Vidovszky Béla (1883–1973)
A BékésWiki wikiből
a (Egységesítés) |
a (Képek feltöltése) |
||
2. sor: | 2. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
- | + | [[Fájl:VidovszkyB MagyarsagKepesMelleklete 1934.jpg|bélyegkép|300px|Vidovszky Béla]] | |
+ | [[Fájl:VidovszkyB SzinhaziElet 1925.jpg|bélyegkép|300px|Üdvözlet Párizsból: Vadász Miklós, Basch Andor és Vidovszky Béla]] | ||
A békéscsabai születésű '''Vidovszky Ferenc, a művész édesapja – [[Munkácsy Mihály (1844–1900)|Munkácsy Mihály]] gyermekkori pajtása – Gyomán kapott jegyzői hivatalt''', ezért feleségével, Launer Idával odaköltözött. A hívő evangélikus házaspár tíz gyermeke közül hét maradt életben, s hat fiúgyermekük kezébe adtak diplomát. '''A Vidovszky család a századforduló táján visszaköltözött [[Békéscsaba|Békéscsabára]].''' | A békéscsabai születésű '''Vidovszky Ferenc, a művész édesapja – [[Munkácsy Mihály (1844–1900)|Munkácsy Mihály]] gyermekkori pajtása – Gyomán kapott jegyzői hivatalt''', ezért feleségével, Launer Idával odaköltözött. A hívő evangélikus házaspár tíz gyermeke közül hét maradt életben, s hat fiúgyermekük kezébe adtak diplomát. '''A Vidovszky család a századforduló táján visszaköltözött [[Békéscsaba|Békéscsabára]].''' | ||
A lap 2021. március 25., 13:11-kori változata
festőművész
Tartalomjegyzék |
Élete
A békéscsabai születésű Vidovszky Ferenc, a művész édesapja – Munkácsy Mihály gyermekkori pajtása – Gyomán kapott jegyzői hivatalt, ezért feleségével, Launer Idával odaköltözött. A hívő evangélikus házaspár tíz gyermeke közül hét maradt életben, s hat fiúgyermekük kezébe adtak diplomát. A Vidovszky család a századforduló táján visszaköltözött Békéscsabára.
Vidovszky Béla Gyomán született 1883. július 2-án, az elemi népiskolát is itt járta ki. 1894-ben a békéscsabai evangélikus algimnázium első osztályába lépett. A III. és IV. osztályt a szarvasi főgimnáziumban végezte, majd visszatért Békéscsabára, ahol 1902-ben érettségizett. 1902 őszén felvették az Országos Magyar Királyi Mintarajziskola és Tanárképzőbe, ahol 1905. június 28-án szerzett középiskolai rajztanári oklevelet. A megszerzett ismeretek azonban nem elégítették ki Vidovszkyt. A művészi pálya iránt érzett elhivatottságot, ezért további két évre – mint "továbbképző művésznövendék" – beiratkozott az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára, ahol tanára, mestere Ferenczy Károly volt.
Tehetsége korán jelentkezett. 1902-ben diáktársáról, Gyóni Gézáról készített portrét, melyet – mint a művész első olajfestményét – a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum őriz. 1905-ben alkotásaival részt vehetett a Nemzetközi Szalon őszi tárlatán, s 1907-től, 24 éves korától már minden jelentősebb kiállításon szerepeltek a képei. Tanulmányait állami ösztöndíjjal 1908-ban Münchenben, 1909-ben pedig Párizsban folytatta. Hazatérve idejét Gyomán, Békéscsabán és Budapesten töltötte, s mindenütt megszállottan dolgozott. 1909 őszén Békéscsabán 30 festményét állította ki nagy sikert aratva. 1912-ben meghívták a szolnoki művésztelepre, melynek törzstagja lett egy emberöltőn át.
Vidovszky Béla 1973. február 6- án Budapesten hunyt el, hamvait a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Munkássága
Az I. világháború kitörése után a tüzérekhez hívták be; 1916-tól hadifestőként dolgozott. A Műcsarnok 1919/20 telén rendezett tárlatán változatos anyaggal jelentkezett, amelyben arckép, tájkép és enteriőr egyaránt szerepelt. A külföldi és hazai kiállítások, valamint a díjak egymást követték továbbra is. 1937-ben a Nyári reggel című alkotását Halmos Izidor-életképdíjjal; 1941-ben A gerendási búcsúból című képét Rökk Szilárd-díjjal tüntették ki.
A háború alatt sok száz Vidovszky-kép tűnt el, mely részben megsemmisült, részben külföldre került. 1956-ban Békéscsabán alföldi tájakkal, enteriőrökkel és csendéletekkel szerepelt. Ezután csak 1961. március 24-én került sor egy nagy gyűjteményes kiállítására a Csók Galériában. Ez és az ezt követő évek kiállításai bizonyos elégtételt jelentettek a sok mellőzésért.
1966. március 25-én, 83 éves korában a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben részesítette.
Művészetét poétikus hangvétel, nagyszerű mesterségbeli tudás és az impresszionizmus eszközeinek felhasználása jellemzi.
Emlékezete
- 1983-ban, születésének 100. évfordulóján a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum emlékkiállítást rendezett.
- Szülővárosában Vidovszky Béla Helytörténeti Gyűjtemény elnevezéssel múzeumot létesítettek.
- 1996 óta emléktábla őrzi emlékét Békéscsabán.
Katalógus
- Vidovszky Béla. 1883. Gyoma – 1973. Budapest. (Kiállítás.) (Katalógus.) Békéscsaba : 1983. 30. p.
Források
- Dévényi Iván: In memoriam Vidovszky Béla. In: Művészet, 14. évf. 3. sz. (1973) 43. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Láng Miklós: Békés megyéből indult el... (Vidovszky Béla, 1883–1973). In: Új Aurora, 11. évf. 1. sz. (1983) 86–90. p.
- Láng Miklós: Vidovszky Békés megyében. In: Békési Élet, 18. évf. 4. sz. (1983) 497–499. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Láng Miklós: Vidovszky Béla festőművész. Békéscsaba : Rózsa F. Gimn. 1983. 97. p. 39 tábla. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Láng Miklós: Vidovszky Béla száz éve született. Európai rangú enteriőrfestő. In: Békés Megyei Hírlap, 48.évf. 153. sz. (1993. július 3–4.) 6. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Láng Miklós: Vidovszky Bélára emlékezve. A békési impresszionizmus jeles képviselője. In: Békés Megyei Népújság, 38. évf. 155. sz. (1983. július 2.) 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai K. 1981. 840–841. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Papp János: Látogatóban Vidovszky Béla festőművésznél. In: Békési Élet, 5. évf. 1. sz. (1970) 111–115. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Seregélyi György: Magyar festők és grafikusok adattára : életrajzi lexikon az 1800–1988 között alkotó festő- és grafikusművészekről. Szeged : Seregélyi Gy., 1988. 663. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Vidovszky Béla. 1883. Gyoma - 1973. Budapest. (Kiállítás.) (Katalógus.) Békéscsaba : 1983. Borító. (Önarckép.)