Bartóky József (1865–1928)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(→Művei: Leírás javítása)
a (Bartóky József (1865-1928) lapot átneveztem Bartóky József (1865–1928) névre: Hosszú kötőjel)
 
(30 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
író, államtitkár. [[Békéscsaba]], [[1865]]. [[november 27.]] - Budapest, [[1928]]. [[július 4.]]
+
író, államtitkár
== Élete ==
== Élete ==
-
Édesapja - jómódú földbirtokos - korai halála után a gimnázium utolsó négy osztályát [[Szarvas|Szarvason]] végezte. '''Az érettségi után Pesten jogot tanult''', közben az irodalom iránti vonzalma a fiatal írónemzedék közelébe sodorta. Maga is próbálkozott az írással, versekkel, prózával. '''Első elbeszélését az Ország-világ című lap közölte.''' A kezdeti sikerek ellenére a család nem nézte jó szemmel az írói pálya felé történő orientálódását. "Komoly pályára" szánták, ezért a fővárosból '''Nagyváradra "száműzték"'''. Bartóky így az írói álmait hosszú időre kénytelen volt eltemetni. A jogakadémián tanult tovább, majd Pesten megszerezte a jogi diplomát. Ügyvédnek készült, de rájött, hogy ez nem neki való mesterség. Végül közigazgatási pályán helyezkedett el. '''[[1890]]-től Békés vármegyében szolgabíróként, főjegyzőként tevékenykedett.''' Szociális érzületét több komoly eredmény jelzi: pl. a '''falusi népkönyvtárak berendezése és fejlesztése, gazdasági szakelőadások szervezése'''. A '''Békésmegyei Közlönyben [[1887]] és [[1891]] között még megjelent néhány novellája'''. '''[[1893]]. [[január 24.|január 24-én]] feleségül vette  Székács Juliannát (1872-1949), akitől két gyermeke született Magdolna és Melinda. [[1896]]. [[május 30.|május 30]]-án a békéscsabai [[Széchenyi liget (Békéscsaba)|Széchenyi ligetben]] bemutatták "Prológ" című színdarabját''', de azután elkapta az államgépezet körforgása, és  félretette írói ábrándjait. Hihetetlen energiáját, kiváló képességeit az egyre magasabbra ívelő köztisztviselői pályának áldozta, akkor már a földművelésügy terén. [[1897]]-ben a Földművelésügyi Minisztériumba hívták, ahol '''[[1904]]-től miniszteri tanácsossá nevezték ki, majd [[1910]]-től [[1918]]-ig államtitkárként tevékenykedett. E minőségében reformot reform után terjesztett elő a mezőgazdasági kultúra jobb megszervezése és a mezőgazdasági munkásságról való szociális gondoskodás érdekében.''' Értékes munkásságot fejtett ki mint a minisztérium szociális jellegű törvényjavaslatainak tervezője.''' Bartóky kezdte el a munkásház-építési akciót, megszervezte a gazdasági munkáspénztárt, a gazdasági munkásközvetítést és a szakjogi irodalomban is értékes könyvekkel, alkotásokkal tette ismertté a nevét.''' Munkássága elismeréséül megkapta a belső titkos tanácsosi méltóságot.
+
[[Fájl:Bartoky Jozsef foto.jpg‎|bélyegkép|300px|Bartóky József]]
 +
[[Fájl:Bartoky Jozsef diszmagyarban 1910.jpg‎|bélyegkép|300px|Bartóky József díszmagyarban]]
 +
'''Bartóky József [[1865]]. [[november 27.