Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944)
A BékésWiki wikiből
(Változatok közti eltérés)
(→Művei) |
a (Belső hivatkozások javítása, leírások egységesítése) |
||
| (24 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
| - | [[Fájl:Bajcsy-Zsilinszky Endre.jpg|bélyegkép| | + | [[Fájl:Bajcsy-Zsilinszky Endre.jpg|bélyegkép|Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944)]] |
| - | '''Szarvason született [[1886]]. [[június 6.|június 6]]-án.''' '''Apja | + | '''Szarvason született [[1886]]. [[június 6.|június 6]]-án.''' '''Apja [[Zsilinszky Endre (1852–1919)|Dr. Zsilinszky Endre]] gimnáziumi tanár, édesanyja [[Bajcsy Mária]].''' Endrének két leány (Margit és Erzsébet) és egy fiú (Gábor) testvére volt. |
| - | '''Alig volt egyéves, amikor a család [[Békéscsaba|Csabára]] költözött.''' A gyermek Endre szellemi fejlődésére meghatározó hatást gyakoroltak azok az évek, amelyeket a békéscsabai evangélikus gimnáziumban töltött. Gyakran szerepelt iskolai ünnepségeken önképzőkör elnökeként. '''[[1904]]-ben érettségizett.''' Egyetemi tanulmányait ez év őszén kezdte meg '''a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem''' jogi karán, de a filozófia karra is beiratkozott, ahol történelmet hallgatott. Közben két szemesztert töltött a lipcsei és heidelbergi egyetemen. Már ekkortól jelentek meg cikkei (pl. a Békésmegyei Közlönyben). [[1907]] szeptemberében ismét Kolozsvárra iratkozott be a 4. évfolyamra, ahol '''[[1908]]. [[április 24.|április 24]]-én megszerezte az államtudományi, majd [[december 5.|december 5]]-én a jogtudományi doktorátust.''' | + | '''Alig volt egyéves, amikor a család [[Békéscsaba|Csabára]] költözött.''' A gyermek Endre szellemi fejlődésére meghatározó hatást gyakoroltak azok az évek, amelyeket a békéscsabai evangélikus gimnáziumban töltött. Gyakran szerepelt iskolai ünnepségeken önképzőkör elnökeként. '''[[1904]]-ben érettségizett.''' Egyetemi tanulmányait ez év őszén kezdte meg '''a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem''' jogi karán, de a filozófia karra is beiratkozott, ahol történelmet hallgatott. Közben két szemesztert töltött a lipcsei és heidelbergi egyetemen. Már ekkortól jelentek meg cikkei (pl. a [[Békésmegyei Közlöny|Békésmegyei Közlönyben]]). [[1907]] szeptemberében ismét [[Kolozsvár|Kolozsvárra]] iratkozott be a 4. évfolyamra, ahol '''[[1908]]. [[április 24.|április 24]]-én megszerezte az államtudományi, majd [[december 5.|december 5]]-én a jogtudományi doktorátust.''' |
| - | '''[[1909]]. őszén bevonult a bécsi 1. császári és királyi huszárezredhez. Leszerelése után [[1910]]. október elején érkezett Csabára, ahol ügyvédjelölt lett [[Linder László ( | + | '''[[1909]]. őszén bevonult a bécsi 1. császári és királyi huszárezredhez. Leszerelése után [[1910]]. október elején érkezett Csabára, ahol ügyvédjelölt lett [[Linder László (1893–1980)|dr. Linder Károly]] ügyvédi irodájában.''' Emellett előadásokat tartott a Polgári Körben és a Nőegyletben, cikkeket írt a helyi lapokba. Békéscsabán '''a kiéleződő politikai, társadalmi és személyi ellentétek miatt került sor a Zsilinszky Endre édesapja és [[Áchim L(iker) András (1871–1911)|Áchim L. András]] közötti sajtópolémiára'''. '''A''' szabadságukat éppen Békéscsabán töltő '''Zsilinszky-fiúk felelősségre vonták Áchimot az apjukat ért inzultusért''' és a becsületbe vágó vádakért. '''Verekedésre került sor közöttük, melynek során halálosan megsebesítették a parasztvezért, aki másnap, [[1911]]. [[május 15.|május 15]]-én belehalt sérüléseibe.''' A bírósági tárgyalás eredményeképpen a gyilkosság vádja és következményeinek terhe alól '''fölmentették a Zsilinszky-testvéreket'''. |
'''Ezután rövid vármegyei szolgálat következett''' (főispáni titkár volt Árvában), '''aminek a világháború vetett véget'''. | '''Ezután rövid vármegyei szolgálat következett''' (főispáni titkár volt Árvában), '''aminek a világháború vetett véget'''. | ||
| - | '''Ő is a frontra került.''' '''[[1918]] novemberében hazatért''', és részt vett a Magyar Országos Véderő Egylet nevű ellenforradalmi jellegű szervezet megalapításában. Mindkét forradalmat elutasította, így amikor Szegeden szerveződött az ellenforradalom, Zsilinszky a Külügyminisztérium Sajtóosztályára került, politikai téren pedig '''a Gömbös-csoporthoz csatlakozott'''. [[1922]]-ben Derecske országgyűlési képviselőjévé választották, amikor is a kormánypárti Egységes Párt listáján indult. Egy év múlva a Gömbös-csoporttal együtt kilépett a kormánypártból, és megalakította velük a Fajvédő Pártot. | + | '''Ő is a frontra került.''' '''[[1918]] novemberében hazatért''', és részt vett a Magyar Országos Véderő Egylet nevű ellenforradalmi jellegű szervezet megalapításában. Mindkét forradalmat elutasította, így amikor [[Szeged|Szegeden]] szerveződött az ellenforradalom, Zsilinszky a Külügyminisztérium Sajtóosztályára került, politikai téren pedig '''a Gömbös-csoporthoz csatlakozott'''. [[1922]]-ben [[Derecske]] országgyűlési képviselőjévé választották, amikor is a kormánypárti Egységes Párt listáján indult. Egy év múlva a Gömbös-csoporttal együtt kilépett a kormánypártból, és '''megalakította''' velük '''a Fajvédő Pártot'''. |
| - | Zsilinszky Endre | + | Zsilinszky Endre – aki [[1925]]-től, vitézzé avatásától kezdve anyja leánykori nevét felvéve már a kettős Bajcsy-Zsilinszky vezetéknevet használta – '''[[1928]]. [[március 15.|március 15]]-én megindította [[Előőrs]] című lapját. Ettől kezdve fokozatosan haladt balra egy demokratikus ellenzéki politika útján.''' Pártja politikai programját kifejtő munkájában ([https://goo.gl/9EEhFk Nemzeti radikalizmus, 1930]) az agrárprogram áll központban: elodázhatatlannak tekinti a földbirtokreformot. |
| - | Miután '''nem fogadta el a Gömbös által felajánlott honvédelmi államtitkárságot''', illetve egyéb mandátumokat (melyekért cserébe fel kellett volna adnia ellenzéki magatartását), a miniszterelnök a legkíméletlenebb hatósági és csendőrterrorral sújtott le. A terror és a választási csalások sorozatának következtében Bajcsy-Zsilinszky híveinek '''[[1935]]-ben egyetlen képviselői helyet sem sikerült szereznie''' | + | Miután '''nem fogadta el a [[Gömbös Gyula|Gömbös]] által felajánlott honvédelmi államtitkárságot''', illetve egyéb mandátumokat (melyekért cserébe fel kellett volna adnia ellenzéki magatartását), a miniszterelnök a legkíméletlenebb hatósági és csendőrterrorral sújtott le. A terror és a választási csalások sorozatának következtében Bajcsy-Zsilinszky híveinek '''[[1935]]-ben egyetlen képviselői helyet sem sikerült szereznie''' – ő maga is megbukott [[Tarpa|Tarpán]]. Politikai küzdelmeit megalkuvás nélkül folytatta. Külpolitikai nézeteiben a német kérdést, belpolitikai téren a parasztság megoldatlan gazdasági és szociális problémáit tartotta a legfontosabbnak. '''Felismerte a demokratikus ellenzéki erők tömörülésének szükségességét, ezért fuzionált [[1936]]-ban pártja, a Nemzeti Radikális Párt a Független Kisgazdapárttal.''' [[1939]]-ben Tarpán már '''ennek a pártnak lett országgyűlési képviselője'''. |
| - | '''A II. világháború''' kitörésével egybeesett a Független Magyarország című, főleg külpolitikai arculatú hetilapjának megindítása. Egyre közelebbinek érezte az országra leselkedő német veszélyt, ezért nem csupán szóban hirdette a délkelet-európai népek összefogását: Belgrádba utazott, ahol nem hivatalos tárgyalásokat folytatott a baráti együttműködésről. Bajcsy-Zsilinszky a háború '''éveiben vált igazán nagy formátumú politikussá, az antifasiszta nemzeti ellenállás központi alakjává'''. Fontos szerepet játszott az antifasiszta harcban a Szabad Szó című napilap, melynek főszerkesztői tisztét [[1941]]-ben Zsilinszkynek ajánlották fel. | + | '''A II. világháború''' kitörésével egybeesett a [[Független Magyarország]] című, főleg külpolitikai arculatú hetilapjának megindítása. Egyre közelebbinek érezte az országra leselkedő német veszélyt, ezért nem csupán szóban hirdette a délkelet-európai népek összefogását: [[Belgrád|Belgrádba]] utazott, ahol nem hivatalos tárgyalásokat folytatott a baráti együttműködésről. Bajcsy-Zsilinszky a háború '''éveiben vált igazán nagy formátumú politikussá, az antifasiszta nemzeti ellenállás központi alakjává'''. Fontos szerepet játszott az antifasiszta harcban a [[Szabad Szó]] című napilap, melynek főszerkesztői tisztét [[1941]]-ben Zsilinszkynek ajánlották fel. |
| - | '''[[1944]]. [[március 19.|március 19]]-ének reggelén lakásába németek törtek be''', ő súlyosan megsebesült. '''A rabkórházból hét hónapra börtönbe került, a Gestapo foglya lett.''' Októberi '''szabadulása után a Magyar Front az ellenállási mozgalom vezetésére kérte fel'''. [[november 5.|November 5]]-én Budapestre utazott, és a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottság élére állt. Társaival kidolgozta a fegyveres felkelés tervét. '''November végén az ellenállási mozgalom egész vezérkara lebukott, Bajcsy-Zsilinszkyt [[november 23.|november 23]]-án letartóztatták. [[december 11.|December 11]]-én Sopronkőhidára vitték. E hó 23-án a hadbíróság kötél általi halálra ítélte, amit 24-én reggel végre is hajtottak.''' | + | '''[[1944]]. [[március 19.|március 19]]-ének reggelén lakásába németek törtek be''', ő súlyosan megsebesült. '''A rabkórházból hét hónapra börtönbe került, a Gestapo foglya lett.''' Októberi '''szabadulása után a Magyar Front az ellenállási mozgalom vezetésére kérte fel'''. [[november 5.|November 5]]-én [[Budapest|Budapestre]] utazott, és a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottság élére állt. Társaival kidolgozta a fegyveres felkelés tervét. '''November végén az ellenállási mozgalom egész vezérkara lebukott, Bajcsy-Zsilinszkyt [[november 23.|november 23]]-án letartóztatták. [[december 11.|December 11]]-én [[Sopronkőhida|Sopronkőhidára]] vitték. E hó [[december 23.|23-án]] a hadbíróság kötél általi halálra ítélte, amit [[december 24.|24-én]] reggel végre is hajtottak.''' |
[[1945]]. [[május 27.|május 27]]-én ünnepélyes gyászpompával temették el, majd végakaratának megfelelően hamvait Tarpán helyezték örök nyugalomra. | [[1945]]. [[május 27.|május 27]]-én ünnepélyes gyászpompával temették el, majd végakaratának megfelelően hamvait Tarpán helyezték örök nyugalomra. | ||
== Művei == | == Művei == | ||
| + | * [http://oracle.bmk.hu:8080/WebPac/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=143953&pos=6 Nemzeti újjászületés és sajtó. Budapest : Táltos, 1920. 123 p.] (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Újévi nyílt levele a derecskei választókerület polgáraihoz. Budapest : Stádium ny., 1924. 35 p. | ||
| + | * Nemzeti radikalizmus. A Nemzeti Radikális Párt teljes programja. Budapest : Stádium, 1931. 173 p. | ||
| + | * [http://mtdaportal.extra.hu/books/bajcsy_zsilinszky_endre_nemet_vilag_magyarorszagon.pdf Német világ Magyarországon. Budapest : Stephaneum ny., 1937. 16 p.] | ||
| + | * [http://oracle.bmk.hu:8080/WebPac/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=145686&pos=5 Egyetlen út: a magyar paraszt. Budapest: Kelet Népe, 1938. 152 p.] (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * [http://oracle.bmk.hu:8080/WebPac/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=229500&pos=2 Mátyás király. Budapest : Athenaeum, 1939. 222 p.] (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * [http://mek.oszk.hu/13600/13651/ Helyünk és sorsunk Európában. Budapest : 1941] | ||
| + | * Transsylvania Past and Future. Genova, 1944 | ||
| - | + | == Emlékezete == | |
| - | * | + | * Emléktábla Szarvason a szülőháza falán (1966) |
| - | * [ | + | * [https://www.kozterkep.hu/~/7629/bajcsy_zsilinszky_endre_szarvas_andreas_papachristos_1981.html Emléktábla Szarvason a Művelődési Központ előtt (1981. október 6.)] |
| - | + | ||
| - | + | ||
| - | + | ||
| - | + | ||
| - | + | ||
== Források == | == Források == | ||
| + | * Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékfüzet születésének 100. évfordulójára. szerk.: Tóth Lajos. Szarvas, 1986. 15. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Borsi József: Bajcsy-Zsilinszky Endre a történeti irodalomban, 1957–1985 : válogatott, annotált bibliográfia. Békéscsaba : Megyei Könyvtár, 1986. (!1987) 53 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Borsi József: Bajcsy-Zsilinszky Endre egyetemi éveiről. (Klny. Történelmi Szemle. 1987–88. 1. sz.) Budapest : Akadémiai K., 1988. 41–60. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Dernői Kocsis László: Bajcsy-Zsilinszky. Budapest : Kossuth K., 1966. 334 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Domokos József: Két per egy kötetben : visszaemlékezések. Budapest : Magvető, 1978. 437 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Illés György: Kivégzés karácsonykor. Budapest : ILK., 1986. 117 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Budapest : Akadémiai K., 1967. 71–72. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky : írások tőle és róla. Budapest : Kossuth K., 1986. 252 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky irataiból. Békéscsaba : Békés M. Tanács Tud.-Koord. Szakbiz., 1986. 38 p. Bibliogr. 33–38. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Tóth Lajos: Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékfüzet születésének 100. évfordulójára. Szarvas : Hazafias Népfront és Városi Tanács, 1986. 42 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre. 1886–1944. Budapest : Szépirodalmi K., 1992. 276 p. Bibliogr. 274–276. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Vigh Károly: Kortársak Bajcsy-Zsilinszky Endréről. Budapest : Magvető, 1984. 492 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| - | * | + | == Kapcsolódó irodalom == |
| - | * | + | * Bartha Ákos: Bajcsy-Zsilinszky Endre : életút és utóélet. Budapest : MTA Bölcsészettudományi Kutatóközp. Történettudományi Int., 2019 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * | + | * Gyurgyák János: Magyar fajvédők : eszmetörténeti tanulmány. Budapest : Osiris Kiadó, 2012 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * | + | * Kenedi Géza: Védőbeszéd a Zsilinszky-fiuk pörében: Budapest : Zay L., 1911 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * | + | * Kortársak Bajcsy-Zsilinszky Endréről. Szerk. Vigh Károly. 2., bőv. kiad. Budapest : Magvető, 1984 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * | + | * Lévai Jenő: A hősök hőse...! : Bajcsy-Zsilinszky Endre a demokrácia vértanúja. Budapest : Müller, 1945 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * | + | * Pető Gábor Pál: Perújítás Áchim L. András halála ügyében : történelmi esszé. Budapest : Pető G. P., 1992 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * | + | * Sávoly Mária: Így élt Bajcsy-Zsilinszky Endre. Budapest : Móra, 1986 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * | + | * Sebestyén Sándor: Bajcsy-Zsilinszky Endre Nemzeti Radikális Pártja, 1930–1936. Budapest : Tankönyvkiadó Vállalat, 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre | + | * Szarvas járás-város szabad negyedszázada. Szerk. Tóth Lajos. Szarvas : HNF Szarvasi jár. Biz., 1970 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Vigh Károly: | + | * Talpassy Tibor: A holtak visszajárnak. Budapest : Magvető, 1971 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| + | * Talpassy Tibor: A reggel még várat magára. Budapest : Gondolat, 1981 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Tőkéczki László: Történelmi arcképek 2. : magyar politikusportrék a két világháború közötti időszakból. Budapest : XX. Század Int., 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre külpolitikai nézeteinek alakulása. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1979 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre külpolitikája. Budapest : Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaive : 1886–1976. Budapest : TIT Tört. Választmány, 1977 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| - | [[Kategória:Békéscsaba]] | + | [[Kategória: Békéscsabai személyek]] |
| - | [[Kategória: | + | [[Kategória: Békéscsaba]] |
| - | [[Kategória: | + | [[Kategória: Személyek]] |
| - | [[Kategória: | + | [[Kategória: Politikusok]] |
| + | [[Kategória: Szarvas]] | ||
A lap jelenlegi, 2021. március 9., 10:32-kori változata
politikus, publicista
Tartalomjegyzék |
Élete
Szarvason született 1886. június 6-án. Apja Dr. Zsilinszky Endre gimnáziumi tanár, édesanyja Bajcsy Mária. Endrének két leány (Margit és Erzsébet) és egy fiú (Gábor) testvére volt.
Alig volt egyéves, amikor a család Csabára költözött. A gyermek Endre szellemi fejlődésére meghatározó hatást gyakoroltak azok az évek, amelyeket a békéscsabai evangélikus gimnáziumban töltött. Gyakran szerepelt iskolai ünnepségeken önképzőkör elnökeként. 1904-ben érettségizett. Egyetemi tanulmányait ez év őszén kezdte meg a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem jogi karán, de a filozófia karra is beiratkozott, ahol történelmet hallgatott. Közben két szemesztert töltött a lipcsei és heidelbergi egyetemen. Már ekkortól jelentek meg cikkei (pl. a Békésmegyei Közlönyben). 1907 szeptemberében ismét Kolozsvárra iratkozott be a 4. évfolyamra, ahol 1908. április 24-én megszerezte az államtudományi, majd december 5-én a jogtudományi doktorátust.
1909. őszén bevonult a bécsi 1. császári és királyi huszárezredhez. Leszerelése után 1910. október elején érkezett Csabára, ahol ügyvédjelölt lett dr. Linder Károly ügyvédi irodájában. Emellett előadásokat tartott a Polgári Körben és a Nőegyletben, cikkeket írt a helyi lapokba. Békéscsabán a kiéleződő politikai, társadalmi és személyi ellentétek miatt került sor a Zsilinszky Endre édesapja és Áchim L. András közötti sajtópolémiára. A szabadságukat éppen Békéscsabán töltő Zsilinszky-fiúk felelősségre vonták Áchimot az apjukat ért inzultusért és a becsületbe vágó vádakért. Verekedésre került sor közöttük, melynek során halálosan megsebesítették a parasztvezért, aki másnap, 1911. május 15-én belehalt sérüléseibe. A bírósági tárgyalás eredményeképpen a gyilkosság vádja és következményeinek terhe alól fölmentették a Zsilinszky-testvéreket.
Ezután rövid vármegyei szolgálat következett (főispáni titkár volt Árvában), aminek a világháború vetett véget. Ő is a frontra került. 1918 novemberében hazatért, és részt vett a Magyar Országos Véderő Egylet nevű ellenforradalmi jellegű szervezet megalapításában. Mindkét forradalmat elutasította, így amikor Szegeden szerveződött az ellenforradalom, Zsilinszky a Külügyminisztérium Sajtóosztályára került, politikai téren pedig a Gömbös-csoporthoz csatlakozott. 1922-ben Derecske országgyűlési képviselőjévé választották, amikor is a kormánypárti Egységes Párt listáján indult. Egy év múlva a Gömbös-csoporttal együtt kilépett a kormánypártból, és megalakította velük a Fajvédő Pártot.
Zsilinszky Endre – aki 1925-től, vitézzé avatásától kezdve anyja leánykori nevét felvéve már a kettős Bajcsy-Zsilinszky vezetéknevet használta – 1928. március 15-én megindította Előőrs című lapját. Ettől kezdve fokozatosan haladt balra egy demokratikus ellenzéki politika útján. Pártja politikai programját kifejtő munkájában (Nemzeti radikalizmus, 1930) az agrárprogram áll központban: elodázhatatlannak tekinti a földbirtokreformot.
Miután nem fogadta el a Gömbös által felajánlott honvédelmi államtitkárságot, illetve egyéb mandátumokat (melyekért cserébe fel kellett volna adnia ellenzéki magatartását), a miniszterelnök a legkíméletlenebb hatósági és csendőrterrorral sújtott le. A terror és a választási csalások sorozatának következtében Bajcsy-Zsilinszky híveinek 1935-ben egyetlen képviselői helyet sem sikerült szereznie – ő maga is megbukott Tarpán. Politikai küzdelmeit megalkuvás nélkül folytatta. Külpolitikai nézeteiben a német kérdést, belpolitikai téren a parasztság megoldatlan gazdasági és szociális problémáit tartotta a legfontosabbnak. Felismerte a demokratikus ellenzéki erők tömörülésének szükségességét, ezért fuzionált 1936-ban pártja, a Nemzeti Radikális Párt a Független Kisgazdapárttal. 1939-ben Tarpán már ennek a pártnak lett országgyűlési képviselője.
A II. világháború kitörésével egybeesett a Független Magyarország című, főleg külpolitikai arculatú hetilapjának megindítása. Egyre közelebbinek érezte az országra leselkedő német veszélyt, ezért nem csupán szóban hirdette a délkelet-európai népek összefogását: Belgrádba utazott, ahol nem hivatalos tárgyalásokat folytatott a baráti együttműködésről. Bajcsy-Zsilinszky a háború éveiben vált igazán nagy formátumú politikussá, az antifasiszta nemzeti ellenállás központi alakjává. Fontos szerepet játszott az antifasiszta harcban a Szabad Szó című napilap, melynek főszerkesztői tisztét 1941-ben Zsilinszkynek ajánlották fel.
1944. március 19-ének reggelén lakásába németek törtek be, ő súlyosan megsebesült. A rabkórházból hét hónapra börtönbe került, a Gestapo foglya lett. Októberi szabadulása után a Magyar Front az ellenállási mozgalom vezetésére kérte fel. November 5-én Budapestre utazott, és a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottság élére állt. Társaival kidolgozta a fegyveres felkelés tervét. November végén az ellenállási mozgalom egész vezérkara lebukott, Bajcsy-Zsilinszkyt november 23-án letartóztatták. December 11-én Sopronkőhidára vitték. E hó 23-án a hadbíróság kötél általi halálra ítélte, amit 24-én reggel végre is hajtottak.
1945. május 27-én ünnepélyes gyászpompával temették el, majd végakaratának megfelelően hamvait Tarpán helyezték örök nyugalomra.
Művei
- Nemzeti újjászületés és sajtó. Budapest : Táltos, 1920. 123 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Újévi nyílt levele a derecskei választókerület polgáraihoz. Budapest : Stádium ny., 1924. 35 p.
- Nemzeti radikalizmus. A Nemzeti Radikális Párt teljes programja. Budapest : Stádium, 1931. 173 p.
- Német világ Magyarországon. Budapest : Stephaneum ny., 1937. 16 p.
- Egyetlen út: a magyar paraszt. Budapest: Kelet Népe, 1938. 152 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Mátyás király. Budapest : Athenaeum, 1939. 222 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Helyünk és sorsunk Európában. Budapest : 1941
- Transsylvania Past and Future. Genova, 1944
Emlékezete
- Emléktábla Szarvason a szülőháza falán (1966)
- Emléktábla Szarvason a Művelődési Központ előtt (1981. október 6.)
Források
- Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékfüzet születésének 100. évfordulójára. szerk.: Tóth Lajos. Szarvas, 1986. 15. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Borsi József: Bajcsy-Zsilinszky Endre a történeti irodalomban, 1957–1985 : válogatott, annotált bibliográfia. Békéscsaba : Megyei Könyvtár, 1986. (!1987) 53 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Borsi József: Bajcsy-Zsilinszky Endre egyetemi éveiről. (Klny. Történelmi Szemle. 1987–88. 1. sz.) Budapest : Akadémiai K., 1988. 41–60. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dernői Kocsis László: Bajcsy-Zsilinszky. Budapest : Kossuth K., 1966. 334 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Domokos József: Két per egy kötetben : visszaemlékezések. Budapest : Magvető, 1978. 437 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Illés György: Kivégzés karácsonykor. Budapest : ILK., 1986. 117 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Budapest : Akadémiai K., 1967. 71–72. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky : írások tőle és róla. Budapest : Kossuth K., 1986. 252 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky irataiból. Békéscsaba : Békés M. Tanács Tud.-Koord. Szakbiz., 1986. 38 p. Bibliogr. 33–38. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tóth Lajos: Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékfüzet születésének 100. évfordulójára. Szarvas : Hazafias Népfront és Városi Tanács, 1986. 42 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre. 1886–1944. Budapest : Szépirodalmi K., 1992. 276 p. Bibliogr. 274–276. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Vigh Károly: Kortársak Bajcsy-Zsilinszky Endréről. Budapest : Magvető, 1984. 492 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kapcsolódó irodalom
- Bartha Ákos: Bajcsy-Zsilinszky Endre : életút és utóélet. Budapest : MTA Bölcsészettudományi Kutatóközp. Történettudományi Int., 2019 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Gyurgyák János: Magyar fajvédők : eszmetörténeti tanulmány. Budapest : Osiris Kiadó, 2012 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kenedi Géza: Védőbeszéd a Zsilinszky-fiuk pörében: Budapest : Zay L., 1911 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kortársak Bajcsy-Zsilinszky Endréről. Szerk. Vigh Károly. 2., bőv. kiad. Budapest : Magvető, 1984 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Lévai Jenő: A hősök hőse...! : Bajcsy-Zsilinszky Endre a demokrácia vértanúja. Budapest : Müller, 1945 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Pető Gábor Pál: Perújítás Áchim L. András halála ügyében : történelmi esszé. Budapest : Pető G. P., 1992 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Sávoly Mária: Így élt Bajcsy-Zsilinszky Endre. Budapest : Móra, 1986 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Sebestyén Sándor: Bajcsy-Zsilinszky Endre Nemzeti Radikális Pártja, 1930–1936. Budapest : Tankönyvkiadó Vállalat, 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szarvas járás-város szabad negyedszázada. Szerk. Tóth Lajos. Szarvas : HNF Szarvasi jár. Biz., 1970 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Talpassy Tibor: A holtak visszajárnak. Budapest : Magvető, 1971 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Talpassy Tibor: A reggel még várat magára. Budapest : Gondolat, 1981 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tőkéczki László: Történelmi arcképek 2. : magyar politikusportrék a két világháború közötti időszakból. Budapest : XX. Század Int., 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre külpolitikai nézeteinek alakulása. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1979 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre külpolitikája. Budapest : Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaive : 1886–1976. Budapest : TIT Tört. Választmány, 1977 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
