Bartóky József (1865–1928)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(→Élete: Elírás javítása)
a (Bartóky József (1865-1928) lapot átneveztem Bartóky József (1865–1928) névre: Hosszú kötőjel)
 
(18 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
író, államtitkár. [[Békéscsaba]], [[1865]]. [[november 27.]] - Budapest, [[1928]]. [[július 4.]]
+
író, államtitkár
== Élete ==
== Élete ==
-
Édesapja - jómódú földbirtokos - korai halála után a gimnázium utolsó négy osztályát [[Szarvas|Szarvason]] végezte. '''Az érettségi után Pesten jogot tanult''', közben az irodalom iránti vonzalma a fiatal írónemzedék közelébe sodorta. Maga is próbálkozott az írással, versekkel, prózával. '''Első elbeszélését az Ország-világ című lap közölte.''' A kezdeti sikerek ellenére a család nem nézte jó szemmel az írói pálya felé történő orientálódását. "Komoly pályára" szánták, ezért a fővárosból '''Nagyváradra "száműzték"'''. Bartóky így az írói álmait hosszú időre kénytelen volt eltemetni. A jogakadémián tanult tovább, majd Pesten megszerezte a jogi diplomát. Ügyvédnek készült, de rájött, hogy ez nem neki való mesterség. Végül közigazgatási pályán helyezkedett el. '''[[1890]]-től Békés vármegyében szolgabíróként, főjegyzőként tevékenykedett.''' Szociális érzületét több komoly eredmény jelzi: pl. a '''falusi népkönyvtárak berendezése és fejlesztése, gazdasági szakelőadások szervezése'''. A '''Békésmegyei Közlönyben [[1887]] és [[1891]] között még megjelent néhány novellája'''. '''[[1893]]. [[január 24.|január 24-én]] feleségül vette  Székács Juliannát (1872-1949), akitől két gyermeke született Magdolna és Melinda. [[1896]]. [[május 30.|május 30]]-án a békéscsabai [[Széchenyi liget (Békéscsaba)|Széchenyi ligetben]] bemutatták "Prológ" című színdarabját''', de ekkora már elkapta az államgépezet körforgása, és  félretette írói ábrándjait. Hihetetlen energiáját, kiváló képességeit az egyre magasabbra ívelő köztisztviselői pályának áldozta, akkor már a földművelésügy terén. [[1897]]-ben a Földművelésügyi Minisztériumba hívták, ahol '''[[1904]]-től miniszteri tanácsossá nevezték ki, majd [[1910]]-től [[1918]]-ig államtitkárként tevékenykedett. E minőségében reformot reform után terjesztett elő a mezőgazdasági kultúra jobb megszervezése és a mezőgazdasági munkásságról való szociális gondoskodás érdekében.''' Értékes munkásságot fejtett ki mint a minisztérium szociális jellegű törvényjavaslatainak tervezője.''' Bartóky kezdte el a munkásház-építési akciót, megszervezte a gazdasági munkáspénztárt, a gazdasági munkásközvetítést és a szakjogi irodalomban is értékes könyvekkel, alkotásokkal tette ismertté a nevét.''' Munkássága elismeréséül megkapta a belső titkos tanácsosi méltóságot.
+
[[Fájl:Bartoky Jozsef foto.jpg‎|bélyegkép|300px|Bartóky József]]
 +
[[Fájl:Bartoky Jozsef diszmagyarban 1910.jpg‎|bélyegkép|300px|Bartóky József díszmagyarban]]
 +
'''Bartóky József [[1865]]. [[november 27.|november 27]]-én született [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' Édesapja, Bartóky István, jómódú földbirtokos, édesanyja Szulimán Jolán volt. Testvérei Mária és Gábor. [[1875]]-ben kezdte el tanulmányait a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Algimnáziumban]]. A gimnázium utolsó négy osztályát Szarvason végezte ([[1879]]-[[1883]]). Az érettségi után''' Pesten és Nagyváradon jogot tanult'''. A jogi diploma megszerzése után egy ideig egy ügyvéd mellett gyakornokoskodott, de végül – mivel úgy érezte, hogy az ügyvédi pálya nem neki való – '''közigazgatási pályán helyezkedett el'''. '''Ferenc József kitüntette a Ferenc József-rend csillagos középkeresztjével''' (a közszolgálat terén szerzett érdemei elismeréséül), '''és a III. osztályú Osztrák Császári Vaskorona-renddel'''. IV. Károly a Vöröskereszt tagjaként szerzett kiváló érdemei elismeréséül a Vöröskereszt hadi ékítményes I. oszt. díszjelvényét adományozta neki, illetve megkapta az I. oszt. Polgári Hadi Érdemkeresztet is. '''Első elnöke volt az [[1926]]. [[május 19.|május 19-én]] alakuló Szarvasi Öregdiákok Szövetségének''' (Sz.Ö.Sz.), tiszteletbeli tagja a Csabai Öregdiákok Szövetségének. '''Elévülhetetlen érdemeket szerzett a zebegényi katolikus templom építésében''': kapcsolatai révén 15 ezer korona államsegélyhez juttatta az építkezést. Nagy szerepe volt abban is, hogy a fiatal Kós Károly terveit fogadja el a templomépítő bizottság.
-
'''Bartóky [[1905]]-ben nyaralónak vásárolta meg, azt a kis zebegényi parasztházat, amely leánya Melinda [[1924]]-ben kötött házassága révén Szőnyi István Kossuth-díjas festőművész otthona és alkotóháza lett.''' Ez a ház nyújtott menedéket elsőszülött lánya Magdolna (Jékey Lászlóné) kitelepített családjának is. Bartóky azzal, hogy meghívta a fiatal Kós Károlyt a zebegényi katolikus templom tervezésére elévülhetetlen érdemeket szerzett annak építésében.
+
'''[[1893]]. [[január 24.|január 24]]-én házasságot kötött Székács Juliannával''' (1872–1949). '''Két lányuk született, Magdolna''' (1894-1963) '''és Melinda''' (1896-1967). Elsőszülött leánya, Magda férjhez ment Jékey László nagybirtokoshoz, akitől két fia született: Domonkos (1913-1933) és Gedeon (1918-1981). Bartóky Melinda (Duci) 1924-ben férjhez ment Szőnyi István festőművészhez, akitől két gyermeke született: Zsuzsa (1924-2014) és Péter (1926-1945). Duci és Szőnyi Zebegényben, abban az egykori parasztházban éltek, melyet Bartóky József 1905-ben vásárolt nyaralónak. Ez a ház nyújtott menedéket az 1950-es évek elején Magdának és kitelepített családjának is. Itt kapott helyet jóval később, 1967-ben a Szőnyi István Múzeum.  
-
A szépirodalommal nyugalomba vonulása után ([[1918]]) kezdett foglalkozni közel 30 évi hallgatás után. Először '''Senki Pál álnév alatt írt''', majd Schöpflin Aladár és Beöthy Zsolt buzdítására a saját nevén. Életének utolsó nyolc évében jelentek meg jelentős írásai könyv alakban is. '''Több mint 20 kötete jelent meg.'''
+
'''Bartóky József [[1928]]. [[július 5.|július 5]]-én halt meg Budapesten. Búcsúztatása a Kerepesi úti temetőben volt 1928. július 6-án, földi maradványait másnap helyezték örök nyugalomra Zebegényben, a családi sírboltban.'''
-
Írói nevét oktató célzatú meséi alapozták meg. Bár fabuláival tűnt fel, igazi területe mégis a novella volt. '''Többnyire a megyei élet, a vidék, a falu egyszerű alakjait ábrázolta Mikszáthra emlékeztető stílussal és jellemző erővel.''' Az Őszi esték című elbeszéléskötetét az Akadémia díjazta; az írót a Kisfaludy Társaság [[1922]]-ben, a Petőfi Társaság [[1924]]-ben választotta tagjai közé. '''Több mint 20 kötete jelent meg.''' [[1927]]. [[május 7.|május 7-én]] a színház fennállásának 50. évfordulóján előadták Bartőky '''Zsuzsi című egyfelvonásos színművét'''. Békéscsabaán halála után [[1929]]-ben utcát neveztek el az íróról, államtitkárról, melyet [[1949]] óta Hajnóczy utcaként ismernek a csabaiak. Szarvason a Tessedik Sámuel Múzeum falán a szarvasi öregdiákok emléktáblái között megtaláljuk az övét is.
+
-
== Művei ==
+
== Munkássága ==
 +
'''[[1890]]-től Békés vármegyében szolgabíróként, majd [[1892]]-től orosházi főszolgabíróként, [[1894]]-től pedig főjegyzőként tevékenykedett.''' '''[[1897]]-től a Földművelésügyi Minisztérium osztálytanácsosaként, [[1904]]-től miniszteri tanácsosként, [[1910]] és [[1918]] között (nyugdíjazásáig) államtitkárként dolgozott.''' [[1898]]-tól a földművelésügyi kormányzat valamennyi szociális törvényjavaslatát ő készítette. '''Kezdeményezésére indult meg a munkásház-építési akció, megszervezte a mezőgazdasági munkáspénztárt és munkásközvetítést, és a szakjogi irodalomban is értékes könyvekkel, alkotásokkal tette ismertté nevét.''' Munkássága elismeréséül [[1915]]-ben megkapta a belső titkos tanácsosi méltóságot. '''Az ő nevéhez fűződik a magyar népművelés alapjainak letétele és a községi népkönyvtárak létesítése.'''
-
* A gazdasági munkásügyi törvények, rendeletek, határozatok gyűjteménye. Bp. : Grill Károly, 1902. 396 p.
+
Szépírói ambíciói már korán jelentkeztek: szépirodalmi dolgozatai, elbeszélései, novellái jelentek meg [[1885]] és [[1891]] között a Békésmegyei Közlönyben, az Ország-Világ, a Hét c. lapokban. Tehetsége azonban nem bontakozhatott ki a család rosszallása miatt („komoly pályára” szánták), így '''közel 30 évre búcsút mondott a szépirodalomnak'''. '''Nyugalomba vonulása után, [[1918]]-tól kezdett újra írni, eleinte Senki Pál álnév alatt.''' Schöpflin Aladár és Beöthy Zsolt buzdítására kezdett a saját neve alatt publikálni. '''Munkái jelentek meg a Budapesti Szemlében, a Budapesti Hírlapban, a Napkeletben, a Pesti Hírlapban, az Új Időkben''', stb. '''Első könyve, a száz állatmesét tartalmazó Magyar fabulák [[1921]]-ben jelent meg.''' '''Ezt további könyvek, '''novellák, elbeszélések követték'''. Történeteiben leginkább erkölcsi vagy társadalmi problémákat jelenít meg. Műveinek témáját a népi- és a hivatalnoki élet adta. Néhány történeti tárgyú novellájában nála szokatlan erővel rögzítette a magyar múlt egy-egy pillanatát. '''Drámát is írt (Zsuzsi címmel), és egy vidám könyvet (Finom fickók!) kisgyermekek számára''', melyet Bartóky Duci, a lánya illusztrált. Az Őszi esték c. elbeszéléskötetével elnyerte az Akadémia kiegészített fővárosi díját. '''A Kisfaludy Társaság [[1922]]-ben, a Petőfi Társaság [[1924]]-ben választotta tagjai közé.
-
* Magyar fabulák. (Elbeszélések). Bp. : Franklin, 1921. 257 p.
+
'''
-
* Őszi esték. (Elbeszélések). Bp. : Franklin, 1922. 257 p.
+
== Emlékezete ==
-
* Mécsvilág. (Elbeszélések). Bp. : Franklin, 1923. 202 p.
+
[[Fájl:Bartoky Jozsef gyaszhir.jpg‎|bélyegkép|300px|Bartóky József gyászhíre]]
-
* Télben. (Elbeszélések). Bp. : Franklin, 1923. 204 p.
+
* '''Még életében utcát neveztek el róla''' [https://www.google.hu/maps/place/Zebegény,+Bartóky+József+út,+2627/@47.7977413,18.910165,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x476a878fcd676519:0x818513886049dd1d!8m2!3d47.7977413!4d18.9123537|  '''Zebegényben'''.]
-
* Szivárvány. (Elbeszélések). Bp. : Franklin, 1924. 227 p.
+
* '''Szülővárosában, Békéscsabán 1929 és 1949 között [[Hajnóczy utca (Békéscsaba)|viselte utca a nevét.''']]
-
* Piros rózsák. (Elbeszélések). Bp. : Franklin, 1925. 278 p.
+
* '''Szarvason''', hajdani gimnáziumának falán (ma Tessedik Sámuel Múzeum) [[Bartóky József-emléktábla (Szarvas)|'''emléktáblát''']] '''helyeztek el''' 1929. május 29-én.
-
* Forgács. (Elbeszélések). Budapest : Sysvester, 1926. 186 p.
+
-
* Semper Idem. (Elbeszélések). Budapest : Frankin, 1926. 278 p.
+
-
* Egyedül. (Novellák) . Budapest : Frankin, 1927. 278 p.
+
-
* Új magyar fabulák. Sajtó alá rend. Szász Károly. Szarvas : Szarvasi Öregdiákok Szöv., 1929. 160. p.
+
-
== Emléke ==
+
== Művei ==
 +
'''Szakirodalmi munkái'''
-
* [[Hajnóczy utca (Békéscsaba)|Bartóky utca Békéscsabán (1929-1949)]]
+
* A gazdasági munkástörvény (1898: II. t.-cz.) magyarázata. Budapest : Franklin, 1907
-
* [https://www.google.hu/maps/place/Zebegény,+Bartóky+József+út,+2627/@47.7977413,18.910165,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x476a878fcd676519:0x818513886049dd1d!8m2!3d47.7977413!4d18.9123537| Bartóky József út Zebegényben]
+
* A gazdasági munkásügyekről. Budapest : Pallas, 1902
-
* [https://www.kozterkep.hu/~/14792/Bartoky_Jozsef_emlektabla_Szarvas_1929.html Emléktábla Szarvason a Tessedik Sámuel Múzeum falán]
