Lepage Lajos (1859–1919)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Tevan Adolf belső hivatkozása)
a (Lepage Lajos (1859‒1919) lapot átneveztem Lepage Lajos (1859–1919) névre: Hosszú kötőjel)
 
(Egy közbeeső változat nincs mutatva)
10. sor: 10. sor:
A fiatal nyomdász '''[[1890|1890-ben]] megalapította első nyomdáját'''; a Lepage Nyomdában újságok, időszaki kiadványok, mindenféle nyomtatványok, levélpapír és boríték, esküvői és báli meghívók készültek. Lepage Lajos [[1889]]. [[december 15.|december 15-én]] megvásárolta a '''[[Bírósági Végrehajtók Közlönye]]''' című folyóiratot. [[1891]]. [[január 3.]] és [[1892]]. [[május 7.]] között a '''[[Békésmegyei Hírlap (1)|Békésmegyei Hírlap]]''' felelős szerkesztője, valamint a kiadó tulajdonosa volt. [[1895|1895-ben]] Hódmezővásárhelyen is nyitott nyomdát, könyv-, zenemű- és papírkereskedést, de két év múlva túladott rajtuk, és visszaköltözött Békéscsabára.
A fiatal nyomdász '''[[1890|1890-ben]] megalapította első nyomdáját'''; a Lepage Nyomdában újságok, időszaki kiadványok, mindenféle nyomtatványok, levélpapír és boríték, esküvői és báli meghívók készültek. Lepage Lajos [[1889]]. [[december 15.|december 15-én]] megvásárolta a '''[[Bírósági Végrehajtók Közlönye]]''' című folyóiratot. [[1891]]. [[január 3.]] és [[1892]]. [[május 7.]] között a '''[[Békésmegyei Hírlap (1)|Békésmegyei Hírlap]]''' felelős szerkesztője, valamint a kiadó tulajdonosa volt. [[1895|1895-ben]] Hódmezővásárhelyen is nyitott nyomdát, könyv-, zenemű- és papírkereskedést, de két év múlva túladott rajtuk, és visszaköltözött Békéscsabára.
-
[[1901|1901-ben]] megvásárolta Polcz Albert kolozsvári könyvkereskedését és nyomdáját. '''Az [[1903|1903-ban]] bekövetkezett elköltözéséig tartotta fenn békéscsabai üzletét, melyet [[Tevan Adolf (1854‒1921)|Tevan Adolfnak]] adott el'''. A korabeli krónika beszámolója szerint Tevan Adolf esténként a kávéházban összeült sakkozni a város egyetlen könyvkereskedőjével, Lepage Lajossal. Lepage bejelentette partnerének, hogy a könyvesboltját (a kis kézinyomógéppel együtt) nem bírja fenntartani. Szavai szerint Békéscsaba levegője nem tett jót a könyveknek; ezért inkább elment Kolozsvárra, a boltját pedig felajánlotta eladásra régi barátjának, sakkpartnerének. Tevan Adolf átvette a kis könyvesboltot. Vállalkozása fényesen működött, ebből nőtt ki az az üzem, amely évtizedekig kiemelkedő szerepet töltött be mind Békéscsaba kulturális életében és fejlődésében, mind a magyar könyvkultúra megújításában. A régi kis nyomógépet emlékként megőrizték abban az európai színvonalú grafikai műintézetben, melyre Tevan Adolf, majd [[1909|1909-től]] kezdve fia, [[Tevan Andor (1889-1955)|Tevan Andor]] fejlesztette az egykori kis vidéki nyomdát.
+
[[1901|1901-ben]] megvásárolta Polcz Albert kolozsvári könyvkereskedését és nyomdáját. '''Az [[1903|1903-ban]] bekövetkezett elköltözéséig tartotta fenn békéscsabai üzletét, melyet [[Tevan Adolf (1854–1921)|Tevan Adolfnak]] adott el'''. A korabeli krónika beszámolója szerint Tevan Adolf esténként a kávéházban összeült sakkozni a város egyetlen könyvkereskedőjével, Lepage Lajossal. Lepage bejelentette partnerének, hogy a könyvesboltját (a kis kézinyomógéppel együtt) nem bírja fenntartani. Szavai szerint Békéscsaba levegője nem tett jót a könyveknek; ezért inkább elment Kolozsvárra, a boltját pedig felajánlotta eladásra régi barátjának, sakkpartnerének. Tevan Adolf átvette a kis könyvesboltot. Vállalkozása fényesen működött, ebből nőtt ki az az üzem, amely évtizedekig kiemelkedő szerepet töltött be mind Békéscsaba kulturális életében és fejlődésében, mind a magyar könyvkultúra megújításában. A régi kis nyomógépet emlékként megőrizték abban az európai színvonalú grafikai műintézetben, melyre Tevan Adolf, majd [[1909|1909-től]] kezdve fia, [[Tevan Andor (1889–1955)|Tevan Andor]] fejlesztette az egykori kis vidéki nyomdát.
'''Kolozsváron''' Lepage Lajos '''elismert tipográfus és kiadó''' lett. Könyvek mellett folyóiratokat és képeslapokat is kiadott. A Fő téren állt üzlete, amely egy ideig kölcsönkönyvtárként is működött, a Mátyás király utcában fióküzlete is volt. Vállalkozását ‒ a Lepage Lajos egyetemi könyvkereskedés, papír- és nyomdaüzletet ‒ [[1914|1914-ben]] Dobó Ferenc és Dobó Lajos vette meg. Cégjelzésként megőrizték a Lepage könyvkereskedés nevet, annak megszűnéséig, az [[1948|1948-as]] államosításig. ''A Lepage könyvkereskedés könyvjegyzékei és Ex Libris'' cím alatt megjelentetett háromnyelvű könyvkereskedelmi prospektusai (1925–1939) arról tanúskodnak, hogy a könyvkereskedés a világ minden tájáról beszerzett tudományos és szépirodalmi művekkel látta el a vásárlókat.
'''Kolozsváron''' Lepage Lajos '''elismert tipográfus és kiadó''' lett. Könyvek mellett folyóiratokat és képeslapokat is kiadott. A Fő téren állt üzlete, amely egy ideig kölcsönkönyvtárként is működött, a Mátyás király utcában fióküzlete is volt. Vállalkozását ‒ a Lepage Lajos egyetemi könyvkereskedés, papír- és nyomdaüzletet ‒ [[1914|1914-ben]] Dobó Ferenc és Dobó Lajos vette meg. Cégjelzésként megőrizték a Lepage könyvkereskedés nevet, annak megszűnéséig, az [[1948|1948-as]] államosításig. ''A Lepage könyvkereskedés könyvjegyzékei és Ex Libris'' cím alatt megjelentetett háromnyelvű könyvkereskedelmi prospektusai (1925–1939) arról tanúskodnak, hogy a könyvkereskedés a világ minden tájáról beszerzett tudományos és szépirodalmi művekkel látta el a vásárlókat.

A lap jelenlegi, 2021. március 8., 13:55-kori változata

nyomdász, könyvkiadó

Élete, munkássága

Újsághirdetés 1884-ből

Lepage Lajos francia származású (nagyapja Elzászból került Magyarországra) nyomdász, könyvkiadó és könyvkereskedő 1884-ben települt át Szegedről Békéscsabára, miután átvette ‒ az Aradra távozó ‒ Klein Ödön Vasút utcai könyv-, papír-, író-, rajzszer- és zenemű-kereskedését. A békéscsabai járásbíróság épületében található könyv- és papírkereskedés a téli évadra kölcsönkönyvtárként is működött magyar és német írók műveivel.

Lepage Lajos 1885-ben kötött házasságot Donagyő Erzsikével, Donagyő János szabadkai földbirtokos leányával. Gyermekeik: Ilona, Malvin, Bözsike és Margitka.

A fiatal nyomdász 1890-ben megalapította első nyomdáját; a Lepage Nyomdában újságok, időszaki kiadványok, mindenféle nyomtatványok, levélpapír és boríték, esküvői és báli meghívók készültek. Lepage Lajos 1889. december 15-én megvásárolta a Bírósági Végrehajtók Közlönye című folyóiratot. 1891. január 3. és 1892. május 7. között a Békésmegyei Hírlap felelős szerkesztője, valamint a kiadó tulajdonosa volt. 1895-ben Hódmezővásárhelyen is nyitott nyomdát, könyv-, zenemű- és papírkereskedést, de két év múlva túladott rajtuk, és visszaköltözött Békéscsabára.

1901-ben megvásárolta Polcz Albert kolozsvári könyvkereskedését és nyomdáját. Az 1903-ban bekövetkezett elköltözéséig tartotta fenn békéscsabai üzletét, melyet Tevan Adolfnak adott el. A korabeli krónika beszámolója szerint Tevan Adolf esténként a kávéházban összeült sakkozni a város egyetlen könyvkereskedőjével, Lepage Lajossal. Lepage bejelentette partnerének, hogy a könyvesboltját (a kis kézinyomógéppel együtt) nem bírja fenntartani. Szavai szerint Békéscsaba levegője nem tett jót a könyveknek; ezért inkább elment Kolozsvárra, a boltját pedig felajánlotta eladásra régi barátjának, sakkpartnerének. Tevan Adolf átvette a kis könyvesboltot. Vállalkozása fényesen működött, ebből nőtt ki az az üzem, amely évtizedekig kiemelkedő szerepet töltött be mind Békéscsaba kulturális életében és fejlődésében, mind a magyar könyvkultúra megújításában. A régi kis nyomógépet emlékként megőrizték abban az európai színvonalú grafikai műintézetben, melyre Tevan Adolf, majd 1909-től kezdve fia, Tevan Andor fejlesztette az egykori kis vidéki nyomdát.

Kolozsváron Lepage Lajos elismert tipográfus és kiadó lett. Könyvek mellett folyóiratokat és képeslapokat is kiadott. A Fő téren állt üzlete, amely egy ideig kölcsönkönyvtárként is működött, a Mátyás király utcában fióküzlete is volt. Vállalkozását ‒ a Lepage Lajos egyetemi könyvkereskedés, papír- és nyomdaüzletet ‒ 1914-ben Dobó Ferenc és Dobó Lajos vette meg. Cégjelzésként megőrizték a Lepage könyvkereskedés nevet, annak megszűnéséig, az 1948-as államosításig. A Lepage könyvkereskedés könyvjegyzékei és Ex Libris cím alatt megjelentetett háromnyelvű könyvkereskedelmi prospektusai (1925–1939) arról tanúskodnak, hogy a könyvkereskedés a világ minden tájáról beszerzett tudományos és szépirodalmi művekkel látta el a vásárlókat.

Lepage Lajos a Magyar Könyvkereskedők Egyletének és a Vidéki Nyomdatulajdonosok Országos Szövetségének is tagja volt. A Békéscsabai Iparosok Segély- és Hitelszövetkezeténél igazgatósági tagként szerepelt. 1901-ben a csabai római katolikus egyháztanács világi elnökévé, 1902-ben pedig az iskolaszék tagjává választották. Részt vett az 1901 szeptemberében alakult Békéscsaba Városi Takarékpénztár Részvénytársaság megszervezésében, melynek egyik igazgatója lett. 1906-ban egyik alapítója és részvényese volt a Kolozsvári Kereskedelmi Bank Rt. égisze alatt alakult Borgóprundi Papírgyár Rt.-nek. 1912-ben Kolozsváron egy vaskereskedő céget vásárolt.

Lepage Lajos 1919-ben hunyt el. Kolozsváron a Házsongárdi temetőben helyezték végső nyugalomra.

Források

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Lepage_Lajos_(1859%E2%80%931919)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök