A Békés Megyei Könyvtár zenei részlegének története (1964–2007)
A BékésWiki wikiből
a (Kép feltöltése) |
a (Szócikkcímek egységesítése) |
||
(4 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
- | [[Fájl:Zenei4.jpg|bélyegkép| | + | [[Fájl:Zenei4.jpg|bélyegkép|300px|Zenei könyvtár (1964)]] |
- | A [[Békés Megyei Könyvtár]] Kossuth-díjas igazgatója '''[[Lipták Pál ( | + | A [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)|Békés Megyei Könyvtár]] Kossuth-díjas igazgatója '''[[Lipták Pál (1922–2007)|Lipták Pál]] hozta létre''' [[1964|1964-ben]] '''Magyarország első közművelődési könyvtári zenei részlegét'''. Ez a helyiség '''[[1964]]. [[február|február 1-jén]] nyílt meg''' és a régi könyvtár bezárásáig, [[1980]] őszéig működött. Alapterülete 16 négyzetméter volt; a 12 lehallgatóhelyen egyidejűleg 4 lemezjátszó műsorát lehetett hallgatni fejhallgatóval. Az olvasószolgálati feladatokat '''Tomka Lajosné''' látta el, a hanglemez állomány gyarapítása és feldolgozása pedig a feldolgozó osztály feladata volt. A nem hagyományos dokumentumoknak a kezdetekben még címleírási szabványa sem volt, ezért jobb híján a könyvekre vonatkozó szabványt alkalmazták a lemezekre. Később megjelent az első "igazi" lemezfeldolgozási szabvány, amely nagyban megkönnyítette a könyvtárosok munkáját. |
- | A zenei könyvtár '''[[1987]] januárjától önálló osztályként működött''' három zenei könyvtárossal, egy technikussal és egy videókezelővel. Helye a megyei könyvtár csendesebb, utcai zajoktól és portól védett [[Csabagyöngye Kulturális Központ|Ifjúsági Ház]] felőli szárnyának emeletére került: 500 négyzetméter alapterületű volt és 3 helyiségből állt: olvasói térből (ahol egyszerre 30 vendég hallgathatott zenét a pulthoz csatlakoztatott fejhallgatón keresztül), raktárból és az úgynevezett sztereo szobából. Utóbbi nevét a külső zenehallgatási lehetőség okán kapta. Később a csoportos videónézés, különböző tanfolyamok és a nyugdíjas pedagógus klub találkozóinak színhelye lett. A dokumentumok idővel egyre kevésbé fértek el a raktárban, így azt bővíteni kellett. [[1996]] júliusában az olvasói térből leválasztva egy új, a már meglévővel azonos alapterületű raktárat alakítottak ki: ide kerültek a videókazetták. | + | A zenei könyvtár '''[[1987]] januárjától önálló osztályként működött''' három zenei könyvtárossal, egy technikussal és egy videókezelővel. Helye a megyei könyvtár csendesebb, utcai zajoktól és portól védett [[Csabagyöngye Kulturális Központ (Békéscsaba)|Ifjúsági Ház]] felőli szárnyának emeletére került: 500 négyzetméter alapterületű volt és 3 helyiségből állt: olvasói térből (ahol egyszerre 30 vendég hallgathatott zenét a pulthoz csatlakoztatott fejhallgatón keresztül), raktárból és az úgynevezett sztereo szobából. Utóbbi nevét a külső zenehallgatási lehetőség okán kapta. Később a csoportos videónézés, különböző tanfolyamok és a nyugdíjas pedagógus klub találkozóinak színhelye lett. A dokumentumok idővel egyre kevésbé fértek el a raktárban, így azt bővíteni kellett. [[1996]] júliusában az olvasói térből leválasztva egy új, a már meglévővel azonos alapterületű raktárat alakítottak ki: ide kerültek a videókazetták. |
A "zeneiben" kazettás- és szalagos magnón, rádión és lemezjátszón megszólaltatott művek kábelek és csatlakozók segítségével jutottak el az általános részlegbe és az olvasóterembe. Így egyszerre 64-en hallgathattak 12 különböző csatornán zenét, vagy prózát. A videó "központ" négy csatornás volt. A zeneiben csak fejhallgatóval, de az általános részlegben (az úgynevezett sakkszobában), az egyik földszinti klubban és a gyermekkönyvtárban külső hangosítással nézhettek filmeket a kisebb-nagyobb csoportok. | A "zeneiben" kazettás- és szalagos magnón, rádión és lemezjátszón megszólaltatott művek kábelek és csatlakozók segítségével jutottak el az általános részlegbe és az olvasóterembe. Így egyszerre 64-en hallgathattak 12 különböző csatornán zenét, vagy prózát. A videó "központ" négy csatornás volt. A zeneiben csak fejhallgatóval, de az általános részlegben (az úgynevezett sakkszobában), az egyik földszinti klubban és a gyermekkönyvtárban külső hangosítással nézhettek filmeket a kisebb-nagyobb csoportok. | ||
11. sor: | 11. sor: | ||