+
* A gazdasági munkásügyi törvények, rendeletek, határozatok gyűjteménye. Budapest : Grill, 1902
 +
* Földmívelésügy. Budapest : Grill, 1911
-
== Forrás ==
+
'''Szépirodalmi munkái'''
-
* Arcképek Szarvas múltjából. Írta és szerk. Tóth Lajos. Szarvas. 1983. Szarvas Város Barátainak Köre. 91-94. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Egyedül. Budapest : Franklin,1927 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Csabai életrajzok. Békéscsaba : 1995. (Kézirat, lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* [http://oszkdk.oszk.hu/storage/00/00/30/38/dd/1/dmek012181.pdf Finom fickók!] Budapest : Franklin, 1924
-
* A csabai új nyári színkör. In: Békes. 15. évf. (1896.05.24.) 3. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Forgács. Budapest : Sylvester, 1926
-
* Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. 2. köt. Bp. 1940. Argumentum K. 631-634. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Jelenések. Budapest : Franklin, 1926
-
* Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei. 76. In: Orosházi Napló. 4. évf. 1992. 9. sz. 5. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Magyar fabulák. Budapest : Franklin, 1921 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Levelek otthonról. Szőnyi István és Bartóky Melinda levelei Szőnyi Zsuzsához és Triznya Mátyáshoz (1949–1960). Szentendre : Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009. 32.p. Lelőhely: Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_PEST_Katalogus_06_Levelek/?query=Bart%C3%B3ky%20J%C3%B3zsef&pg=33&layout=s| Hungaricana]
+
* Mécsvilág. Budapest : Franklin, 1923 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp. 1967. Akadémiai K. 13 2. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Őszi esték. Budapest : Franklin, 1922 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Magyar irodalmi lexikon. 1. köt. Főszerk. Benedek Marcell. Bp. 1963. Akadémiai K. 116. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Piros rózsák. Budapest : Franklin, 1925 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Magyar politikai lexikon. (Magyar politikusok). 1914-1929. Szerk. T. Boros László. Bp. 1929. Európa. 32-33. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Semper idem. Budapest : Franklin, 1926 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Syposs Zoltán: Bartóky József emlékezete. In: Békés Megyei Népújság. 23. évf. 1968. november 17. 270. sz. 9. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Szivárvány. Budapest : Franklin, 1924 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Télben. Budapest : Franklin, 1923 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Új magyar fabulák. Szarvas : Szarvasi Öregdiákok Szövetsége, 1929 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Zsuzsi. Kolozsvár : Minerva, 1927
 +
kéziratban maradt színművei: Fekete felhők, Pénz
-
== Kép ==
+
== Képgaléria ==
 +
<Gallery widths="300px" heights="300px">
 +
Fájl:BartokyJozsef utca Zebegeny.jpg|Bartóky József utca Zebegényben
 +
Fájl:Zebegeny muzeum.jpg|Szőnyi István Emlékmúzeum
 +
</Gallery>
-
* Arcképek Szarvas múltjából. Írta és szerk. Tóth Lajos. Szarvas. 1983. Szarvas Város Barátainak Köre. 91. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
== Források ==
-
* Benka Gyula emlékkönyv. A Szarvasi Evangélikus Főgimnázium volt tanára és igazgatója. 1838-1923. Bp. 1928. Szarvasi Öregdiákok Szöv. 67. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Bartóky József kitüntetése. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1917/?query=bart%C5%91ky%20j%C3%B3zsef%20kit%C3%BCntet%C3%A9se&pg=110&layout=s Békés, 49. évf. 20. szám (1917. május 20.) 3. p.]
 +
