|
|
| (5 közbeeső változat nincs mutatva) |
| 2. sor: |
2. sor: |
| | *[[Alföldi Kisvasút]] | | *[[Alföldi Kisvasút]] |
| | *[[Vasútállomás (Békéscsaba)]] | | *[[Vasútállomás (Békéscsaba)]] |
| | + | *[[Bohn téglagyár (Békéscsaba)]] |
| | | | |
| | Tervezett: | | Tervezett: |
| - | *Bohn Téglagyár (Békéscsaba)
| + | |
| | *Suk, Wagner és Fiai Téglagyár (Békéscsaba) | | *Suk, Wagner és Fiai Téglagyár (Békéscsaba) |
| - | | + | *Alföldi Kerti Gazdasági Vasutak |
| - | A békéscsabai '''Bohn téglagyár''' a város déli részén, [[Jamina]] városrészben található, jelenleg már nem működő vállalat. A központi gyártelep megmaradt részei a Fúmei út, Orosházi út, Tégla utca által közbezárt területen tekinthetők meg.
| + | |
| - | | + | |
| - | | + | |
| - | ==A téglagyár építése==
| + | |
| - | A gyár telepítésének elsődleges tényezője a mennyiségében és minőségében is megfelelő alapanyag. A Körösök vidékén a lapos, mocsaras ártereken nagy mennyiségben keletkezett olyan üledékes réteg amelyiket az ősidőktől fogva használtak és alkalmas az nagyipari szintű tégla- és cserépgyártásra.
| + | |
| - | | + | |
| - | A téglagyár alapításához 1907. évben Bohn Mihály, nagykikindai és zsombolyai téglagyáros 68 kat. h. földterületet vásárolt. A munkálatok 1908. kora tavaszán kezdődtek. Kijelölték az első körkemence helyét, a téglaveréshez és felállítottak egy tábori kemencét. Az első 120 méter hosszú Hoffmann-féle körkemence építését egy zsombolyai építési vállalkozó végezte. A kemence építésével párhuzamosan gyártulajdonosi lakást és irodát is építettek. Még ebben az évben elkészült a stabil gőzgéppel felszerelt gépház és a cserépprésház. 1908 őszére az első kemence építése elkészült. A kemence égetőtere fölött két szintes műszárítót alakítottak ki a kemencéből eltávozó hő hasznosítására. 1909-ben elkészült a másik, ugyancsak 120 méter hosszú körkemence is, ami az elsőként építettel azonos tervek szerint annak szinte tükörképeként épült meg.
| + | |
| - | | + | |
| - | ==Építéstől az államosításig==
| + | |
| - | A gyárban 1909-ben új szárítók épültek, majd 1910-ben növelték a cserépprések számát. 1911-ben pedig forgalomba hozták a „253-as Bohn Patent” nevű, később nagy sikerre szert tevő cseréptípust. Az [[első világháború]] alatt a termelés csökkent. Ennek okai elsősorban a munkaerőhiány és a szállítási nehézségek voltak. 1919. július 29-én az I. sz kemence fölötti műszárító kigyulladt és csak 1920 elejére sikerült helyrehozni.
| + | |
| - | | + | |
| - | 1927-ben Bohn Mihály betegeskedni kezdett, ezért legkisebb fiát, Józsefet hívatta segítségül, aki addig a budapesti téglagyárukban tevékenykedett. József sokat változtatott a termelést illetően. Bevezette a gyár területére és a rakodóra a villanyvilágítást, kiépítették az üzemen belüli távbeszélőt. 1928-29 években pedig újabb kotrógépet állítottak munkába és emellett egy nagyobb teljesítményű gőzgépet is beszereztek. Ezek következtében a termelékenység további 10%-ot javult. A munkáslétszám az 1924-ben volt 500 főről 1000 főre emelkedett.
| + | |
| - | | + | |
| - | A gyár 1930-ban részvénytársasággá alakult. A világgazdasági válság alatt a termelés 50%-al visszaesett. A válság után a mérnökként alkalmazott Kirchknopf István vezetésével modernizálták a gyárat. A vasúti anyagmozgatás terén ekkor tértek át a lóvontatásról a villamos vontatásra. 1935 és 1938 között a kisvasúti síneket teljesen kicserélték, az egész gyárudvart mérnöki szintezéssel kiegyenlítették, a II. sz. kemence alatt évenként jelentkező vizet elvezették, amivel jelentős szénmennyiséget takarítottak meg.
| + | |
| - | | + | |
| - | A második világháború alatt a gyárat hadiüzemmé nyilvánították. Az anyagok beszerzése nehézkessé vált és a besorozások miatt ismét megjelent a munkaerőhiány.
| + | |
| - | | + | |
| - | A tulajdonos a háború utáni kezdeti időszakban a termelés felfuttatását és a gyár bővítését irányozta elő. Megvásárolta a közeli versenytársat, a Suk-Wagner téglagyárat, de ezek után rövidesen bekövetkezett az államosítás.
| + | |
| - | | + | |
| - | ==Az államosítás után==
| + | |
| - | Az 1948-ban bekövetkezett államosítást követően határozat született a megye téglagyárainak üzembe helyezésére, amivel a békéscsabai téglagyárat bízták meg. Az ’50-es években elsősorban szociális beruházások történtek, majd 1958-ban erőművet, benne új kazánt és turbinaházat építettek. Az erőmű termelte áram lehetővé tette a présgépek egyedi hajtásúra való átállítását, a gőzgépet és a transzmissziós hajtást leszerelték. Az éles gőz villamos energiát termelt, a fáradt gőzt szárításra használták fel. Megszüntették a villamos vontatást, helyettük MIB és Zetor motoros vontatókat alkalmaztak. Az üzem ekkor már saját öntődével is rendelkezik. Az újítások lehetővé tették, hogy 1967-ben már 73 millió égetett téglát és 67 millió égetett cserepet gyártott az egykori Bohn és Suk-Wagner gyár.
| + | |
| - | 1969-től hosszú tervezés után megkezdték az olcsóbb, gázégős égetésre való átállást. Emiatt az üzem gőzigénye is csökkent, ezért az ekkor már gázüzemű erőművet 1981-ben leállították.
| + | |
| - | A ’70-es évek elején az egykori Suk-Wagner féle téglagyárból egy modern gyárat alakítottak ki, a Bohn téglagyár azonban egyelőre változatlan formában üzemelt. 1982-ben azonban statikai okok miatt le kellett bontani a Bohn II. sz. kemencéjét, majd 1986-ban a teljes üzem leállt. A gyár megszűnésének oka elsősorban a gyártási technológia természetes elöregedése, a megújulási készség hiánya volt.
| + | |
| - | | + | |
| - | ==A bezárás után==
| + | |
| - | | + | |
| - | ==Szakirodalom==
| + | |
