Áchim L(iker) András (1871–1911)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Gerendás belső hivatkozása)
a (Belső hivatkozás javítása)
22. sor: 22. sor:
[[1908]] elejétől kezdve visszanyerte politikai jogait. '''Létrehozta a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikusok Szakegyletét''', amelynek [[1908]]. [[június 8.|június 8]]-án tartott kongresszusán követelte az 1000 holdnál nagyobb birtokok felosztását, és támogatta az általános választójogért vívott küzdelmet. Az [[1910]]-es országgyűlési választásokon jelentős szavazattöbbséggel '''újra képviselővé választották'''. Parlamenti beszédeiben és cikkeiben polgári demokratikus reformokat követelt.  
[[1908]] elejétől kezdve visszanyerte politikai jogait. '''Létrehozta a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikusok Szakegyletét''', amelynek [[1908]]. [[június 8.|június 8]]-án tartott kongresszusán követelte az 1000 holdnál nagyobb birtokok felosztását, és támogatta az általános választójogért vívott küzdelmet. Az [[1910]]-es országgyűlési választásokon jelentős szavazattöbbséggel '''újra képviselővé választották'''. Parlamenti beszédeiben és cikkeiben polgári demokratikus reformokat követelt.  
-
[[1911]] tavaszán '''ellenfelei szervezett támadásba kezdtek'''. Először a budapesti Friss Újság közölt cikksorozatot ''A parasztkirály birodalmában'' címmel. A Békésmegyei Friss Újságban visszautasította az ellene szóló vádakat. A ''Békés megyei fotográfiák'' című cikksorozatának első két részlete dr. Zsilinszky Endrét éles hangnemben vádolta pénzügyi visszaélésekkel. Az apjukat ért sérelmekért a két Zsilinszky fiú, [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944)|Endre]] és Gábor [[1911]]. [[május 14.|május 14]]-én behatolt Áchim házába, akit '''dulakodás közben meglőttek.''' Áchim L. András [[május 15.|május 15]]-én belehalt sérüléseibe.   
+
[[1911]] tavaszán '''ellenfelei szervezett támadásba kezdtek'''. Először a budapesti Friss Újság közölt cikksorozatot ''A parasztkirály birodalmában'' címmel. A Békésmegyei Friss Újságban visszautasította az ellene szóló vádakat. A ''Békés megyei fotográfiák'' című cikksorozatának első két részlete dr. Zsilinszky Endrét éles hangnemben vádolta pénzügyi visszaélésekkel. Az apjukat ért sérelmekért a két Zsilinszky fiú, [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944)|Endre]] és Gábor [[1911]]. [[május 14.|május 14]]-én behatolt Áchim házába, akit '''dulakodás közben meglőttek.''' Áchim L. András [[május 15.|május 15]]-én belehalt sérüléseibe.   
Egyes teóriák szerint '''a konfliktus nem egészen politikai eredetű''' volt. Azt állították, hogy Áchim L. András ragaszkodott az „első éjszaka” intézményéhez és ezt a Zsilinszky lányokon is érvényesíteni akarta. Ezt a lányok két fivére nem nézte jó szemmel és számon kérték a náluk jóval idősebb Áchimon, aki '''nem látta be, hogy idejétmúlt hagyományokat kerget. A vita eldurvult és tragédiába torkollott.''' Mivel a város szülöttét lőtték le a Zsilinszky fivérek, ezért mind a mai napig nincs Békéscsabán Bajcsy-Zsilinszky út, utca vagy tér. A sors fintora, hogy a Békéscsabához közel eső Kondoroson a Bajcsy-Zsilinszky és az Áchim utca teljesen egyforma hosszú és párhuzamosan fut majdnem egymás mellett.
Egyes teóriák szerint '''a konfliktus nem egészen politikai eredetű''' volt. Azt állították, hogy Áchim L. András ragaszkodott az „első éjszaka” intézményéhez és ezt a Zsilinszky lányokon is érvényesíteni akarta. Ezt a lányok két fivére nem nézte jó szemmel és számon kérték a náluk jóval idősebb Áchimon, aki '''nem látta be, hogy idejétmúlt hagyományokat kerget. A vita eldurvult és tragédiába torkollott.''' Mivel a város szülöttét lőtték le a Zsilinszky fivérek, ezért mind a mai napig nincs Békéscsabán Bajcsy-Zsilinszky út, utca vagy tér. A sors fintora, hogy a Békéscsabához közel eső Kondoroson a Bajcsy-Zsilinszky és az Áchim utca teljesen egyforma hosszú és párhuzamosan fut majdnem egymás mellett.

A lap 2021. február 23., 12:17-kori változata

parasztpolitikus, képviselő

Tartalomjegyzék

Élete

Áchim L. András.jpg

Békéscsabán született 1871. március 15-én. Nagyapját Áchim L. Jánost, 1869. január 10-én választották meg Békéscsaba bírájává. Apja id. Áchim L. András, 143 hold földdel rendelkezett. Édesanyja gyermekágyi lázban halt meg.

Középiskolai tanulmányait a békéscsabai gimnáziumban kezdte, majd a szarvasiban folytatta. Apja akarata ellenére tanulmányait nem fejezte be, két évi tanulás után visszatért gerendási tanyájukra.

Két évig teljesített katonai szolgálatot Mezőhegyesen, a méneskarnál. 23 éves korában feleségül vette Rajtár Ilonát, egy jómódú gazda lányát. A házasságból három lány és egy fiú született. 1896-ban édesapja halálát követően 200 holdas birtokot örökölt.

Sírja a Berényi úti temetőben
Békéscsabán hunyt el 1911. május 15-én.

Munkássága

Közéleti szereplését 1899-ben Békés megye törvényhatósági bizottságában kezdte, majd bekerült Békéscsaba képviselő-testületébe is. A fiatal Áchim elsősorban Erzsébethelyről toborozta híveit. Nagy figyelmet keltett a gazdálkodásról és a gazdaságról szóló beszédeivel. Cikkei a Békésmegyei Közlönyben jelentek meg.

Ellenzéki magatartása miatt az agrárszegénység vezetői meghívták az éppen szerveződő Általános Népegyletbe, 1904-ben pedig elnökké választották. 1905-ben a Mezőfi Vilmos által vezetett Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt programjával – Zsilinszky Mihály államtitkár jelölttel szemben – parlamenti képviselővé választották. Már az első beszédével megütközést keltett: nemzeti hadsereget, általános választójogot, egy független földművespártot és a kincstári birtokok parcellázását követelte. Rövidesen szakított Mezőfivel, szembefordult a Függetlenségi és 48-as Párttal.

1906-ban megalapította az ország első önálló parasztpártját, a Magyarországi Független Szocialista Pártot, és programjának megvalósítása érdekében Paraszt Újság címmel hetilapot indított. A párt programjával 1906 májusában ismét országgyűlési képviselővé választották, mandátumát azonban a Magyar Királyi Kúria megsemmisítette. Lázítás és osztályellenes izgatás címén bűnvádi eljárást indítottak ellene, amely 1908-ban a felmentésével végződött.

1908 elejétől kezdve visszanyerte politikai jogait. Létrehozta a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikusok Szakegyletét, amelynek 1908. június 8-án tartott kongresszusán követelte az 1000 holdnál nagyobb birtokok felosztását, és támogatta az általános választójogért vívott küzdelmet. Az 1910-es országgyűlési választásokon jelentős szavazattöbbséggel újra képviselővé választották. Parlamenti beszédeiben és cikkeiben polgári demokratikus reformokat követelt.

1911 tavaszán ellenfelei szervezett támadásba kezdtek. Először a budapesti Friss Újság közölt cikksorozatot A parasztkirály birodalmában címmel. A Békésmegyei Friss Újságban visszautasította az ellene szóló vádakat. A Békés megyei fotográfiák című cikksorozatának első két részlete dr. Zsilinszky Endrét éles hangnemben vádolta pénzügyi visszaélésekkel. Az apjukat ért sérelmekért a két Zsilinszky fiú, Endre és Gábor 1911. május 14-én behatolt Áchim házába, akit dulakodás közben meglőttek. Áchim L. András május 15-én belehalt sérüléseibe.

Egyes teóriák szerint a konfliktus nem egészen politikai eredetű volt. Azt állították, hogy Áchim L. András ragaszkodott az „első éjszaka” intézményéhez és ezt a Zsilinszky lányokon is érvényesíteni akarta. Ezt a lányok két fivére nem nézte jó szemmel és számon kérték a náluk jóval idősebb Áchimon, aki nem látta be, hogy idejétmúlt hagyományokat kerget. A vita eldurvult és tragédiába torkollott. Mivel a város szülöttét lőtték le a Zsilinszky fivérek, ezért mind a mai napig nincs Békéscsabán Bajcsy-Zsilinszky út, utca vagy tér. A sors fintora, hogy a Békéscsabához közel eső Kondoroson a Bajcsy-Zsilinszky és az Áchim utca teljesen egyforma hosszú és párhuzamosan fut majdnem egymás mellett.

Emlékezete

Emléktáblái

Cikkei a köv. újságokban jelentek meg

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozás

Áchim L. András In: Wikipedia (Látogatva: 2017. 05. 23.)

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/%C3%81chim_L(iker)_Andr%C3%A1s_(1871%E2%80%931911)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök