Urszinyi Andor (1814–1887)
A BékésWiki wikiből
(kapcsolódó irodalom szerkesztése) |
(Kategória szerkesztése) |
||
| 22. sor: | 22. sor: | ||
* Urszinyi Andor. In: Békésmegyei Közlöny. 14. évf. (1887. március 31.) 26. sz. p. 2-3. | * Urszinyi Andor. In: Békésmegyei Közlöny. 14. évf. (1887. március 31.) 26. sz. p. 2-3. | ||
* Zlinszky István: A Békésvármegyei Gazdasági Egylet története. 1860-1896. Békéscsaba: Corvina ny., 1896. p. 45-47. | * Zlinszky István: A Békésvármegyei Gazdasági Egylet története. 1860-1896. Békéscsaba: Corvina ny., 1896. p. 45-47. | ||
| + | |||
| + | [[Kategória:Békéscsaba]] | ||
| + | [[Kategória:Szarvas]] | ||
| + | [[Kategória:Személyek]] | ||
A lap 2015. február 11., 17:25-kori változata
ügyvéd, földbirtokos
A Gömör megyei Csetneken született 1814-ben.
A birtokos szülők korán észrevették gyermekük tehetségét, s mindent elkövettek iskoláztatásáért. A gimnáziumot Késmárkon, a jogi tanulmányokat Budapesten végezte.
1836-ban Szarvasra került rokonaihoz, Boczkó Dánielhez és Boczkó Károlyhoz, kiknek édesanyja Urszinyi leány volt. Itt ügyvédeskedett 1840-ig. Ekkor, 26 évesen került Békéscsabára, ahol mint ügyvéd nyitott irodát, s egyes nagyobb grófi uradalmak ügyészükké választották. Jelentős szerepet játszott a közéletben- a reformmozgalmak híve volt.
Csabán az 1836. évi úrbéri törvények alapján megindult a legelő-elkülönítés a város és földesurai között. Urszinyi 1844-ben az összes földesúr nevében - ekkor már ő is úrbéres földek tulajdonosa volt - mindkét felet kielégítő egyezséget létesített. 1845-ben a már megnyert bizalom alapján tevékeny szerepet játszott az örökváltsági szerződés elkészítésében. (Igaz, több mint negyedszázadon át nyögte a község a megváltás terheit, amit elkerülhetett volna, ha három évig vár az örökváltsági akció megindításával.) A szabadságharc idején,amikor Csaba rendezett tanácsú várossá alakult, az alig 34 éves ügyvédet a város bírájává választották. Ebben a felelősségteljes pozícióban nagy érdemeket szerzett az ügyek vezetésében.
Világos után ő is visszavonult a közügyektől, még az ügyvédi gyakorlattal is felhagyott. Birtokára vonult vissza, s gazdasága vezetésével foglalkozott. Az egyházi ügyektől azonban nem szakadt el: mint a csabai evangélikus egyház felügyelője, majd mint esperesi felügyelő, az egyházi önkormányzatot megtámadó pátens ellen foglalt állást, s tekintélyét latba vetve küzdött annak visszavonásáért. Az 1860-as években, amint enyhült az osztrák nyomás, újból közszereplést vállalt. 1861-ben Békés vármegye másod-alispánjává választották. Az alkotmány felfüggesztésekor azonban ismét birtokára vonult vissza.
Ebben az időben kötött barátságot Trefort Ágostonnal, s együtt munkálkodtak az egész megyére szóló gazdasági egylet létrehozásán. Ők dolgozták ki az alapszabályt, agitáltak, buzdították a kétkedőket az egylet megvalósítása érdekében. Az egylet sokat tett a vármegye elmaradott mezőgazdaságának átalakításáért, évtizedeken át irányította a vármegye gazdasági életét. A gazdasági gyűléseken indult meg újra s bontakozott ki - Bécs háta mögött - a helyi politikai élet. 1861-ben e Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgató elnökének választották Urszinyit. Ezt a megbízatást 1870-ig látta el. Ugyancsak Treforttal együtt fáradozott a község fejlődésének lökést adó alföld-fiumei vasút megteremtésén. Az 1870-es évektől kezdve romló egészségi állapota s felesége, Korposgyalaki Erzsébet elvesztése miatt végleg visszavonult a közélettől.
1887. március 28-án hunyt el Békéscsabán, emlékét 1910-től utca őrzi.
Kapcsolódó irodalom
- Czeglédi Imre: Békéscsaba utcanevei. Békéscsaba: Városi Tanács V.B., 1981. p. 136.
- Haan Lajos: Békés-Csaba. A város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba: Békés M. Önkorm.Hiv., 1991. p. 56.
- Nagy Károly: Urszinyi Andor. In: Békés. 6. évf. (1887. április 3.) 14. sz. p. 1.
- Urszinyi Andor. In: Békésmegyei Közlöny. 14. évf. (1887. március 31.) 26. sz. p. 2-3.
- Zlinszky István: A Békésvármegyei Gazdasági Egylet története. 1860-1896. Békéscsaba: Corvina ny., 1896. p. 45-47.
