Rábai Miklós (1921–1974)
A BékésWiki wikiből
Ker0 (vitalap | szerkesztései) (képkorrekció) |
a (Korrekció) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
koreográfus | koreográfus | ||
| + | |||
| + | == Élete, munkássága == | ||
[[Fájl:Rabai Miklos sirja.JPG|bélyegkép|300px|Sírja a Farkasréti temetőben.]] | [[Fájl:Rabai Miklos sirja.JPG|bélyegkép|300px|Sírja a Farkasréti temetőben.]] | ||
| - | '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1921]]. [[április 18.|április 18]]-án.''' Bár a néptánc már fiatal korától érdekelte, pályája nem a művészetek, hanem a természettudományok felé indult. A szegedi tudományegyetemen szerzett | + | '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1921]]. [[április 18.|április 18]]-án.''' Bár a néptánc már fiatal korától érdekelte, pályája nem a művészetek, hanem a természettudományok felé indult. A szegedi tudományegyetemen szerzett biológia–kémia szakos tanári diplomát. Néhány évig, '''[[1945]]-től [[1948]]-ig a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|békéscsabai gimnáziumban]] tanított'''. Szabad idejében a fiú- és leánygimnázium tanulóiból '''megalakította első amatőr csoportját, a Batsányi Népi Együttest''', amely [[1948]]-ban az országos kulturális versenyen első díjat nyert. |
| + | |||
| + | '''[[1949]]-től Budapesten tanított a Testnevelési Főiskola néptánc szakán.''' Továbbá '''az egyetemi és főiskolai hallgatókból válogatott MEFESZ''' (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége, utóbb a DISZ Központi Együttes) '''táncegyüttest vezette'''. Már ekkor készített koreográfiákat, betanította a ''Ludas Matyi'' című táncjátékot. '''Később a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, majd [[1950]]-től az Állami Népi Együttesnél működött''', melynek 21 éven át koreográfusa, főrendezője, művészeti vezetője, '''[[1971]]-től''' pedig '''igazgatója volt'''. Az együttes első bemutatkozásán – Ecseri lakodalmas – korábbi kísérleteit összegezte. E műsorban alkalmazta először az ún. triós műfaj színpadi kísérletét: az ének-zene-tánckar együttes közreműködését. [[1958]]–[[1961]] között szviteken, zsánerképeken, mese-és történeti játékokon, balladákon és táncdrámákon keresztül egy új formát, a népi balettet alakította ki. | ||
| - | + | Nevéhez a népművészet legősibb forrásait kutató és azt korszerűvé varázsoló koreográfusi, szcenikusi és rendezői munka fűződik. '''Másfél száz tánckompozíciót, néptáncfeldolgozást és önálló táncjátékot hívott életre.''' '''Az első magyar népi táncjáték – a Kisbojtár – megalkotója volt.''' Sok mozi- és TV-film elkészítésében segédkezett szakértőként és koreográfusként. Az általa vezetett Állami Népi Együttes fellépett a világ több mint harminc országában. Elmaradhatatlan vendégszereplői voltak a Szegedi Szabadtéri Játékoknak és a Margitszigeti Színpadnak. Koreográfiáiról számos filmfelvétel készült. A Magyar Televízió [[1971]]-ben portréfilmet készített a művésszel ''Egy óra Rábai Miklóssal'' címmel. '''[[1952]]-ben Kossuth-díjjal, [[1967]]-ben Érdemes Művész címmel, [[1973]]-ban SZOT-díjjal tüntették ki. | |
| - | + | 53 éves korában, hosszan tartó súlyos betegség után '''Budapesten hunyt el [[1974]]. [[augusztus 18.|augusztus 18]]-án'''. | |
| - | 53 éves korában, hosszan tartó súlyos betegség után Budapesten hunyt el [[1974]]. [[augusztus 18.|augusztus 18]]-án | + | |
| - | Békéscsabán [[1992]]-ben utcát neveztek el emlékére. | + | Békéscsabán [[1992]]-ben '''utcát neveztek el''' emlékére. |
== Koreográfiái == | == Koreográfiái == | ||
| - | Ecseri lakodalmas, Este a fonóban, Kállai kettős, Üveges tánc, Szüreten, Pontozó, Magyarországi cigánytáncok, Huszártánc, Békési | + | ''Ecseri lakodalmas, Este a fonóban, Kállai kettős, Üveges tánc, Szüreten, Pontozó, Magyarországi cigánytáncok, Huszártánc, Békési esték, Kalotaszegi leánytánc, Latinca ballada, Kádár Kata, Kukoricafosztás, Bíró Szép Anna, Jóka ördöge, Hajnalodik, Sarkantyús tánc, Völgységi szvit'' |
| - | esték, Kalotaszegi leánytánc, Latinca ballada, Kádár Kata, Kukoricafosztás, Bíró Szép Anna, Jóka ördöge, Hajnalodik, Sarkantyús | + | |
| - | tánc, Völgységi szvit | + | |
== Művei == | == Művei == | ||
| - | * Három ugrós. | + | * Három ugrós. Budapest : Művelt Nép, 1953. 30 p. |
| - | * Szatmári táncok. | + | * Szatmári táncok. Budapest : Művelt Nép, 1954. 87 p. |
| - | * Kállai kettős. | + | * Kállai kettős. Budapest : Gondolat, 1959. 67 p. |
| - | == | + | == Források == |
