Lukács Mátyás (1935–2001)
A BékésWiki wikiből
(→Élete) |
a (Lukács Mátyás (1935-2001) lapot átneveztem Lukács Mátyás (1935–2001) névre: Hosszú kötőjel) |
||
| (15 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | Lukács Matvej Janovics - azaz Lukács Mátyás - magyar nemzetiségű szovjet katona. | + | Lukács Matvej Janovics - azaz Lukács Mátyás - '''magyar nemzetiségű szovjet katona'''. |
== Élete == | == Élete == | ||
| - | Lukács Mátyás 1935. február 10-én Munkácson született | + | '''Lukács Mátyás [[1935]]. [[február 10.|február 10-én]] Munkácson született.''' Apja Lukács János kőműves, édesanyja, Holinka Erzsébet bejárónő. |
| - | Felesége Spenik Gizella, első gyermekük 1954. június 24-én született. | + | Felesége Spenik Gizella, első gyermekük [[1954]]. [[június 24.|június 24-én]] született. |
| - | 1954. október 13-án behívóparancsot kapott Berdicsevbe. Írnoknak osztották be, magyarul és oroszul is tökéletesen kommunikált. 1956. október 26-án riadóztatták ezredét | + | [[1954]]. [[október 13.|október 13-án]] behívóparancsot kapott Berdicsevbe. Írnoknak osztották be, magyarul és oroszul is tökéletesen kommunikált. [[1956]]. [[október 6.|október 26-án]] riadóztatták ezredét - Lembergen keresztül Munkácsra mentek, ahol el tudott búcsúzni szeretteitől. [[Október 28.|Október 28]]- [[október 29.|29-én]] átlépték a magyar határt. Ekkor lett tolmács az új beosztása. A nagyobb magyar városokban - Nyíregyháza, Debrecen, [[Békéscsaba]] - látták, hogy az országban valami rendkívüli történik. A tisztek arról beszéltek, hogy Magyarországon ellenforradalom van. Lukács Mátyás a magyarországi tapasztalatok alapján hamar rájött, hogy nem ellenforradalom, hanem országos méretű felkelés van. |
| - | November 3-án részt kellett vennie a békéscsabai | + | '''[[November 3.|November 3-án]] tolmácsként részt kellett vennie a békéscsabai Forradalmi Tanáccsal történő tárgyaláson.''' Az ezredparancsnok-ezredes ultimátumot adott a tanács tagjainak, felszólítva őket a tevékenységük befejezésére. Az ultimátumnak nem volt hatása, így a parancsnok közölte, hogy 4-én megtámadják a városházát és a laktanyát. Lukács Mátyás ekkor egész életére kiható döntést hozott. Elhatározta, értesíteni fogja a várost a fenyegető támadásról, kötelességének érezte, hogy figyelmeztesse a Forradalmi Tanácsot. '''[[November 3.|November 3-án]] este 7 órakor elhagyta a Békéscsaba nyugati határában állomásozó alakulatát. Levette szovjet egyenruháját, karabélyát pedig kútba dobta.''' |
| - | A forradalmi tanácsot nem sikerült értesítenie, ezért a magyar laktanyához indult. Magyar egyenruhát is kapott, de a | + | A forradalmi tanácsot nem sikerült értesítenie, ezért a magyar laktanyához indult. Magyar egyenruhát is kapott, de a laktanyánál a szovjetek fogadták. |
| - | A KGB tisztjei egy hétig vallatták Békéscsabán. Debrecenbe vitték a katonai repülőtérre, ahonnan Lvovba szállították a Kárpáti Katonai Körzet hadbírósága elé. | + | Miután elfogták kétszer is le akarták lőni, végük a laktanya pincéjébe vitték. A KGB tisztjei egy hétig vallatták Békéscsabán. Egy szobába vitték, ahol azt mondták neki, hogy írjon egy levelet a feleségének, majd ezután kivégzik. Magára hagyták, a levelet megírta, de eldugta. Debrecenbe vitték a katonai repülőtérre, ahonnan Lvovba szállították a Kárpáti Katonai Körzet hadbírósága elé. |
| - | Az ügyész hazaárulás miatt halálra ítélte, | + | Az ügyész hazaárulás és a katonai eskü megszegése miatt halálra ítélte. Ügyvédet nem igényelt, saját magát védte. Arra hivatkozott, hogy a katonai esküt nem szegte meg, mivel az azt mondja ki, hogy ellenséges támadás esetén meg kell védeni a hazát. A szovjeteket ebből a nézőpontból pedig nem árulta el. Utolsó szó jogán azt mondta, hogy hisz a szovjet igazságszolgáltatásban. A bírák több mint egy órán át tanakodtak. Végül '''négy év szabadságvesztésre ítélték, amiatt mert háborús időben fegyveresen elhagyta alakulatát'''. A fogság második évében két lágerben is megfordult. [[1957]]. októberében a feleségének köszönhetően levelet tudott küldeni a legfelsőbb tanácsnak, ami Hruscsovhoz is eljutott. |
