Tarján Tibor (1879–1945)

A BékésWiki wikiből

A lap jelenlegi, 2021. március 29., 12:37-kori változata

mérnök, ügyvéd, ornitológus

Élete

Tarján Tibor

Békéscsabán született 1879. november 10-én Sztraka Tibor néven. Édesapja Sztraka Ernő, anyai nagyapja dr. Réthy Pál.

Gimnáziumi tanulmányait Békéscsabán és Szarvason végezte. Diákéveiben jó tornász volt: az 1890/91-es tanév tavaszi mulatságán tartott tornabemutatón jutalmat kapott nyújtó gyakorlatáért. A kolozsvári és a budapesti tudományegyetemen jogi tanulmányokat folytatott. Joghallgatóként 1902-ben bekerült az aradi ügyvédkamara ügyvédjelöltjei közé. A gyakorlatot dr. Igaz Pál békési ügyvédnél töltötte. 1905-ben a Kolozsvári Tudományegyetemen a jogtudományok tudorává választották. 1908-ban ügyvédi végzettséget szerzett.

Kolozsvárott ismerkedett meg Vönöczky-Schenk Jakabbal, a Madártani Intézet későbbi igazgatójával, akinek hatására kezdett el a madarakkal foglalkozni. 1899-ben az Ornitológiai Társulat oklevéllel jutalmazta Tarján madártani publikációs tevékenységét. 1901 októberében önkéntes katonai szolgálatra vonult az 1. tiroli vadászezredhez Innsbruckba. 1907-ben pisztolypárbajt vívott Vajda Jenő csabai állatorvossal, sebesülés nem történt. Nagyréti tanyáján baromfigazdaságot alakított ki. A Délmagyarországi Baromfi-, Galamb- és Házinyúltenyésztők Egyesület 1936-os kutyakiállításán kitűnő osztályzást kapott Ráró nevű kutyája.

1920-ban átvette a Békésmegye című folyóirat szerkesztését.

Budapesten hunyt el 1945. február 8-án.

Munkássága

Tarján Tibor fotója

Tarján Tibor ügyvédi munkája mellett egész életen át a madárvilág tanulmányozásával foglalkozott. 1899. november 25-én a Békéscsabai Múzeum-Egyesület alapítói között szerepelt. Még egyetemista korában körülbelül 100 darabos tojásgyűjteményt ajándékozott a múzeumnak, amely ma már nem létezik. Emellett madárpreparátumokat is adományozott a múzeumnak. Évente nagyjából 25–50 preparátummal gyarapította a tárat. 1925-től a II. világháború kitöréséig vezette az újjászervezett múzeum Természettudományi Tárát. Maga is vadászott, Dobozon az 1. számú vadászterületet bérelte. Megfigyeléseit írásban rögzítette, amik a Magyar Madártani Intézet évkönyvében és az Aquila című folyóiratban jelentek meg. Kiváló viszonyban állt vadászokkal, madárszakértőkkel és preparátorokkal (például Dinya Elekkel, Hankó Mihállyal, Lipták Jánossal). A madárvédelemről többször előadást tartott a Békéscsabai Múzeum-Egyesület előadássorozata keretében, ahol felolvasott A madarak hasznáról és védelméről című írásából is. Madártani gyűjtésének és megfigyeléseinek területe elsősorban a békéscsabai alvégi legelő és annak folytatása, az ókígyósi puszta és a Nagygyöp volt. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum természettudományos gyűjteményének létezése Tarján Tibor madártani és muzeológiai munkásságának köszönhető. Kezdeményezte az Országos Állatvédő Egyesület csabai fiókjának létrehozását. Az alapító ülésre 1910. február 3-án került sor. Az ügyészi feladatokat Tarján végezte és ő volt a madárvédelmi szakosztály ügyvezetője is.

Részt vett az evangélikus gimnázium gyűjtésén, ahol a Kolozsvári Siketnéma Intézet, valamint a tokaji károsultak számára adakozott. Diákként a Széchenyi-szobor felállítását is támogatta. Az 1893/94-es tanévben támogatta a lelencház létrejöttét. Adománnyal segítette a Kossuth-szobor felállítását.

A Békéscsabai Sport-Club választmányi tagja volt. 1924-ben megalakult a 4. Honvédgyalogezred Bajtársi Nagybizottsága, melynek társelnöki pozícióját Tarján Tibor töltötte be. A Békéscsabai Levente Egyesület választmányi tagja lett 1926-ban. 1929-ben megalakították a Magyarországi Ornitológusok Szövetségének békéscsabai körzetét, ügyvezető elnöknek Tarjánt választották. 1934-ben bekerült a hősi emlékmű bizottságba. Tagja volt a városi képviselő-testületnek, a törvényhatósági bizottságnak és a szegedi Alföldkutató Bizottságnak is.

Számos testületnél végzett ügyészi feladatokat: a Csabai Ipartestületnél, a csabai Kaszinó-egyesületnél, a békéscsabai Függetlenségi Körnél, a Délmagyarországi Fajbaromfi-, Házinyúl- és Galambtenyésztők Egyesületnél, a Csabai Úszó Egyletnél és a Békésvármegyei Méhészeti Egyesületnél. 1938-ban a főispán vármegyei tiszti ügyésszé nevezte ki.

Cikkei

• A balkáni kacagógerle Békéscsabán. In: Aquila, 46/49. évf. (1942) 456, 487. p.
• A béka mint madárfióka pusztitó. In: Aquila, 27. évf. (1920) 263. p.
• A fürj pitypalattyolása röpülés közben. In: Aquila, 15. évf., 1–4 szám (1908) 317. p.
• A fürj pusztulása a fogoly terjeszkedése következtében. In: Aquila, 13. évf., 1–4 szám (1906) 220–221. p.
• A füstifecske fészkében költő szürke légykapó. In: Kócsag, 9–11. évf. (1938) 98, 103. p.
• A kucsmás billegető (Motacilla melanocephala Licht.) ujabb előfordulása. In: Aquila, 24. évf. (1917) 277–293. p.
• A meggyvágó viselkedése a párzás alatt. In: Aquila, 27. évf. (1920) 258. p.
• A nagy lilik fészkelése Ókigyóson. In: Aquila, 46/49. évf. (1942) 449–450, 479–481. p.
• A sztarcsovai sziget madárvilága 1915-ben. In: Aquila, 24. évf. (1917) 276–292. p.
• A tavi cankó (Tringa stagnatilis Bechst.). In: Aquila, 46/49. évf. (1942) 463, 494–495. p.
• Adatok a Hortobágy madárvilágához. In: Aquila, 28. évf. (1921) 180–182. p.
• Anser albifrons finnmarchicus Gunn. bizalmassága. In: Aquila, 15. évf. 1–4 szám (1908) 314. p.
• Az ókigyósi szikes puszta vizimadarai 1939- és 1940-ben. In: Aquila, 46/49. évf. (1942) 458–459, 489–490. p.
• Bütykös ásólúd Békés megyében. In: Aquila, 36/37. évf. (1930) 300. p.
• Egérjárás és ragadozómadárgyülekezés. In: Aquila, 42/45. évf. (1938) 686. p.
• Egyes madárfajok terjedése a városokban. In: Aquila, 27. évf. (1920) 258. p.
• Érdekes viselkedés a párzás ideje alatt [Lanius collurio]. In: Aquila, 14. évf. 1–4 szám (1907) 326. p.
• Északi vadlúdfajok a hortobágyi pusztán. In: Aquila, 32/33. évf. (1926) 152–156. p.
• Fehérfarku ölyv előfordulása. In: Aquila, 46/49. évf. (1942) 464, 496. p.
• Gyurgyalag a Balaton vidékén. In: Aquila, 34/35. évf. (1928) 375. p.
• Gyürüs apácalud. In: Aquila, 46/49. évf. (1942) 467, 499. p.
• Hortobágyi levél. In: Aquila, 29. évf. (1922) 166–167. p.
• Hortobágyi levél. In: Aquila, 34/35. évf. (1928) 381–382. p.
• Kakukfióka és a nádirigó. In: Aquila, 34/35. évf. (1928) 399. p.
• Kígyászölyv. In: Aquila, 38/41. évf. (1934) 366. p.
• Lanius collurio L. fészeképítéséről. In: Aquila, 14. évf. 1–4 szám (1907) 325–326. p.
• Madármegfigyelések a Mátra vidékén. In: Kócsag, 9–11. évf. (1938) 98, 103. p.
• Madártani hírek a Hortobágyról. In: Aquila, 36/37. évf. (1930) 302–303. p.
• Összetartó kontyosréce-család. In: A Természet, 27. évf. 7-8. szám (1931) 89. p.
• Parus major L. mint cserebogárpusztító. In: Aquila, 14. évf. 1-4 szám (1907) 322–323. p.
• Székicsér. In: Aquila, 38/41. évf. (1934) 358. p.
• Ujabb adatok Békéscsaba vidékének madárvilágához. In: Aquila, 42/45. évf. (1938) 667–669. p.
• Vakmerő törpesólyom és tolakodó szürkevarjú. In: A Természet, 27. évf. 9-10. szám (1931) 112–113. p.
• Vetési lúd életkora. In: Aquila, 32/33. évf. (1926) 271. p.

Műve

• Békéscsaba és vidékének madárvilága. In: Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 103–129. p.

Források

• A békés-csabai ág. hitv. ev. algymnasium XXIX-ik értesítője 1893–94. szerk.: Bukovszky János. Békéscsaba, 1894. 4., 12. p. (Látogatva: 2017. 08. 31.)
• A békés-csabai ág. hitv. ev. algymnasium XXVIII-ik értesítője 1892–93. közli: Horváth János. Békéscsaba, 1893. 5. p. (Látogatva: 2017. 08. 31.)
• A békés-csabai ág. hitv. ev. algymnasium XXVII-ik értesítője 1891–92. közli: Horváth János. Békéscsaba, 1892 7. p. (Látogatva: 2017. 08. 31.)
• A békés-csabai ág. hitv. ev. algymnasium XXVI-ik értesítője 1890–91. közli: Horváth János. Békéscsaba, 1891. 5., 10. p. (Látogatva: 2017. 08. 31.)
• Békés, 52. évf. 19. szám (1920. március 3.) 2. p. (Látogatva: 2017. 08. 31.)
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 448. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 27. szám (1899. április 2.) 6. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 78. szám (1901. szeptember 29.) 4. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 29. évf. 50. szám (1902. június 22.) 4. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 29. évf. 99. szám (1902. december 11.) 2. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 30. évf. 3. szám (1903. január 8.) 3. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 106. szám (1905. november 12.) 4. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 33. évf. 31. szám (1906. április 15.) 7. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 34. évf. 41. szám (1907. május 16.) 4. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 35. évf. 100. szám (1908. december 13.) 4. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 5. szám (1909. január 17.) 5. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 100. szám (1910. december 15.) 2. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 11. szám (1910. február 6.) 2. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 20. szám (1910. március 10.) 3. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 27. szám (1910. április 3.) 5. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 4. szám (1910. január 13.) 4. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 28. szám (1924. február 16.) 3. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 83. szám (1925. április 12.) 2. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 49. szám (1926. március 2.) 2. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 90. szám (1929. április 21.) 3. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 61. évf. 41. szám (1934. február 21.) 1. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 61. évf. 51. szám (1934. március 4.) 8. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 200. szám (1936. szeptember 1.) 2. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 263. szám (1936. november 17.) 2. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 64. évf. 55. szám (1937. március 9.) 2. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 65. évf. 48. szám (1938. március 1.) 3. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Gyarapszik a múzeum állattára : Tarján Tibor dr. értékes ajándéka. In: Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 155. szám (1929. november 20.) 4. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Lennert József: A Munkácsy Mihály Múzeum madárgyűjteménye I. In: Natura Bekesiensis : időszakos természettudományi közlemények – 7. szerk.: Kertész Éva. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2005. 49. p. (Látogatva: 2017. 08. 30.)
• Megalakult a négyes honvédek szövetsége. In: [Békésmegyei közlöny, 51. évf. 236. szám (1924. október 28.) 2. p. (Látogatva: 2017. 08. 31.)
• Natura Bekesiensis : időszakos természettudományi közlemények – 3. szerk.: Réthy Zsigmond. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum Természettudományi Osztály, 1996. 23. p. (Látogatva: 2017. 08. 30.)
• Réthy Zsigmond: A békéscsabai múzeum madártani gyűjteményének katalógusa. In: A Békés megyei múzeumok közleményei 5. szerk.: Dér László. Békéscsaba, 1978. 293. p. (Látogatva: 2017. 08. 30.)
• Réthy Zsigmond: Dr. Tarján Tibor. (1879–1945) In: Múzeumi Híradó, 4. (1974) 15–17. p.
• Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban : 1899–1999. szerk.: Grin Igor. Békéscsaba, 1999. 18. p. (Látogatva: 2017. 08. 30.)
• Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története, 1899–1979. Békéscsaba : Városi Tanács V.B. 1979. 30., 47., 65. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Vass István: A 75 éves Munkácsy Mihály Múzeum történetének fontosabb eseményei (1899–1944) In: Múzeumi Híradó, 4. (1974) 1–5. p.

Kapcsolódó irodalom

• Magyar Gábor: Magyarországi ornitológusok életrajzi lexikona. Budapest : Magyar Természettudományi Múz., 2018. 262. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Külső hivatkozások

• 132 éve született Tarján Tibor ornitológus – BMMI a bekesmegye.com oldalon