Lepage Lajos (1859–1919)
A BékésWiki wikiből
(Új oldal, tartalma: „nyomdász, könyvkiadó == Élete, munkássága == '''Lepage Lajos''' francia származású (nagyapja Elzászból került Magyarországra) nyomdász, könyvkiadó és kö…”) |
a (Lepage Lajos (1859‒1919) lapot átneveztem Lepage Lajos (1859–1919) névre: Hosszú kötőjel) |
||
| (7 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
== Élete, munkássága == | == Élete, munkássága == | ||
| - | + | [[Fájl:Lepage Lajos kereskedes hirdetes.jpg|bélyegkép|300px|Újsághirdetés 1884-ből]] | |
| - | Lepage Lajos '''[[ | + | '''Lepage Lajos''' francia származású (nagyapja Elzászból került Magyarországra) nyomdász, könyvkiadó és könyvkereskedő '''[[1884|1884-ben]] települt''' át Szegedről '''[[Békéscsaba|Békéscsabára]]''', miután '''átvette''' ‒ az Aradra távozó ‒ '''Klein Ödön Vasút utcai könyv-, papír-, író-, rajzszer- és zenemű-kereskedését'''. A békéscsabai járásbíróság épületében található könyv- és papírkereskedés a téli évadra '''kölcsönkönyvtárként is működött''' magyar és német írók műveivel. |
| - | + | Lepage Lajos '''[[1885|1885-ben]] kötött házasságot Donagyő Erzsikével''', Donagyő János szabadkai földbirtokos leányával. Gyermekeik: Ilona, Malvin, Bözsike és Margitka. | |
| - | [[1901|1901-ben]] megvásárolta Polcz Albert kolozsvári könyvkereskedését és nyomdáját. '''Az [[1903|1903-ban]] bekövetkezett elköltözéséig tartotta fenn békéscsabai üzletét, melyet Tevan Adolfnak adott el'''. A korabeli krónika beszámolója szerint Tevan Adolf esténként a kávéházban összeült sakkozni a város egyetlen könyvkereskedőjével, Lepage Lajossal. Lepage bejelentette partnerének, hogy a könyvesboltját (a kis kézinyomógéppel együtt) nem bírja fenntartani. Szavai szerint Békéscsaba levegője nem tett jót a könyveknek; ezért inkább elment Kolozsvárra, a boltját pedig felajánlotta eladásra régi barátjának, sakkpartnerének. Tevan Adolf átvette a kis könyvesboltot. Vállalkozása fényesen működött, ebből nőtt ki az az üzem, amely évtizedekig kiemelkedő szerepet töltött be mind Békéscsaba kulturális életében és fejlődésében, mind a magyar könyvkultúra megújításában. A régi kis nyomógépet emlékként megőrizték abban az európai színvonalú grafikai műintézetben, melyre Tevan Adolf, majd [[1909|1909-től]] kezdve fia, [[Tevan Andor ( | + | A fiatal nyomdász '''[[1890|1890-ben]] megalapította első nyomdáját'''; a Lepage Nyomdában újságok, időszaki kiadványok, mindenféle nyomtatványok, levélpapír és boríték, esküvői és báli meghívók készültek. Lepage Lajos [[1889]]. [[december 15.|december 15-én]] megvásárolta a '''[[Bírósági Végrehajtók Közlönye]]''' című folyóiratot. [[1891]]. [[január 3.]] és [[1892]]. [[május 7.]] között a '''[[Békésmegyei Hírlap (1)|Békésmegyei Hírlap]]''' felelős szerkesztője, valamint a kiadó tulajdonosa volt. [[1895|1895-ben]] Hódmezővásárhelyen is nyitott nyomdát, könyv-, zenemű- és papírkereskedést, de két év múlva túladott rajtuk, és visszaköltözött Békéscsabára. |
| + | |||
| + | [[1901|1901-ben]] megvásárolta Polcz Albert kolozsvári könyvkereskedését és nyomdáját. '''Az [[1903|1903-ban]] bekövetkezett elköltözéséig tartotta fenn békéscsabai üzletét, melyet [[Tevan Adolf (1854–1921)|Tevan Adolfnak]] adott el'''. A korabeli krónika beszámolója szerint Tevan Adolf esténként a kávéházban összeült sakkozni a város egyetlen könyvkereskedőjével, Lepage Lajossal. Lepage bejelentette partnerének, hogy a könyvesboltját (a kis kézinyomógéppel együtt) nem bírja fenntartani. Szavai szerint Békéscsaba levegője nem tett jót a könyveknek; ezért inkább elment Kolozsvárra, a boltját pedig felajánlotta eladásra régi barátjának, sakkpartnerének. Tevan Adolf átvette a kis könyvesboltot. Vállalkozása fényesen működött, ebből nőtt ki az az üzem, amely évtizedekig kiemelkedő szerepet töltött be mind Békéscsaba kulturális életében és fejlődésében, mind a magyar könyvkultúra megújításában. A régi kis nyomógépet emlékként megőrizték abban az európai színvonalú grafikai műintézetben, melyre Tevan Adolf, majd [[1909|1909-től]] kezdve fia, [[Tevan Andor (1889–1955)|Tevan Andor]] fejlesztette az egykori kis vidéki nyomdát. | ||
'''Kolozsváron''' Lepage Lajos '''elismert tipográfus és kiadó''' lett. Könyvek mellett folyóiratokat és képeslapokat is kiadott. A Fő téren állt üzlete, amely egy ideig kölcsönkönyvtárként is működött, a Mátyás király utcában fióküzlete is volt. Vállalkozását ‒ a Lepage Lajos egyetemi könyvkereskedés, papír- és nyomdaüzletet ‒ [[1914|1914-ben]] Dobó Ferenc és Dobó Lajos vette meg. Cégjelzésként megőrizték a Lepage könyvkereskedés nevet, annak megszűnéséig, az [[1948|1948-as]] államosításig. ''A Lepage könyvkereskedés könyvjegyzékei és Ex Libris'' cím alatt megjelentetett háromnyelvű könyvkereskedelmi prospektusai (1925–1939) arról tanúskodnak, hogy a könyvkereskedés a világ minden tájáról beszerzett tudományos és szépirodalmi művekkel látta el a vásárlókat. | '''Kolozsváron''' Lepage Lajos '''elismert tipográfus és kiadó''' lett. Könyvek mellett folyóiratokat és képeslapokat is kiadott. A Fő téren állt üzlete, amely egy ideig kölcsönkönyvtárként is működött, a Mátyás király utcában fióküzlete is volt. Vállalkozását ‒ a Lepage Lajos egyetemi könyvkereskedés, papír- és nyomdaüzletet ‒ [[1914|1914-ben]] Dobó Ferenc és Dobó Lajos vette meg. Cégjelzésként megőrizték a Lepage könyvkereskedés nevet, annak megszűnéséig, az [[1948|1948-as]] államosításig. ''A Lepage könyvkereskedés könyvjegyzékei és Ex Libris'' cím alatt megjelentetett háromnyelvű könyvkereskedelmi prospektusai (1925–1939) arról tanúskodnak, hogy a könyvkereskedés a világ minden tájáról beszerzett tudományos és szépirodalmi művekkel látta el a vásárlókat. | ||
| 14. sor: | 16. sor: | ||
Lepage Lajos a Magyar Könyvkereskedők Egyletének és a Vidéki Nyomdatulajdonosok Országos Szövetségének is tagja volt. A Békéscsabai Iparosok Segély- és Hitelszövetkezeténél igazgatósági tagként szerepelt. [[1901|1901-ben]] a csabai római katolikus egyháztanács világi elnökévé, [[1902|1902-ben]] pedig az iskolaszék tagjává választották. Részt vett az [[1901]] szeptemberében alakult '''Békéscsaba Városi Takarékpénztár Részvénytársaság''' megszervezésében, melynek egyik '''igazgatója''' lett. [[1906|1906-ban]] egyik alapítója és részvényese volt a Kolozsvári Kereskedelmi Bank Rt. égisze alatt alakult Borgóprundi Papírgyár Rt.-nek. [[1912|1912-ben]] Kolozsváron egy vaskereskedő céget vásárolt. | Lepage Lajos a Magyar Könyvkereskedők Egyletének és a Vidéki Nyomdatulajdonosok Országos Szövetségének is tagja volt. A Békéscsabai Iparosok Segély- és Hitelszövetkezeténél igazgatósági tagként szerepelt. [[1901|1901-ben]] a csabai római katolikus egyháztanács világi elnökévé, [[1902|1902-ben]] pedig az iskolaszék tagjává választották. Részt vett az [[1901]] szeptemberében alakult '''Békéscsaba Városi Takarékpénztár Részvénytársaság''' megszervezésében, melynek egyik '''igazgatója''' lett. [[1906|1906-ban]] egyik alapítója és részvényese volt a Kolozsvári Kereskedelmi Bank Rt. égisze alatt alakult Borgóprundi Papírgyár Rt.-nek. [[1912|1912-ben]] Kolozsváron egy vaskereskedő céget vásárolt. | ||
| - | Lepage | + | Lepage Lajos '''[[1919|1919-ben]] hunyt el'''. '''Kolozsváron''' a Házsongárdi temetőben '''helyezték végső nyugalomra'''. |
== Források == | == Források == | ||
| + | * A művelődés évszázadai Békéscsabán. főszerk.: Kafer István és Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991. 352. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
* Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 214. szám (1998. szeptember 12‒13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 214. szám (1998. szeptember 12‒13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
* Békés Megyei Népújság, 33. évf. 238. szám (1978. október 8.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Békés Megyei Népújság, 33. évf. 238. szám (1978. október 8.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| 27. sor: | 30. sor: | ||
* Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 79. szám (1901. október 3.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 79. szám (1901. október 3.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
* Békésmegyei Közlöny, 29. évf. 86. szám (1902. október 26.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Békésmegyei Közlöny, 29. évf. 86. szám (1902. október 26.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Donagyő János gyászjelentése. In: [https://dspace.oszk.hu/handle/123456789/405545# OSZK gyászjelentések] (Látogatva: 2019. 04. 03.) | ||
| + | * Gaal György: Tört kövön és porladó kereszten : pusztuló múlt és fájó jelen a Házsongárdi temetőben. Kolozsvár : Stúdium Könyvkiadó, 2009. 110. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
* Honi Ipar, 7. évf. 23. szám (1906. december 1.) | * Honi Ipar, 7. évf. 23. szám (1906. december 1.) | ||
* Lepage Lajos In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Lepage_k%C3%B6nyvkeresked%C3%A9s Wikipedia] | * Lepage Lajos In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Lepage_k%C3%B6nyvkeresked%C3%A9s Wikipedia] | ||
A lap jelenlegi, 2021. március 8., 13:55-kori változata
nyomdász, könyvkiadó
Élete, munkássága
Lepage Lajos francia származású (nagyapja Elzászból került Magyarországra) nyomdász, könyvkiadó és könyvkereskedő 1884-ben települt át Szegedről Békéscsabára, miután átvette ‒ az Aradra távozó ‒ Klein Ödön Vasút utcai könyv-, papír-, író-, rajzszer- és zenemű-kereskedését. A békéscsabai járásbíróság épületében található könyv- és papírkereskedés a téli évadra kölcsönkönyvtárként is működött magyar és német írók műveivel.
Lepage Lajos 1885-ben kötött házasságot Donagyő Erzsikével, Donagyő János szabadkai földbirtokos leányával. Gyermekeik: Ilona, Malvin, Bözsike és Margitka.
A fiatal nyomdász 1890-ben megalapította első nyomdáját; a Lepage Nyomdában újságok, időszaki kiadványok, mindenféle nyomtatványok, levélpapír és boríték, esküvői és báli meghívók készültek. Lepage Lajos 1889. december 15-én megvásárolta a Bírósági Végrehajtók Közlönye című folyóiratot. 1891. január 3. és 1892. május 7. között a Békésmegyei Hírlap felelős szerkesztője, valamint a kiadó tulajdonosa volt. 1895-ben Hódmezővásárhelyen is nyitott nyomdát, könyv-, zenemű- és papírkereskedést, de két év múlva túladott rajtuk, és visszaköltözött Békéscsabára.
1901-ben megvásárolta Polcz Albert kolozsvári könyvkereskedését és nyomdáját. Az 1903-ban bekövetkezett elköltözéséig tartotta fenn békéscsabai üzletét, melyet Tevan Adolfnak adott el. A korabeli krónika beszámolója szerint Tevan Adolf esténként a kávéházban összeült sakkozni a város egyetlen könyvkereskedőjével, Lepage Lajossal. Lepage bejelentette partnerének, hogy a könyvesboltját (a kis kézinyomógéppel együtt) nem bírja fenntartani. Szavai szerint Békéscsaba levegője nem tett jót a könyveknek; ezért inkább elment Kolozsvárra, a boltját pedig felajánlotta eladásra régi barátjának, sakkpartnerének. Tevan Adolf átvette a kis könyvesboltot. Vállalkozása fényesen működött, ebből nőtt ki az az üzem, amely évtizedekig kiemelkedő szerepet töltött be mind Békéscsaba kulturális életében és fejlődésében, mind a magyar könyvkultúra megújításában. A régi kis nyomógépet emlékként megőrizték abban az európai színvonalú grafikai műintézetben, melyre Tevan Adolf, majd 1909-től kezdve fia, Tevan Andor fejlesztette az egykori kis vidéki nyomdát.
Kolozsváron Lepage Lajos elismert tipográfus és kiadó lett. Könyvek mellett folyóiratokat és képeslapokat is kiadott. A Fő téren állt üzlete, amely egy ideig kölcsönkönyvtárként is működött, a Mátyás király utcában fióküzlete is volt. Vállalkozását ‒ a Lepage Lajos egyetemi könyvkereskedés, papír- és nyomdaüzletet ‒ 1914-ben Dobó Ferenc és Dobó Lajos vette meg. Cégjelzésként megőrizték a Lepage könyvkereskedés nevet, annak megszűnéséig, az 1948-as államosításig. A Lepage könyvkereskedés könyvjegyzékei és Ex Libris cím alatt megjelentetett háromnyelvű könyvkereskedelmi prospektusai (1925–1939) arról tanúskodnak, hogy a könyvkereskedés a világ minden tájáról beszerzett tudományos és szépirodalmi művekkel látta el a vásárlókat.
Lepage Lajos a Magyar Könyvkereskedők Egyletének és a Vidéki Nyomdatulajdonosok Országos Szövetségének is tagja volt. A Békéscsabai Iparosok Segély- és Hitelszövetkezeténél igazgatósági tagként szerepelt. 1901-ben a csabai római katolikus egyháztanács világi elnökévé, 1902-ben pedig az iskolaszék tagjává választották. Részt vett az 1901 szeptemberében alakult Békéscsaba Városi Takarékpénztár Részvénytársaság megszervezésében, melynek egyik igazgatója lett. 1906-ban egyik alapítója és részvényese volt a Kolozsvári Kereskedelmi Bank Rt. égisze alatt alakult Borgóprundi Papírgyár Rt.-nek. 1912-ben Kolozsváron egy vaskereskedő céget vásárolt.
Lepage Lajos 1919-ben hunyt el. Kolozsváron a Házsongárdi temetőben helyezték végső nyugalomra.
Források
- A művelődés évszázadai Békéscsabán. főszerk.: Kafer István és Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991. 352. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 214. szám (1998. szeptember 12‒13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés Megyei Népújság, 33. évf. 238. szám (1978. október 8.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés, 10. évf. 2. szám (1891. január 11.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békésmegyei Közlöny, 11. évf. 90. szám (1884. november 13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békésmegyei Közlöny, 11. évf. 91. szám (1884. november 16.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békésmegyei Közlöny, 12. évf. 87. szám (1885. október 29.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 8. szám (1899. január 26.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 55. szám (1901. július 7.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 79. szám (1901. október 3.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békésmegyei Közlöny, 29. évf. 86. szám (1902. október 26.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Donagyő János gyászjelentése. In: OSZK gyászjelentések (Látogatva: 2019. 04. 03.)
- Gaal György: Tört kövön és porladó kereszten : pusztuló múlt és fájó jelen a Házsongárdi temetőben. Kolozsvár : Stúdium Könyvkiadó, 2009. 110. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Honi Ipar, 7. évf. 23. szám (1906. december 1.)
- Lepage Lajos In: Wikipedia
- Nyomdaipar Magyarországon, 13. évf. 32. szám (1914. augusztus 5.)
- Világ, 14. évf. 186. szám (1923. augusztus 19.)