A zenei könyvtárosok élete általában a zenei részleg területére koncentrálódott, de a munkájukkal kapcsolatos események a könyvtár szinte minden közösségi terében előfordultak. A különböző zenei programokról, kiállításokról a [http://www.zeneikonyvtar.hu www.zeneikonyvtar.hu] honlapon tájékozódhatunk, de elolvashatjuk az első tudósítást a zeneiről, valamint megtalálhatjuk az ide vonatkozó cikkeket és interjúkat is. | A zenei könyvtárosok élete általában a zenei részleg területére koncentrálódott, de a munkájukkal kapcsolatos események a könyvtár szinte minden közösségi terében előfordultak. A különböző zenei programokról, kiállításokról a [http://www.zeneikonyvtar.hu www.zeneikonyvtar.hu] honlapon tájékozódhatunk, de elolvashatjuk az első tudósítást a zeneiről, valamint megtalálhatjuk az ide vonatkozó cikkeket és interjúkat is. | ||
+ | |||
+ | == Képgaléria == | ||
+ | <Gallery widths="300px" heights="300px"> | ||
+ | Fájl:Zenei2.jpg|Zenei könyvtár (1986–87 körül) | ||
+ | Fájl:Bcs zeneikonyvtar lemezjatszo.jpg|A zenei könyvtár lemezjátszója | ||
+ | Fájl:Bcs zeneikonyvtar lejatszoallomas 1.jpg|Lejátszóállomások | ||
+ | Fájl:Bcs zeneikonyvtar lejatszoallomas 2.jpg|A lejátszóállomások másik oldala | ||
+ | </Gallery> | ||
== Forrás == | == Forrás == |
A lap jelenlegi, 2021. március 31., 09:42-kori változata
A Békés Megyei Könyvtár Kossuth-díjas igazgatója Lipták Pál hozta létre 1964-ben Magyarország első közművelődési könyvtári zenei részlegét. Ez a helyiség 1964. február 1-jén nyílt meg és a régi könyvtár bezárásáig, 1980 őszéig működött. Alapterülete 16 négyzetméter volt; a 12 lehallgatóhelyen egyidejűleg 4 lemezjátszó műsorát lehetett hallgatni fejhallgatóval. Az olvasószolgálati feladatokat Tomka Lajosné látta el, a hanglemez állomány gyarapítása és feldolgozása pedig a feldolgozó osztály feladata volt. A nem hagyományos dokumentumoknak a kezdetekben még címleírási szabványa sem volt, ezért jobb híján a könyvekre vonatkozó szabványt alkalmazták a lemezekre. Később megjelent az első "igazi" lemezfeldolgozási szabvány, amely nagyban megkönnyítette a könyvtárosok munkáját.
A zenei könyvtár 1987 januárjától önálló osztályként működött három zenei könyvtárossal, egy technikussal és egy videókezelővel. Helye a megyei könyvtár csendesebb, utcai zajoktól és portól védett Ifjúsági Ház felőli szárnyának emeletére került: 500 négyzetméter alapterületű volt és 3 helyiségből állt: olvasói térből (ahol egyszerre 30 vendég hallgathatott zenét a pulthoz csatlakoztatott fejhallgatón keresztül), raktárból és az úgynevezett sztereo szobából. Utóbbi nevét a külső zenehallgatási lehetőség okán kapta. Később a csoportos videónézés, különböző tanfolyamok és a nyugdíjas pedagógus klub találkozóinak színhelye lett. A dokumentumok idővel egyre kevésbé fértek el a raktárban, így azt bővíteni kellett. 1996 júliusában az olvasói térből leválasztva egy új, a már meglévővel azonos alapterületű raktárat alakítottak ki: ide kerültek a videókazetták. A "zeneiben" kazettás- és szalagos magnón, rádión és lemezjátszón megszólaltatott művek kábelek és csatlakozók segítségével jutottak el az általános részlegbe és az olvasóterembe. Így egyszerre 64-en hallgathattak 12 különböző csatornán zenét, vagy prózát. A videó "központ" négy csatornás volt. A zeneiben csak fejhallgatóval, de az általános részlegben (az úgynevezett sakkszobában), az egyik földszinti klubban és a gyermekkönyvtárban külső hangosítással nézhettek filmeket a kisebb-nagyobb csoportok.
A komputer korszak beköszöntével (kilencvenes évek) egy ideig párhuzamosan vezették a cédula- illetve a számítógépes katalógust, majd az előbbit lezárva, csak számítógéppel dolgozták fel a CD-ket, kazettákat, videókazettákat és DVD-ket, először a Textlib, majd 2005-től a Corvina programmal. Lipták Pál nyugdíjasként a könyvtár egy nagyon különleges és szokatlan gyűjteményét, az eredeti grafikai alkotásokból álló Artotékát is gondozta. Ebbe a munkájába a zenei részleg dolgozói is belefolytak. A zenei könyvtárat Dézsi Lajosné vezette egészen a 2007-es nyugdíjba vonulásáig (1966-tól a könyvtár munkatársa volt). A 2007-es év egyben a részleg megszűnését, a gyűjtemény olvasóterembe költöztetését, és a Békés Megyei Könyvtárban végzett további csonkítások kezdetét jelentette.
A zenei könyvtárosok élete általában a zenei részleg területére koncentrálódott, de a munkájukkal kapcsolatos események a könyvtár szinte minden közösségi terében előfordultak. A különböző zenei programokról, kiállításokról a www.zeneikonyvtar.hu honlapon tájékozódhatunk, de elolvashatjuk az első tudósítást a zeneiről, valamint megtalálhatjuk az ide vonatkozó cikkeket és interjúkat is.
Képgaléria
Forrás
- Gellért Mária: Zenei könyvtár Békéscsabán. In: Zeneikonyvtar.hu (Látogatva: 2020. 02. 01.)