| - | + | [[December 29.|December 29-én]] amnesztiát kapott, 31-én már hazatért Munkácsra. A szovjet veteránok zaklatása miatt önkéntes száműzetésbe vonult a Krímbe, ahol kereskedelmi igazgatóként dolgozott. [[1989]]-ben még egyszer visszatért Magyarországra és Békéscsabára. [[1995]]-ben vonult nyugdíjba. | |
| - | + | [[2001]]-ben hunyt el egy kis Krím-félszigeti faluban. '''[[Lukács Mátyás-emléktábla (Békéscsaba)|Emléktáblája]] annak az épületnek a falán található, amelynek pincéjében fogva tartották.''' | |
| - | 2001-ben hunyt el egy kis Krím-félszigeti faluban. [[Lukács Mátyás-emléktábla (Békéscsaba | + | |
== Forrás == | == Forrás == | ||
| - | * [http://andrassygimi.hu/joomla/index.php?option=com_content&view=article&id=526:emlektabla-avatas-es-megemlekezes&catid=79:emlekezes-1956-ra&Itemid=135 Emléktábla avatás és megemlékezés] | + | * [http://andrassygimi.hu/joomla/index.php?option=com_content&view=article&id=526:emlektabla-avatas-es-megemlekezes&catid=79:emlekezes-1956-ra&Itemid=135 Emléktábla avatás és megemlékezés] (Látogatva: 2016. október 19.) |
| - | * | + | * [http://www.andrassygimi.hu/joomla/index.php?option=com_content&view=article&id=1048:2016-10-19-14-59-33&catid=67:toertenelem&Itemid=121 Szívparancs, november 3-án ] (Látogatva: 2016. október 25.) |
| + | * [https://goo.gl/4qg6cb Békés Megyei Hírlap 1996. október 22-23. 8.p] (Látogatva: 2016. október 25.) | ||
| + | |||
| + | == Kapcsolódó irodalom == | ||
| + | * '56-os olvasókönyv : válogatás a korabeli békéscsabai sajtóból. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Békés megye 1956-ban : források. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2006-2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Dányi László: A Kazinczy utcai fiúk : forradalom és megtorlás Békés megyében, 1956. Békéscsaba : Dányi L., 2006. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Fekete Pál: Cseppek a tengerből : Békés megye mártírjai és áldozatai a második világháború alatt és után. - Budapest : Püski Kiadó, 2006. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Fekete Pál: Az utolsó szó jogán : elsüllyedt világ, Békéscsaba, 1956. Budapest : Püski Kiadó, 2003. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Mikolai Bertics Mihály: A Népköztársaság nevében! Dunaharaszti : Nap Alapítvány, 2002. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Németh Csaba: "Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért ..." : Békés megye 1956-ban. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2006. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Szekeres István: Mikor ki szót emelt : nemzetőrök és röpcédulák 1956-ban Békéscsabán. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2006. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Tények és üzenetek : a Békéscsabán, 2006. november 3-án tartott 1956-os konferencia előadásai. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2007. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
[[Kategória:1956]] | [[Kategória:1956]] | ||
| + | [[Kategória:Békéscsaba]] | ||
| + | [[Kategória:Békéscsabai személyek]] | ||
| + | [[Kategória:Személyek]] | ||
A lap jelenlegi, 2021. március 11., 13:55-kori változata
Lukács Matvej Janovics - azaz Lukács Mátyás - magyar nemzetiségű szovjet katona.
Élete
Lukács Mátyás 1935. február 10-én Munkácson született. Apja Lukács János kőműves, édesanyja, Holinka Erzsébet bejárónő. Felesége Spenik Gizella, első gyermekük 1954. június 24-én született.
1954. október 13-án behívóparancsot kapott Berdicsevbe. Írnoknak osztották be, magyarul és oroszul is tökéletesen kommunikált. 1956. október 26-án riadóztatták ezredét - Lembergen keresztül Munkácsra mentek, ahol el tudott búcsúzni szeretteitől. Október 28- 29-én átlépték a magyar határt. Ekkor lett tolmács az új beosztása. A nagyobb magyar városokban - Nyíregyháza, Debrecen, Békéscsaba - látták, hogy az országban valami rendkívüli történik. A tisztek arról beszéltek, hogy Magyarországon ellenforradalom van. Lukács Mátyás a magyarországi tapasztalatok alapján hamar rájött, hogy nem ellenforradalom, hanem országos méretű felkelés van.