|november 27]]-én született [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' Édesapja, Bartóky István, jómódú földbirtokos, édesanyja Szulimán Jolán volt. Testvérei Mária és Gábor. [[1875]]-ben kezdte el tanulmányait a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Algimnáziumban]]. A gimnázium utolsó négy osztályát Szarvason végezte ([[1879]]-[[1883]]). Az érettségi után''' Pesten és Nagyváradon jogot tanult'''. A jogi diploma megszerzése után egy ideig egy ügyvéd mellett gyakornokoskodott, de végül – mivel úgy érezte, hogy az ügyvédi pálya nem neki való – '''közigazgatási pályán helyezkedett el'''. '''Ferenc József kitüntette a Ferenc József-rend csillagos középkeresztjével''' (a közszolgálat terén szerzett érdemei elismeréséül), '''és a III. osztályú Osztrák Császári Vaskorona-renddel'''. IV. Károly a Vöröskereszt tagjaként szerzett kiváló érdemei elismeréséül a Vöröskereszt hadi ékítményes I. oszt. díszjelvényét adományozta neki, illetve megkapta az I. oszt. Polgári Hadi Érdemkeresztet is. '''Első elnöke volt az [[1926]]. [[május 19.|május 19-én]] alakuló Szarvasi Öregdiákok Szövetségének''' (Sz.Ö.Sz.), tiszteletbeli tagja a Csabai Öregdiákok Szövetségének. '''Elévülhetetlen érdemeket szerzett a zebegényi katolikus templom építésében''': kapcsolatai révén 15 ezer korona államsegélyhez juttatta az építkezést. Nagy szerepe volt abban is, hogy a fiatal Kós Károly terveit fogadja el a templomépítő bizottság.
-
'''Bartóky [[1905]]-ben nyaralónak vásárolta meg, azt a kis zebegényi parasztházat, amely leánya Melinda [[1924]]-ben kötött házassága révén [https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C5%91nyi_Istv%C3%A1n_(fest%C5%91,_1894%E2%80%931960)|Szőnyi István Kossuth-díjas festőművész] otthona és alkotóháza lett.''' Ez a ház nyújtott menedéket elsőszülött lánya Magdolna (Jékey Lászlóné) kitelepített családjának is. Bartóky azzal, hogy meghívta a fiatal Kós Károlyt a zebegényi katolikus templom tervezésére elévülhetetlen érdemeket szerzett annak építésében.
+
'''[[1893]]. [[január 24.|január 24]]-én házasságot kötött Székács Juliannával''' (1872–1949). '''Két lányuk született, Magdolna''' (1894-1963) '''és Melinda''' (1896-1967). Elsőszülött leánya, Magda férjhez ment Jékey László nagybirtokoshoz, akitől két fia született: Domonkos (1913-1933) és Gedeon (1918-1981). Bartóky Melinda (Duci) 1924-ben férjhez ment Szőnyi István festőművészhez, akitől két gyermeke született: Zsuzsa (1924-2014) és Péter (1926-1945). Duci és Szőnyi Zebegényben, abban az egykori parasztházban éltek, melyet Bartóky József 1905-ben vásárolt nyaralónak. Ez a ház nyújtott menedéket az 1950-es évek elején Magdának és kitelepített családjának is. Itt kapott helyet jóval később, 1967-ben a Szőnyi István Múzeum.  
-
A szépirodalommal nyugalomba vonulása után ([[1918]]) kezdett foglalkozni közel 30 évi hallgatás után. '''Senki Pál álnév alatt írt''' Schöpflin Aladár és Beöthy Zsolt buzdítására. Életének utolsó nyolc évében jelentek meg jelentős írásai könyv alakban is. '''Több mint 20 kötete jelent meg.'''
+
'''Bartóky József [[1928]]. [[július 5.|július 5]]-én halt meg Budapesten. Búcsúztatása a Kerepesi úti temetőben volt 1928. július 6-án, földi maradványait másnap helyezték örök nyugalomra Zebegényben, a családi sírboltban.'''
-
Írói nevét oktató célzatú meséi alapozták meg. Bár fabuláival tűnt fel, igazi területe mégis a novella volt. '''Többnyire a megyei élet, a vidék, a falu egyszerű alakjait ábrázolta Mikszáthra emlékeztető stílussal és jellemző erővel.''' Az Őszi esték című elbeszéléskötetét az Akadémia díjazta; az írót a Kisfaludy Társaság [[1922]]-ben, a Petőfi Társaság [[1924]]-ben választotta tagjai közé. '''Több mint 20 kötete jelent meg.''' Halála után [[1929]]-ben utcát neveztek el emlékére, mely [[1949]] óta Hajnóczy utcaként szerepel. Szarvason a Tessedik Sámuel Múzeum falán a szarvasi öregdiákok emléktáblái között megtaláljuk az övét is.
+
 
