Urszinyi Andor (1814–1887)
A BékésWiki wikiből
(szócikk létrehozása) |
(belső hivatkozás szerkesztése) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | ügyvéd, földbirtokos | + | ügyvéd, földbirtokos |
| - | A birtokos szülők korán észrevették gyermekük tehetségét, s mindent elkövettek iskoláztatásáért. A gimnáziumot Késmárkon, a jogi tanulmányokat Budapesten végezte. 1836-ban Szarvasra került rokonaihoz, Boczkó Dánielhez és Boczkó Károlyhoz, kiknek édesanyja Urszinyi leány volt. Itt ügyvédeskedett 1840-ig. Ekkor, 26 évesen került Békéscsabára, ahol mint ügyvéd nyitott irodát, s egyes nagyobb grófi uradalmak ügyészükké választották. Jelentős szerepet játszott a közéletben- a reformmozgalmak híve volt. Csabán az 1836. évi úrbéri törvények alapján megindult a legelő-elkülönítés a város és földesurai között. Urszinyi 1844-ben az összes földesúr nevében - ekkor már ő is úrbéres földek tulajdonosa volt - mindkét felet kielégítő egyezséget létesített. 1845-ben a már | + | |
| - | megnyert bizalom alapján tevékeny szerepet játszott az örökváltsági szerződés elkészítésében. (Igaz, több mint negyedszázadon át nyögte a község a megváltás terheit,amit elkerülhetett volna, ha három évig vár az örökváltsági akció megindításával.) A szabadságharc idején,amikor Csaba rendezett tanácsú várossá alakult, az alig 34 éves ügyvédet a város bírájává választották. Ebben a felelősségteljes pozícióban nagy érdemeket szerzett az ügyek vezetésében. Világos után ő is visszavonult a közügyektől, még az ügyvédi gyakorlattal is felhagyott. Birtokára vonult vissza,s gazdasága vezetésével foglalkozott. Az egyházi ügyektől azonban | + | A Gömör megyei '''Csetneken született [[1814]]-ben'''. |
| - | nem szakadt el: mint a csabai evangélikus egyház felügyelője, majd mint esperesi felügyelő,az egyházi önkormányzatot megtámadó pátens ellen foglalt állást, s tekintélyét latba vetve küzdött annak visszavonásáért. Az 1860-as években, amint enyhült az osztrák nyomás, újból közszereplést vállalt. 1861-ben Békés vármegye másod-alispánjává választották. Az alkotmány felfüggesztésekor azonban | + | |
| - | ismét birtokára vonult vissza. Ebben az időben kötött barátságot Trefort Ágostonnal, s együtt munkálkodtak az egész megyére szóló gazdasági egylet létrehozásán. | + | A birtokos szülők korán észrevették gyermekük tehetségét, s mindent elkövettek iskoláztatásáért. '''A gimnáziumot Késmárkon, a jogi tanulmányokat Budapesten végezte.''' |
| - | Ők dolgozták ki az alapszabályt, agitáltak,buzdították a kétkedőket az egylet megvalósítása érdekében. Az egylet sokat tett a vármegye elmaradott mezőgazdaságának átalakításáért, évtizedeken át irányította a vármegye gazdasági életét. A gazdasági gyűléseken indult meg újra s bontakozott ki - Bécs háta mögött - a helyi politikai élet. 1861-ben e Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgató elnökének választották Urszinyit. Ezt a megbízatást 1870-ig látta el. Ugyancsak Treforttal együtt fáradozott a község | + | |
| - | fejlődésének lökést adó alföld-fiumei vasút megteremtésén. Az 1870-es évektől kezdve romló egészségi állapota s felesége, Korposgyalaki Erzsébet elvesztése miatt végleg visszavonult a közélettől. | + | '''[[1836]]-ban Szarvasra került rokonaihoz, Boczkó Dánielhez és Boczkó Károlyhoz''', kiknek édesanyja Urszinyi leány volt. '''Itt ügyvédeskedett [[1840]]-ig.''' Ekkor, '''26 évesen került [[Békéscsaba|Békéscsabára]], ahol mint ügyvéd nyitott irodát''', s egyes nagyobb grófi uradalmak ügyészükké választották. Jelentős szerepet játszott a közéletben- a reformmozgalmak híve volt. |
| + | |||
| + | '''Csabán az [[1836]]. évi úrbéri törvények alapján megindult a legelő-elkülönítés a város és földesurai között.''' '''Urszinyi [[1844]]-ben''' az összes földesúr nevében - ekkor már ő is úrbéres földek tulajdonosa volt - '''mindkét felet kielégítő egyezséget létesített'''. '''[[1845]]-ben''' a már megnyert bizalom alapján '''tevékeny szerepet játszott az örökváltsági szerződés elkészítésében'''. (Igaz, több mint negyedszázadon át nyögte a község a megváltás terheit, amit elkerülhetett volna, ha három évig vár az örökváltsági akció megindításával.) '''A szabadságharc idején''',amikor Csaba rendezett tanácsú várossá alakult, az alig 34 éves ügyvédet '''a város bírájává választották'''. Ebben a felelősségteljes pozícióban nagy érdemeket szerzett az ügyek vezetésében. | ||
| + | |||
| + | '''Világos után''' ő is visszavonult a közügyektől, még '''az ügyvédi gyakorlattal''' is '''felhagyott'''. Birtokára vonult vissza, s gazdasága vezetésével foglalkozott. '''Az egyházi ügyektől azonban nem szakadt el''': mint a csabai evangélikus egyház felügyelője, majd mint esperesi felügyelő, az egyházi önkormányzatot megtámadó pátens ellen foglalt állást, s tekintélyét latba vetve küzdött annak visszavonásáért. Az [[1860]]-as években, '''amint enyhült az osztrák nyomás, újból közszereplést vállalt'''. '''[[1861]]-ben Békés vármegye másod-alispánjává választották'''. Az alkotmány felfüggesztésekor azonban ismét birtokára vonult vissza. | ||
| + | |||
| + | '''Ebben az időben kötött barátságot Trefort Ágostonnal, s együtt munkálkodtak az egész megyére szóló gazdasági egylet létrehozásán.''' Ők dolgozták ki az alapszabályt, agitáltak, buzdították a kétkedőket az egylet megvalósítása érdekében. Az egylet sokat tett a vármegye elmaradott mezőgazdaságának átalakításáért, évtizedeken át irányította a vármegye gazdasági életét. A gazdasági gyűléseken indult meg újra s bontakozott ki - Bécs háta mögött - a helyi politikai élet. '''[[1861]]-ben e Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgató elnökének választották Urszinyit.''' Ezt a megbízatást [[1870]]-ig látta el. Ugyancsak '''Treforttal együtt fáradozott''' a község fejlődésének lökést adó '''alföld-fiumei vasút megteremtésén'''. Az '''[[1870]]-es évektől''' kezdve romló egészségi állapota s felesége, Korposgyalaki Erzsébet elvesztése miatt '''végleg visszavonult a közélettől'''. | ||
| + | |||
| + | '''[[1887]]. [[március 28.|március 28]]-án hunyt el Békéscsabán''', emlékét [[1910]]-től utca őrzi. | ||
| + | |||
IRODALOM: | IRODALOM: | ||
CZEGLÉDI Imre Békéscsaba utcanevei. Bcs. 1981.Városi Tanács V.B. 136. p. | CZEGLÉDI Imre Békéscsaba utcanevei. Bcs. 1981.Városi Tanács V.B. 136. p. | ||
A lap 2015. február 11., 17:17-kori változata
ügyvéd, földbirtokos
A Gömör megyei Csetneken született 1814-ben.
A birtokos szülők korán észrevették gyermekük tehetségét, s mindent elkövettek iskoláztatásáért. A gimnáziumot Késmárkon, a jogi tanulmányokat Budapesten végezte.
1836-ban Szarvasra került rokonaihoz, Boczkó Dánielhez és Boczkó Károlyhoz, kiknek édesanyja Urszinyi leány volt. Itt ügyvédeskedett 1840-ig. Ekkor, 26 évesen került Békéscsabára, ahol mint ügyvéd nyitott irodát, s egyes nagyobb grófi uradalmak ügyészükké választották. Jelentős szerepet játszott a közéletben- a reformmozgalmak híve volt.
Csabán az 1836. évi úrbéri törvények alapján megindult a legelő-elkülönítés a város és földesurai között. Urszinyi 1844-ben az összes földesúr nevében - ekkor már ő is úrbéres földek tulajdonosa volt - mindkét felet kielégítő egyezséget létesített. 1845-ben a már megnyert bizalom alapján tevékeny szerepet játszott az örökváltsági szerződés elkészítésében. (Igaz, több mint negyedszázadon át nyögte a község a megváltás terheit, amit elkerülhetett volna, ha három évig vár az örökváltsági akció megindításával.) A szabadságharc idején,amikor Csaba rendezett tanácsú várossá alakult, az alig 34 éves ügyvédet a város bírájává választották. Ebben a felelősségteljes pozícióban nagy érdemeket szerzett az ügyek vezetésében.
Világos után ő is visszavonult a közügyektől, még az ügyvédi gyakorlattal is felhagyott. Birtokára vonult vissza, s gazdasága vezetésével foglalkozott. Az egyházi ügyektől azonban nem szakadt el: mint a csabai evangélikus egyház felügyelője, majd mint esperesi felügyelő, az egyházi önkormányzatot megtámadó pátens ellen foglalt állást, s tekintélyét latba vetve küzdött annak visszavonásáért. Az 1860-as években, amint enyhült az osztrák nyomás, újból közszereplést vállalt. 1861-ben Békés vármegye másod-alispánjává választották. Az alkotmány felfüggesztésekor azonban ismét birtokára vonult vissza.
Ebben az időben kötött barátságot Trefort Ágostonnal, s együtt munkálkodtak az egész megyére szóló gazdasági egylet létrehozásán. Ők dolgozták ki az alapszabályt, agitáltak, buzdították a kétkedőket az egylet megvalósítása érdekében. Az egylet sokat tett a vármegye elmaradott mezőgazdaságának átalakításáért, évtizedeken át irányította a vármegye gazdasági életét. A gazdasági gyűléseken indult meg újra s bontakozott ki - Bécs háta mögött - a helyi politikai élet. 1861-ben e Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgató elnökének választották Urszinyit. Ezt a megbízatást 1870-ig látta el. Ugyancsak Treforttal együtt fáradozott a község fejlődésének lökést adó alföld-fiumei vasút megteremtésén. Az 1870-es évektől kezdve romló egészségi állapota s felesége, Korposgyalaki Erzsébet elvesztése miatt végleg visszavonult a közélettől.
1887. március 28-án hunyt el Békéscsabán, emlékét 1910-től utca őrzi.
IRODALOM: CZEGLÉDI Imre Békéscsaba utcanevei. Bcs. 1981.Városi Tanács V.B. 136. p. HAAN Lajos Békés-Csaba. A város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Bcs.1991.Békés M. Önkorm.Hiv. 56. p. NAGY Károly Urszinyi Andor = Békés. 6. évf. 1887. április 3. 14. sz. 1. p. Urszinyi Andor = Békésmegyei Közlöny. 14. évf. 1887. március 31. 26. sz. 2-3. p. ZLINSZKY István A Békésvármegyei Gazdasági Egylet története. 1860-1896. Bcs. 1896. Corvina ny. 45-47. p.