November 3-án tolmácsként részt kellett vennie a békéscsabai Forradalmi Tanáccsal történő tárgyaláson. Az ezredparancsnok-ezredes ultimátumot adott a tanács tagjainak, felszólítva őket a tevékenységük befejezésére. Az ultimátumnak nem volt hatása, így a parancsnok közölte, hogy 4-én megtámadják a városházát és a laktanyát. Lukács Mátyás ekkor egész életére kiható döntést hozott. Elhatározta, értesíteni fogja a várost a fenyegető támadásról, kötelességének érezte, hogy figyelmeztesse a Forradalmi Tanácsot. November 3-án este 7 órakor elhagyta a Békéscsaba nyugati határában állomásozó alakulatát. Levette szovjet egyenruháját, karabélyát pedig kútba dobta.
A forradalmi tanácsot nem sikerült értesítenie, ezért a magyar laktanyához indult. Magyar egyenruhát is kapott, de a laktanyánál a szovjetek fogadták. Miután elfogták kétszer is le akarták lőni, végük a laktanya pincéjébe vitték. A KGB tisztjei egy hétig vallatták Békéscsabán. Egy szobába vitték, ahol azt mondták neki, hogy írjon egy levelet a feleségének, majd ezután kivégzik. Magára hagyták, a levelet megírta, de eldugta. Debrecenbe vitték a katonai repülőtérre, ahonnan Lvovba szállították a Kárpáti Katonai Körzet hadbírósága elé. Az ügyész hazaárulás és a katonai eskü megszegése miatt halálra ítélte. Ügyvédet nem igényelt, saját magát védte. Arra hivatkozott, hogy a katonai esküt nem szegte meg, mivel az azt mondja ki, hogy ellenséges támadás esetén meg kell védeni a hazát. A szovjeteket ebből a nézőpontból pedig nem árulta el. Utolsó szó jogán azt mondta, hogy hisz a szovjet igazságszolgáltatásban. A bírák több mint egy órán át tanakodtak. Végül négy év szabadságvesztésre ítélték, amiatt mert háborús időben fegyveresen elhagyta alakulatát. A fogság második évében két lágerben is megfordult. 1957. októberében a feleségének köszönhetően levelet tudott küldeni a legfelsőbb tanácsnak, ami Hruscsovhoz is eljutott.
December 29-én amnesztiát kapott, 31-én már hazatért Munkácsra. A szovjet veteránok zaklatása miatt önkéntes száműzetésbe vonult a Krímbe, ahol kereskedelmi igazgatóként dolgozott. 1989-ben még egyszer visszatért Magyarországra és Békéscsabára. 1995-ben vonult nyugdíjba. 2001-ben hunyt el egy kis Krím-félszigeti faluban. Emléktáblája annak az épületnek a falán található, amelynek pincéjében fogva tartották.
Forrás
- Emléktábla avatás és megemlékezés (Látogatva: 2016. október 19.)
- Szívparancs, november 3-án (Látogatva: 2016. október 25.)
- Békés Megyei Hírlap 1996. október 22-23. 8.p (Látogatva: 2016. október 25.)
Kapcsolódó irodalom
- '56-os olvasókönyv : válogatás a korabeli békéscsabai sajtóból. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés megye 1956-ban : források. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2006-2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dányi László: A Kazinczy utcai fiúk : forradalom és megtorlás Békés megyében, 1956. Békéscsaba : Dányi L., 2006. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Fekete Pál: Cseppek a tengerből : Békés megye mártírjai és áldozatai a második világháború alatt és után. - Budapest : Püski Kiadó, 2006. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Fekete Pál: Az utolsó szó jogán : elsüllyedt világ, Békéscsaba, 1956. Budapest : Püski Kiadó, 2003. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Mikolai Bertics Mihály: A Népköztársaság nevében! Dunaharaszti : Nap Alapítvány, 2002. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Németh Csaba: "Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért ..." : Békés megye 1956-ban. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2006. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szekeres István: Mikor ki szót emelt : nemzetőrök és röpcédulák 1956-ban Békéscsabán. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2006. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tények és üzenetek : a Békéscsabán, 2006. november 3-án tartott 1956-os konferencia előadásai. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2007. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
