Sztraka Ernő (1830–1906)
A BékésWiki wikiből
(kapcsolódó irodalom szerkesztése) |
(belső hivatkozás szerkesztése) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | mérnök, pomológus | + | mérnök, pomológus |
| - | Édesapja, Sztraka Károly, békéscsabai evangélikus tanítóként dolgozott 1825-1863 között. Édesanyja Boer Anna volt. E házasságból két gyermek született: Ernő és György. | + | |
| + | Békéscsabán született [[1830]]. [[március 3.|március 3]]-án. Édesapja, Sztraka Károly, békéscsabai evangélikus tanítóként dolgozott [[1825]]-[[1863]] között. Édesanyja Boer Anna volt. E házasságból két gyermek született: Ernő és György. | ||
Sztraka Ernő elemi iskolai tanulmányait apja tanítványaként végezte. Középiskolás éveit a szarvasi és eperjesi gimnáziumban töltötte. | Sztraka Ernő elemi iskolai tanulmányait apja tanítványaként végezte. Középiskolás éveit a szarvasi és eperjesi gimnáziumban töltötte. | ||
| - | 18 éves korában beállt honvédnek, s mint az eperjesi diák-légió tagja, részt vett az 1848. évi novemberi kassai ütközetben. Ennek szerencsétlen kimenetele miatt sok viszontagság között, több heti keserves bujdosás után visszatért a kollégiumba. A szabadságharc leverését | + | 18 éves korában beállt honvédnek, s mint az eperjesi diák-légió tagja, részt vett az [[1848]]. évi novemberi kassai ütközetben. Ennek szerencsétlen kimenetele miatt sok viszontagság között, több heti keserves bujdosás után visszatért a kollégiumba. A szabadságharc leverését |
| - | követően egy évig apja mellett tanítóskodott. 1851-ben jogi diplomát, az 1854-55-ös tanévben pedig a bécsi politechnikumban mérnöki oklevelet szerzett. | + | követően egy évig apja mellett tanítóskodott. [[1851]]-ben jogi diplomát, az [[1854]]-[[1855|55]]-ös tanévben pedig a bécsi politechnikumban mérnöki oklevelet szerzett. |
| - | Mint okleveles mérnök 1855 őszén Gyulán Bodoky Károly vízügyi mérnök mellett a Körösök szabályozási munkájában vett részt. Három évvel később gyulai járási mérnökké nevezték ki. 1861 szeptemberében Békéscsaba mérnöke lett. Ezt a pozíciót 1892. december 9-ei lemondásáig töltötte be. Általában mindazok a nagy tömegeket foglalkoztató közmunkák, középítkezések, amelyek e három évtized alatt a városban lezajlottak, Sztraka Ernőnek köszönhetők. Ezen 31 esztendőből egy évet (1872-73) a gyulai Alsó-Fehér-Körös Szabályozási Társulat szolgálatában töltött el mint igazgató-mérnök. 1863. november 18-án megnősült, feleségül vette Réthy Pál orvostanár és Mayer Rozália leányát, Etelkát. Házasságukból hat gyermek született. | + | Mint okleveles mérnök [[1855]] őszén Gyulán Bodoky Károly vízügyi mérnök mellett a Körösök szabályozási munkájában vett részt. Három évvel később gyulai járási mérnökké nevezték ki. [[1861]] szeptemberében Békéscsaba mérnöke lett. Ezt a pozíciót [[1892]]. [[december 9.|december 9]]-ei lemondásáig töltötte be. Általában mindazok a nagy tömegeket foglalkoztató közmunkák, középítkezések, amelyek e három évtized alatt a városban lezajlottak, Sztraka Ernőnek köszönhetők. Ezen 31 esztendőből egy évet ([[1872]]-[[1873|73]]) a gyulai Alsó-Fehér-Körös Szabályozási Társulat szolgálatában töltött el mint igazgató-mérnök. [[1863]]. [[november 18.|november 18]]-án megnősült, feleségül vette [[Réthy Pál (1809-1896)|Réthy Pál]] orvostanár és Mayer Rozália leányát, Etelkát. Házasságukból hat gyermek született. |
| - | Békéscsabai mérnökösködése alatt felmérte a várost: erről térképet, s a beltelkekről telekkönyvet készített. Az 1860-as évek első felében elkészítette Békéscsaba első városrendezési tervét. Foglalkoztatta a község építkezésének szabályozása. Feladatához tartozott a belvizek lecsapolása, a vízelvezető fő- és mellékcsatornák létrehozása. Az ő tervei szerint történt a Széchenyi-liget (1865) és a Petőfi-liget (1882) parkosítása és beültetése. Szenvedélyes pomológus is volt; neki köszönhető számos utca fásítása. | + | Békéscsabai mérnökösködése alatt felmérte a várost: erről térképet, s a beltelkekről telekkönyvet készített. Az [[1860]]-as évek első felében elkészítette Békéscsaba első városrendezési tervét. Foglalkoztatta a község építkezésének szabályozása. Feladatához tartozott a belvizek lecsapolása, a vízelvezető fő- és mellékcsatornák létrehozása. Az ő tervei szerint történt a Széchenyi-liget ([[1865]]) és a Petőfi-liget ([[1882]]) parkosítása és beültetése. Szenvedélyes pomológus is volt; neki köszönhető számos utca fásítása. |
| + | Mint építész több jelentős középülettel gazdagította Békéscsabát. Ilyen a régi kórházi épület ([[1864]]) és a csabai szegényápolda ([[1869]]) tervezése, továbbá az építkezések vezetése. Önálló alkotása a [[Hotel Fiume|Fiume szálloda]] ([[1867]]-[[1868|68]]), a régi gimnáziumi épület, az erzsébethelyi evangélikus templom, valamint a mai [[Városháza (Békéscsaba)|Városháza]] (kivéve annak homlokzatát). [[1868]]-ban az ő kezdeményezésére váltotta fel a régi utcai pallókat a téglajárda; agitációjának, munkálkodásának köszönhető a [[Kossuth tér (Békéscsaba)|Kossuth téri]] artézi kút. Nevéhez fűződik a kígyósi vadvízcsatorna ([[1871]]) létrehozása is. [[1874]] nyarán régészeti kutatásokhoz készítette el [[Haan Lajos (1818-1891)|Haan Lajos]] részére Gyula város helyszínrajzát. [[1877]]-[[1879|79]] között került sor a Vigadó - benne a színházteremmel - megépítésére Halmay Andor tervei szerint, Sztraka Ernő művezetésével. [[1885]]-ben Sztraka elképzelése alapján alakították át az evangélikus kistemplomot; [[1887]]-ben a Széchenyi-ligeti pavilon tervezője és építésvezetője volt. E széleskörű tevékenység mellett több évtizeden keresztül - [[1861]]-[[1896|96]] között- a Békésmegyei Gazdasági Egylet műszaki szaktanácsadójaként tevékenykedett. | ||
| - | + | Békéscsabán hunyt el [[1906]]. [[február 20.|február 20]]-án. | |
| - | + | ||
| - | + | ||
== Kapcsolódó irodalom == | == Kapcsolódó irodalom == | ||
| 21. sor: | 21. sor: | ||
* Nagy András, D. Emlékképek a békéscsabai Sztraka családról. In: Csabai Hírmondó. 5. évf. 51-52. sz. 1990. p. 2. (Kép) | * Nagy András, D. Emlékképek a békéscsabai Sztraka családról. In: Csabai Hírmondó. 5. évf. 51-52. sz. 1990. p. 2. (Kép) | ||
* Sztraka Ernő. (1830-1906). In: Békésmegyei Közlöny. 33. évf. 15. sz. 1906. február 22. p. 2-3. | * Sztraka Ernő. (1830-1906). In: Békésmegyei Közlöny. 33. évf. 15. sz. 1906. február 22. p. 2-3. | ||
| - | * Tábori György: A városrendező. Sztraka Ernő városi mérnök munkássága. Békéscsaba : Tevan A. Gimn.,Nyomdaipari Szakközép- és Szakmunkásképző | + | * Tábori György: A városrendező. Sztraka Ernő városi mérnök munkássága. Békéscsaba : Tevan A. Gimn.,Nyomdaipari Szakközép- és Szakmunkásképző Isk. 1993. p. 38. 36 tábla. |
| - | Isk. 1993. p. 38. 36 tábla. | + | |
* Tábori György: A városrendező. Sztraka Ernő városi mérnök munkássága. Békéscsaba : Tevan A. Gimn.,Nyomdaipari Szakközép- és Szakmunkásképző | * Tábori György: A városrendező. Sztraka Ernő városi mérnök munkássága. Békéscsaba : Tevan A. Gimn.,Nyomdaipari Szakközép- és Szakmunkásképző | ||
Isk. 1993. 9. tábla. (Kép) | Isk. 1993. 9. tábla. (Kép) | ||
A lap 2014. december 17., 18:13-kori változata
mérnök, pomológus
Békéscsabán született 1830. március 3-án. Édesapja, Sztraka Károly, békéscsabai evangélikus tanítóként dolgozott 1825-1863 között. Édesanyja Boer Anna volt. E házasságból két gyermek született: Ernő és György.
Sztraka Ernő elemi iskolai tanulmányait apja tanítványaként végezte. Középiskolás éveit a szarvasi és eperjesi gimnáziumban töltötte.
18 éves korában beállt honvédnek, s mint az eperjesi diák-légió tagja, részt vett az 1848. évi novemberi kassai ütközetben. Ennek szerencsétlen kimenetele miatt sok viszontagság között, több heti keserves bujdosás után visszatért a kollégiumba. A szabadságharc leverését követően egy évig apja mellett tanítóskodott. 1851-ben jogi diplomát, az 1854-55-ös tanévben pedig a bécsi politechnikumban mérnöki oklevelet szerzett.
Mint okleveles mérnök 1855 őszén Gyulán Bodoky Károly vízügyi mérnök mellett a Körösök szabályozási munkájában vett részt. Három évvel később gyulai járási mérnökké nevezték ki. 1861 szeptemberében Békéscsaba mérnöke lett. Ezt a pozíciót 1892. december 9-ei lemondásáig töltötte be. Általában mindazok a nagy tömegeket foglalkoztató közmunkák, középítkezések, amelyek e három évtized alatt a városban lezajlottak, Sztraka Ernőnek köszönhetők. Ezen 31 esztendőből egy évet (1872-73) a gyulai Alsó-Fehér-Körös Szabályozási Társulat szolgálatában töltött el mint igazgató-mérnök. 1863. november 18-án megnősült, feleségül vette Réthy Pál orvostanár és Mayer Rozália leányát, Etelkát. Házasságukból hat gyermek született.
Békéscsabai mérnökösködése alatt felmérte a várost: erről térképet, s a beltelkekről telekkönyvet készített. Az 1860-as évek első felében elkészítette Békéscsaba első városrendezési tervét. Foglalkoztatta a község építkezésének szabályozása. Feladatához tartozott a belvizek lecsapolása, a vízelvezető fő- és mellékcsatornák létrehozása. Az ő tervei szerint történt a Széchenyi-liget (1865) és a Petőfi-liget (1882) parkosítása és beültetése. Szenvedélyes pomológus is volt; neki köszönhető számos utca fásítása. Mint építész több jelentős középülettel gazdagította Békéscsabát. Ilyen a régi kórházi épület (1864) és a csabai szegényápolda (1869) tervezése, továbbá az építkezések vezetése. Önálló alkotása a Fiume szálloda (1867-68), a régi gimnáziumi épület, az erzsébethelyi evangélikus templom, valamint a mai Városháza (kivéve annak homlokzatát). 1868-ban az ő kezdeményezésére váltotta fel a régi utcai pallókat a téglajárda; agitációjának, munkálkodásának köszönhető a Kossuth téri artézi kút. Nevéhez fűződik a kígyósi vadvízcsatorna (1871) létrehozása is. 1874 nyarán régészeti kutatásokhoz készítette el Haan Lajos részére Gyula város helyszínrajzát. 1877-79 között került sor a Vigadó - benne a színházteremmel - megépítésére Halmay Andor tervei szerint, Sztraka Ernő művezetésével. 1885-ben Sztraka elképzelése alapján alakították át az evangélikus kistemplomot; 1887-ben a Széchenyi-ligeti pavilon tervezője és építésvezetője volt. E széleskörű tevékenység mellett több évtizeden keresztül - 1861-96 között- a Békésmegyei Gazdasági Egylet műszaki szaktanácsadójaként tevékenykedett.
Békéscsabán hunyt el 1906. február 20-án.
Kapcsolódó irodalom
- Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba : Körösvidék ny. 1930. p. 41-44.
- Nagy András, D. Emlékképek a békéscsabai Sztraka családról. In: Csabai Hírmondó. 5. évf. 51-52. sz. 1990. p. 2.
- Nagy András, D. Emlékképek a békéscsabai Sztraka családról. In: Csabai Hírmondó. 5. évf. 51-52. sz. 1990. p. 2. (Kép)
- Sztraka Ernő. (1830-1906). In: Békésmegyei Közlöny. 33. évf. 15. sz. 1906. február 22. p. 2-3.
- Tábori György: A városrendező. Sztraka Ernő városi mérnök munkássága. Békéscsaba : Tevan A. Gimn.,Nyomdaipari Szakközép- és Szakmunkásképző Isk. 1993. p. 38. 36 tábla.
- Tábori György: A városrendező. Sztraka Ernő városi mérnök munkássága. Békéscsaba : Tevan A. Gimn.,Nyomdaipari Szakközép- és Szakmunkásképző
Isk. 1993. 9. tábla. (Kép)
