Gyóni Géza (1884–1917)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Ell+jav)
(+ hivatkozás)
 
(19 közbeeső változat nincs mutatva)
2. sor: 2. sor:
== Élete ==
== Élete ==
 +
[[Fájl:Gyoni Geza.jpg|bélyegkép|300px|Gyóni Géza]]
 +
[[Fájl:GyoniG alairasa.jpg|bélyegkép|300px|Gyóni Géza eredeti aláírása]]
 +
'''Gyónon (Pest megye) született [[1884]]. [[június 25.|június 25-én]]. Eredeti neve Áchim Géza''', a Gyóni nevet szülőfaluja nyomán vette fel az első kötete megjelenését követően. A család békéscsabai eredetű, a költő '''másod-unokatestvére [[Áchim L(iker) András (1871–1911)|Áchim Andrásnak]]'''. '''Apja, [[Áchim Mihály]]''', Gyón község evangélikus lelkésze volt. '''Édesanyját, [[Becker Gizella|Becker (Bekker) Gizellát]]''' tízéves korában vesztette el.
-
'''Gyónon (Pest megye) született 1884. június 25-én. Eredeti neve Áchim Géza''', a Gyóni nevet szülőfaluja nyomán vettel fel az első kötete megjelenését követően. A család békéscsabai eredetű, a költő '''másod-unokatestvére Áchim Andrásnak'''. '''Apja, Áchim Mihály''', Gyón község evangélikus lelkésze volt. '''Édesanyját, Becker (Bekker) Gizellát''' tízéves korában vesztette el.  
+
Gyóni Géza gyermekkorát a szülői házban töltötte, Gyónon végezte el az elemi iskolát. '''[[1894|1894-ben]] került [[Szarvas|Szarvasra]]''', ahol apai nagybátyja, Áchim Ádám evangélikus esperes gondjaira bízva '''végezte el a [[Szarvasi Evangélikus Gimnázium]] I–VI. osztályát'''. A lelkész fiaként Géza is papnak tanult. Az 1896/97-es tanévtől kezdve öccse, [[Áchim Mihály|Mihály]] is Szarvasra került a nagybácsihoz. [[Kemény Gábor|Kemény Gáborral]] együtt '''diáklapot szerkesztett''' ''Sic itur ad astra'' címmel, mely először közölt Gyóni-verset. Géza lelkesen elkezdte feljegyezni írásait egy fekete noteszba.
-
Gyóni Géza gyermekkorát a szülői házban töltötte, Gyónon végezte el az elemi iskolát. '''1894-ben került Szarvasra''', ahol apai nagybátyja, Áchim Ádám evangélikus esperes gondjaira bízva - és a parókián lakva - '''végezte el a Szarvasi Evangélikus Gimnázium I-VI. osztályát'''. A lelkész fiaként Géza is papnak tanult. Az 1896/97-es tanévtől kezdve öccse, Mihály is Szarvasra került a nagybácsihoz. Szarvason Kemény Gáborral együtt '''diáklapot szerkesztett''' „Sic itur ad astra” címmel, mely először közölt Gyóni-verset. Géza lelkesen elkezdte egy fekete noteszba feljegyezni írásait.
+
A nagybácsi halálát követően a diákkamrába lettek elszállásolva. Azonban apjuk nem szerette volna, hogy ez a légkör megrontsa gyermekeit – mint [[Petőfi Zoltán (1848–1870)|Petőfi Zoltánt]] –, ezért '''[[1900]] szeptemberében [[Békéscsaba|Csabára]] kerültek'''. Géza [[Vidovszky Béla]], gyomai jegyző házában lakott. A család csabai rokona, [[Áchim Károly]] a gimnáziumban volt tornatanár. Barátaival diákbandát alapított, ahol ő volt a brácsás. Az együttest gyakran hívták esküvőkre, névnapokra, ahonnan pénzt sosem fogadtak el, a vacsora miatt azonban szívesen zenéltek. A csapat a „Zöldfa” vendéglő eloltásában is segített. Az iskolában padtársa [[Szolár Ferenc]] volt, osztályfőnöke [[Rell Lajos (1874–1952)|dr. Rell Lajos]].
-
A nagybácsi halálát követően a diákkamrába lettek elszállásolva. Azonban apjuk nem szerette volna, hogy ez a légkör megrontsa gyermekeit – mint Petőfi Zoltánt -, ezért '''1900 szeptemberében Csabára kerültek'''. Géza a Vidovszky Béla, gyomai jegyző házában lakott. A család csabai rokona, Áchim Károly a gimnáziumban volt tornatanár. Barátaival diákbandát alapított, ahol ő volt a brácsás. Az együttest szívesen hívták esküvőkre, névnapokra, ahonnan pénzt sosem fogadtak el, a vacsora miatt azonban szívesen zenéltek. A csapat a „Zöldfa” vendéglő eloltásában is segítettek. Az iskolában padtársa Szolár Ferenc volt, osztályfőnöke dr. Rell Lajos.
+
Gyóni '''költői fejlődésében jelentős szerepet játszott a Rell Lajos által irányított Önképzőkör''', bár kezdetben nem aratott sikert, a ''Március idusán'' című verse hozott számára dicsőséget. [[1901]] májusában Budapesten országos középiskolai tornaversenyen indult szertornából, de eredményt nem ért el. Adománygyűjtési feladatokat is kapott (szuplikáció) országszerte. Bár [[október 6.|október 6-án]] nem emlékezhettek meg az aradi vértanúk kivégzéséről, Rell tanár úr támogatásával Géza elszavalta a ''Márciustól–Októberig'' című versét. A [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Rudolf Főgimnázium]] avatóünnepségén Géza és [[Katona Sándor]] adta elő a ''Marót bán'' című jelenetet.  
-
Gyóni '''költői fejlődésében jelentős szerepet játszott a Rell Lajos által irányított Önképzőkör''', bár kezdetben nem arat sikert, a Március idusán c. verse hozott számára dicsőséget.  1901 májusában Budapesten országos középiskolai tornaversenyen indult szertornából, de eredményt nem ért el. Adománygyűjtési feladatokat is kapott (szuplikáció) országszerte. Bár október 6-án nem emlékezhettek meg az aradi vértanúk kivégzéséről, Rell tanár úr támogatásával Géza elszavalta a „Márciustól-Októberig” című versét. A Rudolf-Főgimnázium-avató ünnepségén Géza és Katona Sándor adta elő a „Marót bán” című jelenetet.  
+
Középiskolai tanulmányait '''a Békéscsabai Evangélikus Gimnáziumban''' fejezte be, '''[[1902|1902-ben]] jelesre érettségizett'''. Számos önképzőköri dicséret, iskolai szereplés és országos nyilvánosság (a ''Képes Családi Lapok''ban és az ''Új Idők''ben is jelentek meg versei) fűződött a békéscsabai évekhez.
-
Középiskolai tanulmányait '''a Békéscsabai Evangélikus Gimnáziumában''' fejezte be, '''1902-ben jelesre érettségizett'''. Számos önképzőköri dicséret, iskolai szereplés és országos nyilvánosság (a Képes Családi Lapok-ban és az Új Idők-ben és jelentek meg versei, utóbbira fogadást is kötött) fűződött a békéscsabai évekhez.
+
Tanulmányait '''[[1902]] szeptemberétől a pozsonyi evangélikus teológiai akadémián folytatta'''. Másodéves teológus korában '''korrektor munkatársa volt a ''Nyugat-magyarországi Híradó''nak ([[1903]]), majd [[1904]] januárjában megjelent első kötete ''Versek'' címmel'''. Teológiai tanulmányait apjára való tekintettel folytathatta öngyilkossági kísérlete ([[1904]]. [[január 24.]]) ellenére, mely egy máig tisztázatlan amerikai párbaj következménye volt. Ugyan beiratkozott a következő tanévre is, de mivel nem szerzett kollokviumot, '''[[1905]]. [[augusztus 20.|augusztus 20-án]] a Theológiai Akadémia elbocsátotta'''.
-
Tanulmányait '''1902 szeptemberétől a pozsonyi evangélikus teológiai akadémián folytatta'''. Másodéves teológus korában '''korrektor munkatársa volt a Nyugat-magyarországi Híradónak (1903), s 1904 januárjában megjelent első kötete Versek címmel'''. Teológiai tanulmányait apjára való tekintettel folytathatta öngyilkossági kísérlete (1904. január 24.) ellenére - mely máig tisztázatlan amerikai párbaj következménye volt. Ugyan beiratkozott a következő tanévre is, de mivel nem szerzett kollokviumot, '''1905. augusztus 20-án a Theológiai Akadémia elbocsátotta'''.
+
A szülőföldjétől távol eső orosz fogolytáborban halt meg '''33. születésnapján, [[1917]]. [[június 25.|június 25-én]].''' Temetésére [[június 27.|június 27-én]] került sor, a szertartást német evangélikus lelkész végezte, búcsúbeszédet Zalán Gyula országgyűlési képviselő mondott.
-
Felépülése után egyértelművé vált számára, hogy nem szolgálhatja Istent, ezért a hazát kívánja szolgálni. '''Gyónón lett jegyző gyakornok. Itt lapot indított Alsódabas és Vidéke címmel''', melyet másfél év múlva anyagi gondok miatt kénytelen volt beszüntetni. 1906-tól 1908-ig '''Budapesten közigazgatási tanfolyamot végzett'''. Időközben megbánja, hogy a közhivatali pályát választotta. Szívesen ír verseket, melyeket megjelentet Kiss József „A Hét” című folyóiratban, de írásai megjelentek az Új Időkben és a Pesti Naplóban is. Költői stílusára jelentős hatással volt, amikor '''1907-ben Boszniába került póttartalékosnak'''. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének viszontagságai megviselik, pacifista érzéseket fogalmazott meg. '''1910-től újságírással kezdett foglalkozni''': több ízben a Soproni Napló, majd a Sopron című  napi-, később hetilap szerkesztője lett. Még '''1909-ben, valamint 1912-ben néhány hónapra behívták katonának'''. Az élmények antimilitarista szemléletű költeményeket eredményeztek. Erőteljes hatással volt írásaira Ady Endre, '''„az Ady fémjelezte modernség egyik legjellegzetesebb alakja”'''-ként emlegették. '''1913 februárjában Szabadkára''', a Bácskai Hírlaphoz '''került''' segédszerkesztőnek, emellett pedig a Színházi Újság szerkesztőjeként tevékenykedett.
+
== Munkássága ==
-
'''1914. augusztus 1-jén''', mint a korneuburgi pionírezred póttartalékos közlegénye, '''indult el a lengyelországi Przemyslbe'''. '''Kezdetben hatottak rá a háborús propaganda szólamai''', ő maga is a háborúra buzdított – szembefordulva Ady háború ellenzésével. Gyóni ünnepelt magyar költő lett. Később a háborús élmények hatására, valamint a halál megtapasztalását követően '''egyre jobban kiábrándult a háborúból, és a harctéren szenvedő katonák kétségbeesését, illetve vágyait szólaltatta meg verseiben'''. Kifejezte a gyűlöletet azokkal szemben, akik otthon maradtak a háború idején a "Csak egy éjszakára…" című művével, ami aztán igazán népszerűvé tette. A fronton '''a Tábori Újság közli írásait. 1915-ben orosz fogságba esett''', s a krasznojarszki fogolytáborba került. Utolsó írásaiban az orosz forradalom pártolása is megjelenik (Egy gyöngéd lelkű grófnőhöz, Fogoly honvéd testamentuma). '''Háborodott elmével halt meg 33. születésnapján 1917. június 25-én a szülőföldjétől távol eső orosz fogolytáborban.''' Temetésére június 27-én került sor, a szertartást német evangélikus lelkész végezte, búcsúbeszédet Zalán Gyula országgyűlési képviselő mondott.
+
Felépülése után egyértelművé vált számára, hogy nem szolgálhatja Istent, ezért a hazát kívánja szolgálni. '''Gyónon lett jegyző gyakornok. Itt lapot indított ''Alsódabas és Vidéke'' címmel''', melyet másfél év múlva anyagi gondok miatt kénytelen volt beszüntetni. [[1906|1906-tól]] [[1908|1908-ig]] '''Budapesten közigazgatási tanfolyamot végzett'''. Időközben megbánta, hogy a közhivatali pályát választotta. Szívesen írt verseket, melyeket Kiss József ''A Hét'' című folyóiratban jelentetett meg. Írásai az ''Új Idők''ben és a ''Pesti Napló''ban is olvashatók voltak. Költői stílusára jelentős hatással volt, amikor '''[[1907|1907-ben]] Boszniába került póttartalékosnak'''. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének viszontagságai megviselték, pacifista érzéseket fogalmazott meg. '''[[1910|1910-től]] újságírással kezdett foglalkozni''': több ízben a ''Soproni Napló'', majd a ''Sopron'' című napi-, később hetilap szerkesztője lett. '''[[1909|1909-ben]], valamint [[1912|1912-ben]] néhány hónapra behívták katonának'''. Az élmények antimilitarista szemléletű költeményeket eredményeztek. Erőteljes hatással volt írásaira Ady Endre. '''[[1913]] februárjában Szabadkára''', a ''Bácskai Hírlap''hoz '''került''' segédszerkesztőnek, emellett pedig a ''Színházi Újság'' szerkesztőjeként tevékenykedett.
 +
 
