Wenckheim József Antal (1780–1852)
A BékésWiki wikiből
(→Élete) |
a (Wenckheim József Antal (1780-1852) lapot átneveztem Wenckheim József Antal (1780–1852) névre: Hosszú kötőjel) |
||
| (10 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
== A család története == | == A család története == | ||
| - | A Hunt-Wenckheim család a | + | A Hunt-Wenckheim család a Német-római Birodalom egyik legősibb és legnevesebb famíliájának egyike. A család a nevét Thüringia Wenck nevű településéről kapta. A „Wenck” jelentése birtokszékhely, a „heim”-é pedig: oda való. A család egyik ága Géza fejedelem idején telepedett le hazánkban. |
| - | 1802-ben I. Ferenc magyar királytól kapta a család egyik ága a grófi címet, Wenckheim József tábornok hősiességéért. | + | [[1802|1802-ben]] I. Ferenc magyar királytól kapta a család egyik ága a grófi címet, [[Wenckheim József]] tábornok hősiességéért. |
| - | Báró Harruckern János György 10 évig volt Békés Vármegye főispánja. A Harruckern család leszármazottja Gruber Terézia, aki férjhez ment Wenckheim József tábornokhoz. Ebből a házasságból született 1780-ban gróf Wenckheim József Antal. | + | Báró [[Harruckern János György (1664–1742)|Harruckern János György]] '''10 évig volt Békés Vármegye főispánja'''. |
| + | |||
| + | A Harruckern család leszármazottja, '''[[Gruber Terézia]]''', aki '''férjhez ment [[Wenckheim József]] tábornokhoz'''. Ebből '''a házasságból született [[1780|1780-ban]] gróf Wenckheim József Antal'''. | ||
== Élete == | == Élete == | ||
| - | József Antalnak nagy műveltségű tanítói voltak (Somogyi János, Révai Pál). Tanulmányai | + | [[Fájl:Wenckheim Jozsef Antal.jpg|bélyegkép|300px|Wenckheim József Antal]] |
| + | Wenckheim József Antalnak nagy műveltségű tanítói voltak (Somogyi János, majd Révai Pál). Tanulmányai végeztével '''jegyzői hivatalt vállalt Arad vármegyében'''. Jegyzősége idején baráti zenekart alapított. '''A Harruckern-család férfiágának kihalása után az örökség Wenckheim József Antalt és öccsét, Ferencet illette.''' Az első szülött József Antal döntése értelmében, '''övé lett a békési, kígyósi, székudvari és aradszentmártoni uradalom''', Ferencé a gyulai uradalom és a kastély. | ||
| + | |||
| + | Wenckheim József Antal a kígyósi puszta egy földszintes lakóházában, szavajárása nyomán „tanyán” lakott. '''Híres volt vendégszeretetéről''': többször vendégeket invitált lakásába, asztalán szabad teríték várta az érkezőket, vasárnaponként cigányzene és tánc színesítette a délutánt. Kortársai igazi demokratának tartották, aki a nép barátja, jótevője volt. Mind szokásait, viselkedését és életmódját az egyszerűség jellemezte. Művelt ember volt, aki sokat olvasott, saját könyvtárat alakított ki. Németül, franciául és latinul is tudott. | ||
| + | ''' | ||
| + | Birtokait a magas szintű termelés és állattenyésztés jellemezte''': arab ló, szarvasmarha, juh és sertés állománya mellett, szél-, kőrejáró és vízi malommal is rendelkezett. Gazdaságában foglalkozott méhészettel, selyemtenyésztéssel és bortermeléssel is. Az utak szélét befásította, erdőket telepített uradalmaiba, valamint meghonosította az akácfát. Nevéhez fűződik a dohánytermesztés elindítása. | ||
| + | |||
| + | '''[[1815|1815-ben]]''' Szegedről és környékéről '''dohánykertészeket telepített [[Újkígyós]] területére''', ezzel Wenckheim gróf a község megalapítójávávált. A 100 kertésszel 40 évre szóló megállapodást kötött. | ||
| + | |||
| + | A gróf támogatta a szegényeket és a jótékonysági intézményeket. Adományokkal segítette például az 1848/49-es szabadságharc sikerességét. '''Ő alapította a békési Főgimnáziumot''', földterületet adományozott a békési Református Egyháznak. Békés mellett iskolát hozott létre Új- és Ó-Kígyóson, Aradszentmártonban és Székudvaron is. Emellett templomokról és papi lakásokról is gondoskodott. [[1810]] körül Czigler Antal építésszel '''megépíttette ókígyósi kastélyát, majd''' [[1844|1844-ben]] '''a Szent Anna kápolnát'''. | ||
| + | |||
| + | Háromszor is megnősült. '''Első felesége Klempay Regina Rozália''', akit még Aradon ismert meg, '''a második Feicht Anna''' volt. Mindketten korán elhunytak. Wenckheim gróf [[1847]]. [[november 25.|november 25-én]] '''összeházasodott Scherz Krisztinával'''. [[1849]]. [[április 21.|április 21-én]] megszületett '''leányuk, [[Wenckheim Krisztina (1849–1924)|Wenckheim Krisztina Anna Mária Regina]]''', aki megkapta a gróf két korábbi és jelenlegi feleségének, a gyermek édesanyjának keresztnevét is. A gyermekáldás után nem sokkal később, négy hónap múlva, 24 éves korában elhunyt Scherz Krisztina. | ||
| + | |||
| + | Wenckheim Antal József '''[[1852]]. [[december 28.|december 28-án]] Pesten hunyt el'''. Neje, Scherz Krisztina mellé temették az ókígyósi családi kriptába. A gróf halála után lányát Göndöcs Benedek nevelte. | ||
| + | |||
| + | == Díjak, kitüntetések == | ||
| + | * [[1997]]. [[augusztus 20.|augusztus 20-án]] '''Újkígyós díszpolgárává választották''' néhai Wenckheim József Antalt. A kitüntetést a községalapító unokája, Frigyes vette át. | ||
| + | |||
| + | == Emlékezete == | ||
| + | * [[1997]]. [[augusztus 19.|augusztus 19-én]] Szabadkígyóson rendezték meg a '''Wenckheimek első világtalálkozóját'''. | ||
| + | |||
| + | == Források == | ||
| + | * A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat Évkönyve : 1881/82., szerk.: Zsilinszky Mihály, Gyula : Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat, 1882. (Lelőhely: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár) | ||
| + | * Gróf Wenckheim József Antal. In: [http://epa.oszk.hu/00000/00030/01500/pdf/01500.pdf Vasárnapi Ujság, 29. évf. 49. szám, 1882. december 3. 1–2. p.] (Látogatva: 2018. 08. 20.) | ||
| + | * Hankó József: Két évszázad a Wenckheim családdal, Gyula : Linotype Betéti Társaság, 2000. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Őseik földjén a Wenckheimek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1997_08/?query=%22Wenckheim%20J%C3%B3zsef%20Antal%22%2B%C3%BAjk%C3%ADgy%C3%B3s%2Bd%C3%ADszpolg%C3%A1r&pg=204&layout=s Békés Megyei Hírlap, 52. évf. 194. szám, 1997. augusztus 21. 1., 3. p.] (Látogatva: 2018. 08. 20.) | ||
| - | + | == Külső hivatkozások == | |
| + | * [https://docs.google.com/spreadsheets/d/1iCVZT8yGwTybMblVQmLelCGr1ftxDk6vrWbGqt_NhNw/edit?usp=sharing Cikkek és írások a Wenckheim család tagjairól] | ||
| - | + | [[Kategória: Wenckheim család]] | |
| - | + | [[Kategória: Személyek]] | |
| + | [[Kategória: Békés]] | ||
| + | [[Kategória: Újkígyós]] | ||
| + | [[Kategória: Szabadkígyós]] | ||
| + | [[Kategória: 1848/49]] | ||
A lap jelenlegi, 2021. március 25., 14:32-kori változata
Tartalomjegyzék |
A család története
A Hunt-Wenckheim család a Német-római Birodalom egyik legősibb és legnevesebb famíliájának egyike. A család a nevét Thüringia Wenck nevű településéről kapta. A „Wenck” jelentése birtokszékhely, a „heim”-é pedig: oda való. A család egyik ága Géza fejedelem idején telepedett le hazánkban. 1802-ben I. Ferenc magyar királytól kapta a család egyik ága a grófi címet, Wenckheim József tábornok hősiességéért. Báró Harruckern János György 10 évig volt Békés Vármegye főispánja.
