Rosenthal Adolf (1863–1941)
A BékésWiki wikiből
Ker0 (vitalap | szerkesztései) (képkorrekció) |
a (Belső hivatkozások) |
||
4. sor: | 4. sor: | ||
[[Fájl:Rosenthal Adolf.jpg|bélyegkép|300px|Rosenthal Adolf]] | [[Fájl:Rosenthal Adolf.jpg|bélyegkép|300px|Rosenthal Adolf]] | ||
[[Fájl:Rosenthal Adolf vallalati gyaszjelentes.jpg|bélyegkép|300px|Vállalati gyászjelentése]] | [[Fájl:Rosenthal Adolf vallalati gyaszjelentes.jpg|bélyegkép|300px|Vállalati gyászjelentése]] | ||
- | Rosenthal Adolf '''[[1863]]. [[augusztus 13.|augusztus 13-án]] született [[Gyula|Gyulán]]''' izraelita családba. Édesapja [[Rosenthal Jakab Márton (1822?–1895)|Rosenthal Jakab Márton]] szappanfőző-, gyertyaöntő mester, később gőzmalom-tulajdonos, édesanyja Lustig (Lusztig) Cecília. Testvérei: Ignác, Fanny (Franciska), Hermina (Minka), Gyula, Erzsébet (Liza), Epstein Berta és Epstein Róza (mostohatestvérek, édesapja második feleségének, Steiner Teréznek leányai). | + | Rosenthal Adolf '''[[1863]]. [[augusztus 13.|augusztus 13-án]] született [[Gyula|Gyulán]]''' izraelita családba. Édesapja [[Rosenthal Jakab Márton (1822?–1895)|Rosenthal Jakab Márton]] szappanfőző-, gyertyaöntő mester, később gőzmalom-tulajdonos, édesanyja Lustig (Lusztig) Cecília. Testvérei: [[Rosenthal Ignác (1850?–1905)|Ignác]], Fanny (Franciska), Hermina (Minka), Gyula, Erzsébet (Liza), Epstein Berta és Epstein Róza (mostohatestvérek, édesapja második feleségének, Steiner Teréznek leányai). |
[[1875]] és [[1879]] között végezte el a gimnázium négy osztályát a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|békéscsabai evangélikus gimnáziumban]], majd a kereskedelmi akadémiát Budapesten. Később '''Németország egyik molnáriskolájában szerezte meg szaktudását''', majd vált elismerten az ország egyik legképzettebb malomszakemberévé. | [[1875]] és [[1879]] között végezte el a gimnázium négy osztályát a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|békéscsabai evangélikus gimnáziumban]], majd a kereskedelmi akadémiát Budapesten. Később '''Németország egyik molnáriskolájában szerezte meg szaktudását''', majd vált elismerten az ország egyik legképzettebb malomszakemberévé. | ||
27. sor: | 27. sor: | ||
== Lásd még == | == Lásd még == | ||
* [[István malom (Békéscsaba)]] | * [[István malom (Békéscsaba)]] | ||
+ | * [[Rosenthal Ignác (1850?–1905)]] | ||
* [[Rosenthal Jakab Márton (1822?–1895)]] | * [[Rosenthal Jakab Márton (1822?–1895)]] | ||
A lap 2021. március 22., 08:04-kori változata
földbirtokos, kereskedő, gőzmalom-tulajdonos
Tartalomjegyzék |
Élete
Rosenthal Adolf 1863. augusztus 13-án született Gyulán izraelita családba. Édesapja Rosenthal Jakab Márton szappanfőző-, gyertyaöntő mester, később gőzmalom-tulajdonos, édesanyja Lustig (Lusztig) Cecília. Testvérei: Ignác, Fanny (Franciska), Hermina (Minka), Gyula, Erzsébet (Liza), Epstein Berta és Epstein Róza (mostohatestvérek, édesapja második feleségének, Steiner Teréznek leányai).
1875 és 1879 között végezte el a gimnázium négy osztályát a békéscsabai evangélikus gimnáziumban, majd a kereskedelmi akadémiát Budapesten. Később Németország egyik molnáriskolájában szerezte meg szaktudását, majd vált elismerten az ország egyik legképzettebb malomszakemberévé.
1889. január 20-án házasságot kötött – Kugel Tini és Kun Miksa békéscsabai kereskedő leányával – Kun Gizellával. Öt gyermekük született: Andor, Margit, Irma, Ella és Magda. Andor 1915-ben a császári és királyi 8. huszárezred hadapródjaként Brodyban (Galícia) hősi halált halt, Margit és Magda gyermekkorukban hunytak el. Első felesége halála után mégegyszer megnősült, második felesége Marmorstein Lujza volt.
1840. október 2-án áttért az evangélikus hitre, Szeberényi Lajos Zsigmond keresztelte meg.
Rosenthal Adolf 77 éves korában, 1941. május 16-án hunyt el Békéscsabán. Temetése május 18-án a békéscsabai Felsővégi evangélikus temetőben (Berényi úti temető) volt, Rohály Mihály evangélikus lelkész búcsúztatta.Munkássága
Rosenthal Adolf 1886-ban egyenlő joggal felruházva belépett az Első B.-Csabai Gőzmalom Rosenthal Márton cég tulajdonosai közé (édesapja, Rosenthal Márton és testvére, Ignác mellé). A malmot a fokozatos fejlesztések az ország egyik legnagyobb és legmodernebb malmai közé emelték, a „Rosenthal-liszt” külföldön fogalommá vált. A magántulajdonban lévő malom 1914-ben részvénytársasággá alakult Első Békés-Csabai Gőzmalom Rosenthal Márton Rt. néven, majd 1936-ban egyesült a Borsod-Miskolci és Debreceni István Gőzmalom Részvénytársasággal, végül államosították.
Rosenthal Adolf a közélet terén is élénk tevékenységet fejtett ki: tagja volt a vármegyei törvényhatósági bizottságnak, a város képviselő-testületének, választmányi tagja az izraelita hitközségnek.
Számos társaságnál igazgatósági tag volt: a Békés-Csabai Takarékpénztár-Egyesületnél, az Alföldi Mezőgazdasági Ipar- és Kereskedelmi Részvénytársaságnál, a Csabai Gőztéglagyár Társaság Suk, Wagner és Társai Részvénytársaságnál, a Békésmegyei Általános Takarékpénztár Részvénytársaságnál, a Hubertus Kötött- és Szövöttárugyárnál, az Alföldi Sertéshízlaló és Húsipari Részvénytársaságnál, a Hazai Bank Részvénytársaságnál, az Alföldi Első Gazdasági Vasút Részvénytársaságnál. Alelnöke az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés (OMKE) békéscsabai kerületének, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége aradi fiókjának választmányi tagja. 1931-ben a kormányzó Rosenthal Adolf békéscsabai malomtulajdonosnak közhasznú érdemes tevékenységének elismeréséül a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet adományozta. 1932-ben a kereskedelemügyi miniszter a Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapító Bizottság kereskedelmi tanácsosává nevezte ki.
Rosenthal Adolf hatalmas földbirtokkal is rendelkezett, a 1920-as években 6000 hold földje volt.
Sokat jótékonykodott. 1912-ben feleségével, Kun Gizellával alapítványt hozott létre, amely minden évben egy, a békéscsabai evangélikus főgimnáziumban tanuló, jó magaviseletű, osztályozóvizsgát tett gyermeket jutalmazott. 1915-ben fiúk, Andor emlékére létrehoztak egy másik alapítványt is a Rudolf Főgimnáziumnál, mely egy szegénysorsú iparos szülőktől származó, jó magaviseletű és szorgalmas tanulót részesített ösztöndíjban. A házaspár a gőzmalom tisztviselőivel együtt hadiárvák, hadiözvegyek és rokkantak megsegítésére is tett alapítványt. Rosenthal Adolf 1918-ban fiú hadiárvaházat alapított Erzsébethelyen, az Aggok-Háza megépítését 150.000 tégla adományozásával támogatta.
Lásd még
Források
- A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai : dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból. vál. és sajtó alá rend.: K. Cseh Edit. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2002. 67. p. (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- A békéscsabai ág. h. ev. Rudolf-Főgimnázium LI-dik értesítője az 1915–16 iskolai évről. Békéscsaba : Rudolf Főgimnázium, 1916. 81–83. p. (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- A békéscsabai ág. h. ev. Rudolf-Főgimnázium XLVIII-dik értesítője az 1912–13 iskolai évről. Békéscsaba : Rudolf Főgimnázium, 1913. 122. p. (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- A Hazai Bank Részvénytársaság. In: Pesti Hírlap, 47. évfolyam 61. szám (1925. március 15.) 18. p. (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- A kis Kadett temetése. In: Békés, 47. évfolyam 51. szám (1915. december 19.) 5–6. p. (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- A Rosenthal-alapitvány kamatainak kiosztása. In: Békésmegyei Közlöny, 51. évfolyam 250. szám (1924. november 14.) 2. p. (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- Aggok Háza-alapkőletétel Békéscsabán. In: Egyenlőség, 48. évfolyam 27. szám (1928. július 14.) 11. p.
- Alföldi első gazdasági vasút részvénytársaság. In: Mihók-féle Magyar Compass 1911–1912. II. rész. szerk.: Galánthai Nagy Sándor. Budapest, 1912. 1031. p. (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- Aradi gyáriparosok gyűlése. In: Pesti Hírlap, 30. évfolyam 270. szám (1908. november 11.) 18. p.
- Az Omke Csabán. In: Békésmegyei Közlöny, 32. évfolyam 87. szám (szeptember 14.) 3. p. (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- Békéscsabai Evangélikus Egyházközség anyakönyvei
- Elhaltak Csabán : november 7-től 10-ig. In: Békésmegyei Közlöny, 20. évfolyam 91. szám (1893. november 12.) 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Elhunyt kis leány. In: Békésmegyei Közlöny, 40. évfolyam 42. szám (1913. május 29.) 4. p. (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- Esküvő. In: Békésmegyei Közlöny, 16. évfolyam 5. szám (1889. január 17.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Halálozás. In: Békésmegyei Közlöny, 22. évfolyam 71. szám (1895. szeptember 5.) 3. p. (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- Halálozás. In: Békésmegyei Közlöny, 26. évfolyam 41. szám (1899. május 21.) 4. p. (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- Hirdetmény. In: Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 232. szám (1936. október 10.) 4. p. (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- Kitüntetés. In: Magyar Sütők Lapja, 29. évfolyam 15. szám (1931. augusztus 1.) 21. p. (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- Korniss Géza: Békéscsaba város közéletének szereplői. In: Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 443–444. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Közgyűlés a csabai izr. hitközségnél. In: Békésmegyei Közlöny, 35. évfolyam 105. szám (1908. december 30.) 4. p. (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- Központi Értesítő, 11. évfolyam 107. szám (1886. december 30.) 770. p. (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- Központi Értesítő, 30. évfolyam 90. szám (1905. november 9.) 1722. p. (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- Központi Értesítő, 39. évfolyam 50. szám (1914. június 21.) 1399. p. (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- Központi Értesítő, 42. évfolyam 21. szám (1917. március 15.) 387. p. (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- Központi Értesítő, 42. évfolyam 49. szám (1917. június 21.) 1032. p. (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- Központi Értesítő, 43. évfolyam 23. szám (1918. március 21.) 579. p. (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- Központi Értesítő, 43. évfolyam 65. szám (1918. augusztus 18.) 1740. p. (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- Központi Értesítő, 55. évfolyam 44. szám (1930. október 30.) 830. p. (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- Kun Miksa gyászjelentése. In: OSZK gyászjelentések (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- Magyar zsidó lexikon. szerk.: Ujvári Péter. Budapest : Magyar Zsidó Lexikon, 1929. 102. p. (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- Rosenthal Adolf elszomorodott szívvel jelenti… [gyászhír]. In: Újság, 7. évfolyam 165. szám (1931. július 23.) 8. p. (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- Rosenthal Adolf gyászjelentése. In: Ujság, 17. évfolyam 113. szám (1941. május 18.) 2. p. (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- Rosenthal Adolf gyászjelentése. In: OSZK gyászjelentések (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- Silberfeld Jakab: „Hősi halált halt Rosenthal Andor és néhai Haraszti Sándor-féle árvaház” Békéscsabán. In: Egyenlőség, 37. évfolyam 34. szám (1918. augusztus 24.) 10. p.
- Szeberényi János dr. lett a kerületi orvos. In: Békésmegyei Közlöny, 55. évfolyam 13. szám (1928. január 17.) 1. p. (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- Uj kereskedelmi tanácsosok. In: Honi Ipar, 25. évfolyam 11. szám (1932. június 1.) 26. p. (Látogatva: 2019. 11. 28.)
Kapcsolódó irodalom
- A békés-csabai Ágostai Hitvallásu Evangelikus Algymnasium értesitője : 1877/78. Békéscsaba : Algymnasium, 1878. 18. p.
- A békés-csabai Ágostai Hitvallásu Evangelikus Algymnasium értesitője : 1878/79. Békéscsaba : Algymnasium, 1879. 20. p.
- Értesitő a békés-csabai Ágost. Hitv. Evangelikus Real-Gymnasiumról : 1875/76. Békéscsaba : Real-Gymnasium, 1876. 12. p.
- Értesitő a békés-csabai Ágost. Hitv. Evangelikus Realgymnasiumról : 1876/77. Békéscsaba : Realgymnasium, 1877. 17. p.
- Pataky László: Az István Malom múltja és jelene. In: Békési Élet, 9. évfolyam 1. szám (1974) 135–143. p.
Külső hivatkozások
- István malom. In: Csabai házak blog
- Kis-Rosenthal-kúria – Vérkonzerváló állomás. In: Csabai házak blog
- Lisztraktár és gabonasiló. In: Csabai házak blog