* Bartóky József-utca Zebegényben. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiHirlap_1927_08/?query=bart%C3%B3ky%20j%C3%B3zsef%20zebeg%C3%A9ny&pg=420&layout=s Pesti Hírlap, 49. évf. 186. sz. (1927. augusztus 18.) 9. p.]
 +
* Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. Békéscsaba : Önkormányzati Hivatal, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Csabai arcok: Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. Szerk. Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Dr. Bartóky József kitüntetése. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1911/?query=bart%C3%B3ky%20kit%C3%BCntet%C3%A9se&pg=485&layout=s Békés, 43. évf. 48. szám (1911. november 26.) 2–3. p.]
 +
* Dr. Bartóky József kitüntetése. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiNaplo_1900_09/?query=bart%C3%B3ky%20j%C3%B3zsef%20vaskorona&pg=175&layout=s Pesti Napló, 51. évf. 251. szám (1900. szeptember 13.) 4. p.]
 +
* Farkas Attila: A hazai szecesszió és a zebegényi templom. In: Országépítő, 16. évf. 4. szám (2005) mell., 6–12. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Gajdács Mária: Bartóky József, 1865-1928. In: „Ez a mi munkánk” : a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola KISZ érdeklődési körének dolgozatai. Békéscsaba : Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, 1972–1974. 1. köt. 17–21. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkássága. Budapest : MTA Irodalomtudományi Intézet : MTA Könyvtára : Petőfi Irodalmi Múzeum, 1990 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Kitüntetések. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1917/?query=els%C5%91%20oszt%20polg%C3%A1ri%20hadi&pg=188&layout=s Békés, 49. évf. 33. szám (1917. augusztus 19.)5. p.]
 +
* Levelek otthonról : Szőnyi István és Bartóky Melinda levelei Szőnyi Zsuzsához és Triznya Mátyáshoz, 1949–1960. Szentendre : Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Magyar politikai lexikon : magyar politikusok, 1914–1929. Szerk. T. Boros László. Budapest : Európa, 1929 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Syposs Zoltán: Alkonyi órák. Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1980 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Tóth Lajos: Arcképek Szarvas múltjából. Szarvas : Szarvas Város Barátainak Köre, 1983 [!1984] (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest : Magyar Könyvklub, 2001–2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
* Agárdi László: Bartóky József, az elbeszélő. In: [http://epa.oszk.hu/02500/02518/00116/pdf/EPA02518_irodalomtortenet_1942_01_14-27.pdf Irodalomtörténet, 31. évf. 1. szám (1942) 14–27. p.]
 +
* Bartóky József meghalt. In: [http://epa.oszk.hu/02000/02076/00265/pdf/EPA02076_napkelet_1928_15_232-237.pdf Napkelet, 6. évf. 15. szám (1928) 232–233. p.]
 +
* Bartóky József búcsúztatása. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiHirlap_1928_07/?query=bart%C3%B3ky%20j%C3%B3zsef%20zebeg%C3%A9ny&pg=113&layout=s Budapesti Hírlap, 48. évf. 152. szám (1928. július 7.) 6. p.]
 +
* Bartóky Józsefet eltemették Zebegényben. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiHirlap_1928_07/?query=bart%C3%B3ky%20j%C3%B3zsef%20zebeg%C3%A9ny&pg=135&layout=s Budapesti Hírlap, 48. évf. 153. szám (1928. július 8.) 12. p.]
 +
* Kosztolányi Dezső: Emlékezés Bartóky Józsefre : székfoglaló beszéd a Kisfaludy-Társaságban. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiSzemle_1930_219/?query=kosztol%C3%A1nyi%20dezs%C5%91%20bart%C3%B3ky&pg=462&layout=s Budapesti Szemle, 219. kötet 635-637. szám (1930) 459-461. p.]
 +
* Schöpflin Aladár: Bartóky József. In: [http://epa.oszk.hu/00000/00022/00447/13994.htm Nyugat, 21. évf. 14. szám (1928) 134–135. p.]
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
-
 
+
* [http://www.szonyimuzeum.hu/szonyi-istvan/szonyi-istvan-csaladrajza Bartóky József családrajza a Szőnyi Múzeum oldalán]
-
* [https://docs.google.com/spreadsheets/d/1SidWyyuMf0TKlq7t0coGYAMmYu8jryZP-uJWW4i159s/edit?usp=sharing| Cikkek, írások Bartóky Józsefről] (Információk táblázatban) (Látogatva: 2017.07.14.)
+
* [http://mtdaportal.extra.hu/bartoky_jozsef.html Bartóky József művei online]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Személyek]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Irodalmárok]]
[[Kategória:Irodalmárok]]
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Szarvas]]
[[Kategória:Szarvas]]

A lap jelenlegi, 2021. február 23., 12:52-kori változata

író, államtitkár

Tartalomjegyzék

Élete

Bartóky József
Bartóky József díszmagyarban

Bartóky József 1865. november 27-én született Békéscsabán. Édesapja, Bartóky István, jómódú földbirtokos, édesanyja Szulimán Jolán volt. Testvérei Mária és Gábor. 1875-ben kezdte el tanulmányait a Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Algimnáziumban. A gimnázium utolsó négy osztályát Szarvason végezte (1879-1883). Az érettségi után Pesten és Nagyváradon jogot tanult. A jogi diploma megszerzése után egy ideig egy ügyvéd mellett gyakornokoskodott, de végül – mivel úgy érezte, hogy az ügyvédi pálya nem neki való – közigazgatási pályán helyezkedett el. Ferenc József kitüntette a Ferenc József-rend csillagos középkeresztjével (a közszolgálat terén szerzett érdemei elismeréséül), és a III. osztályú Osztrák Császári Vaskorona-renddel. IV. Károly a Vöröskereszt tagjaként szerzett kiváló érdemei elismeréséül a Vöröskereszt hadi ékítményes I. oszt. díszjelvényét adományozta neki, illetve megkapta az I. oszt. Polgári Hadi Érdemkeresztet is. Első elnöke volt az 1926. május 19-én alakuló Szarvasi Öregdiákok Szövetségének (Sz.Ö.Sz.), tiszteletbeli tagja a Csabai Öregdiákok Szövetségének. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a zebegényi katolikus templom építésében: kapcsolatai révén 15 ezer korona államsegélyhez juttatta az építkezést. Nagy szerepe volt abban is, hogy a fiatal Kós Károly terveit fogadja el a templomépítő bizottság.

1893. január 24-én házasságot kötött Székács Juliannával (1872–1949). Két lányuk született, Magdolna (1894-1963) és Melinda (1896-1967). Elsőszülött leánya, Magda férjhez ment Jékey László nagybirtokoshoz, akitől két fia született: Domonkos (1913-1933) és Gedeon (1918-1981). Bartóky Melinda (Duci) 1924-ben férjhez ment Szőnyi István festőművészhez, akitől két gyermeke született: Zsuzsa (1924-2014) és Péter (1926-1945). Duci és Szőnyi Zebegényben, abban az egykori parasztházban éltek, melyet Bartóky József 1905-ben vásárolt nyaralónak. Ez a ház nyújtott menedéket az 1950-es évek elején Magdának és kitelepített családjának is. Itt kapott helyet jóval később, 1967-ben a Szőnyi István Múzeum.

Bartóky József 1928. július 5-én halt meg Budapesten. Búcsúztatása a Kerepesi úti temetőben volt 1928. július 6-án, földi maradványait másnap helyezték örök nyugalomra Zebegényben, a családi sírboltban.

Munkássága

1890-től Békés vármegyében szolgabíróként, majd 1892-től orosházi főszolgabíróként, 1894-től pedig főjegyzőként tevékenykedett. 1897-től a Földművelésügyi Minisztérium osztálytanácsosaként, 1904-től miniszteri tanácsosként, 1910 és 1918 között (nyugdíjazásáig) államtitkárként dolgozott. 1898-tól a földművelésügyi kormányzat valamennyi szociális törvényjavaslatát ő készítette. Kezdeményezésére indult meg a munkásház-építési akció, megszervezte a mezőgazdasági munkáspénztárt és munkásközvetítést, és a szakjogi irodalomban is értékes könyvekkel, alkotásokkal tette ismertté nevét. Munkássága elismeréséül 1915-ben megkapta a belső titkos tanácsosi méltóságot. Az ő nevéhez fűződik a magyar népművelés alapjainak letétele és a községi népkönyvtárak létesítése.

Szépírói ambíciói már korán jelentkeztek: szépirodalmi dolgozatai, elbeszélései, novellái jelentek meg 1885 és 1891 között a Békésmegyei Közlönyben, az Ország-Világ, a Hét c. lapokban. Tehetsége azonban nem bontakozhatott ki a család rosszallása miatt („komoly pályára” szánták), így közel 30 évre búcsút mondott a szépirodalomnak. Nyugalomba vonulása után, 1918-tól kezdett újra írni, eleinte Senki Pál álnév alatt. Schöpflin Aladár és Beöthy Zsolt buzdítására kezdett a saját neve alatt publikálni. Munkái jelentek meg a Budapesti Szemlében, a Budapesti Hírlapban, a Napkeletben, a Pesti Hírlapban, az Új Időkben, stb. Első könyve, a száz állatmesét tartalmazó Magyar fabulák 1921-ben jelent meg. Ezt további könyvek, novellák, elbeszélések követték. Történeteiben leginkább erkölcsi vagy társadalmi problémákat jelenít meg. Műveinek témáját a népi- és a hivatalnoki élet adta. Néhány történeti tárgyú novellájában nála szokatlan erővel rögzítette a magyar múlt egy-egy pillanatát. Drámát is írt (Zsuzsi címmel), és egy vidám könyvet (Finom fickók!) kisgyermekek számára, melyet Bartóky Duci, a lánya illusztrált. Az Őszi esték c. elbeszéléskötetével elnyerte az Akadémia kiegészített fővárosi díját. A Kisfaludy Társaság 1922-ben, a Petőfi Társaság 1924-ben választotta tagjai közé.

Emlékezete

Bartóky József gyászhíre

Művei

Szakirodalmi munkái

Szépirodalmi munkái

kéziratban maradt színművei: Fekete felhők, Pénz

Képgaléria

Bartóky József utca Zebegényben

Szőnyi István Emlékmúzeum

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Bart%C3%B3ky_J%C3%B3zsef_(1865%E2%80%931928)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök