Kossuth tér (Békéscsaba)
A BékésWiki wikiből
(képek beillesztése + leíró rész kiegészítése) |
(Helyesírási hiba javítása) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Bcsaba_foto_va_00031.jpg|bélyegkép|Kossuth tér (2005)]]A Kossuth tér Békéscsaba központjától, a [[Szent István tér (Békéscsaba)|Szent István tértől]] a [[Baross utca (Békéscsaba)|Baross utca]] irányába haladva gyalogosan kb. 2 perces sétával közelíthető meg. | [[Fájl:Bcsaba_foto_va_00031.jpg|bélyegkép|Kossuth tér (2005)]]A Kossuth tér Békéscsaba központjától, a [[Szent István tér (Békéscsaba)|Szent István tértől]] a [[Baross utca (Békéscsaba)|Baross utca]] irányába haladva gyalogosan kb. 2 perces sétával közelíthető meg. | ||
| - | A város a tér kialakítását 1860-ban az evangélikus és a katolikus templom közötti részen lévő házak felvásárlásával és lebontásával kezdte el. A tér katolikus templom felé néző sarkán álló szolgabírói lakot 1867-ben bontották le. A közhasználatban elterjedt “Ártézi-kút tere” elnevezés a téren '''1885-ben Gold János és Zsigmondy Béla''' által fúrt '''ártézi kút'''hoz köthető. A kútfúrást Gold kezdte el, mivel 128 m-nél elakadt Zsigmondy folytatta és fejezte be 299,5 m mélységnél. '''A kút a mészkőmedence közepére felállított halászlányt ábrázoló szoborról kapta nevét.''' A Rudolf Gimnázium és a [[Kiss Ernő utca (Békéscsaba)|Kiss Ernő utcában]] létesült gőz- és | + | A város a tér kialakítását 1860-ban az evangélikus és a katolikus templom közötti részen lévő házak felvásárlásával és lebontásával kezdte el. A tér katolikus templom felé néző sarkán álló szolgabírói lakot 1867-ben bontották le. A közhasználatban elterjedt “Ártézi-kút tere” elnevezés a téren '''1885-ben Gold János és Zsigmondy Béla''' által fúrt '''ártézi kút'''hoz köthető. A kútfúrást Gold kezdte el, mivel 128 m-nél elakadt Zsigmondy folytatta és fejezte be 299,5 m mélységnél. '''A kút a mészkőmedence közepére felállított halászlányt ábrázoló szoborról kapta nevét.''' A Rudolf Gimnázium és a [[Kiss Ernő utca (Békéscsaba)|Kiss Ernő utcában]] létesült gőz- és kádfürdő vízellátását is ez a kút biztosította. '''1892-ben''' Kossuth Lajos születésének 90. évfordulóján nevezték el a teret '''Kossuth tér'''nek. '''Horvay Lajos alkotását, a Kossuth szobrot, a város első köztéri szobraként 1905. szeptember 17-én avatták fel.''' |
A térnek a [[Csabagyöngye Kulturális Központ]] felőli oldalán áll a felújításra váró, a privatizálás során magán kézbe került '''Körös Hotel''' épülete. | A térnek a [[Csabagyöngye Kulturális Központ]] felőli oldalán áll a felújításra váró, a privatizálás során magán kézbe került '''Körös Hotel''' épülete. | ||
A lap 2013. június 26., 14:24-kori változata
A város a tér kialakítását 1860-ban az evangélikus és a katolikus templom közötti részen lévő házak felvásárlásával és lebontásával kezdte el. A tér katolikus templom felé néző sarkán álló szolgabírói lakot 1867-ben bontották le. A közhasználatban elterjedt “Ártézi-kút tere” elnevezés a téren 1885-ben Gold János és Zsigmondy Béla által fúrt ártézi kúthoz köthető. A kútfúrást Gold kezdte el, mivel 128 m-nél elakadt Zsigmondy folytatta és fejezte be 299,5 m mélységnél. A kút a mészkőmedence közepére felállított halászlányt ábrázoló szoborról kapta nevét. A Rudolf Gimnázium és a Kiss Ernő utcában létesült gőz- és kádfürdő vízellátását is ez a kút biztosította. 1892-ben Kossuth Lajos születésének 90. évfordulóján nevezték el a teret Kossuth térnek. Horvay Lajos alkotását, a Kossuth szobrot, a város első köztéri szobraként 1905. szeptember 17-én avatták fel.
A térnek a Csabagyöngye Kulturális Központ felőli oldalán áll a felújításra váró, a privatizálás során magán kézbe került Körös Hotel épülete.
Tartalomjegyzék |
A tér elnevezései
- 1884 - Templom tér
- 1892 - Ártézi kút tere
- 1892 - Kossuth tér
Képgaléria
 Képeslap (1950) |
 Kossuth szobor (digitalizált fotó) |
 Kossuth tér (2004) |
 Halászlányos kút (2004) |
 Halászlányos kút szobra (2009) |
