A Békés Megyei Könyvtár zenei részlegének története (1964–2007)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Képgaléria létrehozása)
a (Szócikkcímek egységesítése)
 
(2 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
[[Fájl:Zenei4.jpg|bélyegkép|300px|Zenei könyvtár (1964)]]
[[Fájl:Zenei4.jpg|bélyegkép|300px|Zenei könyvtár (1964)]]
-
A [[Békés Megyei Könyvtár]] Kossuth-díjas igazgatója '''[[Lipták Pál (1922-2007)|Lipták Pál]] hozta létre''' [[1964|1964-ben]] '''Magyarország első közművelődési könyvtári zenei részlegét'''. Ez a helyiség '''[[1964]]. [[február|február 1-jén]] nyílt meg''' és a régi könyvtár bezárásáig, [[1980]] őszéig működött. Alapterülete 16 négyzetméter volt; a 12 lehallgatóhelyen egyidejűleg 4 lemezjátszó műsorát lehetett hallgatni fejhallgatóval. Az olvasószolgálati feladatokat '''Tomka Lajosné''' látta el, a hanglemez állomány gyarapítása és feldolgozása pedig a feldolgozó osztály feladata volt. A nem hagyományos dokumentumoknak a kezdetekben még címleírási szabványa sem volt, ezért jobb híján a könyvekre vonatkozó szabványt alkalmazták a lemezekre. Később megjelent az első "igazi" lemezfeldolgozási szabvány, amely nagyban megkönnyítette a könyvtárosok munkáját.
+
A [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)|Békés Megyei Könyvtár]] Kossuth-díjas igazgatója '''[[Lipták Pál (1922–2007)|Lipták Pál]] hozta létre''' [[1964|1964-ben]] '''Magyarország első közművelődési könyvtári zenei részlegét'''. Ez a helyiség '''[[1964]]. [[február|február 1-jén]] nyílt meg''' és a régi könyvtár bezárásáig, [[1980]] őszéig működött. Alapterülete 16 négyzetméter volt; a 12 lehallgatóhelyen egyidejűleg 4 lemezjátszó műsorát lehetett hallgatni fejhallgatóval. Az olvasószolgálati feladatokat '''Tomka Lajosné''' látta el, a hanglemez állomány gyarapítása és feldolgozása pedig a feldolgozó osztály feladata volt. A nem hagyományos dokumentumoknak a kezdetekben még címleírási szabványa sem volt, ezért jobb híján a könyvekre vonatkozó szabványt alkalmazták a lemezekre. Később megjelent az első "igazi" lemezfeldolgozási szabvány, amely nagyban megkönnyítette a könyvtárosok munkáját.
-
A zenei könyvtár '''[[1987]] januárjától önálló osztályként működött''' három zenei könyvtárossal, egy technikussal és egy videókezelővel. Helye a megyei könyvtár csendesebb, utcai zajoktól és portól védett [[Csabagyöngye Kulturális Központ|Ifjúsági Ház]] felőli szárnyának emeletére került: 500 négyzetméter alapterületű volt és 3 helyiségből állt: olvasói térből (ahol egyszerre 30 vendég hallgathatott zenét a pulthoz csatlakoztatott fejhallgatón keresztül), raktárból és az úgynevezett sztereo szobából. Utóbbi nevét a külső zenehallgatási lehetőség okán kapta. Később a csoportos videónézés, különböző tanfolyamok és a nyugdíjas pedagógus klub találkozóinak színhelye lett. A dokumentumok idővel egyre kevésbé fértek el a raktárban, így azt bővíteni kellett. [[1996]] júliusában az olvasói térből leválasztva egy új, a már meglévővel azonos alapterületű raktárat alakítottak ki: ide kerültek a videókazetták.  
+
A zenei könyvtár '''[[1987]] januárjától önálló osztályként működött''' három zenei könyvtárossal, egy technikussal és egy videókezelővel. Helye a megyei könyvtár csendesebb, utcai zajoktól és portól védett [[Csabagyöngye Kulturális Központ (Békéscsaba)|Ifjúsági Ház]] felőli szárnyának emeletére került: 500 négyzetméter alapterületű volt és 3 helyiségből állt: olvasói térből (ahol egyszerre 30 vendég hallgathatott zenét a pulthoz csatlakoztatott fejhallgatón keresztül), raktárból és az úgynevezett sztereo szobából. Utóbbi nevét a külső zenehallgatási lehetőség okán kapta. Később a csoportos videónézés, különböző tanfolyamok és a nyugdíjas pedagógus klub találkozóinak színhelye lett. A dokumentumok idővel egyre kevésbé fértek el a raktárban, így azt bővíteni kellett. [[1996]] júliusában az olvasói térből leválasztva egy új, a már meglévővel azonos alapterületű raktárat alakítottak ki: ide kerültek a videókazetták.  
A "zeneiben" kazettás- és szalagos magnón, rádión és lemezjátszón megszólaltatott művek kábelek és csatlakozók segítségével jutottak el az általános részlegbe és az olvasóterembe. Így egyszerre 64-en hallgathattak 12 különböző csatornán zenét, vagy prózát. A videó "központ" négy csatornás volt. A zeneiben csak fejhallgatóval, de az általános részlegben (az úgynevezett sakkszobában), az egyik földszinti klubban és a gyermekkönyvtárban külső hangosítással nézhettek filmeket a kisebb-nagyobb csoportok.
A "zeneiben" kazettás- és szalagos magnón, rádión és lemezjátszón megszólaltatott művek kábelek és csatlakozók segítségével jutottak el az általános részlegbe és az olvasóterembe. Így egyszerre 64-en hallgathattak 12 különböző csatornán zenét, vagy prózát. A videó "központ" négy csatornás volt. A zeneiben csak fejhallgatóval, de az általános részlegben (az úgynevezett sakkszobában), az egyik földszinti klubban és a gyermekkönyvtárban külső hangosítással nézhettek filmeket a kisebb-nagyobb csoportok.

A lap jelenlegi, 2021. március 31., 09:42-kori változata

Zenei könyvtár (1964)

A Békés Megyei Könyvtár Kossuth-díjas igazgatója Lipták Pál hozta létre 1964-ben Magyarország első közművelődési könyvtári zenei részlegét. Ez a helyiség 1964. február 1-jén nyílt meg és a régi könyvtár bezárásáig, 1980 őszéig működött. Alapterülete 16 négyzetméter volt; a 12 lehallgatóhelyen egyidejűleg 4 lemezjátszó műsorát lehetett hallgatni fejhallgatóval. Az olvasószolgálati feladatokat Tomka Lajosné látta el, a hanglemez állomány gyarapítása és feldolgozása pedig a feldolgozó osztály feladata volt. A nem hagyományos dokumentumoknak a kezdetekben még címleírási szabványa sem volt, ezért jobb híján a könyvekre vonatkozó szabványt alkalmazták a lemezekre. Később megjelent az első "igazi" lemezfeldolgozási szabvány, amely nagyban megkönnyítette a könyvtárosok munkáját.

A zenei könyvtár 1987 januárjától önálló osztályként működött három zenei könyvtárossal, egy technikussal és egy videókezelővel. Helye a megyei könyvtár csendesebb, utcai zajoktól és portól védett Ifjúsági Ház felőli szárnyának emeletére került: 500 négyzetméter alapterületű volt és 3 helyiségből állt: olvasói térből (ahol egyszerre 30 vendég hallgathatott zenét a pulthoz csatlakoztatott fejhallgatón keresztül), raktárból és az úgynevezett sztereo szobából. Utóbbi nevét a külső zenehallgatási lehetőség okán kapta. Később a csoportos videónézés, különböző tanfolyamok és a nyugdíjas pedagógus klub találkozóinak színhelye lett. A dokumentumok idővel egyre kevésbé fértek el a raktárban, így azt bővíteni kellett. 1996 júliusában az olvasói térből leválasztva egy új, a már meglévővel azonos alapterületű raktárat alakítottak ki: ide kerültek a videókazetták. A "zeneiben" kazettás- és szalagos magnón, rádión és lemezjátszón megszólaltatott művek kábelek és csatlakozók segítségével jutottak el az általános részlegbe és az olvasóterembe. Így egyszerre 64-en hallgathattak 12 különböző csatornán zenét, vagy prózát. A videó "központ" négy csatornás volt. A zeneiben csak fejhallgatóval, de az általános részlegben (az úgynevezett sakkszobában), az egyik földszinti klubban és a gyermekkönyvtárban külső hangosítással nézhettek filmeket a kisebb-nagyobb csoportok.

A komputer korszak beköszöntével (kilencvenes évek) egy ideig párhuzamosan vezették a cédula- illetve a számítógépes katalógust, majd az előbbit lezárva, csak számítógéppel dolgozták fel a CD-ket, kazettákat, videókazettákat és DVD-ket, először a Textlib, majd 2005-től a Corvina programmal. Lipták Pál nyugdíjasként a könyvtár egy nagyon különleges és szokatlan gyűjteményét, az eredeti grafikai alkotásokból álló Artotékát is gondozta. Ebbe a munkájába a zenei részleg dolgozói is belefolytak. A zenei könyvtárat Dézsi Lajosné vezette egészen a 2007-es nyugdíjba vonulásáig (1966-tól a könyvtár munkatársa volt). A 2007-es év egyben a részleg megszűnését, a gyűjtemény olvasóterembe költöztetését, és a Békés Megyei Könyvtárban végzett további csonkítások kezdetét jelentette.

A zenei könyvtárosok élete általában a zenei részleg területére koncentrálódott, de a munkájukkal kapcsolatos események a könyvtár szinte minden közösségi terében előfordultak. A különböző zenei programokról, kiállításokról a www.zeneikonyvtar.hu honlapon tájékozódhatunk, de elolvashatjuk az első tudósítást a zeneiről, valamint megtalálhatjuk az ide vonatkozó cikkeket és interjúkat is.

Képgaléria

Forrás

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök