. 143.
- Korosy László. In: Körösvidék. 19. évf. 48. sz. 1938. március 1. p. 2.
- Meghalt Korosy László. In: Békésmegyei Közlöny. 65. évf. 48. sz. 1938. március 1. p. 2.
- Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1930. p. 461.
