Kvasz András (1883–1974)
A BékésWiki wikiből
(szócikk létrehozása) |
(belső hivatkozás szerkesztése) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | + | pilóta, repülőgép-szerelő | |
| - | ''' | + | '''Kvasz András Békéscsabán született [[1883]]. [[november 21.|november 21]]-én''', '''apja''' kovácsmester volt, fia '''mellette inaskodott'''. Amikor felszabadult, esti tanfolyamon szerzett technológus szakképesítést, '''majd''' Budapestre ment és a '''Józsefvárosban kerékpárkészítő és -javító műhelyt rendezett be'''. |
'''[[1908]]-ban''' került kapcsolatba a repüléssel, amikor '''Zsélyi Aladár vele készíttette el repülő gépének fémrészeit''', '''majd''' látva Kvasz András tehetségét, '''munkatársának választotta'''. Először csak a gépek építésében volt része, majd '''[[1910]]-től maga is repült'''. [[1911]]-ben a Rákos-mező felett végzett körrepüléssel megnyerte a Szacelláry György országgyűlési képviselő által kitűzött 500 koronás díjat. '''[[1911]]-[[1914|14]] között Magyarország 70 helységében végzett bemutató repülést, mellyel hozzájárult a magyar aviatika népszerűsítéséhez.''' A repülés elméletével összefüggő kérdésekben sokat tanult Zsélyi Aladártól. Járt Párizsban is, ahol sorba járta a repülőgép gyárakat. Több hazai repülő versenyen is részt vett, de - többnyire motorhiba következtében - nem tudott az első helyezettek közé kerülni. | '''[[1908]]-ban''' került kapcsolatba a repüléssel, amikor '''Zsélyi Aladár vele készíttette el repülő gépének fémrészeit''', '''majd''' látva Kvasz András tehetségét, '''munkatársának választotta'''. Először csak a gépek építésében volt része, majd '''[[1910]]-től maga is repült'''. [[1911]]-ben a Rákos-mező felett végzett körrepüléssel megnyerte a Szacelláry György országgyűlési képviselő által kitűzött 500 koronás díjat. '''[[1911]]-[[1914|14]] között Magyarország 70 helységében végzett bemutató repülést, mellyel hozzájárult a magyar aviatika népszerűsítéséhez.''' A repülés elméletével összefüggő kérdésekben sokat tanult Zsélyi Aladártól. Járt Párizsban is, ahol sorba járta a repülőgép gyárakat. Több hazai repülő versenyen is részt vett, de - többnyire motorhiba következtében - nem tudott az első helyezettek közé kerülni. | ||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
'''A Tanácsköztársaság idején tagja volt a Magyar Pilóták Szövetsége bizalmi testületének, valamint a műszaki bizottságnak. A forradalmak után politikai tevékenysége miatt eljárást indítottak ellene.''' A Francia-Román Légiforgalmi Társaság mátyásföldi telepén vállalt szerelői munkát. [[1928]]-tól taxisofőrként dolgozott. [[1937]]-ben az akkor megnyílt budaörsi forgalmi repülőtér portása lett. | '''A Tanácsköztársaság idején tagja volt a Magyar Pilóták Szövetsége bizalmi testületének, valamint a műszaki bizottságnak. A forradalmak után politikai tevékenysége miatt eljárást indítottak ellene.''' A Francia-Román Légiforgalmi Társaság mátyásföldi telepén vállalt szerelői munkát. [[1928]]-tól taxisofőrként dolgozott. [[1937]]-ben az akkor megnyílt budaörsi forgalmi repülőtér portása lett. | ||
| - | '''[[1946]]-ban újból megindult a belföldi légi forgalom.''' Kvasz Andrást a '''békéscsabai repülőtér vezetésével bízták meg nyugdíjba vonulásáig'''. A Nemzetközi Repülő Szövetség (FAI) [[1953]]-ban, a postaügyi miniszter [[1969]]-ben és [[1973]]-ban tüntette ki. Felesége halála után visszavonultan élt zuglói kis házában. '''[[1973]] őszén''' szövődményes influenzával '''kórházba került. Itt hunyt el 90 éves korában''' a magyar repülés egyik legkiválóbb és legeredményesebb úttörője. | + | '''[[1946]]-ban újból megindult a belföldi légi forgalom.''' Kvasz Andrást a '''békéscsabai repülőtér vezetésével bízták meg nyugdíjba vonulásáig'''. A Nemzetközi Repülő Szövetség (FAI) [[1953]]-ban, a postaügyi miniszter [[1969]]-ben és [[1973]]-ban tüntette ki. Felesége halála után visszavonultan élt zuglói kis házában. '''[[1973]] őszén''' szövődményes influenzával '''kórházba került. Itt hunyt el [[1974]]. [[január 27.|január 27]]-én, 90 éves korában''' a magyar repülés egyik legkiválóbb és legeredményesebb úttörője. |
'''Békéscsabán [[1992]]-ben utcát neveztek el róla.''' | '''Békéscsabán [[1992]]-ben utcát neveztek el róla.''' | ||
A lap 2014. december 15., 18:20-kori változata
pilóta, repülőgép-szerelő
Kvasz András Békéscsabán született 1883. november 21-én, apja kovácsmester volt, fia mellette inaskodott. Amikor felszabadult, esti tanfolyamon szerzett technológus szakképesítést, majd Budapestre ment és a Józsefvárosban kerékpárkészítő és -javító műhelyt rendezett be.
1908-ban került kapcsolatba a repüléssel, amikor Zsélyi Aladár vele készíttette el repülő gépének fémrészeit, majd látva Kvasz András tehetségét, munkatársának választotta. Először csak a gépek építésében volt része, majd 1910-től maga is repült. 1911-ben a Rákos-mező felett végzett körrepüléssel megnyerte a Szacelláry György országgyűlési képviselő által kitűzött 500 koronás díjat. 1911-14 között Magyarország 70 helységében végzett bemutató repülést, mellyel hozzájárult a magyar aviatika népszerűsítéséhez. A repülés elméletével összefüggő kérdésekben sokat tanult Zsélyi Aladártól. Járt Párizsban is, ahol sorba járta a repülőgép gyárakat. Több hazai repülő versenyen is részt vett, de - többnyire motorhiba következtében - nem tudott az első helyezettek közé kerülni.
1914-ben a többi rákosi repülővel együtt önként jelentkezett hadi repülő szolgálatra. Egy felderítő repülőszázadhoz került. 1915-ben motorhiba miatt kényszerleszállást hajtott végre, és megfigyelőjével együtt orosz fogságba esett, ahonnan 1918-ban tért haza.
A Tanácsköztársaság idején tagja volt a Magyar Pilóták Szövetsége bizalmi testületének, valamint a műszaki bizottságnak. A forradalmak után politikai tevékenysége miatt eljárást indítottak ellene. A Francia-Román Légiforgalmi Társaság mátyásföldi telepén vállalt szerelői munkát. 1928-tól taxisofőrként dolgozott. 1937-ben az akkor megnyílt budaörsi forgalmi repülőtér portása lett.
1946-ban újból megindult a belföldi légi forgalom. Kvasz Andrást a békéscsabai repülőtér vezetésével bízták meg nyugdíjba vonulásáig. A Nemzetközi Repülő Szövetség (FAI) 1953-ban, a postaügyi miniszter 1969-ben és 1973-ban tüntette ki. Felesége halála után visszavonultan élt zuglói kis házában. 1973 őszén szövődményes influenzával kórházba került. Itt hunyt el 1974. január 27-én, 90 éves korában a magyar repülés egyik legkiválóbb és legeredményesebb úttörője.
Békéscsabán 1992-ben utcát neveztek el róla.
Kapcsolódó irodalom
- Csanádi Norbert - Nagyváradi Sándor - Winkler László: A magyar repülés története. Bp. 1977. Műszaki K. 387 p.
- Évfordulóink a műszaki és természettudományokban. 1983. Bp. 1982. MTESZ. 63-65. p.
- Machalek István: Békés kék egén. Fejezetek a Békés megyei repülő-, ejtőernyős- és modellezősport történetéből. 1909-1989. Bcs. 1989. MHSZ Békés M. Kvasz A. Rep.- és Ejtőernyősklub. 18-23. p.
- Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp. 1981. Akadémiai K. 454. p.
- Müller Péter: A madárember. Bp. 1977. Szépirodalmi K. 351 p.
- Évfordulóink a műszaki és természettudományokban. 1983. Bp. 1982. MTESZ. 63. p.
- Machelek István: Békés kék egén. Fejezetek a Békés megyei repülő-, ejtőernyős- és modellezősport történetéből. 1909-1989. Bcs. 1989. MHSZ Békés M. Kvasz A. Rep.- és Ejtőernyősklub. 13. tábla. (Kép)