 +
'''[[1914]]. [[augusztus 1.|augusztus 1-jén]]''', mint a korneuburgi pionírezred póttartalékos közlegénye '''indult el a lengyelországi Przemyslbe'''. '''Kezdetben hatottak rá a háborús propaganda szólamai''', ő maga is a háborúra buzdított – szembefordulva Ady háború ellenzésével. Gyóni ünnepelt magyar költő lett. Később a háborús élmények hatására, valamint a halál megtapasztalását követően '''egyre jobban kiábrándult a háborúból, és a harctéren szenvedő katonák kétségbeesését, illetve vágyait szólaltatta meg verseiben'''. Kifejezte a gyűlöletet azokkal szemben, akik otthon maradtak a háború idején a ''Csak egy éjszakára…'' című művével, ami aztán igazán népszerűvé tette. A fronton '''a ''Tábori Újság'' közölte írásait. [[1915|1915-ben]] orosz fogságba esett''', s a krasznojarszki fogolytáborba került. Utolsó írásaiban az orosz forradalom pártolása is megjelenik (''Egy gyöngéd lelkű grófnőhöz, Fogoly honvéd testamentuma'').  
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==
-
* 1901-ben osztálytársa Vidovszky Béla olajfestményt készített Gyóni Gézáról. A kép lelőhelye 1983-ig ismeretlen volt, a Békés Megyei Népújság hirdetésének köszönhetően került elő, a Munkácsy Múzeumban nyíló emlékkiállításon került kiállításra.
+
* [[1901|1901-ben]] osztálytársa '''[[Vidovszky Béla (1883–1973)|Vidovszky Béla]] olajfestményt készített''' Gyóni Gézáról. A kép lelőhelye [[1983|1983-ig]] ismeretlen volt, a ''[[Békés Megyei Népújság]]'' hirdetésének köszönhetően került elő, a [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Múzeumban]] állították ki.
-
 
+
* Az [[Auróra Kör]] indítványára [[1927|1927-ben]], halálának 10. évfordulója alkalmából '''[https://goo.gl/CaMVvN utcát] neveztek el róla'''.  
-
* Az Aurora Kör indítványára 1927-ben, halálának 10. évfordulója alkalmából utcát neveztek el róla.  
+
* Az [[1975|1975-ben]] felavatott '''szoborsétányon megtekinthető Pátzay Pál Gyónit ábrázoló alkotása'''.  
-
 
+
* [[1992|1992-ben]] a [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Múzeumban]] '''kiállítást rendeztek''' emlékére.
-
* Az 1975-ben felavatott szoborsétányon Pátzay Pál Gyónit ábrázoló alkotása tekinthető meg. 1992-ben a Munkácsy Mihály Múzeumban kiállítást rendeztek emlékére.  
+
== Emléktáblái ==
== Emléktáblái ==
-
Gyóni Géza-emléktáblát az ország különböző pontjain, de még a határon túl is találhatunk:
+
Gyóni Géza-emléktáblát '''az ország különböző pontjain, de még a határon túl is''' találhatunk:
-
* Szabadka (1917. november 29.) – egykori lakhelyén.
+
* '''Szabadka''' (1917. november 29.) – egykori lakhelyén.
-
* Sopron (1918. december 7.) – lakott az épületben.
+
* '''Sopron''' (1918. december 7.) – lakott az épületben.
-
* Békéscsaba (1922. október 22.) - a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium falán.
+
* '''[[Gyóni Géza-emléktábla (Békéscsaba, Evangélikus Gimnázium)|Békéscsaba]]''' (1922. október 22.) – a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium falán.
-
* Szarvas (1927. május 25.) - a szarvasi gimnázium falán.
+
* '''[[Gyóni Géza-emléktábla (Szarvas)|Szarvas]]''' (1927. május 25.) - a szarvasi gimnázium falán.
-
* Dabas-Gyón (1927. június 26.) – szülőházán (Luther u. 14.). Itt 1918 és 1927 között egy másik Gyóni-emléktábla volt.
+
* '''Dabas-Gyón''' (1927. június 26.) – szülőházán (Luther u. 14.). Itt 1918 és 1927 között egy másik Gyóni-emléktábla volt.
-
* Dabas-szőlő (1927. június 26.) - a Parragh-pincénél; a kecskeméti Kossuth-szobor avatását ünnepelte itt társaival.
+
* '''Dabas-szőlő''' (1927. június 26.) – a Parragh-pincénél; a kecskeméti Kossuth-szobor avatását ünnepelte itt társaival.
-
* Budapest, 7. kerület (1932. június 19.) - lakott a Damjanich u. 28/a alatti házban.  
+
* '''Budapest, 7. kerület''' (1932. június 19.) – lakott a Damjanich u. 28/a alatti házban.  
-
* Budapest, Ferencváros-Tisztviselőtelepi Ref. Gyülekezet Emlékezet Templomának díszhelye (1947. június 1.)
+
* '''Budapest, Ferencváros'''-Tisztviselőtelepi Ref. Gyülekezet Emlékezet Templomának díszhelye (1947. június 1.)
-
* Békéscsaba, Andrássy-Gyóni utca sarkán (1984 júniusa)
+
* '''[[Gyóni Géza-emléktábla (Békéscsaba, Andrássy–Gyóni-sarok)|Békéscsaba, Andrássy–Gyóni utca]]''' sarkán (1984 júniusa)
-
* Przemysl (2010. június 6.)
+
* '''Przemysl''' (2010. június 6.)
== Művei ==
== Művei ==
-
* Az élet szeretője. Budapest: Szépirod. K., 1984. p. 229.
+
* Az élet szeretője. Budapest : Szépirod. K., 1984. 229 p.
-
* Csak egy éjszakára. Válogatott versek. Budapest: Szépirod. K., 1959. p. 237. Több kiad.
+
* Csak egy éjszakára. Válogatott versek. Budapest : Szépirod. K., 1959. 237 p. (Több kiad.)
-
* Élet szeretője. Versek. 1909-1914. Budapest: Athenaeum, 1917. p. 127. Több kiad.
+
* Élet szeretője. Versek. 1909–1914. Budapest : Athenaeum, 1917. 127 p. (Több kiad.)
-
* Lengyel mezőkön, tábortűz mellett. Budapest: Orsz. Hadsegélyező Biz., 1915. p. 64. Több kiad.
+
* Lengyel mezőkön, tábortűz mellett. Budapest : Orsz. Hadsegélyező Biz., 1915. 64 p. (Több kiad.)
-
* Levelek a Kálváriáról és más költemények. Budapest: Athenaeum, 1915. p. 72.  
+
* Levelek a Kálváriáról és más költemények. Budapest : Athenaeum, 1915. 72 p.  
-
* Összes versei. Budapest: MEFHOSZ K., 1941. p. 317. Több kiad.
+
* Összes versei. Budapest : MEFHOSZ K., 1941. 317 P. (Több kiad.)
-
* Rabságban. Utolsó versek. (1915-1917). Budapest: Athenaeum, 1919. p. 160.
+
* Rabságban. Utolsó versek. (1915–1917). Budapest : Athenaeum, 1919. 160 p.
-
* Válogatott versei. Békéscsaba: Városi T.; HNF Városi Biz.; Rózsa F. Gimn., 1964. p. 100.  
+
* Válogatott versei. Békéscsaba : Városi T.; HNF Városi Biz.; Rózsa F. Gimn., 1964. 100 p.  
-
* Versek. Béke, háború, fogság. Budapest: Athenaeum, 1923. p. 196. Több kiad.  
+
* Versek. Béke, háború, fogság. Budapest : Athenaeum, 1923. 196 p. (Több kiad.)
-
* Versek. Pozsony: Wigand ny., 1904. p. 143.
+
* Versek. Pozsony : Wigand ny., 1904. 143 p.
-
* [http://mek.oszk.hu/00600/00664/00664.htm Gyóni Géza összes versei a MEK-oldalán]
+
* [http://mek.oszk.hu/00600/00664/00664.htm Gyóni Géza összes verse a MEK-oldalán]
== Források ==
== Források ==
-
* A béke katonája : írások, visszaemlékezések Gyóni Gézáról. szerk.: Valentyik Ferenc. Lakitelek : Antológia Kiadó, 2014. 325-327. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
 
-
* A békéscsabai ág. h. ev. Rudolf-Főgumnázium LVII. értesítője az 1922/23. iskolai évről. Közzéteszi: Rell Lajos. Békéscsaba : Körösvidék, 1923. 3-4. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* A béke katonája : írások, visszaemlékezések Gyóni Gézáról. Szerk.: Valentyik Ferenc. Lakitelek : Antológia Kiadó, 2014. 325–327. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Szarvas_33225_agostai_gimnazium_33299_1926/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=10&layout=s A szarvasi ág. h. ev. gimnázium értesítője az 1926/27. iskolai évről. Közzéteszi: Saskó Samu. Szarvas : Gimn., 1926. 11-20. p] (Látogatva: 2017.08.25.)
+
* A békéscsabai ág. h. ev. Rudolf-Főgumnázium LVII. értesítője az 1922/23. iskolai évről. Közzéteszi: Rell Lajos. Békéscsaba : Rudolf Gimn., 1923. 3–4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Balogh István: Gyóni Géza szibériai életrajza. Budapest: A Szerző, 1927. p. 192. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* A szarvasi ág. h. ev. gimnázium értesítője az 1926/27. iskolai évről. Közzéteszi: Saskó Samu. Szarvas : Gimn., 1926. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Szarvas_33225_agostai_gimnazium_33299_1926/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=10&layout=s 11–20. p] (Látogatva: 2017. 08. 25.)
-
* Beck Zoltán: Gyóni Géza diákévei Békés megyében. A csabai évek. In: Békés Megyei Népújság. 19. évf. (1964. május 17.) 114. sz. p. 9.
+
* Balogh István: Gyóni Géza szibériai életrajza. Budapest : Balogh I., 1927. 192. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Beck Zoltán: Gyóni Géza diákévei Békés megyében. A szarvasi évek. In: Békés Megyei Népújság. 19. évf. (1964. május 10.) 108. sz. p. 8.
+
* Beck Zoltán: Gyóni Géza diákévei Békés megyében. A csabai évek. In: Békés Megyei Népújság, 19. évf. 114. szám (1964. május 17.) 9. p.
-
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1983_05/?pg=98&layout=s Békés Megyei Népújság, 38. évf. 112. szám, 1983. május 13. 3.p] (Látogatva: 2017.08.28.)
+
* Beck Zoltán: Gyóni Géza diákévei Békés megyében. A szarvasi évek. In: Békés Megyei Népújság, 19. évf. 108. szám (1964. május 10.) 8. p.
-
* Benedek Marcell: Magyar irodalmi lexikon. 1. köt. Budapest: Akadémiai K., 1963. 415. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békés Megyei Népújság, 38. évf. 112. szám (1983. május 13.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1983_05/?pg=98&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 08. 28.)
-
* Fábián Miklós: Gyóni Géza, 1884-1917. Tanulmány és bibliográfia. Dabas: Dabas Nagyközs. Tanács, PMKK., 1984. p. 126.
+
* Benedek Marcell: Magyar irodalmi lexikon. 1. köt. Budapest : Akadémiai K., 1963. 415. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Fábián Miklós: Gyóni Géza, 1884-1917. Tanulmány és bibliográfia. Dabas: Dabas Nagyközs. Tanács,PMKK., 1984. p. 5., 8., 9. tábla (Kép)
+
* Fábián Miklós: Gyóni Géza, 1884–1917 : tanulmány és bibliográfia. Dabas : Dabas Nagyközs. Tanács, PMKK., 1984. 126. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Fischer Edit: Gyóni Géza szarvasi és békéscsabai diákévei In. „Ez a mi munkánk” : a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola KISZ érdeklődési körének (Kner Imre Tudományos Diáktársaság) dolgozatai. szerk.: Papp János. Békéscsaba, 1972. 7-16. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Fischer Edit: Gyóni Géza szarvasi és békéscsabai diákévei In. „Ez a mi munkánk” : a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola KISZ érdeklődési körének (Kner Imre Tudományos Diáktársaság) dolgozatai. Szerk.: Papp János. Békéscsaba, 1972. 7–16. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. 1. köt. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyes., 1990. p. 57-62. (Áchim Géza)
+
* Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. 1. köt. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyes., 1990. p. 57–62. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Gyóni Géza: Az élet szeretője. Budapest: Szépirod. K., 1984. p. 3. (Kép)
+
* Gyóni Ferenc: „Az én utam” In. A béke katonája: írások, visszaemlékezések Gyóni Gézáról. Szerk.: Valentyik Ferenc. Lakitelek : Antológia Kiadó, 2014. 7–30. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Gyóni Géza: Lengyel mezőkön, tábortűz mellett. Budapest: Orsz. Hadsegélyező Biz., 1915. Előzéklap (Kép)
+
* Gyóni Géza: Az élet szeretője. Budapest : Szépirod. K., 1984. 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Gyóni Ferenc: „Az én utam” In. A béke katonája: írások, visszaemlékezések Gyóni Gézáról. szerk.: Valentyik Ferenc. Lakitelek : Antológia Kiadó, 2014. 7-30. p
+
* Hegedűs Géza: Arcképvázlatok : száz magyar író. Budapest : Móra Ferenc Könyvkiadó, 1980. 248–250. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Hegedűs Géza: Arcképvázlatok : száz magyar író. Budapest : Móra Ferenc Könyvkiadó, 1980. 248-250.p
+
* Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Budapest: Akadémiai K., 1967. 639. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Budapest: Akadémiai K., 1967. p. 639.
+
* Kispéter András: Gyóni Géza kálváriája. In: Irodalomtörténet. 47. évf. 1. szám (1985) 61–78. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Kispéter András: Gyóni Géza kálváriája. In: Irodalomtörténet. 47. évf. (1985.) 1. sz. p. 61-78.
+
* Költő a viharban. Gyóni Gézáról. Syposs Zoltán: Alkonyi órák. Életrajzok. Budapest : Szépirod. K., 1980. 32–53. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Költő a viharban. Gyóni Gézáról. Syposs Zoltán: Alkonyi órák. Életrajzok. Budapest: Szépirod. K., 1980. p. 32-53.
+
* Napi Hírek, [https://library.hungaricana.hu/hu/view/NapiHirek_1927_05_2/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22%2Beml%C3%A9kt%C3%A1bla&pg=142&layout=s 1927. május 21.] (Látogatva: 2017. 08. 25.)
-
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/NapiHirek_1927_05_2/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22%2Beml%C3%A9kt%C3%A1bla&pg=142&layout=s Napi Hírek, 1927. május 21.] (Látogatva: 2017.08.25.)
+
* Papp János: Gyóni Géza szarvasi és csabai évei. In: Békés Megyei Népújság, 25. évf. 65.szám (1970. március 18.) 5. p.
-
* Papp János: Gyóni Géza szarvasi és csabai évei. In: Békés Megyei Népújság. 25. évf. (1970. március 18.) 65.sz. p. 5.
+
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
-
* … de miért éppen Gyóni Géza? In. "Előüzent Ferenc Jóska" : tallózás első világháború emlékek között. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014. 37-53.p  
+
* … de miért éppen Gyóni Géza? In. "Előüzent Ferenc Jóska" : tallózás első világháború emlékek között. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014. 37–53. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Kapu_2013_09/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=58&layout=s Csohány János: Gyóni Géza ébresztése In. Kapu, 25. évf. 9. szám, 2013. szeptember. 57-60. p]
+
* Csohány János: Gyóni Géza ébresztése. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Kapu_2013_09/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=58&layout=s Kapu, 25. évf. 9. szám (2013. szeptember) 57–60. p.]
-
* [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Szephalom_23/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=372&layout=s Csohány János: Gyóni Géza ébresztése. In. Széphalom 23. kötet, 2013. 371-378. p]
+
* Csohány János: Gyóni Géza ébresztése. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Szephalom_23/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=372&layout=s Széphalom, 23. kötet, 2013. 371–378. p.]
-
* [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Honismeret_1977/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=335&layout=s Fábián Miklós: A Gyóni Géza Baráti Kör In. Honismeret, 4. évf. 5. szám, 1977. 54.p]
+
* Fábián Miklós: A Gyóni Géza Baráti Kör. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Honismeret_1977/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=335&layout=s Honismeret, 4. évf. 5. szám (1977) 54. p.]
-
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_PEST_Studia_03/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=402&layout=s G. Sin Edit: Gyóni Géza Pest megyében és Budapesten töltött évei (1906-1910) In. Studia Comitatensia 3. : tanulmányok Pest megye múzeumaiból. szerk.: Ikvai Nándor. Szentendre : Pest megyei Múzeumok Igazgatósága, 1975. 401 - 432.p]
+
* Gyóni Géza. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusMonografiak_036/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=98&layout=s Szigethy Lajos: Luther lelke : hangulatképek a lutheránus magyarság multjából. 2. kötet. Budapest : Evangélikus Tanáregyesület, 1927.]
-
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusMonografiak_036/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=98&layout=s Gyóni Géza In. Szigethy Lajos: Luther lelke : hangulatképek a lutheránus magyarság multjából. 2. kötet. Budapest : Evangélikus Tanáregyesület, 1927.]
+
* Horváth József: Kilencven éve halt meg Gyóni Géza. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Honismeret_2007/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=253&layout=s Honismeret, 35. évf. 3. szám (2007) 20–21. p]
-
* [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Honismeret_2007/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=253&layout=s Horváth József: Kilencven éve halt meg Gyóni Géza In. Honismeret, 35. évf. 3. szám, 2007. 20-21. p]
+
* Kéki Lajos: A háború magyar énekese. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiSzemle_1915_163/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=137&layout=s Budapesti Szemle (1915)]  
-
* [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiSzemle_1915_163/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=137&layout=s Kéki Lajos: A háború magyar énekese]  
+
* Kemény Gábor: Gyóni Géza emléke. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ProtestansTanugyiSzemle_1944/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=174&layout=s Protestáns Tanügyi Szemle, 18. évf. 7. szám (1944. július)]
-
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ProtestansTanugyiSzemle_1944/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=174&layout=s Kemény Gábor: Gyóni Géza emléke In. Protestáns Tanügyi Szemle, 18. évf. 7. szám, 1944. július.]
+
* Kispéter András: Gyóni Géza kálváriája. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/IrodalomTortenet_1985/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=62&layout=s Irodalomtörténet, 17. évf. 1. szám (1985) 61–78. p.]
-
* [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/IrodalomTortenet_1985/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=62&layout=s Kispéter András: Gyóni Géza kálváriája In. Irodalomtörténet, 17. évf. 1. szám, 1985. 61-78. p]
+
* Koren Emil: Gyóni Géza. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Evangelikus_Naptar_1967/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=116&layout=s Evangélikus Naptár, 1967. 115–118. p.]
-
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Evangelikus_Naptar_1967/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=116&layout=s Koren Emil: Gyóni Géza In. Evangélikus Naptár, 1967. 115-118. p]
+
* Kovács László: Gyóni Géza földi maradványainak sorsa. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/HadtortenelmiKozlemenyek_2008/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=108&layout=s Hadtörténelmi Közlemények, 121. évf. 1. szám (2008)]
-
* [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/HadtortenelmiKozlemenyek_2008/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=108&layout=s Kovács László: Gyóni Géza földi maradványainak sorsa. In. Hadtörténelmi Közlemények, 121. évf. 1. szám, 2008.]
+
* Kovássy Zoltán: Gyóni Géza emlékére. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Honismeret_1993/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=19&layout=s Honismeret, 21. évf. 1. szám (1993) 18–19. p.]
-
* [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Honismeret_1993/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=19&layout=s Kovássy Zoltán: Gyóni Géza emlékére In. Honismeret, 21. évf. 1. szám, 1993. 18-19. p]
+
* Sin Edit, G.: Gyóni Géza Pest megyében és Budapesten töltött évei (1906–1910) In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_PEST_Studia_03/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=402&layout=s Studia Comitatensia 3. : tanulmányok Pest megye múzeumaiból. Szerk.: Ikvai Nándor. Szentendre : Pest megyei Múzeumok Igazgatósága, 1975. 401–432. p.]
-
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_PIMU_Pimkonyvei_01_tenyek/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=154&layout=s R. Takács Olga: Gyóni Géza kultusza szülőföldjén a hatvanas-hetvenes években. In. Tények és legendák – tárgyak és ereklyék : a Petőfi Irodalmi Múzeum és az MTA Irodalomtudományi Intézete Kultusztörténeti Kutató Csoportja közös konferenciájának megszerkesztett anyaga. szerk.: Kalla Zsuzsa. 153-162.p]
+
* Smidt Lajos: Gyóni Géza levele. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Eletunk_1964/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=319&layout=s Életünk : irodalmi és művészeti antológia. II. kötet. (1964) 148–150. p.]
-
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Eletunk_1964/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=319&layout=s Smidt Lajos: Gyóni Géza levele. In. Életünk : irodalmi és művészeti antológia. 1964. II. kötet. 148-150.p]
+
* Takács Olga, R.: Gyóni Géza kultusza szülőföldjén a hatvanas-hetvenes években. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_PIMU_Pimkonyvei_01_tenyek/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=154&layout=s Tények és legendák – tárgyak és ereklyék : a Petőfi Irodalmi Múzeum és az MTA Irodalomtudományi Intézete Kultusztörténeti Kutató Csoportja közös konferenciájának megszerkesztett anyaga. Szerk.: Kalla Zsuzsa. 153–162. p.]
-
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/IrodalmiSzemle_1984/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=697&layout=s Turczel Lajos: Gyóni Géza In. Irodalmi Szemle, 27. évf. 7. szám, 1984. szeptember. 642-649.p]  
+
* Turczel Lajos: Gyóni Géza. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/IrodalmiSzemle_1984/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=697&layout=s Irodalmi Szemle, 27. évf. 7. szám (1984. szeptember) 642–649. p.]
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]

A lap jelenlegi, 2023. január 6., 15:47-kori változata

költő, újságíró

Tartalomjegyzék

Élete

Gyóni Géza
Gyóni Géza eredeti aláírása

Gyónon (Pest megye) született 1884. június 25-én. Eredeti neve Áchim Géza, a Gyóni nevet szülőfaluja nyomán vette fel az első kötete megjelenését követően. A család békéscsabai eredetű, a költő másod-unokatestvére Áchim Andrásnak. Apja, Áchim Mihály, Gyón község evangélikus lelkésze volt. Édesanyját, Becker (Bekker) Gizellát tízéves korában vesztette el.

Gyóni Géza gyermekkorát a szülői házban töltötte, Gyónon végezte el az elemi iskolát. 1894-ben került Szarvasra, ahol apai nagybátyja, Áchim Ádám evangélikus esperes gondjaira bízva végezte el a Szarvasi Evangélikus Gimnázium I–VI. osztályát. A lelkész fiaként Géza is papnak tanult. Az 1896/97-es tanévtől kezdve öccse, Mihály is Szarvasra került a nagybácsihoz. Kemény Gáborral együtt diáklapot szerkesztett Sic itur ad astra címmel, mely először közölt Gyóni-verset. Géza lelkesen elkezdte feljegyezni írásait egy fekete noteszba.

A nagybácsi halálát követően a diákkamrába lettek elszállásolva. Azonban apjuk nem szerette volna, hogy ez a légkör megrontsa gyermekeit – mint Petőfi Zoltánt –, ezért 1900 szeptemberében Csabára kerültek. Géza Vidovszky Béla, gyomai jegyző házában lakott. A család csabai rokona, Áchim Károly a gimnáziumban volt tornatanár. Barátaival diákbandát alapított, ahol ő volt a brácsás. Az együttest gyakran hívták esküvőkre, névnapokra, ahonnan pénzt sosem fogadtak el, a vacsora miatt azonban szívesen zenéltek. A csapat a „Zöldfa” vendéglő eloltásában is segített. Az iskolában padtársa Szolár Ferenc volt, osztályfőnöke dr. Rell Lajos.

Gyóni költői fejlődésében jelentős szerepet játszott a Rell Lajos által irányított Önképzőkör, bár kezdetben nem aratott sikert, a Március idusán című verse hozott számára dicsőséget. 1901 májusában Budapesten országos középiskolai tornaversenyen indult szertornából, de eredményt nem ért el. Adománygyűjtési feladatokat is kapott (szuplikáció) országszerte. Bár október 6-án nem emlékezhettek meg az aradi vértanúk kivégzéséről, Rell tanár úr támogatásával Géza elszavalta a Márciustól–Októberig című versét. A Rudolf Főgimnázium avatóünnepségén Géza és Katona Sándor adta elő a Marót bán című jelenetet.

Középiskolai tanulmányait a Békéscsabai Evangélikus Gimnáziumban fejezte be, 1902-ben jelesre érettségizett. Számos önképzőköri dicséret, iskolai szereplés és országos nyilvánosság (a Képes Családi Lapokban és az Új Időkben is jelentek meg versei) fűződött a békéscsabai évekhez.

Tanulmányait 1902 szeptemberétől a pozsonyi evangélikus teológiai akadémián folytatta. Másodéves teológus korában korrektor munkatársa volt a Nyugat-magyarországi Híradónak (1903), majd 1904 januárjában megjelent első kötete Versek címmel. Teológiai tanulmányait apjára való tekintettel folytathatta öngyilkossági kísérlete (1904. január 24.) ellenére, mely egy máig tisztázatlan amerikai párbaj következménye volt. Ugyan beiratkozott a következő tanévre is, de mivel nem szerzett kollokviumot, 1905. augusztus 20-án a Theológiai Akadémia elbocsátotta.

A szülőföldjétől távol eső orosz fogolytáborban halt meg 33. születésnapján, 1917. június 25-én. Temetésére június 27-én került sor, a szertartást német evangélikus lelkész végezte, búcsúbeszédet Zalán Gyula országgyűlési képviselő mondott.

Munkássága

Felépülése után egyértelművé vált számára, hogy nem szolgálhatja Istent, ezért a hazát kívánja szolgálni. Gyónon lett jegyző gyakornok. Itt lapot indított Alsódabas és Vidéke címmel, melyet másfél év múlva anyagi gondok miatt kénytelen volt beszüntetni. 1906-tól 1908-ig Budapesten közigazgatási tanfolyamot végzett. Időközben megbánta, hogy a közhivatali pályát választotta. Szívesen írt verseket, melyeket Kiss József A Hét című folyóiratban jelentetett meg. Írásai az Új Időkben és a Pesti Naplóban is olvashatók voltak. Költői stílusára jelentős hatással volt, amikor 1907-ben Boszniába került póttartalékosnak. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének viszontagságai megviselték, pacifista érzéseket fogalmazott meg. 1910-től újságírással kezdett foglalkozni: több ízben a Soproni Napló, majd a Sopron című napi-, később hetilap szerkesztője lett. 1909-ben, valamint 1912-ben néhány hónapra behívták katonának. Az élmények antimilitarista szemléletű költeményeket eredményeztek. Erőteljes hatással volt írásaira Ady Endre. 1913 februárjában Szabadkára, a Bácskai Hírlaphoz került segédszerkesztőnek, emellett pedig a Színházi Újság szerkesztőjeként tevékenykedett.

1914. augusztus 1-jén, mint a korneuburgi pionírezred póttartalékos közlegénye indult el a lengyelországi Przemyslbe. Kezdetben hatottak rá a háborús propaganda szólamai, ő maga is a háborúra buzdított – szembefordulva Ady háború ellenzésével. Gyóni ünnepelt magyar költő lett. Később a háborús élmények hatására, valamint a halál megtapasztalását követően egyre jobban kiábrándult a háborúból, és a harctéren szenvedő katonák kétségbeesését, illetve vágyait szólaltatta meg verseiben. Kifejezte a gyűlöletet azokkal szemben, akik otthon maradtak a háború idején a Csak egy éjszakára… című művével, ami aztán igazán népszerűvé tette. A fronton a Tábori Újság közölte írásait. 1915-ben orosz fogságba esett, s a krasznojarszki fogolytáborba került. Utolsó írásaiban az orosz forradalom pártolása is megjelenik (Egy gyöngéd lelkű grófnőhöz, Fogoly honvéd testamentuma).

Emlékezete

Emléktáblái

Gyóni Géza-emléktáblát az ország különböző pontjain, de még a határon túl is találhatunk:

Művei

Források

Kapcsolódó irodalom

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Gy%C3%B3ni_G%C3%A9za_(1884%E2%80%931917)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök