Balás Ádám (1872–1950)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Balás Ádám (1872–?) lapot átneveztem Balás Ádám (1872–1950) névre: Cím javítása a halálozási dátum ismeretében)
 
(26 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
tanár, múzeumigazgató
+
[[Fájl:Balás Ádám.jpg|bélyegkép|300px]]
 +
[[Fájl:Balas Adam sirja.jpg|bélyegkép|300px|Sírja a Vasúti temetőben]]
 +
[[Fájl:Balas Adam koszonetnyilv Viharsaroknepe1950.jpg|bélyegkép|300px|Köszönetnyilvánítás]]
 +
tanár, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület elnöke, a Rudolf Reálgimnázium címzetes igazgatója
== Élete ==
== Élete ==
 +
Balás Ádám '''[[1872]]. [[december 6.|december 6-án]] [[Békéscsaba|Békéscsabán]] született''' Balás György és Petrovszky Dorottya gyermekeként.
-
Balás Ádám [[1872]]. [[december 6.|december 6-án]] '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született'''. A középiskola alsó négy osztályát a csabai algimnáziumban, a felső osztályokat a szarvasi főgimnáziumban végezte. Az érettségi bizonyítvány megszerzése után a '''Budapesti Tudományegyetem Jogi Karán''' tanult, '''később átiratkozott a Bölcsészeti Karra''', ahol [[Hegedűs István]], [[Ballagi Aladár]] és [[Lánczy Gyula]] professzor tanítványa volt. Oklevelét latin nyelvből és történelemből [[1897|1897-ben]] szerezte meg.  
+
A középiskola alsó négy osztályát a csabai algimnáziumban, a felső osztályokat a szarvasi főgimnáziumban végezte. Az érettségi bizonyítvány megszerzése után a '''Budapesti Tudományegyetem Jogi Karán''' tanult, '''később átiratkozott a Bölcsészeti Karra''', ahol Hegedűs István, Ballagi Aladár és Lánczy Gyula professzor tanítványa volt. Oklevelét latin nyelvből és történelemből [[1897|1897-ben]] szerezte meg.
-
'''Tanári pályáját''' [[1896|1896-ban]] a '''vágújhelyi alreáliskolában kezdte''' előbb helyettes, majd rendes tanári pozícióban. [[1897]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-jén]] a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter klasszika-filológia tanárrá nevezte ki az eperjesi főgimnáziumban. A következő évben megszerezte tanári végzettségét görög nyelv és irodalomból is. [[1899]]. [[szeptember 1|szeptember l-től]] '''a [[Békéscsabai Evangélikus Gimnázium|békéscsabai Rudolf-Főgimnáziumban]] tanított egészen a nyugdíjba vonulásáig.''' Az iskolai ügyekből lelkiismeretesen kivette a részét: 31 éven keresztül végezte az osztályfőnöki teendőket, volt a filológiai szertár felelőse, 15 évig vezette a tanári könyvtárat, többször volt a tanári értekezletek, 14 évig pedig a kormányzó-bizottság jegyzője, éveken át volt igazgatóhelyettes. Támogatta az [[Ifjúsági Segitő-Egyesület|Ijfúsági Segitő-Egyesületet]], valamint az gimnáziumi Alumneum-ot. Vezetésével kezdte meg működését a Rudolf-főgimnázium sakk-köre.
+
[[1902]]. [[augusztus 16.|augusztus 16-án]] '''megházasodott''', Hegyi Zsigmond mérnök és földbirtokos lányát, Irmát vette feleségül.
-
Iskolai tevékenységén kívül jelentős szerepet játszott a '''[[Munkácsy Mihály Múzeum|békéscsabai múzeum]] alapításában. [[1900.]] és [[1902.]] között ő volt a múzeum első igazgatója.''' [[1902.|1902-ben]] azonban '''váratlanul lemondott''', [[Krammer Nándor]] váltotta. Lemondása évében '''jegyezte el''' [[Hegyi Zsigmond]] mérnök és földbirtokos lányát, '''[[Hegyi Irma|Irmát]]'''.  
+
Balás Ádám 77 éves korában, '''[[1950]]. [[július 13.|július 13-án]] hunyt el Békéscsabán'''. A békéscsabai Vasúti temetőben helyezték örök nyugalomra.
-
Balás Ádámot foglalkoztatta a '''régészet''', sorra járta a megye ismert vagy kevésbé ismert lelőhelyeit. Az ásatást [[Tótkomlós|Tótkomlóson]] kezdte meg az ún. [[Teleki-puszta|Teleki-pusztán]]. Ezt követően [[Mezőberény|Mezőberényben]] is próbálkozott ásatással, a [[Gácsháti puszta|Gácsháti pusztán]] egy férfi csontvázat talált fegyverekkel . Ugyanitt népvándorláskori sírokat és egy temetőt is feltártak csontvázakkal.
+
== Munkássága ==
 +
'''Tanári pályáját''' [[1896|1896-ban]] a '''vágújhelyi alreáliskolában kezdte''' előbb helyettes, majd rendes tanári pozícióban. [[1897]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-jén]] a vallás- és közoktatásügyi miniszter klasszika-filológia tanárrá nevezte ki az eperjesi főgimnáziumban. A következő évben megszerezte tanári végzettségét görög nyelv és irodalomból is. [[1899]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-től]] '''a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|békéscsabai Rudolf Főgimnáziumban]] tanított egészen a nyugdíjba vonulásáig.''' Az iskolai ügyekből lelkiismeretesen kivette a részét: 31 éven keresztül végezte az osztályfőnöki teendőket, volt a filológiai szertár felelőse, 15 évig vezette a tanári könyvtárat. Ezen kívül többször volt a tanári értekezletek és a kormányzó-bizottság jegyzője; éveken át volt igazgatóhelyettes. Támogatta az Ifjúsági Segítő Egyesületet, valamint a gimnáziumi alumneumot. Vezetésével kezdte meg működését a Rudolf Főgimnázium sakk-köre.
-
Ifjabb éveiben a '''társadalmi és egyházi életben is tevékenyen részt vett'''. Ellenőre volt a [[Békéscsabai Evangélikus Nőegyesület]], választmányi tagja a [[Luther-Szövetség|Luther-Szövetségnek]], a [[Nemzeti Szövetség|Nemzeti Szövetségnek]] és a [[békéscsabai Kaszinó|békéscsabai Kaszinónak]]. A [[Vörös Kereszt Egylet]] jegyzője (1912/13 - 1915/16), helyettes titkára, [[Tudakozó Iroda|Tudakozó Irodájának]] vezetője (1915/16) és a békéscsabai polgárőrség parancsnoka (1914/15-1915/1916) is volt. Tagja volt az [[Öreg Diákok Szövetsége|Öreg Diákok Szövetségének]] is. A [[Békés-Csabai Múzeum-Egyesület]] előadójaként többször tartott népszerű tudományos előadásokat is (az ókori építészetről és szobrászatról , az ókori cirkuszokról és színházakról ). Adománnyal támogatta a békéscsabai [[Kossuth-szobor]] felállítását. Munkatársa volt a helyi lapoknak: számos politikai, társadalmi és közgazdasági cikket írt a [[Békésmegyei Közlöny|Békésmegyei Közlönybe]], a [[Békésmegyei Függetlenség|Békésmegyei Függetlenségbe]] és a [[Körösvidék|Körösvidékbe]].  
+
Iskolai tevékenységén kívül jelentős szerepet játszott a '''[[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|békéscsabai múzeum]] alapításában. [[1900]] és [[1902]] között ő volt a múzeum-egyesület első vezetője.''' [[1902|1902-ben]] azonban '''váratlanul lemondott''', [[Krammer Nándor (1855–1921)|Krammer Nándor]] váltotta.  
-
Több mint 30 évi pedagógiai múlt után [[1930.]] [[június 25.|június 25-én]] saját '''kérésére vonult nyugdíjba''', egészségügyi okokra hivatkozva. Nyugdíjba vonulásakor 1000 pengős '''ösztöndíj-alapítványt hozott létre''' a jól tanuló protestáns diákok számára. Az 1932/33-as tanévben '''helyettesítő tanárként ismét történelmet tanított''' 4 osztályban. 1932-ben [[Radvánszky Albert]], az evangélikus egyházi főhatóság '''címzetes igazgatói címet adományozott számára'''. Az ünnepélyes kinevezésre [[szeptember 18.|szeptember 18-án]] került sor a [[Békéscsabai Evangélikus Gimnázium|Rudolf-Főreálgimnáziumban]].   
+
Balás Ádámot foglalkoztatta a '''régészet''', sorra járta a megye ismert vagy kevésbé ismert lelőhelyeit. Az ásatást [[Tótkomlós|Tótkomlóson]], az ún. Teleki-pusztán kezdte meg, majd [[Mezőberény|Mezőberényben]] a Gácsháti pusztán folytatta, ahol egy férfi csontvázat talált fegyverekkel. Ugyanitt népvándorláskori sírokat és egy temetőt is feltártak csontvázakkal.   
-
[[1943.|1943-ban]] egykori tanárként részt vett az [[1902.|1902-ben]] érettségizettek – [[Gyóni Géza (1884-1917)|Gyóni Géza]] volt osztálytársai – 41 éves találkozóján.
+
-
== Művei ==
+
Ifjabb éveiben a '''társadalmi és egyházi életben is tevékenyen részt vett'''. Ellenőre volt a Békéscsabai Evangélikus Nőegyesületnek, választmányi tagja a Luther-Szövetségnek, a Nemzeti Szövetségnek és a békéscsabai Casino-egyletnek. A Vörös Kereszt Egylet jegyzője (1912/13–1915/16), helyettes titkára, a Tudakozó Irodájának vezetője (1915/16) és a békéscsabai polgárőrség parancsnoka (1914/15–1915/1916) is volt. Tagja volt az Öreg Diákok Szövetségének is. A Békés-Csabai Múzeum-Egyesület előadójaként többször tartott népszerű tudományos előadásokat az ókori építészetről és szobrászatról, az ókori cirkuszokról és színházakról. Adománnyal támogatta a békéscsabai [[Kossuth-szobor (Békéscsaba)|Kossuth-szobor]] felállítását. Munkatársa volt a helyi lapoknak: számos politikai, társadalmi és közgazdasági cikket írt a [[Békésmegyei Közlöny|''Békésmegyei Közlöny''be]], a [[Békésmegyei Függetlenség|''Békésmegyei Függetlenség''be]] és a [[Körösvidék (1)|''Körösvidék''be]].
-
* Katonáink hadifogságban. 1915.
+
Több mint 30 évi pedagógiai múlt után [[1930]]. [[június 25.|június 25-én]] saját '''kérésére vonult nyugdíjba''', egészségügyi okokra hivatkozva. Nyugdíjba vonulásakor 1000 pengős '''ösztöndíj-alapítványt hozott létre''' a jól tanuló protestáns diákok számára. Az 1932/33-as tanévben '''helyettesítő tanárként ismét történelmet tanított''' négy osztályban. [[1932|1932-ben]] Radvánszky Albert evangélikus egyházi főhatóság '''címzetes igazgatói címet adományozott számára'''. Az ünnepélyes kinevezésre [[1932]]. [[szeptember 18.|szeptember 18-án]] került sor a Rudolf Reálgimnáziumban. 
-
* A proletárdiktatúra Békéscsabán. 1920.
+
[[1943.|1943-ban]] egykori tanárként részt vett az [[1902|1902-ben]] érettségizettek – [[Gyóni Géza (1884–1917)|Gyóni Géza]] volt osztálytársai – 41 éves találkozóján.
-
== Forrás ==
+
== Művei ==
 +
* Katonáink hadifogságban (1915)
 +
* A proletárdiktatúra Békéscsabán (1920)
-
* Balás Ádám: A békéscsabai Ág. H. Ev. Rudolf-Reálgimnázium ... értesítője az 1930-31. iskolai évről. Közzéteszi Rell Lajos. Bcs. 1931. Rudolf-Reálgimn. 4-6. p.
+
== Források ==
-
 
+
* A Békéscsabai Ág. H. Ev. Rudolf-Főgimnázium LVII. értesítője az 1922/23. iskolai évről. Közzéteszi: Rell Lajos. Békéscsaba : Rudolf Gimn., 1923. [https://goo.gl/5oS6UQ 20. p.] (Látogatva: 2017. 06. 07.)
-
* Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. Bcs. 1930. Körösvidék ny. 353-354. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* A Békéscsabai Ág. H. Ev. Rudolf-Főgimnázium LXII. értesítője az 1927/28. iskolai évről. Közzéteszi: Rell Lajos. Békéscsaba : Rudolf Gimn., 1928. [https://goo.gl/69lGwl 28. p.] (Látogatva: 2017. 06. 07.)
-
 
+
* A békéscsabai Ág. H. Ev. Rudolf-Reálgimnázium ... értesítője az 1930–31. iskolai évről. Közzéteszi: Rell Lajos. Békéscsaba : Rudolf Gimn., 1931. 4–6. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* [https://goo.gl/5oS6UQ A Békéscsabai Ág. H. Ev. Rudolf-Főgimnázium LVII. értesítője az 1922/23. iskolai évről. Közzéteszi: Rell Lajos. Békéscsaba, 1923. 20.p]
+
* A Békéscsabai Ág. H. Ev. Rudolf-reálgimnázium LXVII. értesítője az 1932–33. iskolai évről. Közzéteszi: Rell Lajos. Békéscsaba : Rudolf Gimn., 1933. [https://goo.gl/DzK0cm 16. p.] (Látogatva: 2017. 06. 07.)
-
 
+
* A Békéscsabai Ág. H. Ev. Rudolf-reálgimnázium LXXVIII. értesítője az 1943–44. iskolai évről. Közzéteszi: Pataki Sámuel. Békéscsaba : Rudolf Gimn., 1944. [https://goo.gl/L64zkA 14. p.] (Látogatva: 2017. 06. 07.)
-
* [https://goo.gl/69lGwl A Békéscsabai Ág. H. Ev. Rudolf-Főgimnázium LXII. értesítője az 1927/28. iskolai évről. Közzéteszi: Rell Lajos. Békéscsaba, 1928. 28.p]
+
* A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve : Iskolatörténeti tanulmányok. Szerk.: Kruchió Gábor. Békéscsaba : Rózsa F. Gimn. és Nyomdaip. Szakközép : Békés M. Tcs. Műv. Oszt., 1980. 186. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
 
+
* Ádám Balázs. In: [https://ancestors.familysearch.org/LRBL-5PV/%C3%A1d%C3%A1m-bal%C3%A1zs-1872 FamilySearch.org] (Látogatva: 2021. 02. 19.)
-
* [https://goo.gl/DzK0cm A Békéscsabai Ág. H. Ev. Rudolf-reálgimnázium LXVII. értesítője az 1932-33. iskolai évről. közzéteszi: Rell Lajos. Békéscsaba. 16.p]
+
* Állami anyakönyvek, 1895–1975 / Békéscsaba (Békés). In: [https://www.familysearch.org/search/catalog/834335 FamilySearch.org] (Látogatva: 2021. 04. 15.)
-
 
+
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1930. 353–354. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* [https://goo.gl/L64zkA A Békéscsabai Ág. H. Ev. Rudolf-reálgimnázium LXXVIII. értesítője az 1943-44. iskolai évről. közzéteszi: Pataki Sámuel. Békéscsaba. 14.p]
+
* Békéscsabai Evangélikus Gyülekezeti Levéltár anyakönyvei.
-
 
+
* Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 66. szám (1901. augusztus 18.) [https://goo.gl/fClN7E 3. p.] (Látogatva: 2017. 06. 07.)
-
* [https://goo.gl/AXDK6B Békésmegyei közlöny 28. évf. 7. szám. 1901. január 24. 3.p]
+
* Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 68. szám (1901. augusztus 25.) [https://goo.gl/lp1hKu 3. p.] (Látogatva: 2017. 06. 07.)
-
 
+
* Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 7. szám (1901. január 24.) [https://goo.gl/AXDK6B 3. p.] (Látogatva: 2017. 06. 07.)
-
* [https://goo.gl/kpZqSS Békésmegyei közlöny 28. évf. 9. szám. 1901. január 31. 2.p]
+
* Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 9. szám (1901. január 31.) [https://goo.gl/kpZqSS 2. p.] (Látogatva: 2017. 06. 07.)
-
 
+
* Békésmegyei Közlöny, 29. évf. 26. szám (1902. március 30.) [https://goo.gl/36jQE6 4. p.] (Látogatva: 2017. 06. 07.)
-
* [https://goo.gl/47aODr Békésmegyei közlöny 30. évf. 23. szám. 1903. március 19. 3.p]
+
* Békésmegyei Közlöny, 30. évf. 23. szám (1903. március 19.) [https://goo.gl/47aODr 3. p.] (Látogatva: 2017. 06. 07.)
-
 
+
* Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 79. szám (1910. október 2.) [https://goo.gl/V0K8L5 5. p.] (Látogatva: 2017. 06. 07.)
-
* [https://goo.gl/fClN7E Békésmegyei közlöny, 28. évf. 66. szám. 1901. augusztus 18. 3.p]
+
* Békésmegyei Közlöny, 59. évf. 201. szám (1932. szeptember 15.) [https://goo.gl/HFkxn8 3. p.] (Látogatva: 2017. 06. 07.)
-
 
+
* Békésmegyei Közlöny, 59. évf. 205. szám (1932. szeptember 20.) [https://goo.gl/Wvz3lo 1. p.] (Látogatva: 2017. 06. 07.)
-
* [https://goo.gl/lp1hKu Békésmegyei közlöny, 28. évf. 68. szám. 1901. augusztus 25. 3.p]
+
* Csabai életrajzok. Békéscsaba : 1995 (Kézirat) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
 
+
* Rell Lajos: A békéscsabai Múzeum : története, épületének és gyüjteményeinek leirása. Békéscsaba : Békéscsabai Múzeum-Egyesület, 1914. 16. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* [https://goo.gl/36jQE6 Békésmegyei közlöny, 29. évf. 26. szám. 1902. március 30. 4.p]
+
* Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története. 1899–1979. Békéscsaba : Békéscsaba Vár. Tcs., 1979. 18. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
 
+
-
* [https://goo.gl/V0K8L5 Békésmegyei közlöny, 37. évf. 79. szám. 1910. október 2. 5.p]
+
-
 
+
-
* [https://goo.gl/HFkxn8  Békésmegyei közlöny, 59. évf. 201. szám. 1932. szept. 15. 3.p]
+
-
 
+
-
* [https://goo.gl/Wvz3lo Békésmegyei közlöny, 59. évf. 205. szám. 1932. szept. 20. 1.p]
+
-
 
+
-
* A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve. Iskolatörténeti tanulmányok. Szerk. Kruchió Gábor. Bcs. 1980. Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk. 186. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
-
 
+
-
* Csabai életrajzok. Békéscsaba : 1995. (Kézirat) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
-
 
+
-
* Rell Lajos: A békéscsabai múzeum. Története, épületének és gyűjteményeinek leírása. Bcs. 1914. Békéscsabai Múzeum-Egyesület. 16. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
-
 
+
-
* Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története. 1899-1979. Bcs. 1979. Városi Tanács V.B. 18. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
* A békéscsabai Ág. Hitv. Ev. Rudolf-gimnázium ... évkönyve az ... iskolai évről. Közzéteszi Pataki Sámuel.... Békéscsaba : Rudolf Gimn., 1939–1944 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban 1899–1999. Szerk.: Grin Igor, Szatmári Imre. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Tanárok és tanítványok : életrajzok és visszaemlékezések a Békéscsabai Ágostai hitvallású Evangélikus Rudolf Gimnázium tanárairól és sikeres diákjairól. Szerk.: Forján János. Békéscsaba : Békéscsabai Evangélikus Gimn. Öregdiákok Baráti Köre, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Vass István, G.: Egy kortörténeti mű 1920-ból : Balás Ádám: A proletárdiktatúra Békéscsabán In: Levéltári Szemle 1989/1. [https://goo.gl/bzcS64 23–36. p.] (Látogatva: 2017.06.07.)
-
* A békéscsabai Ág. Hitv. Ev. Rudolf-gimnázium ... évkönyve az ... iskolai évről. Közzéteszi Pataki Sámuel.... - Békéscsaba : Rudolf Gimn., 1939-1944. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
== Külső hivatkozás ==
-
 
+
* [http://www.munkacsy.hu/index.fcgi?rx=&item=&nyelv=hu&menuparam11=216&type=11 A múzeum története] In: Munkacsy.hu (Látogatva: 2017. 06. 07.)
-
* Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban 1899-1999. szerk.: Grin Igor, Szatmári Imre. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 1999. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
-
 
+
-
* Tanárok és tanítványok : életrajzok és visszaemlékezések a Békéscsabai Ágostai hitvallású Evangélikus Rudolf Gimnázium tanárairól és sikeres diákjairól. szerk.: Forján János. Békéscsaba : Békéscsabai Evangélikus Gimn. Öregdiákok Baráti Köre, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
-
 
+
-
* [https://goo.gl/bzcS64 Vass István, G.: Egy kortörténeti mű 1920-ból : Balás Ádám: A proletárdiktatúra Békéscsabán In: Levéltári Szemle 1989/1. 23-36.p]
+
-
 
+
-
== Külső hivatkozások ==
+
-
 
+
-
* [http://www.munkacsy.hu/index.fcgi?rx=&item=&nyelv=hu&menuparam11=216&type=11 A múzeum története] In: munkacsy.hu (Látogatva: 2017.06.07.)
+
-
 
+
-
 
+
[[Kategória:Személyek]]  
[[Kategória:Személyek]]  

A lap jelenlegi, 2021. április 19., 12:43-kori változata

Balás Ádám.jpg
Sírja a Vasúti temetőben
Köszönetnyilvánítás

tanár, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület elnöke, a Rudolf Reálgimnázium címzetes igazgatója

Tartalomjegyzék

Élete

Balás Ádám 1872. december 6-án Békéscsabán született Balás György és Petrovszky Dorottya gyermekeként.

A középiskola alsó négy osztályát a csabai algimnáziumban, a felső osztályokat a szarvasi főgimnáziumban végezte. Az érettségi bizonyítvány megszerzése után a Budapesti Tudományegyetem Jogi Karán tanult, később átiratkozott a Bölcsészeti Karra, ahol Hegedűs István, Ballagi Aladár és Lánczy Gyula professzor tanítványa volt. Oklevelét latin nyelvből és történelemből 1897-ben szerezte meg.

1902. augusztus 16-án megházasodott, Hegyi Zsigmond mérnök és földbirtokos lányát, Irmát vette feleségül.

Balás Ádám 77 éves korában, 1950. július 13-án hunyt el Békéscsabán. A békéscsabai Vasúti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Tanári pályáját 1896-ban a vágújhelyi alreáliskolában kezdte előbb helyettes, majd rendes tanári pozícióban. 1897. szeptember 1-jén a vallás- és közoktatásügyi miniszter klasszika-filológia tanárrá nevezte ki az eperjesi főgimnáziumban. A következő évben megszerezte tanári végzettségét görög nyelv és irodalomból is. 1899. szeptember 1-től a békéscsabai Rudolf Főgimnáziumban tanított egészen a nyugdíjba vonulásáig. Az iskolai ügyekből lelkiismeretesen kivette a részét: 31 éven keresztül végezte az osztályfőnöki teendőket, volt a filológiai szertár felelőse, 15 évig vezette a tanári könyvtárat. Ezen kívül többször volt a tanári értekezletek és a kormányzó-bizottság jegyzője; éveken át volt igazgatóhelyettes. Támogatta az Ifjúsági Segítő Egyesületet, valamint a gimnáziumi alumneumot. Vezetésével kezdte meg működését a Rudolf Főgimnázium sakk-köre.

Iskolai tevékenységén kívül jelentős szerepet játszott a békéscsabai múzeum alapításában. 1900 és 1902 között ő volt a múzeum-egyesület első vezetője. 1902-ben azonban váratlanul lemondott, Krammer Nándor váltotta.

Balás Ádámot foglalkoztatta a régészet, sorra járta a megye ismert vagy kevésbé ismert lelőhelyeit. Az ásatást Tótkomlóson, az ún. Teleki-pusztán kezdte meg, majd Mezőberényben a Gácsháti pusztán folytatta, ahol egy férfi csontvázat talált fegyverekkel. Ugyanitt népvándorláskori sírokat és egy temetőt is feltártak csontvázakkal.

Ifjabb éveiben a társadalmi és egyházi életben is tevékenyen részt vett. Ellenőre volt a Békéscsabai Evangélikus Nőegyesületnek, választmányi tagja a Luther-Szövetségnek, a Nemzeti Szövetségnek és a békéscsabai Casino-egyletnek. A Vörös Kereszt Egylet jegyzője (1912/13–1915/16), helyettes titkára, a Tudakozó Irodájának vezetője (1915/16) és a békéscsabai polgárőrség parancsnoka (1914/15–1915/1916) is volt. Tagja volt az Öreg Diákok Szövetségének is. A Békés-Csabai Múzeum-Egyesület előadójaként többször tartott népszerű tudományos előadásokat az ókori építészetről és szobrászatról, az ókori cirkuszokról és színházakról. Adománnyal támogatta a békéscsabai Kossuth-szobor felállítását. Munkatársa volt a helyi lapoknak: számos politikai, társadalmi és közgazdasági cikket írt a Békésmegyei Közlönybe, a Békésmegyei Függetlenségbe és a Körösvidékbe.

Több mint 30 évi pedagógiai múlt után 1930. június 25-én saját kérésére vonult nyugdíjba, egészségügyi okokra hivatkozva. Nyugdíjba vonulásakor 1000 pengős ösztöndíj-alapítványt hozott létre a jól tanuló protestáns diákok számára. Az 1932/33-as tanévben helyettesítő tanárként ismét történelmet tanított négy osztályban. 1932-ben Radvánszky Albert evangélikus egyházi főhatóság címzetes igazgatói címet adományozott számára. Az ünnepélyes kinevezésre 1932. szeptember 18-án került sor a Rudolf Reálgimnáziumban. 1943-ban egykori tanárként részt vett az 1902-ben érettségizettek – Gyóni Géza volt osztálytársai – 41 éves találkozóján.

Művei

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozás

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Bal%C3%A1s_%C3%81d%C3%A1m_(1872%E2%80%931950)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök