Donner Lajos (1849–1923)
A BékésWiki wikiből
a (Kép átméretezése) |
a (Kiegészítés: sírhely) |
||
| (2 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
'''[[1879]]. [[december 29.|december 29-én]] [[Békéscsaba|Békéscsabán]] feleségül vette Haan Idát. Fiuk, Donner Kornél''' a műegyetemen tanult. | '''[[1879]]. [[december 29.|december 29-én]] [[Békéscsaba|Békéscsabán]] feleségül vette Haan Idát. Fiuk, Donner Kornél''' a műegyetemen tanult. | ||
| - | '''Donner Lajos [[1923]]. [[október 6.|október 6-án]] hunyt el Békéscsabán.''' | + | '''Donner Lajos [[1923]]. [[október 6.|október 6-án]] hunyt el Békéscsabán.''' A VI. kerületi (Bogárházi) evangélikus temetőben helyezték örök nyugalomra. |
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
| - | [[1874]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-jétől]] '''a békéscsabai Nőképző Társulat polgári leányiskolájához hívták meg tanárnak.''' [[1877|1877-ben]] '''a békéscsabai ágost. hitv. evang. algimnázium kisegítő tanára volt'''. '''[[1877]] szeptemberében''' a leköszönő Zsilinszky Endre után '''a polgári leányiskola igazgatójának választották.''' E minőségében tevékenykedett [[1914]] | + | [[1874]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-jétől]] '''a békéscsabai Nőképző Társulat polgári leányiskolájához hívták meg tanárnak.''' [[1877|1877-ben]] '''a békéscsabai ágost. hitv. evang. algimnázium kisegítő tanára volt'''. '''[[1877]] szeptemberében''' a leköszönő [[Zsilinszky Endre (1852–1919)|Zsilinszky Endre]] után '''a polgári leányiskola igazgatójának választották.''' E minőségében tevékenykedett [[1914]] szeptemberéig, amikor 40 évi szolgálat után nyugdíjba vonult. |
Élete, munkássága négy évtizeden át összeforrt az iskolával és Békéscsaba fejlődő társadalmi életével. A város felsőbb leányiskolájának egyik megalapítója volt. Az intézet megszilárdítása, fejlesztése, a város és környéke nőnevelésének irányítása Donner Lajos munkájának eredménye. Fáradhatatlanul dolgozott a tudomány terjesztésén, gyarapításán. '''Tudós munkásságának színtere a gyermektanulmányozás, a modern gyermekpszichológia volt.''' [[1898|1898-ban]] jelent meg ''A gyermek értelmi fejlődése gyermekpsychologiai szempontból'' című munkája, melyet pozitívan fogadott a neveléstudományi szakma. Az [[1901|1901-ben]] publikált Múzeum-Egyesület első kötete közölte Donner Lajos írását is. | Élete, munkássága négy évtizeden át összeforrt az iskolával és Békéscsaba fejlődő társadalmi életével. A város felsőbb leányiskolájának egyik megalapítója volt. Az intézet megszilárdítása, fejlesztése, a város és környéke nőnevelésének irányítása Donner Lajos munkájának eredménye. Fáradhatatlanul dolgozott a tudomány terjesztésén, gyarapításán. '''Tudós munkásságának színtere a gyermektanulmányozás, a modern gyermekpszichológia volt.''' [[1898|1898-ban]] jelent meg ''A gyermek értelmi fejlődése gyermekpsychologiai szempontból'' című munkája, melyet pozitívan fogadott a neveléstudományi szakma. Az [[1901|1901-ben]] publikált Múzeum-Egyesület első kötete közölte Donner Lajos írását is. | ||
| - | Lázasan dolgozó, friss munkakedvű emberként ismerték, aki '''a város szellemi mozgalmainak és kultúrtörténetének egyik nagy alakjává vált. Békéscsabán több bizottsági-, valamint választmányi tisztséggel is rendelkezett.''' A Békéscsabai Múzeum-Egyesület választmányi tagja volt. [[1877|1877-ben]] tisztújítást követően a Békésmegyei Tanítóegyesület jegyzőjévé választották. Bizottsági tagja volt annak a választmánynak, ami az [[1878|1878-ban]] meghirdetett Békésvármegye földrajzi tankönyvének megírásához kapcsolódó pályázat elbírálásáért felelt. [[1880|1880-ban]] Bartóky István elnöklete alatt a Békésvármegyei Gazdasági Egylet Háziipar Osztályának jegyzőjévé választották. Elnöki tisztséget töltött be a Békéscsabai Tanítók Fiókegyesületében. Választmányi tag volt a békéscsabai Polgári Körben. [[Varságh Béla ( | + | Lázasan dolgozó, friss munkakedvű emberként ismerték, aki '''a város szellemi mozgalmainak és kultúrtörténetének egyik nagy alakjává vált. Békéscsabán több bizottsági-, valamint választmányi tisztséggel is rendelkezett.''' A Békéscsabai Múzeum-Egyesület választmányi tagja volt. [[1877|1877-ben]] tisztújítást követően a Békésmegyei Tanítóegyesület jegyzőjévé választották. Bizottsági tagja volt annak a választmánynak, ami az [[1878|1878-ban]] meghirdetett Békésvármegye földrajzi tankönyvének megírásához kapcsolódó pályázat elbírálásáért felelt. [[1880|1880-ban]] Bartóky István elnöklete alatt a Békésvármegyei Gazdasági Egylet Háziipar Osztályának jegyzőjévé választották. Elnöki tisztséget töltött be a Békéscsabai Tanítók Fiókegyesületében. Választmányi tag volt a békéscsabai Polgári Körben. [[Varságh Béla (1840–1925)|Varságh Bélával]], Zsilinszky Endrével együtt [[1898|1898-ban]] beválasztották a Népnevelő Bizottságba. Békéscsabán a Községi Közművelődési Bizottság – a népkönyvtárak felállítása érdekében – [[1898|1898-ban]] jött létre Zsilinszky Endre elnökkel, Fábry Géza és Donner Lajos tagokkal, valamint Babich Pál jegyzővel. A Békésvármegyei Tanítóegyesület békéscsabai járáskörének elnöke volt. Az [[1899|1899-ben]] megszerveződő Békés-Csabai Nemzeti Szövetség igazgatói választmányába került be. [[1899|1899-ben]] beválasztották a Csabai Ipariskolai Bizottság tagjai közé. A Békéscsabai Kaszinónál [[1901|1901-től]] könyvtárnoki tisztséget látott el. Előadásokat tartott a Békés-Csabai Múzeum-Egylet szabad líceumai keretében. Békés vármegye törvényhatóságának tagja volt Békéscsaba II. alkerületében. A Békéscsabai Kereskedelmi és Iparos Iskola felügyelője volt. Az [[1902|1902-ben]] megalakuló Csabai Községi Iskolaszék jegyzőjeként tevékenykedett. Az [[1905]]. évi arad-békési ág. ev. egyházmegye közgyűlésén beválasztották az iskolaszék, valamint a tankönyvvizsgáló-bizottság tagjai közé. Az [[1908]] márciusában megalakuló Országos Gyermekvédő-Liga békéscsabai agitácionális bizottságának tagja lett. Bekerült a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület békésmegyei osztályának igazgató-választmányába is. |
| - | '''Sokirányú társadalmi munkával segítette a városi közművelődés ügyét.''' A békéscsabai polgári leányiskola tanári kara felolvasásokat tartott az iskolai könyvtár felállítása érdekében. Donner Lajos többször is a felolvasók között volt. | + | '''Sokirányú társadalmi munkával segítette a városi közművelődés ügyét.''' A békéscsabai polgári leányiskola tanári kara felolvasásokat tartott az iskolai könyvtár felállítása érdekében. Donner Lajos többször is a felolvasók között volt. Támogatta a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Békéscsabai Ág. Hitv. Ev. Algimnázium]] építkezését. [[1895|1895-ben]] a békéscsabai Iparos Dalkör zászlóavató ünnepségén a polgári leányiskola képviseletében vett részt. Jelen volt az arad-békési ág. ev. egyházmegye közgyűlésén is. Szakmai és társadalmi szerepvállalása mellett kedvelte a billiárdot is, [[1878|1878-ban]] a békéscsabai kaszinóban rendezett versenyen első helyezést ért el. |
== Források == | == Források == | ||
| 51. sor: | 51. sor: | ||
* Békésmegyei Közlöny, 6. évf. 142. szám (1879. december 30.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1879_2/?query=%22donner%20lajos%22&pg=249&layout=s 2. p.] (Látogatva: 2017. 08. 05.) | * Békésmegyei Közlöny, 6. évf. 142. szám (1879. december 30.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1879_2/?query=%22donner%20lajos%22&pg=249&layout=s 2. p.] (Látogatva: 2017. 08. 05.) | ||
* Békésmegyei Közlöny, 7. évf. 212. szám (1880. november 4.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1880_2/?query=%22donner%20lajos%22&pg=278&layout=s 1. p.] (Látogatva: 2017. 08. 05.) | * Békésmegyei Közlöny, 7. évf. 212. szám (1880. november 4.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1880_2/?query=%22donner%20lajos%22&pg=278&layout=s 1. p.] (Látogatva: 2017. 08. 05.) | ||
| - | * Békésmegyei Közlöny. 50. évf. 80. szám (1923. október 7.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1923_4/?pg=1&layout=s | + | * Békésmegyei Közlöny. 50. évf. 80. szám (1923. október 7.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1923_4/?pg=1&layout=s 2–3. p.] (Látogatva: 2017. 08. 11.) |
* Donner Lajos 1849–1923. In: A békéscsabai M. Kir. Állami Lórántffy Zsuzsanna Leánygimnázium és ... értesítője az 1923/24. évről. Békéscsaba : Leánygimn. és ... 1923–1924. 1–2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Donner Lajos 1849–1923. In: A békéscsabai M. Kir. Állami Lórántffy Zsuzsanna Leánygimnázium és ... értesítője az 1923/24. évről. Békéscsaba : Leánygimn. és ... 1923–1924. 1–2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
* Donner Lajos jubileuma. A csabai polgári iskola 25 éve. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1899_1/?pg=289&layout=s Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 50. szám (1899. június 22.) 2. p.] | * Donner Lajos jubileuma. A csabai polgári iskola 25 éve. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1899_1/?pg=289&layout=s Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 50. szám (1899. június 22.) 2. p.] | ||
A lap jelenlegi, 2022. október 18., 15:23-kori változata
tanár, iskolaigazgató
Tartalomjegyzék |
Élete
A Vas megyei Körmenden született 1849. február 16-án. Középiskoláit a soproni líceumban végezte. Ugyanott hallgatott három évet a bölcsészet-teológiai intézetben, majd egy évet a jénai egyetemen tanult. Tanári oklevelet 1879-ben magyar nyelvből szerzett.
1879. december 29-én Békéscsabán feleségül vette Haan Idát. Fiuk, Donner Kornél a műegyetemen tanult.
Donner Lajos 1923. október 6-án hunyt el Békéscsabán. A VI. kerületi (Bogárházi) evangélikus temetőben helyezték örök nyugalomra.
Munkássága
1874. szeptember 1-jétől a békéscsabai Nőképző Társulat polgári leányiskolájához hívták meg tanárnak. 1877-ben a békéscsabai ágost. hitv. evang. algimnázium kisegítő tanára volt. 1877 szeptemberében a leköszönő Zsilinszky Endre után a polgári leányiskola igazgatójának választották. E minőségében tevékenykedett 1914 szeptemberéig, amikor 40 évi szolgálat után nyugdíjba vonult.
Élete, munkássága négy évtizeden át összeforrt az iskolával és Békéscsaba fejlődő társadalmi életével. A város felsőbb leányiskolájának egyik megalapítója volt. Az intézet megszilárdítása, fejlesztése, a város és környéke nőnevelésének irányítása Donner Lajos munkájának eredménye. Fáradhatatlanul dolgozott a tudomány terjesztésén, gyarapításán. Tudós munkásságának színtere a gyermektanulmányozás, a modern gyermekpszichológia volt. 1898-ban jelent meg A gyermek értelmi fejlődése gyermekpsychologiai szempontból című munkája, melyet pozitívan fogadott a neveléstudományi szakma. Az 1901-ben publikált Múzeum-Egyesület első kötete közölte Donner Lajos írását is.
Lázasan dolgozó, friss munkakedvű emberként ismerték, aki a város szellemi mozgalmainak és kultúrtörténetének egyik nagy alakjává vált. Békéscsabán több bizottsági-, valamint választmányi tisztséggel is rendelkezett. A Békéscsabai Múzeum-Egyesület választmányi tagja volt. 1877-ben tisztújítást követően a Békésmegyei Tanítóegyesület jegyzőjévé választották. Bizottsági tagja volt annak a választmánynak, ami az 1878-ban meghirdetett Békésvármegye földrajzi tankönyvének megírásához kapcsolódó pályázat elbírálásáért felelt. 1880-ban Bartóky István elnöklete alatt a Békésvármegyei Gazdasági Egylet Háziipar Osztályának jegyzőjévé választották. Elnöki tisztséget töltött be a Békéscsabai Tanítók Fiókegyesületében. Választmányi tag volt a békéscsabai Polgári Körben. Varságh Bélával, Zsilinszky Endrével együtt 1898-ban beválasztották a Népnevelő Bizottságba. Békéscsabán a Községi Közművelődési Bizottság – a népkönyvtárak felállítása érdekében – 1898-ban jött létre Zsilinszky Endre elnökkel, Fábry Géza és Donner Lajos tagokkal, valamint Babich Pál jegyzővel. A Békésvármegyei Tanítóegyesület békéscsabai járáskörének elnöke volt. Az 1899-ben megszerveződő Békés-Csabai Nemzeti Szövetség igazgatói választmányába került be. 1899-ben beválasztották a Csabai Ipariskolai Bizottság tagjai közé. A Békéscsabai Kaszinónál 1901-től könyvtárnoki tisztséget látott el. Előadásokat tartott a Békés-Csabai Múzeum-Egylet szabad líceumai keretében. Békés vármegye törvényhatóságának tagja volt Békéscsaba II. alkerületében. A Békéscsabai Kereskedelmi és Iparos Iskola felügyelője volt. Az 1902-ben megalakuló Csabai Községi Iskolaszék jegyzőjeként tevékenykedett. Az 1905. évi arad-békési ág. ev. egyházmegye közgyűlésén beválasztották az iskolaszék, valamint a tankönyvvizsgáló-bizottság tagjai közé. Az 1908 márciusában megalakuló Országos Gyermekvédő-Liga békéscsabai agitácionális bizottságának tagja lett. Bekerült a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület békésmegyei osztályának igazgató-választmányába is.
Sokirányú társadalmi munkával segítette a városi közművelődés ügyét. A békéscsabai polgári leányiskola tanári kara felolvasásokat tartott az iskolai könyvtár felállítása érdekében. Donner Lajos többször is a felolvasók között volt. Támogatta a Békéscsabai Ág. Hitv. Ev. Algimnázium építkezését. 1895-ben a békéscsabai Iparos Dalkör zászlóavató ünnepségén a polgári leányiskola képviseletében vett részt. Jelen volt az arad-békési ág. ev. egyházmegye közgyűlésén is. Szakmai és társadalmi szerepvállalása mellett kedvelte a billiárdot is, 1878-ban a békéscsabai kaszinóban rendezett versenyen első helyezést ért el.
Források
- Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve : Iskolatörténeti tanulmányok. Békéscsaba : Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk. 1980. 483., 486., 489. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békésmegyei Közlöny, 4. évf. 70. szám (1877. szeptember 2.) 2. p. (Látogatva: 2017. 08. 05.)
- Békésmegyei Közlöny, 12. évf. 66. szám (1885. május 16.) 2. p. (Látogatva: 2017. 08. 05.)
- Békésmegyei Közlöny, 12. évf. 82. szám (1885. október 11.) 3. p. (Látogatva: 2017. 08. 05.)
- Békésmegyei Közlöny, 13. évf. 3. szám (1886. január 10.) 2. p. (Látogatva: 2017. 08. 05.)
- Békésmegyei Közlöny, 22. évf. 73. szám (1895. szeptember 12.) 3–4. p. (Látogatva: 2017. 08. 05.)
- Békésmegyei Közlöny, 25. évf. 43. szám (1898. május 29.) 2. p. (Látogatva: 2017. 08. 05.)
- Békésmegyei Közlöny, 25. évf. 79. szám (1898. október 2.) 3. p. (Látogatva: 2017. 08. 05.)
- Békésmegyei Közlöny, 25. évf. 89. szám (1898. november 6.) 2. p. (Látogatva: 2017. 08. 05.)
- Békésmegyei Közlöny, 25. évf. 93. szám (1898. november 20.) 5. p. (Látogatva: 2017. 08. 05.)
- Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 22. szám (1899. március 16.) 2. p. (Látogatva: 2017. 08. 05.)
- Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 64. szám (1899. augusztus 10.) 3. p. (Látogatva: 2017. 08. 05.)
- Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 48. szám (1901. június 16.) 3. p. (látogatva: 2017. 08. 09.)
- Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 53. szám (1901. július 4.) 2. p. (látogatva: 2017. 08. 09.)
- Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 61. szám (1901. augusztus 1.) 2. p. (látogatva: 2017. 08. 09.)
- Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 7. szám (1901. január 24.) 3. p. (Látogatva: 2017. 08. 05.)
- Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 70. szám (1901. szeptember 1.) 3. p. (látogatva: 2017. 08. 09.)
- Békésmegyei Közlöny, 29. évf. 12. szám (1902. február 9.) 4. p. (látogatva: 2017. 08. 09.)
- Békésmegyei Közlöny, 29. évf. 35. szám (1902. május 1.) 3. p. (látogatva: 2017. 08. 09.)
- Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 71. szám (1905. július 23.) 7. p. (látogatva: 2017. 08. 09.)
- Békésmegyei Közlöny, 35. évf. 26. szám (1908. március 29.) 3. p. (látogatva: 2017. 08. 09.)
- Békésmegyei Közlöny, 35. évf. 63. szám (1908. augusztus 6.) 2. p. (látogatva: 2017. 08. 09.)
- Békésmegyei Közlöny, 4. évf. 26. szám (1877. április 1.) 3. p. (Látogatva: 2017. 08. 05.)
- Békésmegyei Közlöny, 4. évf. 52. szám (1877. július 1.) 3. p. (Látogatva: 2017. 08. 05.)
- Békésmegyei Közlöny, 4. évf. 70. szám (1877. szeptember 2.) 3. p. (Látogatva: 2017. 08. 05.)
- Békésmegyei Közlöny, 5. évf. 29. szám (1878. április 11.) 3. p. (Látogatva: 2017. 08. 05.)
- Békésmegyei Közlöny, 5. évf. 76. szám (1878. szeptember 22.) 1. p. (Látogatva: 2017. 08. 05.)
- Békésmegyei Közlöny, 50. évf. 83. szám (1923. október 17.) 3. p. (Látogatva: 2017. 08. 11.)
- Békésmegyei Közlöny, 6. évf. 142. szám (1879. december 30.) 2. p. (Látogatva: 2017. 08. 05.)
- Békésmegyei Közlöny, 7. évf. 212. szám (1880. november 4.) 1. p. (Látogatva: 2017. 08. 05.)
- Békésmegyei Közlöny. 50. évf. 80. szám (1923. október 7.) 2–3. p. (Látogatva: 2017. 08. 11.)
- Donner Lajos 1849–1923. In: A békéscsabai M. Kir. Állami Lórántffy Zsuzsanna Leánygimnázium és ... értesítője az 1923/24. évről. Békéscsaba : Leánygimn. és ... 1923–1924. 1–2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Donner Lajos jubileuma. A csabai polgári iskola 25 éve. In: Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 50. szám (1899. június 22.) 2. p.
- Szakál Veronika: A Kultúrpalota 100 éve, 1914–2014 : a Közművelődés Házától a Munkácsy Mihály Múzeumig. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014 15. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kapcsolódó irodalom
- Donner Lajos halálhíre. In: Békésmegyei Közlöny, 50. évf. 80. szám (1923. október 7.) 2. p.
- Donner Lajos jubileuma : a csabai polgári iskola 25 éve. In: Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 50. szám (1899. június 22.) 2. p.
- Donner Lajos: A hűség. In: Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 25. szám (1910. március 27.) 1. p.
- Donner Lajos: Emlékbeszéd az 1903. július 5-iki csabai Rákóczi ünnepélyre. In: Békésmegyei Közlöny, 30. évf. 55. szám (1903. július 9.) 1. p.
- Donner Lajos: Prolog : a b.csabai nőegylet pünkösdkor tartott műkedvelői előadására In: Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 43. szám (1901. május 30.) 1. p.
