Dér (Drienyovszky) Endre (1922–2004)
A BékésWiki wikiből
(Új oldal, tartalma: „író, evangélikus lelkész == Élete == '''Békéscsabán született 1922. július 7-én.''' Az evangélikus [[Békéscsabai Evang…”) |
a (Kép feltöltése, korrekció) |
||
(2 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
2. sor: | 2. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
- | '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1922]]. [[július 7.|július 7-én]].''' | + | [[Fájl:Der Endre fortepan 106046.jpg|bélyegkép|300px|Dér Endre]] |
+ | Dér Endre '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1922]]. [[július 7.|július 7-én]].''' | ||
- | Az | + | Az [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|evangélikus Rudolf Főgimnáziumban]] érettségizett [[1941|1941-ben]]. '''A pécsi Erzsébet Tudományegyetem soproni Evangélikus Hittudományi Karán teológiát végzett [[1945|1945-ben]], majd [[1964|1964-ben]] a Szegedi Tudományegyetemen magyartanári képesítést szerzett.''' |
Dér Endre életének 82. évében, '''[[2004]]. [[május 21.|május 21-én]] hunyt el.''' | Dér Endre életének 82. évében, '''[[2004]]. [[május 21.|május 21-én]] hunyt el.''' | ||
14. sor: | 15. sor: | ||
Már gimnáziumi évei alatt '''a népi írók munkássága felé fordult figyelme''', a gimnázium alkotó légköre is nagy hatással volt a fiatal Dér Endrére. A népi írók szellemiségén túl családi gyökereiben szociáldemokrata nézetek határozták meg gondolkodását: apai nagyapja a szocdem párt földmunkás tagozatának titkára volt a megyében, s vele együtt Dér Endre édesanyja is nagy tisztelője volt Kéthly Annának. A család egyetlen valóban buzgón vallásos tagja apai nagyanyja volt. | Már gimnáziumi évei alatt '''a népi írók munkássága felé fordult figyelme''', a gimnázium alkotó légköre is nagy hatással volt a fiatal Dér Endrére. A népi írók szellemiségén túl családi gyökereiben szociáldemokrata nézetek határozták meg gondolkodását: apai nagyapja a szocdem párt földmunkás tagozatának titkára volt a megyében, s vele együtt Dér Endre édesanyja is nagy tisztelője volt Kéthly Annának. A család egyetlen valóban buzgón vallásos tagja apai nagyanyja volt. | ||
- | '''Tizenhat éves korában jelent meg első verse''' a [[Körösvidék]] című békéscsabai lapban. Írói világának kialakulásában '''meghatározó élményt jelentett szegényparaszti származása''', Békéscsabán töltött gyermekkora. Kisregényei izgalmasak, fordulatosak; sokrétűen ábrázolják a társadalom és a magánélet időszerű s mindnyájunkat érintő kérdéseit. '''Írásművészetének központi témája a parasztság és a népi értelmiség''' helyzetének ábrázolása. Bár szülőföldjétől távol élt, írásaiban sokszor merített itteni élményeiből, '''elbeszéléseiben gyakran megjelentek a békési emberek'''. | + | '''Tizenhat éves korában jelent meg első verse''' a [[Körösvidék (1)|''Körösvidék'']] című békéscsabai lapban. Írói világának kialakulásában '''meghatározó élményt jelentett szegényparaszti származása''', Békéscsabán töltött gyermekkora. Kisregényei izgalmasak, fordulatosak; sokrétűen ábrázolják a társadalom és a magánélet időszerű s mindnyájunkat érintő kérdéseit. '''Írásművészetének központi témája a parasztság és a népi értelmiség''' helyzetének ábrázolása. Bár szülőföldjétől távol élt, írásaiban sokszor merített itteni élményeiből, '''elbeszéléseiben gyakran megjelentek a békési emberek'''. |
- | Népi kollégiumi tanár és a Madisz békéscsabai városi titkára is volt. Szegeden [[11953|1953-tól]] a Magyar Írók Szövetsége dél-magyarországi csoportjának titkára, [[1963|1963-tól]] a Szegedi Egyetem című lap szerkesztője, [[1965|1965-ben]] a Dél-Magyarország, [[1966|1966-tól]] a Tiszatáj, [[1971|1971-től]] az Építőmunkás és [[1982]]–[[1983]]-ban a békéscsabai [[Új Aurora]] munkatársa volt. Cseh és szlovák nyelvű prózai műveket és verseket is fordított. | + | Népi kollégiumi tanár és a Madisz békéscsabai városi titkára is volt. Szegeden [[11953|1953-tól]] a Magyar Írók Szövetsége dél-magyarországi csoportjának titkára, [[1963|1963-tól]] a ''Szegedi Egyetem'' című lap szerkesztője, [[1965|1965-ben]] a ''Dél-Magyarország'', [[1966|1966-tól]] a ''Tiszatáj'', [[1971|1971-től]] az ''Építőmunkás'' és [[1982]]–[[1983]]-ban a békéscsabai ''[[Új Aurora]]'' munkatársa volt. Cseh és szlovák nyelvű prózai műveket és verseket is fordított. |
== Díjak, kitüntetések == | == Díjak, kitüntetések == | ||
37. sor: | 38. sor: | ||
== Források == | == Források == | ||
- | * Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. | + | * Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. Szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
- | * Csabai Mérleg, 2004. június 3. | + | * Kántor Zsolt: Dér Endre (1922–2004). In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2004/11/csabai-merleg-2004-11.pdf Csabai Mérleg, 14. évf. 11. szám (2004. június 3.) 11. p.] |
== Külső hivatkozások == | == Külső hivatkozások == | ||
- | * Dér Endre [https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9r_Endre | + | * Dér Endre. In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9r_Endre Wikipedia] |
- | * Elhunyt Dér Endre [http://www.bekescsaba.us/bekescsaba/elhunyt-der-endre | + | * Elhunyt Dér Endre. In: [http://www.bekescsaba.us/bekescsaba/elhunyt-der-endre Bekescsaba.us] |
[[Kategória:Békéscsaba]] | [[Kategória:Békéscsaba]] | ||
48. sor: | 49. sor: | ||
[[Kategória:Személyek]] | [[Kategória:Személyek]] | ||
[[Kategória:Egyházi személyek]] | [[Kategória:Egyházi személyek]] | ||
+ | [[Kategória:Irodalmárok]] | ||
+ | [[Kategória:Újságírók]] |
A lap jelenlegi, 2022. július 7., 12:13-kori változata
író, evangélikus lelkész
Tartalomjegyzék |
Élete
Dér Endre Békéscsabán született 1922. július 7-én.
Az evangélikus Rudolf Főgimnáziumban érettségizett 1941-ben. A pécsi Erzsébet Tudományegyetem soproni Evangélikus Hittudományi Karán teológiát végzett 1945-ben, majd 1964-ben a Szegedi Tudományegyetemen magyartanári képesítést szerzett.
Dér Endre életének 82. évében, 2004. május 21-én hunyt el.
Munkássága
1945–1950-ig lelkészként dolgozott Mezőtúron és Budapesten, a Józsefvárosban.
Már gimnáziumi évei alatt a népi írók munkássága felé fordult figyelme, a gimnázium alkotó légköre is nagy hatással volt a fiatal Dér Endrére. A népi írók szellemiségén túl családi gyökereiben szociáldemokrata nézetek határozták meg gondolkodását: apai nagyapja a szocdem párt földmunkás tagozatának titkára volt a megyében, s vele együtt Dér Endre édesanyja is nagy tisztelője volt Kéthly Annának. A család egyetlen valóban buzgón vallásos tagja apai nagyanyja volt.
Tizenhat éves korában jelent meg első verse a Körösvidék című békéscsabai lapban. Írói világának kialakulásában meghatározó élményt jelentett szegényparaszti származása, Békéscsabán töltött gyermekkora. Kisregényei izgalmasak, fordulatosak; sokrétűen ábrázolják a társadalom és a magánélet időszerű s mindnyájunkat érintő kérdéseit. Írásművészetének központi témája a parasztság és a népi értelmiség helyzetének ábrázolása. Bár szülőföldjétől távol élt, írásaiban sokszor merített itteni élményeiből, elbeszéléseiben gyakran megjelentek a békési emberek.
Népi kollégiumi tanár és a Madisz békéscsabai városi titkára is volt. Szegeden 1953-tól a Magyar Írók Szövetsége dél-magyarországi csoportjának titkára, 1963-tól a Szegedi Egyetem című lap szerkesztője, 1965-ben a Dél-Magyarország, 1966-tól a Tiszatáj, 1971-től az Építőmunkás és 1982–1983-ban a békéscsabai Új Aurora munkatársa volt. Cseh és szlovák nyelvű prózai műveket és verseket is fordított.
Díjak, kitüntetések
- József Attila-díj (1956)
- SZOT-ösztöndíj (1959)
- Jubileumi emlékérem (1971)
- A Munka Érdemrend ezüst fokozata (1972)
Főbb művei
- Mutatkozzál be nekem, egészen! (versek, 1944)
- Az első próba (regény, 1955)
- Májusi adósság (elbeszélések, 1959)
- Marika (színmű, 1960)
- A bódé (kisregények, 1962)
- Mi, pulóveresek (regény, 1972)
- Tornádó (életrajzi regény, 1989)
- Szégyen vagy szerelem (kisregény, 1992)
- Veszélyzóna (regény, 1993)
- Paradicsommadarak (kisregények, 1997)
Források
- Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. Szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kántor Zsolt: Dér Endre (1922–2004). In: Csabai Mérleg, 14. évf. 11. szám (2004. június 3.) 11. p.
Külső hivatkozások
- Dér Endre. In: Wikipedia
- Elhunyt Dér Endre. In: Bekescsaba.us