Sámson vár (Doboz)
A BékésWiki wikiből
Spal (vitalap | szerkesztései) |
a (Korrekció) |
||
| (41 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | A Békés megyei [[Doboz]] nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített. A Sámson vár vagy "Sámson vára" név eredete bizonytalan. | + | [[Fájl:20120617 samson vara 048.jpg|bélyegkép|300px|Sámson vár kaputornya]] |
| - | Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen | + | A Békés megyei '''[[Doboz]] nagyközségtől délkeletre, a [[Fekete-Körös]] holtágának egyik kanyarulatában''' lévő, Sámson vár néven ismert '''Árpád-kori földvár''' Paulovics András [[1789|1789-es]] térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített. |
| - | + | ||
| - | Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, | + | A vár feltételezett helyére épített kaputorony a piros túraútvonalon közelíthető meg. Ezt megtehetjük a Dobozról és [[Szanazug|Szanazugból]] is. Mind a két helyen jelzett út visz a toronyhoz. |
| - | A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották | + | |
| + | == Története == | ||
| + | A Sámson vár vagy "Sámson vára" név eredete bizonytalan. | ||
| + | |||
| + | Az [[1930]]-as években '''Godán Ferenc''', Doboz község akkori orvosa gyűjtött leleteket a területen. A Harruckern, majd a Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége [[1943]]-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először '''Lükő Gábor''', a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Lükő Gábor megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot a 853-7543/1953 sz. határozattal védetté nyilvánította a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. Többször végeztek ásatásokat a területen. Első alkalommal, [[1964|1964-ben]] '''Kovalovszki Júlia''' kutatta az erődítést. Az ő eredményeit felhasználva [[2006|2006-ban]] '''Liska András''' kutatott a területen. Munkáját Béres Mária segítette. | ||
| + | |||
| + | == A vár felépítése == | ||
| + | A vár sáncának szerkezete nem sorolható be az ismert '''10–11. századi''' földvárak sorába. Feltehetően menedékhelyként funkcionált, ezt a régészeti kutatások során talált kevés lelet támasztja alá.''' Az erődítés két részből állt, egy belső és egy külső várból.''' A belsővár 80x100 m-es lekerekített sarkú háromszög, mely a Fekete-körös természetes kanyarulatában helyezkedik el. A külső vár a belső vártól keleti irányban található, 200x100–200 m-es területen. A sánc első építési periódusában döngölt sárga, homokos agyagból építették, belső cölöpszerkezet nélkül. A fal tetején kihegyezett cölöpökből álló, úgynevezett paliszádfal futott végig. A cölöpök közé sövényfonatot tettek, melyet sárral tapasztottak. Tornya is ebben a periódusban épült, falát sárral tapasztották. Az épület magassága feltehetően akkora volt, hogy a környék belátható legyen. Ez az erődítés a talált égett paticsdarabok alapján leégett. | ||
| + | |||
| + | Volt egy későbbi '''második építési periódusa''', mely a leletek alapján a 13–14 századra datálható. Ekkor az eredeti sáncot megmagasították, növelték szélességét is. Belső védett oldalán csapadékvíz-elvezető árkot alakítottak ki. A tornyot már nem építették újjá. Későbbi használatáról nincsenek datálható információk, csupán a népnyelv által megőrzött monda. | ||
| + | |||
| + | A jelenleg látható épület [[2006|2006-ban]] épült Kiss Zsolt építész tervei alapján. | ||
| + | |||
| + | == A monda == | ||
| + | |||
| + | [[Fájl:20120617_samson_vara_061.jpg|bélyegkép|300px|Tájékoztató tábla a dobozi Sámson vár mellett]] | ||
| + | '''Sámson történetét [[1893]]-ban Székely Lajos dolgozta fel''', és közölte ''Békés megyei eredeti magyar néprege'' címmel. A szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. Érdemes megemlíteni, hogy szinte ezzel egy időben '''Nuszbek Sándor''' is megírta a saját változatát, mely megjelent [[1898]]-ban, a ''[[Békés (3)|Békés]]'' című napilapban és önálló kötetként is, sőt '''a hat énekre felbővített változata a Magyar Tudományos Akadémia gróf Nádasdy Tamás-féle száz aranyas jutalmát is elnyerte [[1910]]-ben'''. | ||
| + | |||
| + | A népmonda szerint '''Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt''', akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt '''Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották. Sámson folyamatosan harcban állt a török basával'''. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török támadt rá, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghalt. A törökök a lányt a vízpartra vitték, s holdfogyatkozáskor a mély örvénybe vetették. Sámson a vízen holtan úszva látta viszont szerelmét, akit a várnál temetett el, a földsánc alá. Sámson bosszút esküdött, majd befészkelte magát az ősrégi falak közé. Rablónak állt, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ásta el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, melyet hét helyen is felgyújtott. A falu népe '''[[Szanazug]]'''ból nézte végig a pusztítást. A falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok a falut lejjebb építették fel. A monda szerint Sámson tovább ölte a törököt, s egy vén, csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a róla elnevezett Sámson vár és a monda őrzi. | ||
| + | |||
| + | '''[[Haan Lajos (1818–1891)|Haan Lajos]]''' a következőket írja a várról: ''„Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használva.”'' | ||
| + | |||
| + | == Lásd még == | ||
| + | *[[Doboz]] | ||
| + | *[[Szanazug]] | ||
| + | |||
| + | == Források == | ||
| + | * [https://adt.arcanum.com/hu/view/ARCHERT_1975_102/?query=%22s%C3%A1mson%20v%C3%A1r%22&pg=245&layout=s Kovalovszki Júlia: Előzetes jelentés a dobozi Árpád-kori faluásatásról . 1962-1974 In: Archeológiai Értesítő 102. évfolyam (1975) 2. szám, Akadémiai Kiadó, Bp] | ||
| + | * [https://adt.arcanum.com/hu/view/ARCHERT_2008_133/?query=A%20dobozi%20S%C3%A1msor%20v%C3%A1r&pg=250&layout=s Liska András: A dobozi Sámson vár In: Archeológiai Értesítő 133. szám (2008) 237–250, Akadémiai Kiadó, Bp.] | ||
| + | [https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarMuzeumok_2007_3/?query=liska%20andr%C3%A1s&pg=39&layout=s Liska András: A dobozi Sámson vár In: Magyar Múzeumok, 2007. 3. szám] | ||
| + | * Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest : Lauffer, 1870.] Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=112 digitalizált változat] látogatva: 2012.07.11.) | ||
| + | * Kovalovszki Júlia: Doboz történetének vázlata a legrégibb időktől a középkor végéig. In: Dobozi tanulmányok. (Szerk.: Réthy Zsigmond) Békéscsaba, 1989. | ||
| + | * [http://real-j.mtak.hu/9301/1/MTA_BekesVmRegEsMuvtortTarsEvkonyve_1892-1893.pdf Székely Lajos: Sámson. In: A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve 1892/93. Összeáll.: Karácsonyi János. Gyula : Békésvárm. Régészeti és Művelődéstörténetitört. Társ., 1893. 48–58. p.] | ||
| + | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1898/?query=s%C3%A1mson%20v%C3%A1r&pg=207&layout=s Székely Nuszbek Sándor: Sámson – néprege In: Békés, 1898 október 26. (42. szám)] | ||
| + | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2002_08/?query=s%C3%A1mson%20v%C3%A1r&pg=255&layout=s Both Imre: Híd- és hídkőavatás összefogással In: Békés Megyei Hírlap, 2002. augusztus 21. (194. szám)] | ||
| + | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2005_06/?query=s%C3%A1mson%20v%C3%A1r&pg=3&layout=s Védetté nyilvánították a Képes-fát és Sámson várát In: Békés Megyei Hírlap, 2005. június 1. (126. szám)] | ||
| + | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2006_08/?query=s%C3%A1mson%20v%C3%A1r&pg=49&layout=s Csete Ilona, Csiszér Áron, László Erzsébet: Szépülő parkok a Körösök völgyében In: Békés Megyei Hírlap, 2006. augusztus 4.(181. szám)] | ||
| + | |||
| + | == Külső hivatkozások == | ||
| + | * [https://www.doboz.hu/sites/default/files/ertektar/ertek/8.%20S%C3%A1mson%20v%C3%A1ra.pdf Sámson vára a dobozi értéktárban] | ||
| + | * [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Doboz/pages/016_szokas.htm Doboz, Száz Magyar Falu Könyvesháza KHT. sorozat] | ||
| + | * [http://wikimapia.org/10490852/hu/S%C3%A1mson-v%C3%A1r%C3%A1nak-kaputornya-Doboz Sámson várának kaputornya, Doboz] (fotók a Wikimapián) | ||
| + | * [https://geocaching.hu/caches.geo?id=2428 2060. Sámson palánk-vár kaputorony (GCsmsn) In: Geocaching.hu (látogatva: 2021.05.16.)] | ||
| + | * [http://turakaland.hu/samson-var-dobozon/ Sámson vár a Túrakaland.hu oldalon (látogatva: 2021.05.16.)] | ||
| + | |||
| + | == Kategória == | ||
| + | |||
| + | [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Doboz]] [[Kategória:Épített értékek]] | ||
A lap jelenlegi, 2021. május 20., 12:38-kori változata
A Békés megyei Doboz nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített.
A vár feltételezett helyére épített kaputorony a piros túraútvonalon közelíthető meg. Ezt megtehetjük a Dobozról és Szanazugból is. Mind a két helyen jelzett út visz a toronyhoz.
Tartalomjegyzék |
Története
A Sámson vár vagy "Sámson vára" név eredete bizonytalan.
Az 1930-as években Godán Ferenc, Doboz község akkori orvosa gyűjtött leleteket a területen. A Harruckern, majd a Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Lükő Gábor megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot a 853-7543/1953 sz. határozattal védetté nyilvánította a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. Többször végeztek ásatásokat a területen. Első alkalommal, 1964-ben Kovalovszki Júlia kutatta az erődítést. Az ő eredményeit felhasználva 2006-ban Liska András kutatott a területen. Munkáját Béres Mária segítette.
A vár felépítése
A vár sáncának szerkezete nem sorolható be az ismert 10–11. századi földvárak sorába. Feltehetően menedékhelyként funkcionált, ezt a régészeti kutatások során talált kevés lelet támasztja alá. Az erődítés két részből állt, egy belső és egy külső várból. A belsővár 80x100 m-es lekerekített sarkú háromszög, mely a Fekete-körös természetes kanyarulatában helyezkedik el. A külső vár a belső vártól keleti irányban található, 200x100–200 m-es területen. A sánc első építési periódusában döngölt sárga, homokos agyagból építették, belső cölöpszerkezet nélkül. A fal tetején kihegyezett cölöpökből álló, úgynevezett paliszádfal futott végig. A cölöpök közé sövényfonatot tettek, melyet sárral tapasztottak. Tornya is ebben a periódusban épült, falát sárral tapasztották. Az épület magassága feltehetően akkora volt, hogy a környék belátható legyen. Ez az erődítés a talált égett paticsdarabok alapján leégett.
Volt egy későbbi második építési periódusa, mely a leletek alapján a 13–14 századra datálható. Ekkor az eredeti sáncot megmagasították, növelték szélességét is. Belső védett oldalán csapadékvíz-elvezető árkot alakítottak ki. A tornyot már nem építették újjá. Későbbi használatáról nincsenek datálható információk, csupán a népnyelv által megőrzött monda.
A jelenleg látható épület 2006-ban épült Kiss Zsolt építész tervei alapján.
A monda
Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, és közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. A szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. Érdemes megemlíteni, hogy szinte ezzel egy időben Nuszbek Sándor is megírta a saját változatát, mely megjelent 1898-ban, a Békés című napilapban és önálló kötetként is, sőt a hat énekre felbővített változata a Magyar Tudományos Akadémia gróf Nádasdy Tamás-féle száz aranyas jutalmát is elnyerte 1910-ben.
A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották. Sámson folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török támadt rá, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghalt. A törökök a lányt a vízpartra vitték, s holdfogyatkozáskor a mély örvénybe vetették. Sámson a vízen holtan úszva látta viszont szerelmét, akit a várnál temetett el, a földsánc alá. Sámson bosszút esküdött, majd befészkelte magát az ősrégi falak közé. Rablónak állt, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ásta el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, melyet hét helyen is felgyújtott. A falu népe Szanazugból nézte végig a pusztítást. A falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok a falut lejjebb építették fel. A monda szerint Sámson tovább ölte a törököt, s egy vén, csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a róla elnevezett Sámson vár és a monda őrzi.
Haan Lajos a következőket írja a várról: „Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használva.”
Lásd még
Források
- Kovalovszki Júlia: Előzetes jelentés a dobozi Árpád-kori faluásatásról . 1962-1974 In: Archeológiai Értesítő 102. évfolyam (1975) 2. szám, Akadémiai Kiadó, Bp
- Liska András: A dobozi Sámson vár In: Archeológiai Értesítő 133. szám (2008) 237–250, Akadémiai Kiadó, Bp.
Liska András: A dobozi Sámson vár In: Magyar Múzeumok, 2007. 3. szám
- Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest : Lauffer, 1870.] Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (digitalizált változat látogatva: 2012.07.11.)
- Kovalovszki Júlia: Doboz történetének vázlata a legrégibb időktől a középkor végéig. In: Dobozi tanulmányok. (Szerk.: Réthy Zsigmond) Békéscsaba, 1989.
- Székely Lajos: Sámson. In: A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve 1892/93. Összeáll.: Karácsonyi János. Gyula : Békésvárm. Régészeti és Művelődéstörténetitört. Társ., 1893. 48–58. p.
- Székely Nuszbek Sándor: Sámson – néprege In: Békés, 1898 október 26. (42. szám)
- Both Imre: Híd- és hídkőavatás összefogással In: Békés Megyei Hírlap, 2002. augusztus 21. (194. szám)
- Védetté nyilvánították a Képes-fát és Sámson várát In: Békés Megyei Hírlap, 2005. június 1. (126. szám)
- Csete Ilona, Csiszér Áron, László Erzsébet: Szépülő parkok a Körösök völgyében In: Békés Megyei Hírlap, 2006. augusztus 4.(181. szám)
Külső hivatkozások
- Sámson vára a dobozi értéktárban
- Doboz, Száz Magyar Falu Könyvesháza KHT. sorozat
- Sámson várának kaputornya, Doboz (fotók a Wikimapián)
- 2060. Sámson palánk-vár kaputorony (GCsmsn) In: Geocaching.hu (látogatva: 2021.05.16.)
- Sámson vár a Túrakaland.hu oldalon (látogatva: 2021.05.16.)