A Harruckern család leszármazottja, Gruber Terézia, aki férjhez ment Wenckheim József tábornokhoz. Ebből a házasságból született 1780-ban gróf Wenckheim József Antal.
Élete
Wenckheim József Antalnak nagy műveltségű tanítói voltak (Somogyi János, majd Révai Pál). Tanulmányai végeztével jegyzői hivatalt vállalt Arad vármegyében. Jegyzősége idején baráti zenekart alapított. A Harruckern-család férfiágának kihalása után az örökség Wenckheim József Antalt és öccsét, Ferencet illette. Az első szülött József Antal döntése értelmében, övé lett a békési, kígyósi, székudvari és aradszentmártoni uradalom, Ferencé a gyulai uradalom és a kastély.
Wenckheim József Antal a kígyósi puszta egy földszintes lakóházában, szavajárása nyomán „tanyán” lakott. Híres volt vendégszeretetéről: többször vendégeket invitált lakásába, asztalán szabad teríték várta az érkezőket, vasárnaponként cigányzene és tánc színesítette a délutánt. Kortársai igazi demokratának tartották, aki a nép barátja, jótevője volt. Mind szokásait, viselkedését és életmódját az egyszerűség jellemezte. Művelt ember volt, aki sokat olvasott, saját könyvtárat alakított ki. Németül, franciául és latinul is tudott. Birtokait a magas szintű termelés és állattenyésztés jellemezte: arab ló, szarvasmarha, juh és sertés állománya mellett, szél-, kőrejáró és vízi malommal is rendelkezett. Gazdaságában foglalkozott méhészettel, selyemtenyésztéssel és bortermeléssel is. Az utak szélét befásította, erdőket telepített uradalmaiba, valamint meghonosította az akácfát. Nevéhez fűződik a dohánytermesztés elindítása.
1815-ben Szegedről és környékéről dohánykertészeket telepített Újkígyós területére, ezzel Wenckheim gróf a község megalapítójávávált. A 100 kertésszel 40 évre szóló megállapodást kötött.
A gróf támogatta a szegényeket és a jótékonysági intézményeket. Adományokkal segítette például az 1848/49-es szabadságharc sikerességét. Ő alapította a békési Főgimnáziumot, földterületet adományozott a békési Református Egyháznak. Békés mellett iskolát hozott létre Új- és Ó-Kígyóson, Aradszentmártonban és Székudvaron is. Emellett templomokról és papi lakásokról is gondoskodott. 1810 körül Czigler Antal építésszel megépíttette ókígyósi kastélyát, majd 1844-ben a Szent Anna kápolnát.
Háromszor is megnősült. Első felesége Klempay Regina Rozália, akit még Aradon ismert meg, a második Feicht Anna volt. Mindketten korán elhunytak. Wenckheim gróf 1847. november 25-én összeházasodott Scherz Krisztinával. 1849. április 21-én megszületett leányuk, Wenckheim Krisztina Anna Mária Regina, aki megkapta a gróf két korábbi és jelenlegi feleségének, a gyermek édesanyjának keresztnevét is. A gyermekáldás után nem sokkal később, négy hónap múlva, 24 éves korában elhunyt Scherz Krisztina.
Wenckheim Antal József 1852. december 28-án Pesten hunyt el. Neje, Scherz Krisztina mellé temették az ókígyósi családi kriptába. A gróf halála után lányát Göndöcs Benedek nevelte.
Díjak, kitüntetések
- 1997. augusztus 20-án Újkígyós díszpolgárává választották néhai Wenckheim József Antalt. A kitüntetést a községalapító unokája, Frigyes vette át.
Emlékezete
- 1997. augusztus 19-én Szabadkígyóson rendezték meg a Wenckheimek első világtalálkozóját.
Források
- A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat Évkönyve : 1881/82., szerk.: Zsilinszky Mihály, Gyula : Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat, 1882. (Lelőhely: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár)
- Gróf Wenckheim József Antal. In: Vasárnapi Ujság, 29. évf. 49. szám, 1882. december 3. 1–2. p. (Látogatva: 2018. 08. 20.)
- Hankó József: Két évszázad a Wenckheim családdal, Gyula : Linotype Betéti Társaság, 2000. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Őseik földjén a Wenckheimek. In: Békés Megyei Hírlap, 52. évf. 194. szám, 1997. augusztus 21. 1., 3. p. (Látogatva: 2018. 08. 20.)
