Réthy Pál (1809–1896)

A BékésWiki wikiből

A lap 2021. november 15., 13:25-kori változata

a város első főorvosa, a kórház alapítója

Élete

Réthy Pál

Sírja a Felsővégi (Berényi úti) temetőben.

Ősei a XVI. században a német baden-würtembergi fejedelemségben laktak. Édesanyja a lengyel származású Scarski Rozália, édesapja, Schlotterbeck Kristóf, aki Stettin városából 1805-ben települt Szarvasra.

Réthy (Schlotterbeck) Pál 1809. január 17-én Szarvason született, második gyermekként. Testvérei: Johanna (1807–1890), Lipót (1817–1903), Vilmos (1819–1895), Rozália (1822–1873). Pál mellett Lipótnak és Vilmosnak is meghatározó szerepe volt Békés megye történetében. Mindhárman 1844-ben vették fel a Réthy nevet Vajda Péter költő, tanár javaslatára.

Réthy Pál iskoláit szülővárosában, Szarvason kezdte, majd a mezőberényi gimnáziumban folytatta. A gimnázium elvégzése után Pozsonyban volt bölcsészhallgató és nevelő. Orvosi tanulmányait a pesti egyetemen végezte, ahol 1836-ban szerzett diplomát. Kiváló tanuló volt, adottságaival korán kitűnt kortársai közül. Hamarosan Fabini Theophil János világhírű pesti szemészprofesszor tanársegéde lett. Az egyetem elvégzése után a községi tanács hívását elfogadva Békéscsabán lett főorvos.

Mayer Rozáliát vette feleségül. Gyermekeik: Etelka (Sztraka Ernő felesége), Nina, Mária, Elek, Titusz, Vilma, Pál és Berta.

Az 1896. április 20-án Békéscsabán elhunyt orvos holttestét a kegyelet jeléül a kórház kertjében temették el. A kórház felújításakor hamvai a Bogárházi temetőbe kerültek, majd 2017-ben a Felsővégi Evangélikus temetőbe helyezték át, ahol emlékéhez méltó új síremléket kapott.

Munkássága

Békéscsabán hamar megkedveltette magát, a város egyik legjobban tisztelt embere lett. Ő volt az első orvos a városban, aki szlovákul tudott, és akit a nép bizalmába fogadott. 1844-ben tiszteletbeli vármegyei főorvosnak nevezték ki. Fontos feladatának tartotta, hogy a rossz állapotban levő közegészségügyet a holtpontról elmozdítsa. Nevéhez fűződik a csabai kórház megalapítása. Erre a célra gyűjtést kezdeményezett az evangélikus egyház bevonásával. 1847-ben megírta egyik legfontosabb művét Szegényeket ápoló és kórintézet felállításáról Békéscsabán címmel. Réthy Pálnak 1854-ben nyílt lehetősége az első ideiglenes kórház felállítására, amely csak átmenetileg oldotta meg a problémákat. 1864-ben egy városi középületben látták el a betegeket. A társadalmi közadakozást tovább folytatva, a korszerűbb kórház működését új épületben kívánták megvalósítani. A kórházi épület 1881-re készült el, ahol Réthy Pál mellett szolgált dr. Bende Albert és dr. Reisz Miksa. Ebben az időszakban egy szegényházat hozott létre az elesettek befogadására. Mindkét épületet Réthy Pál veje, Sztraka Ernő városi főmérnök tervezte.

Réthy Pál nagy érdemeket szerzett a város korszerű egészségügyének kialakításában, a különböző járványok leküzdésében. 1873-ban a kolera ellen tanúsított kitartó fáradozásáért Békés vármegye főispánja tiszteletbeli tiszti főorvossá nevezte ki, a király pedig 1882-ben Koronás Arany Érdemkereszttel jutalmazta. A megyében uralkodó himlőjárvány megfékezésének érdekében, aktív szervezője volt a himlőoltás minél nagyobb számban történő alkalmazásának. Sokat tett a rendkívül magas csecsemőhalandóság leküzdéséért: megszervezte a városi bábák képzését először Aradon, majd Csabán. Foglalkozott az orvosi tévedésekkel, az elmebetegségek diagnosztikájával, a magyarországi magas csecsemőhalandóság okaival, a magyar orvosi ellátás reformjával, melyekről publikációi is születtek. Több tudományos cikk és társadalompolitikai tanulmány fűződik a nevéhez. Tagja volt a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társaságának.

Tudományos munkássága mellett aktív közéleti tevékenységet folytatott. Képviselője volt az 1848-as örökváltsággal foglalkozó bizottságnak, tagja a választóbizottságnak, a képviselő-testületnek, a megyebizottságnak és több helyi küldöttségnek is. Elsőként érvelt Csaba megyeszékhellyé válása mellett. Több, a várost érintő fejlesztést kezdeményezett (csatorna, híd, járdák, utak). Támogatta testvére, Lipót Békés vármegyei nyomdaalapítását. 50 éven keresztül presbiteri feladatokat látott el.

54 évi szolgálat után 1891-ben vonult nyugdíjba.

Díjak, kitüntetések

• Koronás Arany Érdemkereszt (1882)

Emlékezete

• Réthy Pál-emlékéremmel díjazzák a szakma kiválóságait.
• Halála után, 1910-ben Békéscsabán utcát neveztek el róla, mely 1949 óta Kórház utcaként szerepel.
• A Békéscsabai Városi Tanács Egyesített Egészségügyi Intézménye 1989. június 30-án felvette Réthy Pál nevét, az épület előtti parkban felavatták Mladonyiczki Béla erre az alkalomra készített emléktábláját.
• 1992 óta a Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet Dr. Réthy Pál Alapítványt működtet.

Művei

• Szegényeket ápoló és kórintézet felállításáról Békéscsabán. Szarvas : Réthy ny. 1847. 34 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Ősnemzés. A növények, állatok és emberek őseredeti keletkezése. Pest : Kunosy és R. ny. 1869. 26 p.

Források

• Az elismerések és emléklapok gazdára találtak az ünnepségen. In: Békés Megyei Hírlap, 62. évf. 202. szám (2007. augusztus 30.) 6. p. (Látogatva: 2018. 03. 17.)
• Dr. Réthy Pál nevét vették fel. Régi kórház- új névvel. In: Csabai Hírmondó, 4. évf. 7. szám (1989) 10. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Egy régimódi történet – A Réthy család. In: gyogyszeresztortenet.hu (Látogatva: 2018. 03. 22.)
• Emlékezés Réthy Pálra In: Békésmegyei Közlöny, 23. évf. 33. szám (1896. április 23.) 1–2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Felavatták a békéscsabai kórház alapítójának síremlékét – Dr. Réthy Pál ötven évig volt evangélikus presbiter. In: evangelikus.hu (Látogatva: 2018. 03. 17.)
• Gécs Béla: Réthy Pál emlékezetére. In: Csabai Mérleg, 19. évf. 22. szám (2009. november 19.) 10. p. (Látogatva: 2018. 03. 22.)
• Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. 1. köt. Történelmi rész. Pest : Lauffner, 1870. 84. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó 1969. 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Réthy Pál dr. In: Békés, 15. évf. 17. szám (1896. április 26.) 3. p. (Látogatva: 2018. 03. 17.)
• Síremlék az evangélikus kórházalapítónak. In: Evangélikus Élet, 82. évf. 27–28. szám (2017. július 16.) 50. p. (Látogatva: 2018. 03. 22.)
• Sonkoly Kálmán: A Réthy család szerepe és helye Békés megye történetében : száznyolcvan éve született Békéscsaba első városi főorvosa. In: Békés Megyei Népújság, 44. évf. 24. szám (1989. január 28.) 9. p. (Látogatva: 2018. 03. 17.)
• Sonkoly Kálmán: Az ispotálytól az intenzív-therápiás osztályig… : a békéscsabai kórház története. In: Békési Élet, 9. évf. 2. szám (1974) 187–190. p. (Látogatva: 2018. 03. 17.)
• Sonkoly Kálmán: Békéscsaba egészségügyi szervezetének megalapítója: dr. Réthy Pál. In: Békés Megyei Népújság, 42. évf. 56. szám (1987. március 7.) 7. p. (Látogatva: 2018. 03. 17.)
• Sonkoly Kálmán: Dr. Réthy Pál (1809–1896) 180 évvel ezelőtt született. A békéscsabai kórház alapításának 125.évfordulójára. In: Csabai Hírmondó, 4. évf. 6. szám (1989) 10. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Sonkoly Kálmán: Dr. Réthy Pál (1809–1896) szerepe Békéscsaba egészségügyi szervezetének kialakításában. In: Békési Élet, 15. évf. 1. szám (1980) 60–64. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Sonkoly Kálmán: Olvasónk hozzászólása: Emlékezzünk még egyszer! In: Békés Megyei Népújság, 43. évf. 265. szám (1988. november 5.) 7. p. (Látogatva: 2018. 03. 17.)
• Sonkoly Kálmán: Szemelvények a békéscsabai kórház és szegényápoldájának múlt századbeli működéséről. Dr. Réthy Pál születésének 180. évfordulójára emlékezve. In: Békési Élet, 24. évf. 2. szám (1989) 169–180. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 11. köt. Budapest : Hornyánszky, 1906. 831–832. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

• A kórház a városé, mindannyiunk öröksége. In: Békés Megyei Hírlap, 59. évf. 152. szám (2004. július 1.) 6. p.
• A Réthy Pál Kórház monográfiája. szerk.: Nédó Erika. Békéscsaba : Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet, 2010. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája, 1715–1848. Gyula : Békés Megyei Lvt., 2009. 427. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Nédó Erika: Dr. Réthy (Schlotterbeck) Pál. In: Orvosi Hetilap, 152. évf. 36. szám, 2011. 1459–1461. p.

Külső hivatkozások

• Dr. Réthy Pál Alapítvány. In: rethy.hu
• Dr. Réthy Pál emlékkő In: köztérkép.hu
• Dr. Réthy Pál gyászjelentése
• Méltó nyughelyet kapott Dr. Réthy Pál – videóval. In: behir.hu