Bitskoss János (1777–1831)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(→Külső hivatkozások)
a (Bitskoss János (1777-1831) lapot átneveztem Bitskoss János (1777–1831) névre: Hosszú kötőjel)
 
(6 közbeeső változat nincs mutatva)
3. sor: 3. sor:
== Élete ==
== Élete ==
-
Bitskoss (eredeti családneve, a Bitsinszky szlovák felmenőkre utal) János '''[[1777]]. [[május 8.|május 8-án]] született Nagyszaláncon'''. Az elszegényedett nemesi család sarja humaniorai és filozófiai '''tanulmányait''' - jó eredménnyel - '''Kassán végezte'''. [[1797|1797-ben]] második évfolyamos filozófia hallgatóként '''járt a nagyváradi jogakadémiára''', majd 3 évvel később ugyanebben a városban '''folytatta teológiai ismereteinek bővítését''' is: a püspöki szeminárium negyedik osztályának tagjai közé került. 4 nyelven (magyarul, szlovákul németül és latinul) beszélt, mire elhagyta az iskolapadot.
+
Bitskoss (eredeti családneve, a Bitsinszky szlovák felmenőkre utal) János '''[[1777]]. [[május 8.|május 8-án]] született Nagyszaláncon'''.  
-
Pályafutását Váradolaszin, Székelyhídon és Körösladányban '''káplánként kezdte''', Margittán és Csabán már plébánosként tevékenykedett.
+
Az elszegényedett nemesi család sarja humaniorai és filozófiai '''tanulmányait''' – jó eredménnyel – '''Kassán végezte'''. [[1797|1797-ben]] második évfolyamos filozófia szakos hallgatóként '''járt a nagyváradi jogakadémiára''', majd 3 évvel később ugyanebben a városban '''folytatta teológiai ismereteinek bővítését'''. Négy nyelven (magyarul, szlovákul, németül és latinul) beszélt, mire elhagyta az iskolapadot.
-
'''[[1810]]. [[december 1.|december 1-én]] került a [[Békéscsaba|Békéscsabai]] Római Katolikus Egyházközség élére''' előde, Thuránszky József helyére. Konfliktusokkal tarkított, küzdelmes szakasz kezdődött el ezen a napon. Az elhanyagolt állapotban lévő egyházközség - az ún. “Communitas catholica” (“Katolikus Közösség”) már [[1797|1797-ben]], [[Grátzay Imre]] plébánossága alatt felbomlott - rengeteg feladatot tartogatott számára, de lelkiismeretességének, erélyességének és kötelességtudatának hála meghátrálás nélkül küzdötte le az éle gördülő akadályokat.
+
A nagylelkű és határozott lelkipásztor '''[[1831]]. [[május 12.|május 12-én]] hunyt el'''.
-
A lakosok összetartását segítő templomi foglalkozások korábbi elmaradásának egyik fontos következménye az emberek egyháztól való elhidegülése volt. Az újonnan kinevezett Bitskoss ezért '''személyesen az otthonukban kereste fel a szétszéledt híveket''', felmérte, hogy mennyire vannak tisztában a vallási alapokkal és '''összeírást is készített''', melyből kiderül, hogy az [[1811|1811-ben]] még 2081 lelket számláló katolikus közösség [[1821|1821-re]] 2784 fősre emelkedett, amely jelentős változás volt Csaba történetében.
+
-
'''A községi elöljárósággal''' már szolgálata első évében, [[1811|1811-ben]] '''összetűzésbe keveredett:''' átiratában felkérte őket, hogy az [[1740|1740-es]] helytartótanácsi rendelet értelmében a nem katolikus családoknál szolgáló cselédek szabad vallásgyakorlását (katolikus ünnepek megtartása, misére járás, kötelező böjt, stb.) biztosítsák, ám többszöri felszólítás ([[1811]]. [[december 28.|december 28-án]] újból elküldte levelét) után is csak 55 evangélikus gazdánál dolgozó hívének életét sikerült megkönnyítenie ([[1812]]. [[január 2.|január 2-án]] nyilatkozatot kapott, miszerint az említett családoknál szolgáló katolikusok háborgatás nélkül gyakorolhatják vallásukat). '''Az igazságtalan közteherviselés ellen is felemelte hangját:''' a terhek 1/7-ét vállaló katolikusok közel nem kapták meg a bevételek 14,3 %-át, továbbá az újoncozáskor létszámukhoz mérten túlzottan nagy arányban behívott katolikus ifjak mellett kiállva Bitskoss már nyilvános elszámolást követelt az elöljáróktól (ahonnan a következő lépés a közigazgatási különválás lett volna, amit persze nem engedhettek, és a plébános ellehetetlenítésével - az ő kaszálóján keresztülhaladó kocsiutat jelöltek ki a termés elszállítására - oldottak meg). További jelentős ügyei, melyek szembeállították őt a hatóságokkal a vásár- és ünnepnapok semmibe vételének, illetve a korcsmai hangzavar engedélyezésének kapcsán alakultak ki. Az [[1811]]. [[január 11.|január 11-én]] beadott panaszok azonban semmilyen változást nem idéztek elő; ekkor fordult a plébános a megyéhez, ahol végre értő fülekre találtak kérései. De nem csak a hatóságokkal gyűlt meg az új plébános baja: Rohoska János gazda - főként pénzügyi- , illetve Nagy András mesterkedései nem sok nyugodt percet hagytak a lelkipásztor számára. A gazdával folytatott vitájukra az [[1811]]. [[március 4.|március 4-én]] tartott gyűlés után került sor, amikor az iskola- és templomépítésre az egyház nevében Bitskoss által felajánlott 900 forintot (nagylelkű gesztusakor még pontosan nem ismerte a helyi katolikusok vagyonát, de Rohoska biztosította afelől, hogy a kért összeg hiánya nem okoz majd semmilyen gondot a költségvetésben) a gazda saját malmainak kialakítására költötte el, miközben a plébános az egyházközség elajándékozott pénze miatt már fizetést se kapott. A pénz nélkül maradt tiszteletes kénytelen volt a királyi kancelláriához fordulni, ahol végre rendezték a bonyolult helyzetet, de már késő volt: a pap adósságba keveredett. Az iskola  felépült, de a leendő templom képe ilyen körülmények között (Rohoska a hívekkel akarta kifizettetni az új templom építési költségét, amit az atya nem engedett) hamar feledésbe merült.
+
== Munkássága ==
-
'''Nagy András'''t veszedelmes emberként jellemezte a plébános: az egyházat néha ajándékkal illető hamis próféta egy 21 pontból álló '''vádiratot fogalmazott meg Bitskoss ellen''', vádjai azonban hamisnak bizonyultak, mivel a szentszék 30 napi börtönbüntetésre ítélte a rágalmazót.
+
Pályafutását Váradolaszin, Székelyhídon és Körösladányban '''káplánként kezdte''', Margittán és Csabán már plébánosként tevékenykedett.
-
A nehéz, konfliktusokkal tarkított kezdet a hívők hozzáállására nézve pozitív hatásokkal járt: '''az emberek elkezdték tisztelni, majd szeretni''' határozott plébánosukat (viszont a gyermekek kötelező iskolába járatásra kezdetben így sem tudta rávenni híveit). Felajánlások is érkeztek: Petrovszky János (más források szerint Petrovszky Mátyás)  gazda 10 mázsás harangot, Szvitok Sámuel 186 forintot ajándékozott az egyház számára, továbbá a kegyúri jogokat gyakorló Károlyi és Stockhammer grófi családok támogatásával és persze az egyházközség hozzájárulásával [[1818]]-[[1820]] között felépült az [[1769]] óta befejezetlen templom tornya.  
+
'''[[1810]]. [[december 1.|december 1-én]] került a [[Békéscsaba|Békéscsabai]] Római Katolikus Egyházközség élére''' előde, Thuránszky József helyére. Konfliktusokkal tarkított, küzdelmes szakasz kezdődött el ezen a napon. Az elhanyagolt állapotban lévő egyházközség – az ún. “Communitas catholica” (“Katolikus Közösség”) már [[1797|1797-ben]], [[Grátzay Imre]] plébánossága alatt felbomlott – rengeteg feladatot tartogatott számára.
 +
A lakosok összetartását segítő templomi foglalkozások elmaradásának egyik következménye az emberek egyháztól való elhidegülése volt. Az újonnan kinevezett Bitskoss ezért '''személyesen az otthonukban kereste fel a híveket'''. Összeírást készített, melyből kiderül, hogy az [[1811]]-ben még 2081 lelket számláló katolikus közösség [[1821|1821-re]] 2784 fősre emelkedett.
 +
 
 +
Támogatta a nem katolikus családoknál szolgáló cselédek szabad vallásgyakorlását (katolikus ünnepek megtartása, misére járás, kötelező böjt).
 +
Az igazságtalan közteherviselés ellen is felemelte hangját.
 +
 
 +
'''A hívők tisztelték és szerették''' határozott plébánosukat. Az egyház számára Petrovszky János gazda 10 mázsás harangot adományozott, továbbá a Károlyi és a Stockhammer grófi család támogatásával – és az egyházközség hozzájárulásával – [[1818]]–[[1820]] között felépült az [[1769]] óta befejezetlen [[Páduai Szent Antal-társszékesegyház (Békéscsaba)|templom]] tornya.  
Bitskoss '''[[1820]]. [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] táblabírói kinevezést kapott''' a főispántól, így került be a Békés vármegyei tisztségviselők közé. '''A hivatali esküt [[október 4.|október 4-én]] tette le''', ettől kezdve a jogi ügyek terén is tekintélyt szerezhetett magának.
Bitskoss '''[[1820]]. [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] táblabírói kinevezést kapott''' a főispántól, így került be a Békés vármegyei tisztségviselők közé. '''A hivatali esküt [[október 4.|október 4-én]] tette le''', ettől kezdve a jogi ügyek terén is tekintélyt szerezhetett magának.
-
A plébános 12 év alatt rengeteget tett a Békéscsabai Katolikus Egyházközségért. [[1823]]. [[augusztus 1.|augusztus 1-én]] elhagyta a települést (utóda [[Erdélyi József]] volt) és '''[[Gyula|Gyulán]] folytatta''' életét. Szeptemberben iktatták be hivatalába, a plébániatemplom felavatására szolgálatának első évében (napra pontosan a húsvétot követő negyedik vasárnapon, [[1824]]. [[május 16.|május 16-án]]) került sor, a szertartást Vurum József váradi püspök végezte. E kánoni látogatás (canonica visitatio) során '''142 kötetes (91 művet tartalmazó) könyvlajstromot tudott felmutatni'''. Az olvasnivalók többsége a munkájával függött össze, de személyes érdeklődési köre is kirajzolódott az általa birtokolt állományból: nyelvkönyvei mellett építészeti és fizikai szakirodalmat is találunk könyvtárában, ahová legnagyobb részben latinul, németül és magyarul írt könyvek tartoztak. (Érdekesség, hogy az [[1751-ben]] kiadott Rudimenta linguae graecae című művet Kornély Ambrustól kapta, a könyv a későbbiekben [[Mogyoróssy János|Mogyoróssy Jánoshoz]], a gyulai könyvtár alapítójához került.)
+
A plébános 12 év alatt rengeteget tett a Békéscsabai Katolikus Egyházközségért. [[1823]]. [[augusztus 1.|augusztus 1-én]] elhagyta a települést, (utóda Erdélyi József volt) és '''[[Gyula|Gyulán]] folytatta''' életét. Szeptemberben iktatták be hivatalába, a plébániatemplom felavatására szolgálatának első évében ([[1824]]. [[május 16.|május 16-án]]) került sor, a szertartást Vurum József váradi püspök végezte.  
-
+
-
Egy egészségügyi probléma miatt (szájbetegsége kezelésének reményével) utazott Váradra '''[[1830|1830-ban]]''', ahol végül '''lemondott plébániájáról''', híveire egy német nyelvű levelet hagyott, melyben felsorolta egyházi pályafutásának állomásait. Élete során készített leírásai - az esetenként előforduló erős szubjektivitás ellenére is - forrásértékűek. '''Végrendeletében''' a vagyonából egyenlő hányadban részesülők között''' a gyulai nemzeti iskola mellett megtalálhatjuk a csabai, a ladányi, a székelyhídi, a margittai és a gyulai egyházat is'''.  
+
-
A nagylelkű és határozott lelkipásztor '''[[1831]]. [[május 12.|május 12-én]] hunyt el'''.
+
142 kötetes (91 művet tartalmazó) könyvtára volt nyelvkönyvekkel, építészeti és fizikai témájú szakirodalmakkal. Érdekesség, hogy az [[1751-ben]] kiadott Rudimenta linguae graecae című kötet a későbbiekben Mogyoróssy Jánoshoz, a gyulai könyvtár alapítójához került.
 +
 +
Egy egészségügyi probléma miatt (szájbetegsége kezelésének reményével) utazott Váradra '''[[1830|1830-ban]]''', ahol végül '''lemondott plébániájáról'''. Híveire egy német nyelvű levelet hagyott, melyben felsorolta egyházi pályafutásának állomásait. Élete során készített leírásai – az esetenként előforduló erős szubjektivitás ellenére is – forrásértékűek. '''Végrendeletében''' a vagyonából egyenlő hányadban részesülők között''' a gyulai nemzeti iskola mellett megtalálhatjuk a csabai, a ladányi, a székelyhídi, a margittai és a gyulai egyházat is'''.  
== Források ==
== Források ==
-
* A Gyulai Római Katolikus Plébánia Évkönyve 2000, főszerk.: Kovács József és Merényi-Metzger Gábor. Gyula : Gyulai Római Katolikus Plébánia, 1999. 42. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* A Gyulai Római Katolikus Plébánia Évkönyve 2000, főszerk.: Kovács József és Merényi-Metzger Gábor. Gyula : Gyulai Római Katolikus Plébánia, 1999. 42. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* A művelődés évszázadai Békéscsabán, főszerk.: Kafer István és Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991. 258-260. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* A művelődés évszázadai Békéscsabán, főszerk.: Kafer István és Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991. 258–260. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békés Megyei Hírlap, 60. évf. 300. szám, 2005. 12. 23. 5. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békés Megyei Hírlap, 60. évf. 300. szám, 2005. 12. 23. 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia, főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 214-219. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia, főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 214–219. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békéscsaba története I. :  a kezdetektől 1848-ig, főszerk.: Janovich B. Dénes és Erdmann Gyula. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991. 526-528. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békéscsaba története I. :  a kezdetektől 1848-ig, főszerk.: Janovich B. Dénes és Erdmann Gyula. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991. 526–528. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Gécs Béla: Csabai bírók - csabai históriák ; 1717-1918. Békéscsaba: Typografika Kft., 2008. 47. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Gécs Béla: Csabai bírók - csabai históriák ; 1717–1918. Békéscsaba: Typografika Kft., 2008. 47. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715-1848. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2009.  233. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2009.  233. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Héjja Julianna Erika: Könyv és olvasója Gyulán a XVIII. század első felétől 1848-ig : olvasmánytörténeti dolgozatok IX. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 2003. 15. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Héjja Julianna Erika: Könyv és olvasója Gyulán a XVIII. század első felétől 1848-ig : olvasmánytörténeti dolgozatok IX. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 2003. 15. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Jároli József: Békéscsaba rövid története a kezdetektől napjainkig. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület, 2014. 26. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Jároli József: Békéscsaba rövid története a kezdetektől napjainkig. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület, 2014. 26. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Kovács József: A gyulai római katolikus esperes kerület története. Gyula : Kovács József (?), 2001. 39. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Kovács József: A gyulai római katolikus esperes kerület története. Gyula : Kovács József (?), 2001. 39. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==

A lap jelenlegi, 2021. február 23., 16:12-kori változata

római katolikus plébános

Tartalomjegyzék

Élete

Bitskoss (eredeti családneve, a Bitsinszky szlovák felmenőkre utal) János 1777. május 8-án született Nagyszaláncon.

Az elszegényedett nemesi család sarja humaniorai és filozófiai tanulmányait – jó eredménnyel – Kassán végezte. 1797-ben második évfolyamos filozófia szakos hallgatóként járt a nagyváradi jogakadémiára, majd 3 évvel később ugyanebben a városban folytatta teológiai ismereteinek bővítését. Négy nyelven (magyarul, szlovákul, németül és latinul) beszélt, mire elhagyta az iskolapadot.

A nagylelkű és határozott lelkipásztor 1831. május 12-én hunyt el.

Munkássága

Pályafutását Váradolaszin, Székelyhídon és Körösladányban káplánként kezdte, Margittán és Csabán már plébánosként tevékenykedett.

1810. december 1-én került a Békéscsabai Római Katolikus Egyházközség élére előde, Thuránszky József helyére. Konfliktusokkal tarkított, küzdelmes szakasz kezdődött el ezen a napon. Az elhanyagolt állapotban lévő egyházközség – az ún. “Communitas catholica” (“Katolikus Közösség”) már 1797-ben, Grátzay Imre plébánossága alatt felbomlott – rengeteg feladatot tartogatott számára. A lakosok összetartását segítő templomi foglalkozások elmaradásának egyik következménye az emberek egyháztól való elhidegülése volt. Az újonnan kinevezett Bitskoss ezért személyesen az otthonukban kereste fel a híveket. Összeírást készített, melyből kiderül, hogy az 1811-ben még 2081 lelket számláló katolikus közösség 1821-re 2784 fősre emelkedett.

Támogatta a nem katolikus családoknál szolgáló cselédek szabad vallásgyakorlását (katolikus ünnepek megtartása, misére járás, kötelező böjt). Az igazságtalan közteherviselés ellen is felemelte hangját.

A hívők tisztelték és szerették határozott plébánosukat. Az egyház számára Petrovszky János gazda 10 mázsás harangot adományozott, továbbá a Károlyi és a Stockhammer grófi család támogatásával – és az egyházközség hozzájárulásával – 1818–1820 között felépült az 1769 óta befejezetlen templom tornya.

Bitskoss 1820. szeptember 27-én táblabírói kinevezést kapott a főispántól, így került be a Békés vármegyei tisztségviselők közé. A hivatali esküt október 4-én tette le, ettől kezdve a jogi ügyek terén is tekintélyt szerezhetett magának.

A plébános 12 év alatt rengeteget tett a Békéscsabai Katolikus Egyházközségért. 1823. augusztus 1-én elhagyta a települést, (utóda Erdélyi József volt) és Gyulán folytatta életét. Szeptemberben iktatták be hivatalába, a plébániatemplom felavatására szolgálatának első évében (1824. május 16-án) került sor, a szertartást Vurum József váradi püspök végezte.

142 kötetes (91 művet tartalmazó) könyvtára volt nyelvkönyvekkel, építészeti és fizikai témájú szakirodalmakkal. Érdekesség, hogy az 1751-ben kiadott Rudimenta linguae graecae című kötet a későbbiekben Mogyoróssy Jánoshoz, a gyulai könyvtár alapítójához került.

Egy egészségügyi probléma miatt (szájbetegsége kezelésének reményével) utazott Váradra 1830-ban, ahol végül lemondott plébániájáról. Híveire egy német nyelvű levelet hagyott, melyben felsorolta egyházi pályafutásának állomásait. Élete során készített leírásai – az esetenként előforduló erős szubjektivitás ellenére is – forrásértékűek. Végrendeletében a vagyonából egyenlő hányadban részesülők között a gyulai nemzeti iskola mellett megtalálhatjuk a csabai, a ladányi, a székelyhídi, a margittai és a gyulai egyházat is.

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Bitskoss_J%C3%A1nos_(1777%E2%80%931831)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök