Haan Lajos (1818–1891)

A BékésWiki wikiből

A lap 2021. február 24., 18:44-kori változata (lapforrás) Jzoltan (vitalap | szerkesztései) a (Belső hivatkozások javítása) ← Régebbi szerkesztés

A lap 2021. február 25., 11:46-kori változata (lapforrás) Jzoltan (vitalap | szerkesztései) a (Haan Lajos (1818-1891) lapot átneveztem Haan Lajos (1818–1891) névre: Hosszú kötőjel) Újabb szerkesztés →

---

A lap 2021. február 25., 11:46-kori változata

evangélikus lelkész, tanító, történetíró

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Munkássága 2.1 Tanítói pálya 2.2 Lelkészi hivatás 2.3 Történetírás 2.4 Szerkesztői tevékenysége 3 Emlékezete 4 Művei 5 Lásd még 6 Képgaléria 7 Források 8 Kapcsolódó irodalom 9 Külső hivatkozások

Élete

Sámsonházán (Nógrád megye) született 1818. augusztus 13-án, Haan János lelkész és Petényi Judit gyermekeként. Testvérei: Vilmos János, Vilhelmina Johanna, Anna Constantina, Károly Albert, Constantina Elisabetha és Gábor Antal.

Alig egyhónapos volt, amikor édesapja lelkészi hivatása miatt az egész család Békéscsabára költözött. Elemi iskolai tanulmányait Csabán, a gimnáziumot pedig Mezőberényben végezte el. Bölcseleti és teológiai ismereteit a jó hírű eperjesi kollégiumban kezdte bővíteni 1834-ben. Már ekkor is foglalkoztatta a magyar–nemzetiségi kapcsolat: a magyar–szlovák önképzőkörnek előbb könyvtárnoka, majd alelnöke lett.

1839 őszén a békési főszolgabírónál, Vidovich Ferencnél vállalt nevelői állást. 1841 szeptemberében a Német Szövetségbe utazott, hogy befejezze teológiai tanulmányait, ám a Jénában, majd Berlinben töltött egy–egy félév után hazaindult társaival. Hazatérte után, 1842 novemberében tanítói állást vállalt Csabán, egy – az evangélikus egyház által létesített – „felsőbb magyar iskolában”, ahol már kizárólag magyarul oktatta tótul beszélő diákjait. Ugyanebben az évben édesapja mellé segédlelkésszé választották, 1843. június 6-án pedig Selmecbányán lelkésszé szentelték.

1846. október 1-én feleségül vette Wilim Karolinát. 1848. szeptember 20-án megszületett lányuk, Karolina Szidónia (Linka). Felesége – aki szívtágulásban és vízkórban szenvedett – gyermekük születése után két hónappal meghalt. Haan Lajos később újranősült, első neje húgát, Wilim Amáliát vette el.

Az 1848–49-es szabadságharc idején három hétig tábori lelkészként, saját feljegyzései szerint főhadnagyi rangban szolgált Becskereken. 1849 áprilisától hat éven át Nagylakon volt önálló lelkész, majd 1855-ben átvette édesapja helyét Békéscsabán, s ott is szolgált haláláig.

1858-ban az észtországi Tudós Társaság, 1867-ben a Magyar Történelmi Társulat, 1877. május 24-én pedig a Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta.

1891. augusztus 12-én Békéscsabán hunyt el. A Kastélyi temetőben helyezték örök nyugalomra. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította.

Munkássága

Tanítói pálya

A "felsőbb magyar iskola" 1842-es létrejötte mérföldkőnek számított Békéscsaba életében. Az iskola szellemének megfelelően Haan Lajos tevékenysége is azt a célt szolgálta, hogy minél több szlovák (tót) ajkú lakosnak legyen lehetősége magyarul tanulni.

Saját elmondása szerint következetes, inkább dorgáló, mintsem büntető tanító volt. Komolyan vette hivatását, s mindent megtett, hogy emeljen valamit az oktatás színvonalán. Naplójában leírta, hogy egy–két év után diákjai már tökéletesen beszéltek és írtak magyarul.

Lelkészi hivatás

Érdeklődése a lelkészi hivatás iránt már gyermekkorában elkezdődött. 1845. november 9-én az Evangélikus Nagytemplomban az ótemplom fennállásának századik évfordulója alkalmából Haant megbízták ugyanazon prédikáció előadásával, amelyet száz évvel azelőtt Tessedik Sámuel is elmondott. Önálló lelkészi pályája Nagylakon kezdődött 1849-ben. Békéscsabára 1855-ben tért vissza: apja halála után ugyanis őt választották a helyére lelkésznek. A tanítói hivatás mellett, lelkészi teendőit is igen komolyan vette. Foglalkozott minden a várost érintő kérdéssel, segítő kezet nyújtott az arra rászorulóknak. Kevés szabadidejét kutatásra, írásra fordította.

1873-ban egyetemes főjegyzőnek választották meg. Csabai lelkészségének 25. évfordulója alkalmából, 1881-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki.

Történetírás

Békéscsaba múltja iránt már kisgyermekkorában elkezdett érdeklődni: gyakran kérdezgette a templomba járó öregeket, forgatta a régi anyakönyveket. Tanítóként adatgyűjtésbe és rendszerezésbe kezdett Csaba történetét illetően, művét pedig 1845-ben nemcsak magyarul, de szlovákul is kiadták a presbitérium megbízásából B-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról címmel. Munkájában részletesen beszámolt a város kialakulásáról, helyrajzáról és gazdasági helyzetéről, de jellemezte annak néprajzát s lakóinak szokásait is. 1870-ben elkészült Békés vármegye hajdana című, két kötetes alkotása, 1878-ban pedig Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről című kutatása. 1885-ben megbízták Békés megye történetének megírásával. Művét – bár még halála előtt elkészült – végül nem adták ki, kézirata azonban megtalálható a Békés Megyei Levéltárban. Haan munkássága nemcsak helytörténeti szempontból jelentős. Egész életében szem előtt tartotta a magyar és a szlovák nemzetiség békés együttélését. 1847–1894-ig alapító tagja és alelnöke volt a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulatnak. Az évkönyvekben rendszeresen publikált. Az első csabai casinóban jegyzői tisztet töltött be. Ő rendezte az első koncerteket, ő hívott meg pesti művészeket a csabaiak szórakoztatására.

Szerkesztői tevékenysége

• Budapesti Hírlap: 1887. 01. 01. – 1887. 12. 31.
• Protestáns Egyházi és Iskolai Lap: 1881. 01. 01.
• Archaeologiai Közlemények: 1881. 01. 01.
• Békés: 1875. 01. 01. – 1875. 12. 31.
• Figyelő: 1875. 01. 01. – 1875. 12. 31.
• Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulat Évkönyvei: 1875. 01. 01.
• Békésmegyei Közlöny: 1875. 01. 01. – 1888. 12. 31.
• Magyarország és a Nagyvilág: 1874. 01. 01. – 1874. 12. 31.
• Századok: 1867. 01. 01. – 1883. 12. 31.
• Vasárnapi Ujság: 1866. 01. 01. – 1866. 12. 31.
• Statisztikai Közlemények: 1864. 01. 01. – 1864. 12. 31.
• Közlemények: 1841. 01. 01. – 1841. 12. 31.
• Koszorú: 1840. 01. 01. – 1840. 12. 31.

Emlékezete

Békéscsabán utcát és teret neveztek el róla, a szoborsétányon pedig 1975 óta megtekinthető Kiss Kovács Gyula Haan Lajosról készült mellszobra.

Emlékét több tábla őrzi:

• a Szent István téri parókián
• a Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium falán
• az Evangélikus Nagytemplomban
• Sámsonházán, szülőfalujában

Művei

• Az 1543-ki gyulai országgyűlés. In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1874/5. évkönyve, 76–84. p.
• 1604. évből In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1878/9. évkönyve, 33–35. p.
• A keresztény egyház történetei. Pest, 1866.
• A Magyar Történelmi Társulat 1874-ik évi vidéki kirándúlásáról szóló jelentések. 6. : Haán Lajos jelentése. In: Századok, 9. évf. 2. sz. (1875) 113–115. p.
• A szarvasi, túri és szent-andrási határban talált régészeti tárgyak ismertetése A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1878/9. évkönyve. 62—67 p.
• B. Haruckern Ferencz udvartartása. In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1874/5. évkönyve, 13–28. p.
• Békés vármegye hajdana. 1. kötet, Történelmi rész. Pest : Lauffer, 1870. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békés vármegye hajdana. 2. kötet, Oklevéltári rész. Pest : Lauffer, 1870. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békés vármegye hajdana. In: Századok, 4. évf. 1. sz. (1870) 67. p.
• Békés-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjárol, az ottani ev. ó templom százados ünnepe alkalmára. Tichy ny. : Nagyvárad, 1845. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békés-csaba. A város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békés Megyei Közgyűlés Önkormányzati Hivatal : Békéscsaba, 1991. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békésmegye III-ik Károly alatt. In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1875/6. évkönyve, 57–71. p.
• Békésmegyei agyag-, ércz és csontnemű régiségek. In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1876/7. évkönyve, 48–58 p.
• Békésvármegye főispánjai. In: Századok, 1. évf. 3. sz. (1867) 272–278. p.
• Bél Mátyás, Budapest, 1879.
• Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről. Békéscsaba : Dobay Ny., 1878. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Dürer nevéről. In: Századok, 7. évf. 2. sz. (1873) 147. p.
• Énekes könyv a békés-csabai evangélikus egyház használatára, Arad, 1860.
• Énekes könyv ágostai hitvallású hivek számára, Pest, 1870.
• Gyula város tanácsának levele 1560. évből, In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1879/80. évkönyve, 81–85. p.
• Huzain bég, gyulai várparancsnok magyar levele és magyar köriratu pecsétje. In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1878/9. évkönyve, 33–35. p.
• Időszaki tábla a magyar protestáns egyház történetéhez. Pest, 1859 vagy 1860.
• Időszaki tábla Magyarország történelméhez. Pest, 1866.
• Jena hungarica, sive memoria hungarorum a tribus proximis saeculis acad. jenensi ad scriptorum. Gyula, 1858.
• Még egy szó Dürer Albert származási helyéről és családi nevéről. In: Századok, 6. évf. 9. sz. (1872) 646–647 p.
• Ó- és Uj-Nagylaknak történetei. 1855.
• Regesták Békésvármegye jegyzőkönyveiből 1715—1795. (Folytatás). In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1884/85. évkönyve, 100–158. p.
• Regesták Békésvármegye közgyülési jegyzőkönyvéből In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1883/84. évkönyve. 43–118. p.
• Regesták Békésvármegye közgyülési jegyzőkönyveiből 1715—1795 In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1882/83. évkönyve. 78—99. p.
• Szegedi Kis István élete. In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1876/7. évkönyve. 114—129. p.
• Szerkesztette a Magyarországi Evangélikus Egyház egyetemes névtárát.
• Történelem előtti korszak. In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1875/6. évkönyve. 34—42. p.
• Zipser Zeit- und Lebensbilder v. Weber ism. In: Századok, 15. évf. (1881) 81—83. p.

Műveinek részletesebb felsorolása az MTA Történeti adattárában olvasható.

Lásd még

Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)

Képgaléria

Békéscsaba látképe

Békéscsaba térképe

Haan Lajos (Veres Gusztáv rajza)

Békéscsaba stilizált látképe a 19. században

Források

• Békéscsabai Evangélikus Gyülekezeti Levéltár anyakönyvei
• Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Haan Lajos naplója, részletek. 1971. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Haan Lajos: Békéscsaba története. Békéscsaba : Haan L., 1858. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Márki Sándor: Haan Lajos emlékezete. Budapest : Magyar Történelmi Társulat, 1893. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• MTA Történeti adattár (Látogatva: 2017. 08. 30.)
• Ujdonságok. In: Békés, 2. évf. 46. szám (1873. november 16.) 3. p. (Látogatva: 2019. 08. 14.)

Kapcsolódó irodalom

• Deák Farkas: Protestáns könyvtár XVII. kötete. A magyarországi ágostai hitvallású evangelicusok egyetemes gyűlései és az egyetemes világi felügyelői hivatala. Írta Haan Lajos. In: Századok, 17. évf. 10. sz. (1883) 887–888.
• „Egyházát, hazáját, a tudományt díszítette” Emlékezés Haan Lajosra In: Békés Megyei Hírlap, 46. évf. 210. sz. (1991. szeptember 7–8.)
• Haan Lajos (Szül. 1818. aug. 13. – †1891. aug. 12.). nekrológ. In: Századok, 25. évf. 7. sz. (1891) 588. p.
• Haan Lajos: Slovensky knaz, mad'arsky historik : listy a denník L'udovíta Haana. Budapest : MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Int., 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Hampel József: Haan Lajos 1891. augusztusban elhunyt. In: Archaeologiai értesítő, (Uj folyam) 11. köt./4. füz. (1891) 381. p.
• Koren Emil: A Haan család története. In: Lelkipásztor : evangélikus lelkészi szakfolyóirat, 66. évf. 10. sz. (1991) 321–322 p.
• Koren Emil: Haan Lajos és a korabeli Békéscsaba. In: Lelkipásztor : evangélikus lelkészi szakfolyóirat, 66. évf. 10. sz. (1991) 322–323 p.
• Krupa András: Haan Lajos és Békéscsaba néprajza. In: Honismeret, 22. évf. 5. sz. (1994) 16–19. p.
• Márki Sándor: Haan Lajos emlékezete. In: Századok, 27. évf. 4. sz. (1893) 289–304. p.
• Prokopp Gyula: Haan Lajos levelei Ipolyi Arnoldhoz. In: Békési Élet : népszerű tudományos és kulturális antológia, 6. évf. 2. sz. (1971) 322–325. p.
• Székely Lajos: Haán Lajos naplója. In: Békési Élet : népszerű tudományos és kulturális antológia, 7. évf. 3. sz. (1972) 510–511. p.
• Táborszky László: Haan Lajos, a csabai lelkész. In: Lelkipásztor : evangélikus lelkészi szakfolyóirat, 66. évf. 10. sz. (1991) 319–320 p.
• Tibori János: Haán Lajos: Békéscsaba története. In: Békési Élet : népszerű tudományos és kulturális antológia, 4. évf. 1. sz. (1969) 171. p.

Külső hivatkozások

• Evangélikus nagytemplom (Békéscsaba). In: Wikipédia (Látogatva: 2013. 11. 07.)
• Haan János In: Wikipédia (Látogatva: 2013. 11. 07.)
• Haan Lajos gyászjelentése (Látogatva: 2017. 10. 26.)
• Haan Lajos In: Magyar Protestáns Panteon (Látogatva: 2013. 11. 07.)
• Haan Lajos In: Wikipédia (Látogatva: 2013. 11. 07.)