| - | * Alexa Károly: Elhunyt Rábai Miklós. In: Magyar Hírlap. 7. évf. (1974. augusztus 19.) | + | * Alexa Károly: Elhunyt Rábai Miklós. In: Magyar Hírlap. 7. évf. 228. sz. (1974. augusztus 19.) 13. p. |
| - | * Gábor István: Meghalt Rábai Miklós. In: Magyar Nemzet. 30. évf. (1974. augusztus 19.) | + | * Gábor István: Meghalt Rábai Miklós. In: Magyar Nemzet. 30. évf. 194. sz. (1974. augusztus 19.) 2. p. |
| - | * Illés Jenő: Rábai Miklós öröksége. In: Filmvilág. 17. évf. | + | * Illés Jenő: Rábai Miklós öröksége. In: Filmvilág. 17. évf. 19. sz. (1974.) 31. p. |
| - | * Körtvélyes Géza: Búcsú Rábai Miklóstól. In: Muzsika. 17. évf. | + | * Körtvélyes Géza: Búcsú Rábai Miklóstól. In: Muzsika. 17. évf. 11. sz. (1974.) 43–44. p. |
| - | + | * Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai K., 1981. 633. p. | |
| - | * Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Budapest: Akadémiai K., 1981 | + | * Papp János: Rábai Miklósnál. In: Békési Élet. 7. évf. 3. sz. (1972.) 436–442. p. |
| - | * Papp János: Rábai Miklósnál. In: Békési Élet. 7. évf. | + | |
| - | + | ||
[[Kategória:Békéscsaba]] | [[Kategória:Békéscsaba]] | ||
[[Kategória:Személyek]] | [[Kategória:Személyek]] | ||
| + | [[Kategória:Pedagógusok]] | ||
A lap 2021. március 17., 07:16-kori változata
koreográfus
Tartalomjegyzék |
Élete, munkássága
Békéscsabán született 1921. április 18-án. Bár a néptánc már fiatal korától érdekelte, pályája nem a művészetek, hanem a természettudományok felé indult. A szegedi tudományegyetemen szerzett biológia–kémia szakos tanári diplomát. Néhány évig, 1945-től 1948-ig a békéscsabai gimnáziumban tanított. Szabad idejében a fiú- és leánygimnázium tanulóiból megalakította első amatőr csoportját, a Batsányi Népi Együttest, amely 1948-ban az országos kulturális versenyen első díjat nyert.
1949-től Budapesten tanított a Testnevelési Főiskola néptánc szakán. Továbbá az egyetemi és főiskolai hallgatókból válogatott MEFESZ (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége, utóbb a DISZ Központi Együttes) táncegyüttest vezette. Már ekkor készített koreográfiákat, betanította a Ludas Matyi című táncjátékot. Később a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, majd 1950-től az Állami Népi Együttesnél működött, melynek 21 éven át koreográfusa, főrendezője, művészeti vezetője, 1971-től pedig igazgatója volt. Az együttes első bemutatkozásán – Ecseri lakodalmas – korábbi kísérleteit összegezte. E műsorban alkalmazta először az ún. triós műfaj színpadi kísérletét: az ének-zene-tánckar együttes közreműködését. 1958–1961 között szviteken, zsánerképeken, mese-és történeti játékokon, balladákon és táncdrámákon keresztül egy új formát, a népi balettet alakította ki.
Nevéhez a népművészet legősibb forrásait kutató és azt korszerűvé varázsoló koreográfusi, szcenikusi és rendezői munka fűződik. Másfél száz tánckompozíciót, néptáncfeldolgozást és önálló táncjátékot hívott életre. Az első magyar népi táncjáték – a Kisbojtár – megalkotója volt. Sok mozi- és TV-film elkészítésében segédkezett szakértőként és koreográfusként. Az általa vezetett Állami Népi Együttes fellépett a világ több mint harminc országában. Elmaradhatatlan vendégszereplői voltak a Szegedi Szabadtéri Játékoknak és a Margitszigeti Színpadnak. Koreográfiáiról számos filmfelvétel készült. A Magyar Televízió 1971-ben portréfilmet készített a művésszel Egy óra Rábai Miklóssal címmel. 1952-ben Kossuth-díjjal, 1967-ben Érdemes Művész címmel, 1973-ban SZOT-díjjal tüntették ki.
53 éves korában, hosszan tartó súlyos betegség után Budapesten hunyt el 1974. augusztus 18-án.
Békéscsabán 1992-ben utcát neveztek el emlékére.
Koreográfiái
Ecseri lakodalmas, Este a fonóban, Kállai kettős, Üveges tánc, Szüreten, Pontozó, Magyarországi cigánytáncok, Huszártánc, Békési esték, Kalotaszegi leánytánc, Latinca ballada, Kádár Kata, Kukoricafosztás, Bíró Szép Anna, Jóka ördöge, Hajnalodik, Sarkantyús tánc, Völgységi szvit
Művei
- Három ugrós. Budapest : Művelt Nép, 1953. 30 p.
- Szatmári táncok. Budapest : Művelt Nép, 1954. 87 p.
- Kállai kettős. Budapest : Gondolat, 1959. 67 p.
Források
- Alexa Károly: Elhunyt Rábai Miklós. In: Magyar Hírlap. 7. évf. 228. sz. (1974. augusztus 19.) 13. p.
- Gábor István: Meghalt Rábai Miklós. In: Magyar Nemzet. 30. évf. 194. sz. (1974. augusztus 19.) 2. p.
- Illés Jenő: Rábai Miklós öröksége. In: Filmvilág. 17. évf. 19. sz. (1974.) 31. p.
- Körtvélyes Géza: Búcsú Rábai Miklóstól. In: Muzsika. 17. évf. 11. sz. (1974.) 43–44. p.
- Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai K., 1981. 633. p.
- Papp János: Rábai Miklósnál. In: Békési Élet. 7. évf. 3. sz. (1972.) 436–442. p.