 +
== Munkássága ==
 +
'''[[1890]]-től Békés vármegyében szolgabíróként, majd [[1892]]-től orosházi főszolgabíróként, [[1894]]-től pedig főjegyzőként tevékenykedett.''' '''[[1897]]-től a Földművelésügyi Minisztérium osztálytanácsosaként, [[1904]]-től miniszteri tanácsosként, [[1910]] és [[1918]] között (nyugdíjazásáig) államtitkárként dolgozott.''' [[1898]]-tól a földművelésügyi kormányzat valamennyi szociális törvényjavaslatát ő készítette. '''Kezdeményezésére indult meg a munkásház-építési akció, megszervezte a mezőgazdasági munkáspénztárt és munkásközvetítést, és a szakjogi irodalomban is értékes könyvekkel, alkotásokkal tette ismertté nevét.''' Munkássága elismeréséül [[1915]]-ben megkapta a belső titkos tanácsosi méltóságot. '''Az ő nevéhez fűződik a magyar népművelés alapjainak letétele és a községi népkönyvtárak létesítése.'''
 +
 
 +
Szépírói ambíciói már korán jelentkeztek: szépirodalmi dolgozatai, elbeszélései, novellái jelentek meg [[1885]] és [[1891]] között a Békésmegyei Közlönyben, az Ország-Világ, a Hét c. lapokban. Tehetsége azonban nem bontakozhatott ki a család rosszallása miatt („komoly pályára” szánták), így '''közel 30 évre búcsút mondott a szépirodalomnak'''. '''Nyugalomba vonulása után, [[1918]]-tól kezdett újra írni, eleinte Senki Pál álnév alatt.''' Schöpflin Aladár és Beöthy Zsolt buzdítására kezdett a saját neve alatt publikálni. '''Munkái jelentek meg a Budapesti Szemlében, a Budapesti Hírlapban, a Napkeletben, a Pesti Hírlapban, az Új Időkben''', stb. '''Első könyve, a száz állatmesét tartalmazó Magyar fabulák [[1921]]-ben jelent meg.''' '''Ezt további könyvek, '''novellák, elbeszélések követték'''. Történeteiben leginkább erkölcsi vagy társadalmi problémákat jelenít meg. Műveinek témáját a népi- és a hivatalnoki élet adta. Néhány történeti tárgyú novellájában nála szokatlan erővel rögzítette a magyar múlt egy-egy pillanatát. '''Drámát is írt (Zsuzsi címmel), és egy vidám könyvet (Finom fickók!) kisgyermekek számára''', melyet Bartóky Duci, a lánya illusztrált. Az Őszi esték c. elbeszéléskötetével elnyerte az Akadémia kiegészített fővárosi díját. '''A Kisfaludy Társaság [[1922]]-ben, a Petőfi Társaság [[1924]]-ben választotta tagjai közé.
 +
'''
 +
== Emlékezete ==
 +
[[Fájl:Bartoky Jozsef gyaszhir.jpg‎|bélyegkép|300px|Bartóky József gyászhíre]]
 +
* '''Még életében utcát neveztek el róla''' [https://www.google.hu/maps/place/Zebegény,+Bartóky+József+út,+2627/@47.7977413,18.910165,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x476a878fcd676519:0x818513886049dd1d!8m2!3d47.7977413!4d18.9123537|  '''Zebegényben'''.]
 +
* '''Szülővárosában, Békéscsabán 1929 és 1949 között [[Hajnóczy utca (Békéscsaba)|viselte utca a nevét.''']]
 +
* '''Szarvason''', hajdani gimnáziumának falán (ma Tessedik Sámuel Múzeum) [[Bartóky József-emléktábla (Szarvas)|'''emléktáblát''']] '''helyeztek el''' 1929. május 29-én.
== Művei ==
== Művei ==
 +
'''Szakirodalmi munkái'''
-
* A gazdasági munkásügyi törvények, rendeletek, határozatok gyűjteménye. Bp. : Grill Károly, 1902. 396 p.
+
* A gazdasági munkástörvény (1898: II. t.-cz.) magyarázata. Budapest : Franklin, 1907
-
* Magyar fabulák. (Elbeszélések). Bp. : Franklin, 1922. 257 p.
+
* A gazdasági munkásügyekről. Budapest : Pallas, 1902
-
* Őszi esték. (Elbeszélések). Bp. : Franklin, 1922. 257 p.
+
* A gazdasági munkásügyi törvények, rendeletek, határozatok gyűjteménye. Budapest : Grill, 1902
-
* Mécsvilág. (Elbeszélések). Bp. : Franklin, 1923. 202 p.
+
* Földmívelésügy. Budapest : Grill, 1911
-
* Télben. (Elbeszélések). Bp. : Franklin, 1923. 204 p.
+
-
* Szivárvány. (Elbeszélések). Bp. : Franklin, 1924. 227 p.
+
-
* Piros rózsák. (Elbeszélések). Bp. : Franklin, 1925. 278 p.
+
-
* Semper Idem. (Elbeszélések). Budapest : Frankin, 1926. 278 p.
+
-
* Egyedül. (Novellák) . Budapest : Frankin, 1927. 278 p.
+
-
* Új magyar fabulák. Sajtó alá rend. Szász Károly. Szarvas : Szarvasi Öregdiákok Szöv., 1929. 160. p.
+
-
== Forrás ==
+
'''Szépirodalmi munkái'''
-
* Arcképek Szarvas múltjából. Írta és szerk. Tóth Lajos. Szarvas. 1983. Szarvas Város Barátainak Köre. 91-94. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Egyedül. Budapest : Franklin,1927 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Csabai életrajzok. Békéscsaba : 1995. (Kézirat, lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* [http://oszkdk.oszk.hu/storage/00/00/30/38/dd/1/dmek012181.pdf Finom fickók!] Budapest : Franklin, 1924
-
* A csabai új nyári színkör. In: Békes. 15. évf. (1896.05.24.) 3. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Forgács. Budapest : Sylvester, 1926
-
* Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. 2. köt. Bp. 1940. Argumentum K. 631-634. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Jelenések. Budapest : Franklin, 1926
-
* Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei. 76. In: Orosházi Napló. 4. évf. 1992. 9. sz. 5. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Magyar fabulák. Budapest : Franklin, 1921 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Levelek otthonról. Szőnyi István és Bartóky Melinda levelei Szőnyi Zsuzsához és Triznya Mátyáshoz (1949–1960). Szentendre : Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009. 32.p. Lelőhely: Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_PEST_Katalogus_06_Levelek/?query=Bart%C3%B3ky%20J%C3%B3zsef&pg=33&layout=s| Hungaricana]
+
* Mécsvilág. Budapest : Franklin, 1923 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp. 1967. Akadémiai K. 13 2. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Őszi esték. Budapest : Franklin, 1922 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Magyar irodalmi lexikon. 1. köt. Főszerk. Benedek Marcell. Bp. 1963. Akadémiai K. 116. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Piros rózsák. Budapest : Franklin, 1925 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Magyar politikai lexikon. (Magyar politikusok). 1914-1929. Szerk. T. Boros László. Bp. 1929. Európa. 32-33. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Semper idem. Budapest : Franklin, 1926 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Syposs Zoltán: Bartóky József emlékezete. In: Békés Megyei Népújság. 23. évf. 1968. november 17. 270. sz. 9. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Szivárvány. Budapest : Franklin, 1924 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Télben. Budapest : Franklin, 1923 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Új magyar fabulák. Szarvas : Szarvasi Öregdiákok Szövetsége, 1929 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Zsuzsi. Kolozsvár : Minerva, 1927
 +
kéziratban maradt színművei: Fekete felhők, Pénz
-
== Kép ==
+
== Képgaléria ==
 +
<Gallery widths="300px" heights="300px">
 +
Fájl:BartokyJozsef utca Zebegeny.jpg|Bartóky József utca Zebegényben
 +
Fájl:Zebegeny muzeum.jpg|Szőnyi István Emlékmúzeum
 +
</Gallery>
-
* Arcképek Szarvas múltjából. Írta és szerk. Tóth Lajos. Szarvas. 1983. Szarvas Város Barátainak Köre. 91. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
== Források ==
-
* Benka Gyula emlékkönyv. A Szarvasi Evangélikus Főgimnázium volt tanára és igazgatója. 1838-1923. Bp. 1928. Szarvasi Öregdiákok Szöv. 67. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Bartóky József kitüntetése. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1917/?query=bart%C5%91ky%20j%C3%B3zsef%20kit%C3%BCntet%C3%A9se&pg=110&layout=s Békés, 49. évf. 20. szám (1917. május 20.) 3. p.]
 +
* Bartóky József-utca Zebegényben. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiHirlap_1927_08/?query=bart%C3%B3ky%20j%C3%B3zsef%20zebeg%C3%A9ny&pg=420&layout=s Pesti Hírlap, 49. évf. 186. sz. (1927. augusztus 18.) 9. p.]
 +
* Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. Békéscsaba : Önkormányzati Hivatal, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Csabai arcok: Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. Szerk. Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Dr. Bartóky József kitüntetése. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1911/?query=bart%C3%B3ky%20kit%C3%BCntet%C3%A9se&pg=485&layout=s Békés, 43. évf. 48. szám (1911. november 26.) 2–3. p.]
 +
* Dr. Bartóky József kitüntetése. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiNaplo_1900_09/?query=bart%C3%B3ky%20j%C3%B3zsef%20vaskorona&pg=175&layout=s Pesti Napló, 51. évf. 251. szám (1900. szeptember 13.) 4. p.]
 +
* Farkas Attila: A hazai szecesszió és a zebegényi templom. In: Országépítő, 16. évf. 4. szám (2005) mell., 6–12. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Gajdács Mária: Bartóky József, 1865-1928. In: „Ez a mi munkánk” : a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola KISZ érdeklődési körének dolgozatai. Békéscsaba : Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, 1972–1974. 1. köt. 17–21. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkássága. Budapest : MTA Irodalomtudományi Intézet : MTA Könyvtára : Petőfi Irodalmi Múzeum, 1990 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Kitüntetések. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1917/?query=els%C5%91%20oszt%20polg%C3%A1ri%20hadi&pg=188&layout=s Békés, 49. évf. 33. szám (1917. augusztus 19.)5. p.]
 +
* Levelek otthonról : Szőnyi István és Bartóky Melinda levelei Szőnyi Zsuzsához és Triznya Mátyáshoz, 1949–1960. Szentendre : Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Magyar politikai lexikon : magyar politikusok, 1914–1929. Szerk. T. Boros László. Budapest : Európa, 1929 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Syposs Zoltán: Alkonyi órák. Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1980 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Tóth Lajos: Arcképek Szarvas múltjából. Szarvas : Szarvas Város Barátainak Köre, 1983 [!1984] (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest : Magyar Könyvklub, 2001–2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
* Agárdi László: Bartóky József, az elbeszélő. In: [http://epa.oszk.hu/02500/02518/00116/pdf/EPA02518_irodalomtortenet_1942_01_14-27.pdf Irodalomtörténet, 31. évf. 1. szám (1942) 14–27. p.]
 +
* Bartóky József meghalt. In: [http://epa.oszk.hu/02000/02076/00265/pdf/EPA02076_napkelet_1928_15_232-237.pdf Napkelet, 6. évf. 15. szám (1928) 232–233. p.]
 +
* Bartóky József búcsúztatása. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiHirlap_1928_07/?query=bart%C3%B3ky%20j%C3%B3zsef%20zebeg%C3%A9ny&pg=113&layout=s Budapesti Hírlap, 48. évf. 152. szám (1928. július 7.) 6. p.]
 +
* Bartóky Józsefet eltemették Zebegényben. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiHirlap_1928_07/?query=bart%C3%B3ky%20j%C3%B3zsef%20zebeg%C3%A9ny&pg=135&layout=s Budapesti Hírlap, 48. évf. 153. szám (1928. július 8.) 12. p.]
 +
* Kosztolányi Dezső: Emlékezés Bartóky Józsefre : székfoglaló beszéd a Kisfaludy-Társaságban. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiSzemle_1930_219/?query=kosztol%C3%A1nyi%20dezs%C5%91%20bart%C3%B3ky&pg=462&layout=s Budapesti Szemle, 219. kötet 635-637. szám (1930) 459-461. p.]
 +
* Schöpflin Aladár: Bartóky József. In: [http://epa.oszk.hu/00000/00022/00447/13994.htm Nyugat, 21. évf. 14. szám (1928) 134–135. p.]
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
-
 
+
* [http://www.szonyimuzeum.hu/szonyi-istvan/szonyi-istvan-csaladrajza Bartóky József családrajza a Szőnyi Múzeum oldalán]
-
* [https://docs.google.com/spreadsheets/d/1SidWyyuMf0TKlq7t0coGYAMmYu8jryZP-uJWW4i159s/edit?usp=sharing| Cikkek, írások Bartóky Józsefről] (Információk táblázatban) (Látogatva: 2017.07.14.)
+
* [http://mtdaportal.extra.hu/bartoky_jozsef.html Bartóky József művei online]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Személyek]]
-
[[Kategória:Írók]]
+
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
 +
[[Kategória:Irodalmárok]]
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Szarvas]]
[[Kategória:Szarvas]]

A lap jelenlegi, 2021. február 23., 12:52-kori változata

író, államtitkár

Tartalomjegyzék

Élete

Bartóky József
Bartóky József díszmagyarban

Bartóky József 1865. november 27-én született Békéscsabán. Édesapja, Bartóky István, jómódú földbirtokos, édesanyja Szulimán Jolán volt. Testvérei Mária és Gábor. 1875-ben kezdte el tanulmányait a Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Algimnáziumban. A gimnázium utolsó négy osztályát Szarvason végezte (1879-1883). Az érettségi után Pesten és Nagyváradon jogot tanult. A jogi diploma megszerzése után egy ideig egy ügyvéd mellett gyakornokoskodott, de végül – mivel úgy érezte, hogy az ügyvédi pálya nem neki való – közigazgatási pályán helyezkedett el. Ferenc József kitüntette a Ferenc József-rend csillagos középkeresztjével (a közszolgálat terén szerzett érdemei elismeréséül), és a III. osztályú Osztrák Császári Vaskorona-renddel. IV. Károly a Vöröskereszt tagjaként szerzett kiváló érdemei elismeréséül a Vöröskereszt hadi ékítményes I. oszt. díszjelvényét adományozta neki, illetve megkapta az I. oszt. Polgári Hadi Érdemkeresztet is. Első elnöke volt az 1926. május 19-én alakuló Szarvasi Öregdiákok Szövetségének (Sz.Ö.Sz.), tiszteletbeli tagja a Csabai Öregdiákok Szövetségének. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a zebegényi katolikus templom építésében: kapcsolatai révén 15 ezer korona államsegélyhez juttatta az építkezést. Nagy szerepe volt abban is, hogy a fiatal Kós Károly terveit fogadja el a templomépítő bizottság.

1893. január 24-én házasságot kötött Székács Juliannával (1872–1949). Két lányuk született, Magdolna (1894-1963) és Melinda (1896-1967). Elsőszülött leánya, Magda férjhez ment Jékey László nagybirtokoshoz, akitől két fia született: Domonkos (1913-1933) és Gedeon (1918-1981). Bartóky Melinda (Duci) 1924-ben férjhez ment Szőnyi István festőművészhez, akitől két gyermeke született: Zsuzsa (1924-2014) és Péter (1926-1945). Duci és Szőnyi Zebegényben, abban az egykori parasztházban éltek, melyet Bartóky József 1905-ben vásárolt nyaralónak. Ez a ház nyújtott menedéket az 1950-es évek elején Magdának és kitelepített családjának is. Itt kapott helyet jóval később, 1967-ben a Szőnyi István Múzeum.

Bartóky József 1928. július 5-én halt meg Budapesten. Búcsúztatása a Kerepesi úti temetőben volt 1928. július 6-án, földi maradványait másnap helyezték örök nyugalomra Zebegényben, a családi sírboltban.

Munkássága

1890-től Békés vármegyében szolgabíróként, majd 1892-től orosházi főszolgabíróként, 1894-től pedig főjegyzőként tevékenykedett. 1897-től a Földművelésügyi Minisztérium osztálytanácsosaként, 1904-től miniszteri tanácsosként, 1910 és 1918 között (nyugdíjazásáig) államtitkárként dolgozott. 1898-tól a földművelésügyi kormányzat valamennyi szociális törvényjavaslatát ő készítette. Kezdeményezésére indult meg a munkásház-építési akció, megszervezte a mezőgazdasági munkáspénztárt és munkásközvetítést, és a szakjogi irodalomban is értékes könyvekkel, alkotásokkal tette ismertté nevét. Munkássága elismeréséül 1915-ben megkapta a belső titkos tanácsosi méltóságot. Az ő nevéhez fűződik a magyar népművelés alapjainak letétele és a községi népkönyvtárak létesítése.

Szépírói ambíciói már korán jelentkeztek: szépirodalmi dolgozatai, elbeszélései, novellái jelentek meg 1885 és 1891 között a Békésmegyei Közlönyben, az Ország-Világ, a Hét c. lapokban. Tehetsége azonban nem bontakozhatott ki a család rosszallása miatt („komoly pályára” szánták), így közel 30 évre búcsút mondott a szépirodalomnak. Nyugalomba vonulása után, 1918-tól kezdett újra írni, eleinte Senki Pál álnév alatt. Schöpflin Aladár és Beöthy Zsolt buzdítására kezdett a saját neve alatt publikálni. Munkái jelentek meg a Budapesti Szemlében, a Budapesti Hírlapban, a Napkeletben, a Pesti Hírlapban, az Új Időkben, stb. Első könyve, a száz állatmesét tartalmazó Magyar fabulák 1921-ben jelent meg. Ezt további könyvek, novellák, elbeszélések követték. Történeteiben leginkább erkölcsi vagy társadalmi problémákat jelenít meg. Műveinek témáját a népi- és a hivatalnoki élet adta. Néhány történeti tárgyú novellájában nála szokatlan erővel rögzítette a magyar múlt egy-egy pillanatát. Drámát is írt (Zsuzsi címmel), és egy vidám könyvet (Finom fickók!) kisgyermekek számára, melyet Bartóky Duci, a lánya illusztrált. Az Őszi esték c. elbeszéléskötetével elnyerte az Akadémia kiegészített fővárosi díját. A Kisfaludy Társaság 1922-ben, a Petőfi Társaság 1924-ben választotta tagjai közé.

Emlékezete

Bartóky József gyászhíre

Művei

Szakirodalmi munkái

Szépirodalmi munkái

kéziratban maradt színművei: Fekete felhők, Pénz

Képgaléria

Bartóky József utca Zebegényben

Szőnyi István Emlékmúzeum

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Bart%C3%B3ky_J%C3%B3zsef_(1865%E2%80%931928)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök