Dér (Drienyovszky) Endre (1922–2004)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Az evangélikus gimnázium belső hivatkozása)
a (Kép feltöltése, korrekció)
 
(Egy közbeeső változat nincs mutatva)
2. sor: 2. sor:
== Élete ==
== Élete ==
-
'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1922]]. [[július 7.|július 7-én]].'''  
+
[[Fájl:Der Endre fortepan 106046.jpg|bélyegkép|300px|Dér Endre]]
 +
Dér Endre '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1922]]. [[július 7.|július 7-én]].'''  
Az [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|evangélikus Rudolf Főgimnáziumban]] érettségizett [[1941|1941-ben]]. '''A pécsi Erzsébet Tudományegyetem soproni Evangélikus Hittudományi Karán teológiát végzett [[1945|1945-ben]], majd [[1964|1964-ben]] a Szegedi Tudományegyetemen magyartanári képesítést szerzett.'''  
Az [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|evangélikus Rudolf Főgimnáziumban]] érettségizett [[1941|1941-ben]]. '''A pécsi Erzsébet Tudományegyetem soproni Evangélikus Hittudományi Karán teológiát végzett [[1945|1945-ben]], majd [[1964|1964-ben]] a Szegedi Tudományegyetemen magyartanári képesítést szerzett.'''  
14. sor: 15. sor:
Már gimnáziumi évei alatt '''a népi írók munkássága felé fordult figyelme''', a gimnázium alkotó légköre is nagy hatással volt a fiatal Dér Endrére. A népi írók szellemiségén túl családi gyökereiben szociáldemokrata nézetek határozták meg gondolkodását: apai nagyapja a szocdem párt földmunkás tagozatának titkára volt a megyében, s vele együtt Dér Endre édesanyja is nagy tisztelője volt Kéthly Annának. A család egyetlen valóban buzgón vallásos tagja apai nagyanyja volt.
Már gimnáziumi évei alatt '''a népi írók munkássága felé fordult figyelme''', a gimnázium alkotó légköre is nagy hatással volt a fiatal Dér Endrére. A népi írók szellemiségén túl családi gyökereiben szociáldemokrata nézetek határozták meg gondolkodását: apai nagyapja a szocdem párt földmunkás tagozatának titkára volt a megyében, s vele együtt Dér Endre édesanyja is nagy tisztelője volt Kéthly Annának. A család egyetlen valóban buzgón vallásos tagja apai nagyanyja volt.
-
'''Tizenhat éves korában jelent meg első verse''' a [[Körösvidék]] című békéscsabai lapban. Írói világának kialakulásában '''meghatározó élményt jelentett szegényparaszti származása''', Békéscsabán töltött gyermekkora. Kisregényei izgalmasak, fordulatosak; sokrétűen ábrázolják a társadalom és a magánélet időszerű s mindnyájunkat érintő kérdéseit. '''Írásművészetének központi témája a parasztság és a népi értelmiség''' helyzetének ábrázolása. Bár szülőföldjétől távol élt, írásaiban sokszor merített itteni élményeiből, '''elbeszéléseiben gyakran megjelentek a békési emberek'''.
+
'''Tizenhat éves korában jelent meg első verse''' a [[Körösvidék (1)|''Körösvidék'']] című békéscsabai lapban. Írói világának kialakulásában '''meghatározó élményt jelentett szegényparaszti származása''', Békéscsabán töltött gyermekkora. Kisregényei izgalmasak, fordulatosak; sokrétűen ábrázolják a társadalom és a magánélet időszerű s mindnyájunkat érintő kérdéseit. '''Írásművészetének központi témája a parasztság és a népi értelmiség''' helyzetének ábrázolása. Bár szülőföldjétől távol élt, írásaiban sokszor merített itteni élményeiből, '''elbeszéléseiben gyakran megjelentek a békési emberek'''.
-
Népi kollégiumi tanár és a Madisz békéscsabai városi titkára is volt. Szegeden [[11953|1953-tól]] a Magyar Írók Szövetsége dél-magyarországi csoportjának titkára, [[1963|1963-tól]] a Szegedi Egyetem című lap szerkesztője, [[1965|1965-ben]] a Dél-Magyarország, [[1966|1966-tól]] a Tiszatáj, [[1971|1971-től]] az Építőmunkás és [[1982]]–[[1983]]-ban a békéscsabai [[Új Aurora]] munkatársa volt. Cseh és szlovák nyelvű prózai műveket és verseket is fordított.
+
Népi kollégiumi tanár és a Madisz békéscsabai városi titkára is volt. Szegeden [[11953|1953-tól]] a Magyar Írók Szövetsége dél-magyarországi csoportjának titkára, [[1963|1963-tól]] a ''Szegedi Egyetem'' című lap szerkesztője, [[1965|1965-ben]] a ''Dél-Magyarország'', [[1966|1966-tól]] a ''Tiszatáj'', [[1971|1971-től]] az ''Építőmunkás'' és [[1982]]–[[1983]]-ban a békéscsabai ''[[Új Aurora]]'' munkatársa volt. Cseh és szlovák nyelvű prózai műveket és verseket is fordított.
== Díjak, kitüntetések ==
== Díjak, kitüntetések ==
37. sor: 38. sor:
== Források ==
== Források ==
-
* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk. Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011.
+
* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. Szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Csabai Mérleg, 2004. június 3., XIV. évf. 11. szám
+
* Kántor Zsolt: Dér Endre (1922–2004). In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2004/11/csabai-merleg-2004-11.pdf Csabai Mérleg, 14. évf. 11. szám (2004. június 3.) 11. p.]
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
-
* Dér Endre [https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9r_Endre a wikipedia.hu oldalon]  
+
* Dér Endre. In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9r_Endre Wikipedia]  
-
* Elhunyt Dér Endre [http://www.bekescsaba.us/bekescsaba/elhunyt-der-endre a bekescsaba.us oldalon]
+
* Elhunyt Dér Endre. In: [http://www.bekescsaba.us/bekescsaba/elhunyt-der-endre Bekescsaba.us]
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]
48. sor: 49. sor:
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Egyházi személyek]]
[[Kategória:Egyházi személyek]]
 +
[[Kategória:Irodalmárok]]
 +
[[Kategória:Újságírók]]

A lap jelenlegi, 2022. július 7., 12:13-kori változata

író, evangélikus lelkész

Tartalomjegyzék

Élete

Dér Endre

Dér Endre Békéscsabán született 1922. július 7-én.

Az evangélikus Rudolf Főgimnáziumban érettségizett 1941-ben. A pécsi Erzsébet Tudományegyetem soproni Evangélikus Hittudományi Karán teológiát végzett 1945-ben, majd 1964-ben a Szegedi Tudományegyetemen magyartanári képesítést szerzett.

Dér Endre életének 82. évében, 2004. május 21-én hunyt el.

Munkássága

19451950-ig lelkészként dolgozott Mezőtúron és Budapesten, a Józsefvárosban.

Már gimnáziumi évei alatt a népi írók munkássága felé fordult figyelme, a gimnázium alkotó légköre is nagy hatással volt a fiatal Dér Endrére. A népi írók szellemiségén túl családi gyökereiben szociáldemokrata nézetek határozták meg gondolkodását: apai nagyapja a szocdem párt földmunkás tagozatának titkára volt a megyében, s vele együtt Dér Endre édesanyja is nagy tisztelője volt Kéthly Annának. A család egyetlen valóban buzgón vallásos tagja apai nagyanyja volt.

Tizenhat éves korában jelent meg első verse a Körösvidék című békéscsabai lapban. Írói világának kialakulásában meghatározó élményt jelentett szegényparaszti származása, Békéscsabán töltött gyermekkora. Kisregényei izgalmasak, fordulatosak; sokrétűen ábrázolják a társadalom és a magánélet időszerű s mindnyájunkat érintő kérdéseit. Írásművészetének központi témája a parasztság és a népi értelmiség helyzetének ábrázolása. Bár szülőföldjétől távol élt, írásaiban sokszor merített itteni élményeiből, elbeszéléseiben gyakran megjelentek a békési emberek.

Népi kollégiumi tanár és a Madisz békéscsabai városi titkára is volt. Szegeden 1953-tól a Magyar Írók Szövetsége dél-magyarországi csoportjának titkára, 1963-tól a Szegedi Egyetem című lap szerkesztője, 1965-ben a Dél-Magyarország, 1966-tól a Tiszatáj, 1971-től az Építőmunkás és 19821983-ban a békéscsabai Új Aurora munkatársa volt. Cseh és szlovák nyelvű prózai műveket és verseket is fordított.

Díjak, kitüntetések

Főbb művei

Források

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök